Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-29 / 254. szám

eviolyam, 254. szám Kedd, 1968. október 29. Píachőiíió kereskedelmet! Az országgyűlés keres­kedelmi bizottságának a napokban megtartott ülé­sén nagyon közérdekű té­mát vitattak meg a kép­viselők: az új gazdasági mechanizmus kilenchóna- pos tapasztalatait a bel­kereskedelemben. A vita azért is volt élénk és sokoldalú, mert azt őszinte, átfogó tá­jékoztatás előzte meg: Keserű Jánosné belke­reskedelmi miniszterhe­lyettes Háromnegyed év mérlegét., eredményeit és problémáit vázolta. Utalt arra, hogy az új gazdasági mechanizmustól a fo­gyasztó javuló árukínála­tot, bővülő választékot, jobb kiszolgálást, udva­riasságot, az igényekhez alkalmazkodó nyitva tar­tást és bolthálózatot várt, s a tények azt mutatják, hogy nem alaptalanul. A kiskereskedelmi forgalom egyébként a népgazdasági terv szerint ez évben eléri a 7 százalékos növekedést, vagy meghaladja azt. A javuló áruellátást mu­tatja, hogy gyümölcsöt, ba­romfit, tojást az elmy.lt hónapokban — a budapes­ti és a vidéki piacokon egyaránt — a tavalyinál olcsóbban vásárolhatott a lakosság. A javuló piád egyen­súlyhoz a növekvő im­port. is hozzájárult; számí­tások szerint a fogyasz­tási cikkek behozatala az év első nyolc hónapjában 8—10 százalékkal nőtt, vagyis az importcikkek kí­nálata nagyobb ütemben bővült, mint áhogv a kis­kereskedelmi eladás szín­vonala emelkedett. A ver­seny egyébként még sem a termelő, sem a kereske­delmi vállalatok között nem olyan arányú, hogy annak eredményei a mi­nőség változásában már számottevő változást hoz­hattak volna. A miniszterhelyettes utalt, arra, hogy a Pália­toknak és a szövetkeze­teknek gondosan fel kell készülniük az őszi—téli csúcsforgalomra, elemez­niük kell saját piaci hely­zetüket, értékelniük egész évi munkájukat, és aktív, >>piachódító politikával« kell előkészíteniük jövő évi tevékenységüket. Meg is magyarázta, mit kell ér­teni piachódító kereskede- mi politikán: azt, hogy a vállalatok törekedjenek a vásárlóerőből minél töb­bet lekötni saját vállala­tuk számára. Magyarán szólva: jobb munkával, kulturáltabb kereskede­lemmel minél több vevőt kell meghódítani. A kifejező »piachódító politika-x mindenki számá­ra hasznos hódítás. A ke­reskedelemnek és az ipar­nak egyaránt kifizetődő mindenfajta versengés, amely a minőség javításá­ra, a választék bővítésére irányul. Ezért reagáltak az országgyűlési képvise­lők olyan pozitívan a mi­niszterhelyettes tárgyila­gos információjára. ü. L. lyißddiß fari Horváthék kálváriája ? Harminc éve dolgozik a tabi téglagyárban Horváth György, s több mint húsz éve lakik családjával a Somogy- Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Kisfaludy utca 38. szám alatti régi, nedves egyszoba-konyhás lakásban. Az­óta ez a lakás se kívül, se belül nem kapott jelentősebb ja­vítást, tatarozást. A szoba padlója már szánté teljesen el­korhadt, a bútorzat a nedvességtől tönkremegy, a benne levő ruhák megpenészcdnek. Mellettük és körülöttük még kilenc téglagyári munkás- család lakik a vállalat ilyen házaiban, hasonló között:. Korábban többször is kérték, hogy a lakásokat, meg­vásárolhassák, és saját költségükön tarthassák 't*vé. ben. A vállalat vezetői azonban elzárkóztak ez elől. A dolgo­zók mintegy két hónappal ezelőtt végre ígéretet kaptak Ko­máromi Sándor építésvezetőtől, hogy. pár napon belül Hor- váthéknál megkezdik és folyamatosan elvégzik a lakások; ta­tarozását, felújítását. Ekkor kezdődött s azóta is tart Horváthék kálváriája. A vállalat megyei építésvezetője ugyanis felhívta őket: sürgősen ürítsék ki a lakast, hogy a szükséges munkákat gyorsan elvégezhessék. A felhívásnak Horváthék örömmel tettek eleget: bútoraikat és egyéb holmijukat a padlásra s máshova hordták. Örömük azonban nagyon is korainak, sietségük hiába­valónak bizonyult. Az ígéret és a felhívás elhangzása meg a kipakolás után három hétig még csak feléjük se nézett sen­ki. Az ígéret teljesítését Horváthék és mások személyesén és telefonon többször is sürgették, erre újabb ígéreteket kap­tak, de ezenkívül semmi sem történt. Hetekkel ezelőtt a vál­lalat igazgatója a járása pártbizottság első titkárának ígérte meg, hogy gyorsan intézkedik. Azóta mindössze egy új ab­laktokot építettek be a szoba falába... Horváthék bútorai és egyéb holmijai pedig továbbra is szanaszét vannak. Kénytelenek asztalon és más alkalmatos­ságokon aluuai. Köziben - türelmetlenül várják- kálváriájuk végét, mint ahogyan a többi kilenc család is várja a két hó­napja kapott ígéret teljesítését. Vajon meddig kell még várniuk? Pénzár Ferenc Százéves a Debreceni Agrártudományi Főiskola rßZKA soeoii • m Öregek és nyugdíjasok napja Balatonszemesen Megnyílt a szakmaközi klub Kétszáz nyugdíjast és falu­beli öregéit köszöntött szom­baton délután a balatonsze- mesi művelődési otthonban a szakmaközi bizottság és a KISZ-szerveaet. Garamvölgyi Béla, a szakmaközi bizottság elnöke adta át a nagytermet megtöltő ünnepeiteknek a szemesiek jókívánságait és üd­vözletét. Ezután kis óvodások mondtak verset, s virágokkal kedveskedtek a nyugdíjasok­nak. Az ünnepi műsorban a KISZ-szervezet tagjai, az út­törők és az öregek léptek föl. Vasárnap aditák át rendel­tetésének Szemesen a megye tizenkettedik szakmaközi klubját. A községi tanácstól kapott helyiséget húszezer fo­rintos kötlséggel rendezte be a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa. Dr. Petrus László ta­nácselnök a klub megnyitója alkalmából megemlékezett/ a polgári demokratikus forrada­lom, illetve a Kommunisták Magyarországi Pártja megala- lásának ötvenedik évforduló­járól. A művelődési otthon­ban helyet kapott klubot Ga- ramvölgyi Béla, a szakmaközi bizottság elnöke vette át az­zal az ígérettel, hogy tartal­mas programot állítanak ösz- sze a balato nszemeeieknek. 1868 októberében nyitotta meg kapuit Debrecenben a Gazdasági Felsőfokú Tanintézet, a mai Debreceni Agrártu­dományi Főiskola elődje. A tanintézetben 1967-óta ötéves egyetemi jellegű oktatás folyik, és általános mezőgazdasági mérnököket képeznek. 1953-óta mintegy százmillió forintos költséggel bővítették és kísérleti gazdasággal látták el a tan­intézetet, jelenleg ezer nappali, levelező és mérnöktovább- képzös hallgatója van a főiskolának. Képünkön: a főiskola modern aulája. NOVEMBER 1-TŐL a kockázat a tejiparé Növekszik a tej- és tejtermék-forgalom Bizományba is Nem a kereskedelem, ha­nem a Tejipari Vállalat vál­lalja fíövémber élsejétől a kockázatot a bolti forgalomba hozott tej és tejtermékekért. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának felmérése sze­rint az idei első félévben 5 297 000 liter tej fogyott el a megyében, s ez 15,2 százalék­kal több a múlt év azonos időszakának forgalmánál. 3257 hektoliter tejfelt, 2371 mázsa vajat, 1360 mázsa sajtot is eladtak a boltok. A számok a fogyasztás lassú növekedé­sét bizonyítják. Vizsgálat ál­lapította meg azt is, hogy a boltokban nem elég bő a vá­laszték. Sajtból például a kapható fajtáknak csak 33,7 százalékát rendeli rendszere­sen a kereskedelem. Az üz­SPORTBÉLYEGEK MARCALIBAN Egy hete nyílt meg Marcali­ban a Hazafias Népfront és a Honvédelmi Sportszövetség ren­dezésében a sportbélyeg-kiállí- t4s. A művelődési ház nagyter­mében 16 tablón sorakoznak a szebbnél szebb bélyegek, rajtuk világbajnokságok, olimpiák, Európ^-bajnokságok izgalmas Hagyományt apóinak a mar­caliak a kiállítás megrendezésé­vel, tavaly például^ a természet- rajongókat örvendeztették meg, vadászati témájú bélyegeket mutattak be* A bélyegeken kívül tablókon, fényképeken ismertetik a j$r<?s sbortéleíét, statisztikai számok ha«' Mk ges sportoló él és versenyez a járásban. Miután a kiállítás a mexikói olimpiai játékok félidejében nyitotta meg kapuit, a rendező­ség arra is gondolt, hogy ha még bélyegeken nem is, de fenykepeken, a diesőségtáblán itt is szerepeljenek érdekeket ssottoláfok. letvezetök csaknem mindenütt arra hivatkoznak, hogy nem fogy, nem keresik a vásárlók Az is igaz azonban, hogy a boltok félnek: nyakukon ma­rad az áru. A Tejipari Tröszt tárgyalni kezdett a kereskedőkkel, s ennek alapján született meg a döntés: a tejipar magára vállalja a kockázatot. Az or­szág vidéki városai közül el­sőként Kaposváron vezetik be az új módszert. Ennek értel­mében a boltvezető többet rendelhet, s a maradék árut anyagi veszteség nélkül ad­hatja vissza további feldol­gozásra a tejiparnak. A meg­állapodás érvényes a tejre, a tejszínre — ebből eddig .csak előrendelésre kértek a bol­tok —, a kefirre, a sport sajt­ra és a túróra. A vajat — ha ízhibás — a szavatosság le­járta előtt is visszaveszik. Ugyanez vonatkozik a bolti tárolás következtében lerom­lott — megszáradt — saj­tokra is. Ha beválik a kapos­vári kísérlet, az ország más városaiban is bevezetik. Az ellátás javítását és a tejtermék-fogyasztás növeke­dését várják attól az intézke­déstől is, hogy a Vendéglátó­ipari Vállalatnak bizományba adja termékeit a tejipar. Azo­kat csak aztán kell kifizetnie a vállalatnak, ha az étter­mekben már elfogyasztotta a vevő. Egy belkereskedelmi miniszteri utasítás kötelezővé teszi a cukrászdákban, eszp­resszókban, kávéházakban és bisztrókban a reggeli és az uzsonna kiszolgálását. Kapos­váron már érvényesül ez a rendelet, a járási székhelye­ken és a nagyobb forgalmú községekben pedig folyamato­san honosítják meg az új szolgáltatást. A tejipar és a kereskede­lem között létrejött megálla­podást a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya figyelem­mel kíséri, s értékeli majd, hogyan hatott c-z a forgalom alakulásara. r k. i, Míkroelbeszélés Mielőtt eltávozott, hosz- szan búcsúztak. A leány keservesen sirt, de ő báto­rította: ■— Ne félj nem foglak elfelejtem ... Elment. Múltak a napok és hónapok. Két év múlva visszatért. Mikor találkoz­tak, a leány keservesen sírt, de ő bátorította: — Ne félj, elfelejtet­telek ... Miniregény két részben I rész — Szivecském, a han­godat elhallgatnám akár örökkön örökké. II. rész — Hallod! Fordulj meg, mert az átkozott horkolá­sod miatt már egy órája nem tudok aludni. A bölcs Egy fecsegő ember igy szólt a filozófushoz: — Magyarázza meg ne­kem, mi a különbség az idő és az örökkévalóság között. — Sajnos ez lehetetlen. Ha időt szakítanék, hogy ezt önnek megmagyaráz­zam, akkor az örökkévaló­ságig tartana, amíg megér­tené. Az út Mondja, mi történt ma­gával, szomszéd uram? Azelőtt éjféltájt járt haza a kocsmából, most meg csak hajnal felé vetődik haza. Talán már más kocs­mába jár? — Nem, csak az utam lett hosszabb. — Hogyhogy? — Szélesítették az ut­cákat. . Jean-vicc Az úr megkérdi -leant: — Jean, nézd. meg, mi csörömpöl odakint? Jean így felelt: — Fölösleges, uram, tu­dom, hogy a futórózsák tartanak most edzést. Precíz ember A földrajztanár orvoshoz ment és a doktor így szólt: — Legyen szíves, mond­ja meg, hol érez fájdalmat. A lábamban, északra a sarkamtól. Párbeszéd — Hogy végződött a teg­napi vitád a feleségeddel? — Barátom, mondhatom jól. Az, utolsó szó mégis az enyém volt. — Es mit mondtál neki? — Bánom is én, vedd meg azt a kabátot. Beosztja — Csodállak téged, Ve­ra, mennyire be tudod osz­tani az eleiedet... — Egyszerű ez kérlek. Ha nem lehetek azzal a férfivel, akit szeretek, akkor azt szeretem, akivel vagyok. Somsgui Nißlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzuiik. meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknel. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6. Felelős vezetőd Mautner

Next

/
Thumbnails
Contents