Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-25 / 251. szám

XXV. évfolyam, 251. szám. Újság és technika Hírek rádióhullámokon — Nincs késés a hírszolgálattal — Jön a képtávíró A kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskolába és Szakmunkásképző Intézetbe az idén 35 első éves cukor­ipari szakközépiskolást vettek föl. így most összesen 130 hallgatója van az iskolának. A tanulók az első két évben elméleti, laboratóriumi foglalkozáson és gépműhelyben sa­játítják el a szakma fogásait. A harmadik és negyedik év­ben pedig a cukorgyárba járnak üzemi gyakorlatra. A ké­pen: Farkas Mária és Vető Júlia a cukor minőségét vizs­gálja. POSTÁNKBÓL Miért közömbösek...? Ezrével és ezrével érkeznek szerkesztőségünkbe a közvéle­mény-kutató ívek. Elismerés és bírálat, kérés és javaslat százai tanúskodnak arról, hogy milyen nagy érdeklődéssel fi­gyeli az olvasó lapunkat. Ép­pen ezért tartjuk kötelessé­günknek, hogy néhány olyan dologról tájékoztassuk most a kérdőívek »vallomástevőit«, amelyek az észrevételek sze­rint még tisztázatlanok. Emlékezünk mi jól arra az időre, amikor a nyomdai be- rakónök este hat-hét órától reggelig csúsztatták a fehér papirost a gépbe, egyenként raktak be minden példányt. Kínlódás, gyötrelem volt ak­kor az újságkészítés, pedig még csak 6000 példányban je­lent meg a lap. Most negy­venezerrel több a példányszá­múnk, s a rotációs gép órán­ként tizenötezer példányt nyom. Azért mondjuk el ezt, mert összefüggésben van jó néhány olvasónk észrevételé­vel. Egyikük ezt frja: »Nem le­hetne közvetlen kapcsolatot létesíteni az MTI-vel?* Mások: »_4 Népszabadságban egy nap­pal előbb olvashatjuk a híre­ket-*; »Ne más lapoktól ve­gyék át értesüléseiket-*; »Le­gyen frissebb a hírközlés* és így tovább. E javaslatokkal és észrevé­telekkel kapcsolatban nem tu­dunk ígérni semmit, ugyanis nein egészen állnak helyt. Az MTI-vel ugyanis annyira köz­vetlen a kapcsolatunk, hogy nem telefonon és nem vezeté­kes telexgépeken, hanem rá­dióhullámokon érkeznek szer­kesztőségünkbe a legfrissebb események. Percnyi pontosság­gal akkor, amikor a fővárosi és más lapokhoz, tehát a le­hető legygyorsabban és a leg­korszerűbb hírközlési eszközö­kön. Vihar esetén sincs baj, akkor még mindig házon be­lül működik az MTI megyei kirendeltségének vezetékes te­lexgépe. De ez csak egyik ré­sze a dolognak. A másik az, hogy éppen a rotációs gép be­állításával, a nyomásidő csök­kenésével — tíz évvel ezelőtt — vált lehetővé, hogy este 11 órakor csináljunk lapzártát, és — sok más lappal ellentétben — a legkésőbbi híreket is át tudjuk venni. Tehát a Nép- szabadság és más lap sem hoz­hat frissebb híreket, s nekünk semmi okunk felhasználni testvérlapjainknak már megje­lent híranyagát. Még a Tarka sorok api-ó érdekességeit sem, minthogy nagy része ugyan­csak az MTI adásából jön, leg­Olcsóbb left a sugárzó izotópok „temetése“ Évszázadokra ártalmatlanná te­hetők az atomreaktorok sugárzó hulladékai azzal az eljárással, amelyet a Veszprémben működő Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet az UNESCO atomenergia­ügynökségének megbízásából ki­dolgozott. A veszprémi kutatók ■sikere nemzetközi jelentőségű, mert hiszen az atomreaktorok su­gárzó anyagát tartalmazó iszapok •»temetésére-« mindeddig nem volt megnyugtató módszer. Az egyéb­ként használhatatlan, de veszélyes anyagot eltüntetni ugyanis nem egyszerű. A világon eddig két megoldást alkalmaztak. Üvegbe vagy betonba, ágyazva a tengerbe süllyesztették. Mindkettő rend­kívül költséges és nem eléggé biztonságos. A Veszprémben ki­dolgozott eljárás szerint sajátos összetételű és szerkezetű bitumen­be ágyazzák a sugárzó anyagot. A módszerrel minden eddiginél jóval olcsóbban oldható meg a sugárzó ízotónok »temetése-«. Az új mód­szert ez év decemberében Dubná­ban mutatják maid be a szakem­bereknek nemzetközi konfe­peoriAm (MTU följebb ugyanannét merítjük őket, mint másak. S mivel nem hírről vagy eseményről van szó, ezért fordulhat elő, hogy egyik újságban koráb­ban, a másikban esetleg ké­sőbb olvasható. Emlékszünk arra az időre is, amikor hetenként egyszer-két- szer postán küldtük képanya­gunkat a pécsi kliséüzembe, s mire visszaérkeztek a nyomás­ra alkalmas lemezek, bizony lemaradtunk az eseményekről. De most már négy éve önálló kliséüzeme van a nyomdának, s hogy közeli példát említ­sünk: a Csehszlovákiában járt katonák fogadásának, ünnep­ségeiről este 9 órakor jutottak el a képek a nyomdá_ba, de hajnalban már vagy korareg­gel, láthatták olvasóink a lap első oldalán. A fejlődés ezzel sem áll meg. Nagyon várjuk már, és 1969 első negyedében be is szerelik képtávírónkat, amely ugyancsak megkönnyíti majd a tájékoztatást Elég annyit mondani róla, hogy ha New Yorkban vagy Afrikában történik valami a délutáni órákban, azt ugyanúgy képen láthatják majd olvasóink más­nap reggel, mint a barcsi vagy a csurgói eseményeket Az MTI-vel tehát — s rajta keresztül a világ valamennyi hírszolgálatával — jó kapcso­lata van a Somogyi Néplap­nak. Nyilvánvalóan arra tö­rekszünk, hogy részben a leg­korszerűbb hírközlési eszkö­zök felhasználásával, részben szerkesztési elveink és gyakor­latunk tökéletesítésével egyre frissebben és — szűk terjedel­münkre való tekintettel — lé~ nyegretörSbben tájékoztathas­suk olvasóinkat a megyei, a hazai és a nemzetközi életese­ményeiről. — Kérek egy duplát, s legyen szives, hozzon egy gazálarcot is — tréfálkoznak a tabj szövet­kezeti eszpresszó vendégei a fel­szolgálóval. A tréfának azonban van alap­ja. A presszó hatalmas cserép­kályhája ontja a füstöt, a ven­dégek alig látják a szomszéd asztalnál ülőket. A felszolgálók pedig könnyező, vörösre mart szemmel jámak-kelnek, legtöb­Péntek, 1968. október 25. CÍS«S2S£«Í^­wiiciSlias*«» buszok Legtöbben Ausztriába, Jugoszláviába, Sopronba, Miskolcra kirándultak Megnőtt az érdeklődés ebben az évben a különbuszok iránt. Januártól . augusztus vegéig ezerhetvcnnyolcszor indultak külön járatban a 13. számú Autóközlekedési Vállalat bu­szai. Külföldön több mint ti­zenhatezer kilométert tettek meg. Somogyból a legtöbb busz Ausztriába és Jugoszlá­viába indult. Csehszlovákiába és Lengyelországba is kirán­dult négy csoport. A belföldi utak harmincöt százaléka Sopron. Körmend és Esztergom környéke volt. A buszok harminc százaléka ment Miskolcra, Aggtelekre. Az Alföld következik ezután húsz százalékkal. Elsősorban Debrecen, Szeged és Szolnok. A járatok tizenöt százaléka járt Baranyában: Pécsen, Sik­lóson és Harkányban. A ki­rándulóknak csaknem a fele iskolás volt, a harminc száza- \ lékát pedig tsz-tagok, üzemek I vállalatok dolgozói tették ki. Az ezerhatvanhét buszjárat összesen 314 752 kilométert tett meg. A belföldi kirándulások szá­mának emelkedéséhez hozzá­járult, hegy az AKÖV magára vállalta a szállodai szobák le­foglalását, az étkezés megszer­vezését, néhány esetben az idegenvezető szerződtetését is. S még egy: a jobb és átfogóbb propaganda­Az ország- és világjáró bu­szok több mint hárommiiHó- hétszázezer forint bevételt hoztak az AKÖV-nek. ben erős fejfájásról Is panasz­kodnak. Van ugyan ventillátor, s gyak­ran az ajtót is kitárják, de ak­kor meg a hideg kínozza a ven­dégeket és a felszolgálókat. Nem lehetne vajon ezt a cse­répkályhát ügy megjavfttatnl, hogy eredeti rendeltetésének megfeleljen, s ne füsttel, hanem meleggel árassza el az eszpresz- szót? (sz.) Balatonboglár központja a 7-es műút korszerűsítésével megszépült. A régen itt járt üdülőt, nyaralót egy új arcu­latú község fogadja. Népgazdaságunk sok millió forintot áldozott az útra. S az itt székelő vállalatok, kiren­deltségek is mindent elkövet­nek, hogy a maguk szerény eszközeivel is elősegítsék Ba­latonboglár fejlődését. Ez ve­zette a ktsz-t is, amikor elha­tározta: megszünteti a régi, korszerűtlen műhelyeket, s új üzemházat épít. Ezzel nem­csak a ktsz nyerne, hanem a község is, mert lehetőség nyíl­na arra, hogy a düledező mű­helyek helyén megépüljön a nagyon hiányzó autóparkíro­zó, s park is létesülhetne. A majd nyolcmillió forintba kerülő munka kivitelezésére a Somogy megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalattal kötöttek szerződést. Megállapodtak, hogy az üzemházai 1969 június A torvaji Táncsics Termelő­szövetkezetben i6 gondterhel­ten néztek az idei takarmány­termés elé a súlyos tavaszi és nyári szárazság láttán. Mi­vel a lucerna az első kaszá­láskor mindössze két mázsa szénát adott holdanként, 25 holdat kiszántottak, és siló- kukoricát vetettek a helyére. A csapadékhiány miatt ennek csupán egynegyede kelt ki, az augusztusi eső után azonban az elvetett silókukoricának már a fele zöldell. A szeptem­végéig átadják. Sajnos az el­kezdett munkát júliusban ab­bahagyták, azóta a falakat be­nőtte a gaz, s a vállalat a többszöri sürgetés ellenére sem folytatja az építkezést. Ez hátráltatja a község fej­lődését, s félő, hogy jövőre a legnagyobb szezonban dolgoz­nak majd. De gátolja a válla­lat a társadalmi munka szer­vezését is, amelyet a düledező épületek lebontására a lakos­ság már felajánlott. Nem ért­jük ezt a közömbösséget. Sze­rintünk lehetne mindezen vál­toztatni, ha a vállalat és az itteni kirendeltség vezetői legalább egy kicsit is a sajái ügyüknek éreznék a községük fejlesztését. Vagy úgy vélik, hogy a késedelmi kötbér kifi­zetésével eleget tesznek vállalt kötelezettségüknek? béri eső újabb hajtásokat ho­zott. Ez a körülmény a siló­zás idejét is meghatározta. A kiszántott 20 hold cukorrépa helyére ugyancsak silókukori­cát vetett a szövetkezet, és en­nék 90—100 mázsa termést adott minden holdja. Mint azt Kovács János tsz- elnök elmondta, igyekeztek a hiányt a lehető legjobban el­lensúlyozni, és ez. sikerült is. A másodvetések és a pótló vetések meghozták az ered­ményt, igy nem lesz gond a több mint száz szarvasmarha, harminckét ló és kétszáznegy­ven birka átteleltetése. A 70 hold legelő — fekvése miatt — korábban csak a juhoknak adott eleséget. Állami segít­séggel és saját erőből 18 hold gyepterületet javítottak meg. de az idén itt is kiszáradt a fű, s a szarvasmarhákat ezút­tal sem legeltethették ezen a területen. Viszont a majortól mintegy öt kilométernyire le­vő baltacimtáblát az első ka­szálás után szakaszos legelte­tésre jelölték ki, s még most is friss eleséget talál ott a jó­szág. A rét csak alomnak való sást adott, de az idén ebből Is bálákat készítettek, és 14 vagonra valót kazlaztak össze. Az idei takarmányínséges esz­tendőben ezt a szénát a lovak kapják. A juhok a korábbi években pillangós szénát et­tek télen, most a 70 hold ta- karmányborsó bálázott és ka­zalba hordott szalmája lesz a téli eleségük. A takarmány elég lesz — mondják a torvajiak — de csak beosztással. Éppen ezért ügyelnek a porciózásra, már kazalnyitáskor megmondják, mennyi ideig kell elégnek len­ni a szénának. €osüií 1 ____________________________ { P istike — Anyuka, azt mondják az iskolában, hogy nagy a fejem. — Ugyan, kisfiam. — De azt mondják. — Nem igaz. kisfiam. Pár perc múlva: — Pistike, szaladj le a zöldségboltba, hozz három kiló krumplit. — Hol a kosár, anyuka? — Jó lesz a sapkád is, kisfiam. Nem mai történet Magas rangú látogató érkezését jelentik a lakta­nyában. A parancsnok ki­oktatta katonáit: — Ha az ezredes űr a koszt minősége és mennyi­sége után érdeklődik, ak­kor, azt kell mondani, hogy az étel finom, bősé­ges, még marad is belőle. Az öreg ezredes útja vé­geztével valóban odahív egy kiskatonát s megkér­dezi: — Na, fiam, milyen az étel? — Jelentem alásan, fi­nom — Na és kaptok is bő­ven? — Még marad is, ezredes úr! — Hát a maradékkal mit csináltok? — Jelentem, azt is meg­esszük. (Gmy) Apai érzés A londoni állatkerben a Volba nevű pingvin igen magányosnak érezte ma­gát. Élete sokkal elviselhe­tőbbé vált, amikor nemrég egy Kin nevű kutya hetet kölykezett. Volba kebelé­ben apai érzelmek keltek. Most őrzi a kiskutyákat. Amikor anyjuk valahová eltávozik szárnyaival me­lengeti őket. A legkevésbé sem akadályozza érzéseit, hogy »gyermekei* szőrösek és négy lábuk van. A király kutyája Az angol alsóházban Pe­ter Dóig munkáspárti kép­viselő elpanaszolta, hogy a skóciai Balmoral kastély­ban a királynő egyik ku­tyája megharapta a pos­tást, amikor az megkísé­relte kézbesíteni őfelsége postáját. A képviselő kér­te. kötelezzék a kastély tu­lajdonosát (vagyis a ki­rálynőt), hogy tegye ki a kastély kapujára a »Hara­pós kutya« jelzést. A réten Két mezei liliom nőtt egymás mellett a réten. Az egyik halkan odaszól a másiknak: — Szeretsz? — Igen — suttogta a másik. , — Jó, akkor szólok a méhecskének. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WERTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, La.fcin.ka, Sándor u. 2. Teieioaß 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon; 11-51S. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőkneL Előfizetési díj egy hónapra 12 5C Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Feledés veaetós Mautner József. FÜSTÖS VENDÉGLÁTÁS ősze István MSZMP-csúcstitkár, Balatonboglár Sikerüli a másodvetés Beosztással elég lesz a takarmány Torvajon a. e.

Next

/
Thumbnails
Contents