Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-27 / 253. szám
A2 MSZMP MEGYEI *M' * Ö X T S Ä G A* ’ E S £*.’ M E G V 9 t’ T AH Á C'í L Ä PJ A . ~ .Vy - . - ? ‘,V'-r>^ > ‘ ■■ t*.- • v\‘»‘ •,. V.v .. *• . •-* XXV. évfolyam, 253. szám. Vasárnap, 1968. október 27. Riportert kerestünk — riportereket találtunk A Magyar Rádió ifjúsági osztálya novemberben négy város között úttörővetélkedőt rendez a Hősök unokái mozgalom keretében. A városonkénti egyórás egyenes adásnak az lesz az érdekessége, hogy a hivatásos riportereken kívül három úttörőpajtás vezeti a műsort, kalauzolja a hallgatókat A Kilián György Ifjúsági Házban a város hét általános iskolájából gyűltek össze pajtások, hogy eldöntsék, ki lesz az a szerencsés, aki riporterként vehet részt a műsorban. A zsűri érdekes és nehéz feladatokat állított a versenyzők elé. A selejtezőben panaszos leveleket kellett megválaszolni, két perc alatt elmesélni egy filmet, illetve azt, hogy ml minden történik velük a nagy szünetben. A tizenegy tovább jutott lánynak és fiúnak a következő fordulóban már riporteri képességekről kellett tanúbizonyságot tennie. A gyorsaság, szemfülesség, talpraesettség — mind-mind alapvető követelmény a riporteri munkában — mellé még párosul a jó hang, a helyes, magyaros kiejtés és természetesen a fantázia is. Az egyik pajtás azt kapta feladatul, hogy keresse meg az Ifjúság Presszóban Sáfrán Istvánt, a Ki mit tud? kate- góriagyőiztesét, és készítsen vele interjút, a másik versenyző pedig asztali focimérkőzést közvetített Sajnos a nagy létszám miatt alaposan elhúzódotta verseny (fél háromkor kezdődött), így csak hót óra körül hozta meg a Zsűri a döntést Hat versenyzőt megjutalmazott, s közülük hárman állhatnak majd a rádió mikrofonja elé. Piszkos Fred — szírt&adon Űj arcokat láttunk, néhány kivétellel, pénteken az Egyetemi Színpad Universitas együttesének előadásán. Mindenekelőtt ez tűnt fel, miután rá kellett jönnünk, hogy ez a rangos, jó hírű együttes a fiatalításnak igencsak elején jár tnég. A másik, az előadás lényegét érintő észrevételünk. Rejtő Jenőben elsősorban azt az írót tisztelhetjük, aki lehetett volna egy más korban. (Egyéni ízű humorával, szellemességéből fakadó népszerűsége vitathatatlan ma is. Következésképpen csábító a gondolat, a színpadi adaptáció. Sokat ígér a cím (Piszkos Fred málnaszőrt iszik és kavarja. Fülig Jimmy őszinte sajnálatára), innen a csalódás, a zenés komédiává hozat megtekintése után. A helyenként élvezetes pillanatok, a stílusos beatszámok ellenére is. Rejtő olvasva lgári, eredeti. Tele van parocfiszrtikus elemekkel, amelyek a színpadon a. legnagyobb jóakarattal is valahogy elvesztik varázsukat. Olyan együttes előadásában is, amelynek fő ereje a penszif- lázs, a jelen fonákságain, hibáin való üde friss és — találót — nyelvöltögetés. Az Uni- versitasnak ezen a »pályán« kellene maradnia. Rejtőt maximum illusztrálni lehet, parodizálni nem. Műsoruk ezért árnyéka csupán a korábbinak. S ezért kacaghattunk viszonylag keveset. Jóllehet kedves, hangulatos diákihumor, eleven és lendületes komédiázás jellemezte előadásukat. Értékei között említeném még a rendező Fodor Tamás stílusparódiáját (vagyis: hogyan játszaná Piszkos Fre- det Páger Antal?); Halász Péter, (Fülig Jimmy) és Vajda Károly (Wagner úr) kitűnő alakítását. A táncok és Kertész László díszletei hangulatosan illeszkedtek a produkció egészéhez. A Rangers-együttes songjai és kellemes hangú énekesei viszont nem válhattak szerves részeivé ennek az egésznek. (we) TELEFONT AZ ISKOLÁNAK! Tudjuk, sok a telefon- igénylő s hogy kevés az a szerencsés, akinek a posta tud vonalat adni. Mégis felkiáltó jelet tettünk írásunk címe után. Ugyanis véleményünk az, hogy egy iskola — a Kulinyin lakótelep Krénusz János új iskolájáról van szó — nem maradhat e fontos hírközlő eszköz nélkül még akkor se, ha a posta nehézségekkel küzd. Sorolhatnánk, mi mindenre kell egy olyan közösségben a telefon, ahol a kis első osztályosoktól a nyolcadikosokig nagyon sok gyerek tanul nap mint nap. Különösen, ha ez az iskola még új is, s sok kezdeti nehézséggel küzd. Csupán egy dologról, az életvédelem/ről teszek említést. Hallottam, hogy a közelmúltban rosz- szul lett egy tanuló. Mentőre lett volna szükség. Dehát telefon nélkül mentőt hívni bajos. Szerencsére az egyik pedagógus éppen kérnél levő saját gépkocsijával vállalta azt, ami a mentő feladata lett volna. Az új iskola városunk egyik büszkesége, sokat költött rá az állam, nagy gondot fordított rá a tanács s az építők serege. Jó lenne, ha a posta is hozzájárulna a benne folyó munka sikéréhez egy — akár ideiglenes megoldással bekötött — telefonnal. Sz. Tí. MUNKAVÉDELMI HÓNAP Hopy kévéséi legyen a baleset Évről évre több a baleset a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi és csurgói üzemében. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a rönktéren anyagmozgatás közben, a csarnokokban pedig a körfűrészek mellett történik a legtöbb szerencsétlenség. Egy év alatt száznál is több egyik-egyik telepen, és ez a szám most még tovább emelkedett. A barcsi üzemben tavaly 1100, az idei első háromnegyed évben pedig már 1360 munkanap esett ki emiatt. Elgondolkoztatóan rossz a csurgói üzem baleseti statisztikája is. A szomorú tények arra késztettek a vállalat veEmberségből elégtelen címmel lapunk szeptember 22-1 számában glosszát írtunk Bírói, hogy Sipos Pál toponári lakos 1968. szeptember 21-én nem adott kellő segítséget egy baleset sérültjének. Sipos Pál ellen szabálysértési eljárás indult, melyet azonban megszüntettek a következő indoklással: Sipos Pál x-a följelentésben terhére rótt cselekményt nem követte el. Amikor a balesetet észlelte, megállt, és telefonon a mentőket és a rendőrséget értesítette.« Kaposvárra a főiskoláról Harsogó nevetés szűrődik ki a próbateremből. Belépve, a munka feszültségét oldó néhány perc tanúja lehetek. Egy fiatal művész — Kottái Róbert — játszik. Egy diákcsíny emlékét idézi meg. Azt játsza el, amikor az idős rajztanár már negyedszer óvakodik be szakköri tagokat toborozni az osztályba. Azzal: »Bocsánat... Ugye itt még nem voltam? .. .« Helyzet- és jeílemkomikurn ö'tvözete ez a pillanatnyi rögtönzés. Intermezzo egy szituáció eredeti humorából. »Röhög az osztály.. .« Félrehúzódunk. Az iménH kis játék gondolatát folytatja egy ’kicsit meditáló-szemlélő- dő hangosan gondolkodással. —- Szerinted mi a humor?_ Én azt hiszem, az elsősorban mélyen emberi tulajdonság. És nagyon fontosnak tartam — igyekszem is megfigyelni — észrevenni mindig színében a dolgok fonákját is. Itt például az öreg tanár esendő komikus figurájában egy emberi sors tragikumát. Koltgi Róbert pályakezdő művész. A nyáron fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, s első állomáshelye a ’kaposvári Csiky Gergely Színház. A színpaddal való első igazán jelentős találkozása is ehhez az évhez fűződik. Májusban nagy figyelmet keltett a főiskolások merész vállalkozása: Harold Pinter A gondnok című drámájának stúdióelőadása Zsámbéki Gábor rendezésében. Ennek a főszerepét, az öreg csavargót játszotta a végzős főiskolai hallgató, Koltai Róbert. Kiugró sikere volt. A darabot szinte az égés? szakma megnézte, s a kritikák elismerően nyilatkoztak a nagyszerű előadásról. Vajon hogyan értékeli és nem érzi-e túl korainak ezt a kiemelkedő sikert a pályakezdő színész? — Egy Öreget alakítottam a darabban, kevés maszkkal és a jelek szerint eredményesen. Ez kétségtelenül biztonságérzetet nyújt. Bár úgy érzem, van bennem egy bizonyos fokú bizonytalanság, kételkedés is a saját munkámban. Az, amit a néző lát, nagyon lényeges. És amit csinálok, vajon az-e, úgy-e a legjobb? ... Mondják úgy kell játszanunk, hogy »lentről is lássuk magunkat...« Ez mélyen igaz, és szeretnék is erre törekedni. A gondnokban talán sikerült is elérnem ezt a szintet... — Hogyan kezdődött és alakult nálad a színművészi hivatási — Talán szokványos, de mindig álmom volt a színészet Két-három éves lehettem, amikor apám az egész János vitézt elolvasta. Ezen nőttem fel... Azután versek, iskolai szavalások. Ügy találtam, van hozzá érzékem, öt éve a Ki mit/tud?-on a középdöntő után estem ki, s rá egy évre — másodszori nekirugaszkodással — fölvettek a főiskolára. Pártos Géza, a kiváló színészpedagógus osztályában végeztem. S neki nagy része van abban, hogy sikerrel... — A szülők mit szóltak mindehhez? — Apámnak régi vágya teljesült ezzel — bennem. Csak a nagymama kesergett. »Színészet?« Milyen élet az!« Hát bizony — ellentétben a látszattal — ez fegyelmezett, sportszerű életet követel. Frissen, kipihenten kell a színpadra lépni ... — Van-e rokonérzés a főiskolás élet kezdete és a mostani pályakezdés között? — A vára kozás ez. A »mi lesz?« izgalma és várakozása. A főiskolán az újat ígérő világ, most pedig az elkövetkező művészi feladatok iránt. Ez az utóbbi már higgadt, letisztultabb... — És Kaposvár mit hozott? — Nem csalódtam. Jól érzem magam itt. Ügy érzem, szép feladatok várnak rám, és bíznak bennem ... — A legközelebbi feladtok? — A Hernaniban Don Ri- cardot látszom. A Vörösma’- ty—Görgey darabban, A fátyol titkaiban pedig a három lézengő ifjú egyikét. Ennek időközben már tanuljuk a folkbeat dalait. Zenés bohózat lesz... zetőit, hogy szakemberekkel együtt felülvizsgálják az üzemek munkavédelmi Helyzetét, s felkutassák, elemezzék a baleseteket előidéző okokat. Azóta a csurgói telepen valamelyest már javult a helyzet. A baleset-elhárítási munka jobb megszervezésének gondolata adta az ötletet, hogy októberben munkavédelmi hónapot rendezzenek a két üzemben. Csurgón is, Barcson is szemléletes, gazdag kép- és fotóki- állítás nyílt október elején. A kiállított tablókon a vállalat profiljába tartozó szakmai baleset-elhárítási rendszabályok szerepeltek. Ugyanebben a témakörben került sor a napokban Barcson a munkavédelmi vetélkedő döntőjére, amelyet a két üzemben elődöntők előztek meg. Közvetlenül a verseny előtt megbeszélést tartottak a vállalat vezetői és a vetélkedőn reszt vevő dolgozók. Megvitatták a legsürgősebb, legégetőbb munkavédelmi teendőket. A javaslatok között ha gzott él az is, hogy az üzemorvos segítségét is kérni kell a balesetveszélyek kiküszöbölése végett. Dr. Fonai János, az építők szak- szervezetének megyei titkára pedig javasolta, hogy szakmánként szervezzek a munkavédelmi oktatást, mert különben a csoportos előadások érdektelenségbe fulladhatnak. A megbeszélés részvevői délután különösen a balesetveszélyes munkahelyeket nézték meg az üzemben. A vetélkedőn az elektromos berendezések, tűzvédelmi fölszerelések rendeltetéséről, kezeléséről esett a legtöbb szó. Sok kérdés kapcsolódott a rakodó- és szállítógépeknél előírt óvórendszabályokhoz is. Amíg a versenyzők felkészültek a válaszadásra, a közönség vizsgázott — gyors kérdésekre adott feleletekkel* A döntőbe jutottak válaszai azt bizonyítottak, hogy a barcsi és a csurgói üzem képviselői jártasak a munkavédelmi ismeretekben, jól ismerik az új gépek. berendezések fölépítését, biztonságos alkalmazását, Az első három helyet sorrendben Cselötei Tibor, Weith F er énen é, Angyal Istvánná, barcsi üzem dolgozói szerezték meg. A mögöttük végzett Horváth László és Vida János szintén jól versenyzett. A csurgóiak csapata, ha az ötödiktől a tizedik helyig futotta is felkészültségükből, ugyancsak elégedett lehet a vetélkedőn nyújtott teljesímé- nyével, amit a zsűri is értékes ajándéktárgyakkal jutalmazott. N. J. Tehetségkutatás A kaposvári járás általános iskolai sporttanácsa tehetségkutató atlétikai versenyt rendezett az olimpia tiszteletére. Ezen 13 úttörőcsapat mintegy 150 versenyzője vett részt 7A <0 Házasság előtt — Megkértelek, hogy ne mondd meg egyelőre senkinek, hogy férjhez megyek. —En nem is mondtam, csak megkérdeztem Verát és Máriát, hogy meghívtad-e őket az esküvőre. Kritika Egy hölgy beállít a rendőrségre: — Kérem, ez a férfi e~ gész este követett Azt hiszem, részeg volt. A rendőr miután figyelmesen megnézte a panaszost, rábólintott; — Bizonyára. A gondok » Azt kérdezi, doktor úr, hogy miért iszom any- nyit? — mondja a páciens az orvosnak. — Hát azért iszom, mert rettenetesen sok a gondom. — ISLMszem -janatc, de már olyan r iszik, hogy minden gondja borba fulladhatott volna. — Hova gondol, doktor, hiszen tudnak azok úszni! Hatásos hirdetés Egy müncheni készruha- bolt kirakatában olvasható: Habkönnyű férfinadrág! Annyira súlytalan, hogy időnként ellenőriznie kell, valóban felvette-e, mielőtt elindult hazulról. A Jól nevelt ember Luigi Fermi ólasz iró szerint az a jól nevelt ember, aki a számára unalomig tartott előadást érdeklődéssel hallgatja végig annak az embernek a szájából, akinek halvány fogalma sincs arról, amiről beszél. Kártérítés *— Egy New Yorfc-i bíróság felbontotta egy tí- zenkileinc éves lány eljegyzését, s a vőlegényt kártérítésre meg a jegyaján- dékok visszaadására kötelezte, .mert bebizonyosodott, hogy menyasszonyát szeméremöv viselésére kényszerítette. De még ettől is többet nyomott a latban az, hogy a vőlegény elvesztette az öv kulcsát, és egyetlenegy lakatost sem volt hajlandó a zár ‘közjelébe engedni. A rendőrfőnök pechje D. Sherman amerikai tengerész nemrégen munka nélkül maradt. Amikor utolsó centjét is elköltötte, hogy éhen ne haljon, találomra felütötte egy kis város telefonkönyvét, és az első szemébe tűnő nevet ráhamisította egy csekkre. A név tulajdonosa nem veüt más, mint a város rendőrfőnöke. Ezt nevezik pechnék. SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyed Bizottsága és a Somogy megyed Tanács lapja. Főszerkesztős WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinba Sándor u. 2. Teleíoos 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-51Ö* Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örztínÖ meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknel. Előfizetési díj egy hónapra 18 A Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzemébe®* Kaposvár, Latinka S. u. 6- Feleiős vezető: Mautner József. Wallinger Endre
