Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

Csütörtök, 1968, október 3. 3 SOMOGYI NÉPLAP «s pártvizftőiéfek űjjéwálaszfása Gordeskümk Barossa a téli ellátásról Két év munkáját teszik mérlegre a megye pártszervezetei ezekben a hetekben. Számot adnak arról, hogy a IX. kongresszus határo­zatait hogyan hajtják végre, a gazdaságirá­nyítás új rendszerének bevezetését hogyan készítették elő, mit tettek a Tegyünk többet Somogyért! mozgalomért, s az eddig eltelt Hallgattak a kilenc hónapban hogyan dolgoztak az új mechanizmus szellemében. Pártéletünk ki­emelkedő eseménye a vezetőségek új jav á> osz­tása. Lapunk munkatársai az első taggyűlése­ken vettek részt kedden a tabi és a nagyatádi járásban, s erről számolnak be írásaikban. kommunistákra Szavaznak a fona'gyári kommunisták. A Pamutío- nó-ipari Válla­lat Újpesti Cérnagyárának Nagyatádi Te­lepén az álta­lános iskola úttörői és az üzem KISZ- fiataljai kö­szöntötték az 1-es számú alapszervezet vezetőségvá­lasztásra ösz- szegyűlt kom­munistáit. Tóth István, a taggyűlés el­nöke üdvözöl­te a párttago­kat, a járási párt-vb képvi­selőit. Ezután Magyar Tibor- né, az alap- szervezet tít- • kára számolt be a legutóbbi két évről. Elmondta többek között, hogy a beszámolási időszak­ban mintegy ezer tonnával nőtt a termelés az üzemben, 1966-ban és 67-ben 100, 1968 első háromnegyed évében pe­dig 100,5 százalékra teljesí­tették tervüket. Hangsúlyozta, hogy a terv teljesítése nagyon fontos, hiszen a gyár termé­keinek egyharmad része ex­portra kerül. Itt említette meg, hogy ez szükségessé tet­te a minőség javítását és a választék bővítését. Mindket­tőről az elégedettség hangján szólhatott. Például 1965-ben a termékek 0,45, 1967-ben pedig csak 0,03 százalékát kifogá­solták az átvevők. A jó eredmények lehetővé tették, hogy az üzemben ele­get tegyenek a IX. pártkong­resszus munkaidő-csökkentés- ről szóló határozatának: beve­zessék a 44 órás munkahetet. A siker okait elemezve rá­mutatott arra, hogy a műsza­ki fejlesztés mellett a kom­munisták helytállása, példa- mutatása, szervező ereje je­lentősen előmozdította a fel­adatok elvégzését. Jellemző, hogy 1966 67-ben a Szakma kiváló dolgozója kitüntetést kapott 191 dolgozó közül 42 párttag volt. Az egyes alap­szervezetek kommunistái meg­találták az emberek szívéhez vezető utat, a munkások hall­gattak a párttagokra. A párt­csoportok mozgósították az embereket feladatuk végre­hajtására. Mivel a vezetőség gondos ellenőrzés alá vette a párt- alapszervezet egész tevékeny­ségét, a beszámolóban a hiá­nyosságok is terítékre kerül­tek. A legfőbb hibaként né­hány párttagnak a taggyűlés­ről való rendszer^ távolma­radását, a pártoktatás gyen­géit, valamint a pártcsoportok munkájának néhány fogyaté­kosságát említette. Ezeknek a kijavítását tűzte legfőbb fel­adatul is egyben az új veze­tőség elé. A taggyűlésen többen szót kértek.. A Vöröskereszt és a KISZ-szervezet tagjainak ne­vében köszönték meg a párt- szervezet segítségét; a hála hangján emlékeztek meg a kommunistáknak a 44 órás munkahét bevezetéséért tett erőfeszítéséről, sürgették a no­tórius hiányzók fegyelmi fe­lelősségre vonását. A felszólalásokra adott vá­lasz után megkezdődött a vá­lasztás. A tagság egyhangúlag adta szavazatát a titkárra és a négy vezetőségi tagra. Az 1-es alapszervezet titkára is­mét Magyar Tiborné lett. A vezetőség tagjai; Szendrődi Istvánná, Bosnyák Péter, Káp­lár Imréné és Kovács Imrévé. Szegedi Nándor Százszázalékos Sokan munkából, szolgálat­ból érkeztek a nágocsi köz­ségi pártalapszervezet kom­munistái közül a vezetőségvá­lasztó taggyűlésre. Miközben hallgatom a fia­tal pártttitkár — Tar Jenóné pedagógus —■ beszámolóját, amely tükrözi a pártvezetőség és a pártszervezet valamennyi kommunistájának kétévi mun­káját, s kicsendül belőle a falujukért érzett felelősség, az arcokat figyelem. — A pártépítéssel nem lehe­tünk elégedettek. Két eszten­dő alatt csak három párttag­gal erősítettük sorainkat, ezt a munkát folyamatossá, rend­szeressé kell tenni. Többet kell segítenünk a tömegszer­vezeteknek, elsősorban a KISZ-nek és a nőtanácsnak, s arra kell törekedni, hogy azt a tekintélyt, amelyet a párt- szervezet, a kommunisták ki­vívtak maguknak, a jövőben is megtartsuk. Az arcok azt tükrözik, hogy a beszámoló a közös eredmé­nyeket és a közös feladatokat tartalmazza. Ezt igazolták a hozzászólók is, akik a párt- építés, a tömegszervezeti munka segítségét s a pártszer­vezet tagságának elméleti képzését tartották a legfon­tosabb feladatnak. Feláll a jelölő bizottság el­nöke, s a titkár személyére tesz javaslatot. Ismét Tar Je- nőné neve hangzik el, immár harmadik alkalommal a nágo­csi pártszervezet életében. A taggyűlés előtti beszélgetés jut eszembe. Tantó itt kezdte ti­zennégy évvel ezelőtt pedagó­gusi pályáját, s nem szíveeea érkezett Nágocsra. De megsze­rette a falut, az embereket, majd fölvették párttagnak, négy évvel ezelőtt pedig tit­kárnak is megválasztották. Nagy felelősséggel végzett munkájával érdemelte ki, hogy ismét őt javasolták, s a tagság százszázalékos bizalmat szavazott neki. De nemcsak a titkár, ha­nem az egész vezetőség ki­érdemelte ezt. Müller Béla, Melischek István, Dömötör János, Czigány Lászlóné a je­löléskor és a szavazáskor is százszázalékos bizalmat kap­tak a tagságtól. — Ez a bizalom a pártveze­tőségtől a jövőben még jobb munkát kíván, a tagságtól pe­dig azt, hogy ebben segítse, támogassa a vezetőséget — tolmácsolta a megyei pártbi­zottság üdvözletét Papp Já­nos, a megyei KISZ-bizottság titkára. A pártvezetőség ne­vében Müller Béla mondott köszönetét az előlegezett bi­zalomért. Jó volt tapasztalni a hu­szonkét tagú pártszervezet megfontolt döntését, s azt, hogy a kommunisták soraiban hét különböző korú, foglalko­zású asszony is helyet foglalt. Felelősségérzetüket szépen tükrözte az ágyban fekvő Nieder Lajos, — a pártszerve­zet legöregebb kommunistájá­nak — üzenete, aki arra kér­te a tagságot, hogy kommu­nista feleségét engedjék he­lyette is szavazni, mert 5 is részt kíván vállalni ebből a fontos, a pártszervezet és a falu éleiében jelentős munká­ból. Szalai László Példát m a kommunistá A Lábodi Állami Gazdaság nyolc pártszervezete közül a nagykorpádé kerületben válasz­tották meg először az új veze­tőséget. A harminckilenc tagú alapszervezet a virágokkal fel­díszített ebédlőben ült össze. Eljött a taggyűlésre Szakos Fe­renc, a Nagyatádi Járási Párt­bizottság főelőadója és Pan- kász Ferenc, az állami gazda­ság igazgatója is. Szabó István párttitkár ala­posan és mélyrehatóan elemez- ! i* * sag, tettek ä kommunistáik azért, hogy egy­re eredményesebben gazdálko­dik a kerület, hogyan juttatják érvényre az új mechanizmus szellemét bent az irodában és kint a földeken. Teljesen gépe­sítették a munkát, nagyobb ho­zamú búza- és kukoricafajtá­kat szereztek be, a talajmun­kákat pedig kiválóan elvégez­ték — ennek eredményét má­zsákban mérhették le. A gép­műhely a párttag Mercncsics Vendel vezeti. Az ő felelősség- munkájának köszönhető, hogy nem kellett igénybe ven­ni idegen gépeket, gyorsan s a költségkereten belül maradva megjavították a traktorokat. Társa, a kommunista Hardi Imre motoron vitte a 30—40 kilós alkatrészeket, ha sürgős volt a javítás. S a többiek: Si- monka Ferenc, a két Varga István, Csordás János, Piöcza József traktorosok példamuta­tó és lelkiismeretes munkája is benne van, hogy ez a kerü­let még nem volt veszteséges. Takács József traktoros szor­galmazta a jó munkamódsze­rek átvételét, figyelemmel kí­sérte, hogy ne fizessen kötbért a gazdaság vagcnállásért. Két párttag és öt KISZ-es aratott éjjel-nappal a kombájnokkal. S a kerület idejekorán végzett az aratással. A kerületben négy szocialista brigád dolgozik. A KMP jubileumára most újabb vállalásokat tettek. A példa- mutatás a pártépítésre is kiha­tott: két év alatt tíz új taggal gyarapodott a pártszervezet. A hozzászólók közül Takács József. Kovács Géza. Szabó Já­nos, Pálfi Sándxrr azt szorgal­mazta, hogy teljesen gépesítsék a .szállítást, minél előbb adják át rendeltetésének az új istál­lót, s a brigádvezetők is törjék a fejüket az egyszerűbb és ol­csóbb munkamódszereken. Pamikász Ferenc igazgató meg­állapította, hogy ez a pártszer­vezet a legcélratörőbb a gazda­ságban, a legjobban ez segíti a gazdasági vezetést. A termelés ellenőrzésében, és irányításá­ban, az emberek nevelésében a tömegszervezetekkel karöltve kiválóan tevékenykedik. A pártvezetőség színvonalas és korszerű munkáját nemcsak szóban ismerte el a tagság, ha­nem a szavazataival is. Egyet­len ellenszavazat nélkül vá­lasztották meg újra titkárnak Szabó Istvánt, a dohányos szo­cialista brigád vezetőjét, aki egyébként 1952 óta tevékeny­kedik párttitkárként a járás­ban: s a pártvezetőség tagjai­nak Bondor Józsefet, Földi Jó­zsefet, Szabó Antalt és Takács Józsefet. Herbai János, a taggyűlés el­nöke méltán kívánta azt az új­ra megválasztott pártvezető- ségmek, hogy a megkezdett úton haladjon tovább. Lajos Géza A jelölő bizottság munkájának bírálata Korán esteledik, de úgy lát­szik, Karádan a hót órai kez­dés is korainak bizonyult, még fél óra múlva is egymásnak adták a pártszékház kilincsét az emberek. A Búkazalász Tsz 55 párttagja közül negyvenki­lencen jöttek el a vezetőségvá­lasztó taggyűlésre, sokan a gépek, a jószág mellől, a me­zőről érkeztek. A szokásos formaságokon ha­mar túlestek, s így Kromek Pál. a taggyűlés elnöke átad­hatta a szót Árvái József párt­titkárnak. A beszámoló kerek és alapos volt, hű képet rajzolt a szövet­keret kommunistáinak kótesz- tendős munkájáról. Dicsért és bírált, elemezte a fogyatékossá­gok okait, joggal állapíthatta meg e munka ismeretében a járási pártbizottság munkatár­sa, Mihályi András: ez a párt- szervezet ténylegesen gazdája, politikai irányítója a termelő- szövetkezetnek őket, nem beszeltek velük, pe­dig az eltelt egy hónap alatt lett volna erre idő. Bata János, a jelölő bizottság elnöke (lehet, hogy csak fogalmazási hiba volt) a saját maga nevében terjesztette elő a személyi ja­vaslatokat. Pedig neki a tag­ság véleményére kellett volna hivatkoznia, azt kellett volna előterjeszteni. Hogy a taggyűlésnek ez a ré­sze is rendben lezajlott, az nem kevésbé köszönhető a járási pártbizottság jelenlevő képvi­selőinek — Gadanecz György első titkárnak, Mihályi András munkatársnak —, akik meg­fontolt, okos tanácsaikkal biz­tosították, hogy a pártdemok­rácia ne szenvedjen csorbát. A párttagság végül is a jelö­lő bizottság által javasolt sze­mélyeket válaszolta meg, vagy­is a régiek ismét bizalmat kap­tak, s 'két új taggal is bővült a pártvezetőség. Varga József (Tudósítónktól.) A fogyasztási szövetkezetnek kell biztosítania a Barcs lakói­nak téli ellátásához szükséges .zöldségfélét, gyümölcsöt és burgonyát. E célból termelő­szövetkezetekkel, állami gazda­ságokkal és háztáji gazdasá­gokkal kötöttek szerződést Burgonyából háromszáz mázsát tárolnak pincében és prizmá­ban. Javában folyik a télre va­ló elraktározása annak a négy­száz mázsa almának, amely a csokonyavisontai termelőszö­vetkezet és a Lábodi Állami Gazdaság gyümölcsösében ter­mett. Három vagon vöröshagy­mát, hetven mázsa sárgarépát 100 mázsa káposztát és 30 má­zsa egyéb zöldségfélét helyez­tek el eddig a tárolóhelyeken. ELADTÁK A TŐKÉRŐL A BORT A Termelőszövetkezetek Áruértékesítő Irodája a Bu­dapesti Őszi Vásáron figye­lemre méltó kezdeményezés­sel lépett fel: a termelőszö­vetkezeti pincegazdaságok idei bortermését »lábon« kínálta eladásra a vendéglátóiparnak. Azóta a köröshegyi, a nyárs­apáti, a móri, a kéthelyi, a csávolyi, a babarci és a duna- földvári termelőszövetkezeti pincészetek mintegy 40 000 hektoliternyi bortermését egy tételben él is adták a vidéki és a budapesti vendéglátóipari vállalatoknak. A megállapo­dás értelmében a vásárlók még a tőkén, szőlő formájá­ban megnézték leendő boru­kat, s joguk, lehetőségük van menetközben az érés folya­matának, a bar kezelésének, tárolásának stb. ellenőrzésére. De hát ez így persze túl álta­lános. Mi van mögötte? A já­rásiak is elmondták, hogy a Búzakalász kommunistái igen derék emberek, helytállnak a munkában, a szövetkezet épí­tésében. És ez nagy szó. Föl­nézhetnek rájuk a pártemkívü- liek, hallgathatnak szavukra. Nem egy tsz-íejlesztési prog­ram a pártszervezettől indult Id. S íme, az idei majdnem ka­tasztrofális időjárás ellenére ez a szövetkezet 15 mázsás hol­danként! búzatermést ért el, ennél jobb eredményt csak egy tsz mondhat magáénak a já­rásban. Nincs taka.rmányhiá- nyuk, pedig máskor, jobb években volt. Tavaly ősszel a kommunista traktorosok mozgalmat indítot­tak, hogy ne maradjon felszán- tatlamul a télre egyetlen talpa­latnyi föld sem. Nem is ma­radt. Dolgoztak munkaidő után, de még ünnepnapokon is. Lel­kesedésük átragadt párton kí­vüli társaikra is. Eredményeikkel hódítanak is. Hogy egyebet ne mondjak, a két évvel ezelőtti vezetőség- választás óta tizennéggyel nőtt a párttagok száma, ami külön megkapó: az 55 párttag közül 47 fizikai dolgozó. Közben esz­meileg is erősödtek, többen vé- gieztek különféle pártiskolát, persze tanulhattak volna töb­ben is — mint ahogy ez a vitá­ban is elhangzott. Igen, a vita._ Sajnos ebben nem produkálták úgy magu­kat a párttagok, mint a mun­kában. Persze felelősségérzet­ből, vitázó kedvből — ahogy ez a jelölésnél kiderült — nem volt hiány. Árvái Józsefet el­lenvetés nélkül, teljes egyönte­tűséggel jelölték és választot­tak meg ismét titkárnak. A vezetőségi tagok megválasztá­sa azonban már nem ment ilyen »simán«. Nem a jelöltek ellen volt kifogás, hanem a jelölő bizottság munkájával voltak elégedetlenek a pártta­gok. Egymás után szólaltak fel, h ogy asm is kérdezték meg „••• ahol telim és cselekedni kel!6é Termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok tanácskozása Tegnap a kaposvári Kilián Győrgy Ifjúsági Házban a ka­posvári járási KISZ-bizottság tanácskozást tartott a járás termelőszövetkezeteiben dolgo­zó fiataloknak. Elmélyült, időnként szenvedélyesen vitázó tanácskozás volt ez, bizonyítva, hogy falun dolgozó fiataljaink — szakemberek és nem szak­emberek — őszinte akarattal kívánják szolgálni a mezőgaz­dasági nagyüzem gyorsabb üte­mű fejlődését. Békés Lajosnak, a járási KISZ-bizottság első titkárának köszöntő szavai után dr. Szeré- nyi János, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára mondott gondolatat ébresztő vitaindítót. — Mindennapi munkánkban — hangoztatta — egyre inkább érezzük annak a szükségét, hogy a fiatal nemzedéknek mind nagyobb szerepet bizto­sítsunk. Azt kívánjuk, hogy életüník minden területén nagy kedvvel alkossanak, dolgozza­nak a fiatalok. Külön foglalkozott dr. Szeré­ny! János azokkal a problé­mákkal, amelyekkel az újért, a jobbért harcoló fiatalok szem­ben találják magukat. Bár a társadalom tettrekészségre ösz­tönzi a fiatalokat, ennek elle­nére nem egy törekvés a meg nem értés, a maradiság gátjá­ba ütközik. Különös jelentősé­ge van a kezdeményezésnek a mezőgazdaságban, ahol nap­jainkban forradalmi átalakulás megy végbe. A vitában igen sokan mond­ták el véleményüket, tapaszta­lataikat. Sokoldalúan foglal- i koztak a falusi fiatalság hely­zetével, ám a vitában a köz­ponti helyet a fiatal szakembe­rek gondjai foglalták el. — Mi felelősek vagyunk a fejlődésért —. mondta többek között Vörös Ferenc, a so- mogyjádi termelőszövetkezet gépészmérnöke, éppen ezért ne ijedjünk meg, ha olykor elkép- zelésetok falakba ütköznek. Mi nem félreállítani akarjuk az idősebbeket, elődeinket, mel­lettük képünk helyet és velük együtt kívánunk dolgozni az újért, a jobbért. A meghívón ez a mondat állt.: »Legyünk ott mindenütt, ahol tenni és cselekedni kell!« Ezt a tanácskozást, ezt a vitát valóban ez az őszinte szándék vezette. Ezért is nagy kár, hogy nem vett részt személyesen is több falusi vezető a megbeszé­lésen, hogy a szép számú meg­hívottból mindössze néhányan képviseltették magukat. Pedig az itt elhangzott gondok leg­alább annyira tartoznak a falu irányítóira, miatt az ott élő, ott dolgozó fiatalokra. A jól sikerült összejövetel kedves pillanata volt, amikor a tanácskozás végén Tóth János, a megyei KISZ-bizottság titká­ra átadta a megyei if júkombáj- nos-verseny első két helyezett­jének a jutalmat. Az első he­lyezett, a hetesi Bekkert János versenyzászlót és kétezer forint pénzjutalmat, a második helye­zett Kovács János oklevelet kapott és jutalomból novem­berben a Szovjetunióba utazik a Komszomol megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre. X. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents