Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

Csütörtök, 1968. október 31. 3 SOMOGYI NÉPLAP Takarékossági világnap H azánkban negyedik alkalommal ren­dezzük meg a takarékossági világ­napot. Ezen a napon számot vetünk azzal, hogy az ország dolgozói, a családok és az emberek hogyan takarékoskodtak, mivel ■ez egyben az életszínvonal emelkedésének is egyik fontos mutatója. A takarékossági világnap célja, hogy újabb és újabb családokkal és emberekkel ismer­tesse meg a takarékosság hasnzosságát és a takarékpénztár szolgáltatását. A takarékbe­tétállomány alakulása hűen tükrözi a politi­kai és a gazdasági helyzetet, a pénz iránt megnyilvánuló bizalmat. Az idei első három negyedévben a takarékbetét-állomány erőtel­jesen növekedett. Országosan 28 milliárd fo­rint körüli a betétállomány. Ez a növekedés jellemző Somogybán is. A megye takarék­pénztár-fiókjai, postafiókjai, takarékszövet­kezetei 743 millió forint lakossági betétet ke­zelnek. Äz egyéni takarékosságban szinte minden család részt vesz. Csaknem százezer­re tehető a forgalomban levő különféle be­tétkönyvek száma. Tizennégyezer KST-tag helyez el havonta rendszeres betétet és több tízezer az iskolai takarékbélyeg-akcióban részt vevő diákok száma Somogybán. Az új gazdasági reform bevezetése előtt voltak olyan vélemények, hogy az ár- és bér- intézkedések kedvezőtlenül befolyásolják majd az életszínvonal emelkedését. Az eddi­gi tapasztalatok szerint ez a föltevés indoko­latlan volt, mert a fenti számok bizonyítják, hogy a lakosság bízik az új mechanizmus­ban, alapot és lehetőséget lát benne, hogy jobb munkával az eddiginél nagyobb jövede­lemhez juthat. A gyarapodás üteme olyan lendületű 1968-ban, amilyenre csak jó né­hány évvel ezelőtt volt példa. A 120 millió forintos emelkedés az előző év azonos idő­szakának a többszöröse, és az év eleji állo­mánynak csaknem a 20 százalékát teszi ki. A számadatok azt mutatják, hogy megyénk lakossága bízik a párt­ban, a párt politikáját helyesnek tartja, Ezt kifejezi az is, hogy évről évre gya­rapodik a betétállomány. A lakosság bízik az új mechanizmusban, amely az életszínvonal emelésének biztos alapját teremti meg. So­mogy megye lakossága olyan időpontban ad­ta tanúbizonyságát a program megértésének, amikor az időjárás kedvezőtlenül hatott a mezőgazdaságra, és ez érintette a népgazda­ság egyéb területeit is. Természetesen a ta­karékosság az egyénnek és az országnak is hasznos. Somogy megyében évenként har­mincmillió forint körüli összeg a lakossági betét után jóváírt kamat. Az sem lebecsü­lendő, hogy az egyik jellegzetes betét, a gép­kocsinyeremény révén kilencvennégy somo­gyi lakos jutott eddig személygépkocsihoz. Jelentősnek tartjuk, hogy a sok százmillió forintnyi megtakarított pénz bekerülve a népgazdaság vérkeringésébe, egyik forrásává válik a nagyobb állami beruházásoknak. Eb­ben az értelemben megyénk lakossága is elő­segítette, hogy a megye eddiginél gyorsabb ütemű ipari fejlesztése Kaposváron kívül a megye más területein is megindult, s ez eny­híti a munkaerő-elhelyezési gondjainkat. Megfigyelhető, hogy sok család lakásépítésre gyűjti a pénzét, hiszen a takarékoskodónak az állam kölcsönt nyújt. A takarékossági világnapon azokhoz a családokhoz szólunk, amelyek­nél még nem tesznek félre rend­szeresen pénzt. Hogy ez a nagyon hasznos mozgalom tovább fejlődjék, az OTP, a taka­rékszövetkezetek, a postafiókok és a külön­féle szervek rendezvényeken és kiállításokon mutatják be a takarékosság eredményeit. Emellett az OTP dolgozói személyesen is föl­keresik a dolgozókat és otthonukban a csa­ládokat, hogy minél többen kapcsolódjanak be a takarékossági mozgalomba. A gazdaságos szemlélet otthon és a mun­kahelyen a legtöbb esetben együtt jár. Te­hát az egyénnek és a népgazdaságnak egy­aránt érdeke a pénztakarékosság gondolatá­nak terjesztése, a takarékoskodók táborának növelése. A takarékossági világnapon köszöntjük a takarékpénztár, a posta, és a takarékszövet­kezetek dolgozóit, s mindazokat, akik részt vesznek a nagyszerű mozgalomban. Dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkárr A tsz-ek közegészségügyi helyzete a barcsi járásban Akik féltek a »fejmosástól-« Jelentős ösz- szejövetel, egy fontos akcióprogram megindulása fű­ződik a múlt hét eseményeihez a barcsi járásban. A járási Vöröskereszt, a járási köz­egészségügyi csoport és a dél- somogyi tsz-szövetség közös rendezésében a tsz-egészség- ügyi felelősök és a tisz-vezetők megvitatták a járás termelő- szövetkezeteinek egészségügyi helyzetét. Mindenekelőtt a kezdemé­nyezés jelentőségéről: Kilenc évvel ezelőtt ebben a járás­ban értékelték országosan is legelőször a tsz-ek közegész­ségügyi problémáit. Ezúttal Somogybán ismét elsőként tűzték napirendre a fenti té­mát. Ügy tűnik azonban, mintha lanyhult volna a ko­rábbi ügyszeretet, legalábbis a tsz-elnökök részéről. Több­ségük ugyanis távol maradt. Megjegyezte valaki, hogy »biz­tosan, félt a fejmosástól«. Okuk lehetett rá, távolmara­dásukat viszont ez a legke­vésbé sem menti. Végtére is az itt szerzett tapasztalatok megértek volna egy fejmosást. A beszámoló a járási \köz- egészségügyi csoport és a me­gyei KÖJÁL közös ellenőrzé­sén alapszik. Nem szépíti a valóságot. A termelőszövetke­zetek egészségügyi helyzete a barcsi járásban sok szempont­ból kifogásolható. Mindenek­előtt a tsz-majorok, a tejhá­zak és az ivóvíz tisztaságában mutatkozik sok és nagy hiá­nyosság. Általában elég ritka még mezőgazdasági üzemek­ben a fúrott kút. Költséges, 120 000 forintot is fölemészt egy-egy kútfúrás. Néhány tsz- ben — például Homokszent- györgy—Dénesmajorban, La- don, Patosfán és a kom- lósdíi tsz-ben — mégis előte­remtették a rávalót. Ahol vi­szont ez hiányzik még, az ásott kutak tisztaságát — min­denki érdekében — okvetlenül biztosítani kellene. Alapvető követelmény ez, mind a pozi­tív, mind a negatív példák a helyi vezetők egészségügyi szemléletére vetik fényüket, árnyékukat. A beszámoló sze­rint például Rinyaújlakon a kűttól alig egy méterre ser­tésólat építettek. A kasté- lyosdombói Népakarat és a babócsai Üi Világ Tsz kútját és körnvékét is rendkívül el­hanyagolt, illetve szennyezett állapotban találta az ellenőr- lés. Sok még a hiányosság Sok helyütt nem tartják meg a trá- kihordására Szabá­gya folyamatos vonatkozó rendeletet, lyos, megfelelő aknát erre a célra csak az újonnan épített istállóknál létesítenek. Egye­bütt vagy nincsenek, vagy el­hanyagolt, befedetlen állapot­ban vannak az, ilyen aknák (Pl. Rinyaújlakon, Bolhón, Kastélyosdombón, Bélaváron). Különösen veszélyes közegész­ségügyi szempontból az, ha a tsz-istálló a faluban marad. Mint például Drávagárdony- ban is, ahol a kultúrház, az orvosi rendelő, a tejgyűjtő és a lóistálló egy összefüggő épü­letben található a falu közie­pén. A népélelmezés egyik leg­fontosabb követelménye a tej higiénikus összegyűjtése, tá­rolása, szállítása stb. Sajnos a tejházak között is nagyon rit­ka az előírásos, szabályosan megépített és megfelelő hely­re telepített gyűjtőállomás. Nagy részük a régi istállók végében (!) kialakított szo­bácskábán kap helyet. Az el­lenőrzés ezekben is a tiszta­ságot, a rendet, az egészség- ügyi követelmények megtartá­sát hiányolta (Pl. Kastélyos­dombón, Kálmáncsan, Babó- csán, Drávatamásiban és a barcsi Vörös Csillag Tsz bel- csapusztai majorjában.) A vegyszerek tárolása, kezelése, felhasználása terén a barcsi járásban se jobb a helyzet a megyei átlagosnál. A megyé­ben pedig — mint ismeretes — a méregkamrák fele nem alkalmas erre a célra, és köz­vetlen veszély a környezetére. Elhangzottak a tanácskozá­son olyan vélemények is, hogy »túlságosan nagyok, megterhe- lőek az egészségügyi minisz­ter 6/1963. sz. rendeletének — a tsz-ek közegészségügyi fel­adataival kapcsolatos követel­ményei«. Ez lehetséges, ha a tsz-ben eddig semmit nem teljesítettek belőlük. A rende­letet azonban mér öt éve ki­adták ... hogyan lét, határidejét. Ahol szüksé­ges, bizonyára nem marad el a szigorú felelősségre vonás sem a határidők lejártával. A kezdeményezés ebben is a barcsi járásé. Ez az első kö­zös akcióprogram a tsz-ek közegészségügyi helyzetének megszilárdítására, amelybe a szövetkezetek területi szövet­sége is belekapcsolódik. Bizakodunk, lesznek köve­tői Somogybán másutt is. Wallinger Endre BULGÁRIAI ÚTIJEGYZETEK (III.) Cigán yjiá bor AGYOGÓ NAPSÜTÉS, nyári meleg fogad bennünket Várná­ban, a Fekete-tenger partján húzódó »aranyhomo­kon«. Ezrek és ezrek füröd- nek, napoznak, az ultramo­dern szállodákból már a kora reggeli órákban megindulnak a viz, a nap szerelmesei a part felé. Itt is, mint Bulgária- szerle azt kellett megállapíta­ni. hogy a bolgárok már ko­rábban felismerték az idegen- forgalom nyújtotta hatalmas lehetőségeket, s minden esz­tendőben kellően felkészülnek a nagy idegenforgalomra ... Hetven hatalmas, korszerű étteremmel, eszpresszóval el­látott üdülő-szálló sorakozik végig az »aranyhomokon«: a nemrégen átadott 15 emeletes Internacionalist, a tízemeletes Berlin, a 12 emeletes Moszk­va, vagy szálláshelyünk, a Nemzetközi Üjságíró Szövet­ség tízemeletes üdülője s a többi, még idegenforgalmi lát­ványosságnak is alkalmas ... Tengerparti részlet. De az itt szerzett tapasztala­tok arra is figyelmeztetnek, hogy nem szabad csak a lu­xusüdülők, -szállodák fölépí­tésével törődni. A vendégek ugyanis igénylik a romanti­kus, de külsőségeiben egysze­rű, mégis vonzó szórakozóhe­lyeket is. A tengerpartot övező hegy­vonulat égjük sűrű erdejében van a Cigánytábor nevet vi-_ selő vonzó szórakozóhely. Egyetlen kőépület sincs, az ét­termet — egyben táncoshely is — cigányszekerek zárják körül, kék, piros, sárga színű ponyvával lefedve. Ezekben van az asztalok egy része, s a táborban az éjszaka állandó­an égő tüzek mellett aszta­lok, mellettük hordókon ül­nek a vendégek. Cigányruhába öltözött leá­nyok, fiúk szolgálnak fel, es­ténként szól a cigányzene, ci­gányénekeket, -táncokat ad­nak elő, s a többféle színű vi­Ősz a Bizományi Áruházban Lesznek követőik? tovább? kór- _________________désben fon­tos megegyezésre jutott a há­rom rendező szerv. Kollektív ellenőrzéseket tartanak a já­rás valamennyi tsz-étjen. Fel­mérik a közegészségügy hiá­nyosságait, és közösen meg­állapítják a pótlások sorrend­N yári ruhát, táskarádiót, kempingfölszerelést kínálnak a becsüsnek. A sornak nincs vége, sokan várakoznak. Ojabb és újabb érdeklődök jönnek. kezükben kisebb-nagyobb cso­magokkal. Az ősz a bizományi nagy szezonja. Kályhák, tűzhelyek cserélnek gazdát, hozzák a nyári holmit, keresik az őszit, a télit... — Most, hogy egyre több lakás kap gázt Kaposváron, hozzák a tűzhelyeket, a kály­hákat — mondja Fülöp Gyu­la boltvezető. — Az Ingatlan- kezelő Vállalat a Micsurin ut­cai telepén gyűjti össze az állami lakásokban most fö­löslegessé vált kályhákat, ezekből is igen sokat eladunk. Ha új lakásokat adnak át a városban, a bútorforgalom emelkedik. A régit senki sem viszi magával. Már évekkel ezelőtt kinőtte raktárát a kaposvári bizomá­nyi. Éppen a nagy helyet fog­laló bútorok elhelyezése okozta a legnagyobb gondot. A becsüs, Hamar Kálmán a hivatalos nyitva tartási idő­ben és azon túl is kénytelen volt a helyszínen, a város kü­lönböző pontjain felbecsütni az eladásra ajánlott bútoro­kat. — De már átalakításra vár az Irányi Dániel utcában az .az épületrész, ahol majd nagy mennyiségű rozhatunk. bútort is raktá­Citera, rézmozsár — Mit kínálnak még eladás­ra mostanában a becsüsnek? A nyári ruhaneműkön kí­vül hoznak szinte minden ér­tékes és kevésbé értékes hasz­nálati tárgyat, játékot, sport­fölszerelést. Az elektromos gitár mellett jól megfér itt a citera, a porszívó mellett a teniszütő és a rézmozsár. A régiséggyűjtés hobbyja na­gyon sok érdeklődőt hoz a bi­zományiba. Óriási a kereslet a lakásdíszítésre alkalmas agyag- és cserépedények iránt. Egy külföldi turista huszon­hét rézmozsarat vitt el a bolt­ból, és különösen a kopott da­rabokat értékelte. Ha néha- néha hoznak egyet, nem so­káig foglalja itt a helyet, ha­mar megvásárolják. Mivel a felvevőhely szom­szédságában levő bolt áruel­látása attól függ, hogy a be­csüs mit vesz meg, néha arra is sor kerül, hogy egy-egy cikk felvételét rövidebb-hosz- szabb időre felfüggesztik. Bármennyire a nyári holmik szezonja az ősz, nem állhat csak ebből a bolti készlet. Egy nyár, egy divat Az eladókkal, Csöndes hász- lónéval, Jezerniczki Sándor- néval arról beszélgetünk, hogy valamikor a téli tüzelő beszerzéséhez, a téli bevásár­láshoz kellett az a pénz, amit a használt nyári ruhákért fi­zeti a bizományi. Most, amikor egy dix>at egyetlen nyár idejére szól, sokan azért keresik föl a bizományit, hogy valamit visszakapjanak az előző nyáron még divatos ru­hák árából. Akik benyitnak a bolt ajta­ján, azok között sem találni rosszul öltözötteket. — A vevők összetétele olyan, hogy a lakosság minden réte­gének képviselői megfordul­nak itt. Ki az órák, ki a tele­víziók között válogat. Egy is­kolásgyerek tátogató mágne­ses kecskét keres, és talán ő az egyedüli, aki csalódottan távozik, mert nem tudják ki­szolgálni. Október — egymillió Szeptemberben 750 000 fo­rintos forgalmat tervezett a bolt, és nyolcvannégyezerrel sikerült a tervet túlteljesíteni. A nar-' őszi szezon október elejével indult, és az egymil­liós tervet is ehhez igazítot­ták. Novembertől két becsüs dolgozik a felvevőhelyen, s hamarosan a műszaki cikkek­re egyéves garanciát vállal­nak. Az előrendelés a ruhák tisztíttatása, amit korábban vezettek be, bevált. Az orszá­gos vállalat kaposvári boltjá­ban, amelyik öt éve a legjobb vidéki üzlet, számtalan új el­adói ötletet valósítottak meg. Először csak kísérletképpen. És ezek a kísérletek mind beváltak.- Nagy József lágitás még csak emeli a han­gulatot. Igen nehéz esténként asztalt szerezni, ezért aki itt akar szórakozni, már reggel vagy még előtte megszerzi a belé­pőjegyet. De hasonló a hely­zet a közelben levő Ágneska bárban is, ahol a vendég kí­vánságára, előtte főzik meg bográcsban a paprikást, vagy pirítják meg faszénparázs fe­lett a fiatal bárányt. Vonzó a Malom Étterem, az erdei Va­dász Étterem is: ezekben min­denütt a névnek megfelelő ro­mantikus környezetet terem­tettek. TITOKBAN ARRA GON­DOLTAM, vajon mit szólná­nak a mi hatóságaink a nád­dal fedett kunyhókhoz, a fa­törzsekből készített asztalok­hoz, ülőalkalmatossághoz vagy ahhoz, hogy a zenekar nem pódiumon, hanem egy hatal­mas fa odújában játszik? Az sem biztos, hogy minden felszolgáló szívesen öltözne Piroska-ruhába vagy molnár- legénynek, pásztornak. de mégis érdemes lenne kísérle­tezni ... Az is nagyszerű ötlet, hogy például a Malom Étteremben nemcsak este, hanem már dél­ben is van zene. Egy népi vi­seletbe öltözött zenész játszik a kávaion — furulyához ha­sonló hangszer — ősrégi bol­gár dalokat, és játékát a nem­zetközi vendégsereg nagy tet­széssel fogadja. Nemcsak Várna, illetve az ■aranyhomok« partján tapasz­taltunk ilyen a vendégeket vonzó ötletes kezdeményezést. Razgrad mellett egv halastó partján, nádból, sásból kosár­hoz hasonló barátságos sátra­kat építetteik, s esténként ezek előtt hatalmas tűz ég, amit a vendégek a közeli er­dőből hozott gallyakkal táp­lálnak. Még egy kedvező ta­pasztalat: szinte minden, még a legkisebb étteremben is frissen sütik a hófehér cipót, és azonmód melegen tálalják fel a vendégeknek ... HIPPIT, MOSDATLAN, gondozatlan ruházatú fiatalt még a forgalmas nemzetközi üdülőhelyeken sem láttunk, s jó volt hallani a fiataloktól a régi bolgár énekeket, népda­lokat, munkásmozgalmi indu­lókat. Magyar dalt — régi slágereket, operetteket — többet hallottunk a banki gyógyüdülő és a hisári szál­lók zenekaraitól — pedig nem tudták, hogy magyarok va­gyunk —, mint nyaranként a Balaton partján ... Szalai Lásett (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents