Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Swwnbat, 1968. október 19. 3 EOHOGtl NÉPLAP Tej is,hús keil PARLAMENTI ÚTMUTATÁS NÉHÁNY SZÁMADAT Horváth Sándorné, Kaposvár országgyűlési képviselője a mostani parlamenti üléssza­kon elmondott felszólalásá­ban beszélt a megye élelmi­szer-forgalmának alakulásá­ról. Az augusztus végéig ter­jedő időszakot mérte össze az előző esztendőnek ugyanezzel a nyolc hónapjával. Az egybe­vetés az idei év javára billen­tette a mérleget, általános emelkedésről van szó. Íme né­hány számadat. Tőkehúsból 23,8, tejből 15,2, vajból 22,7, sajtból pedig 31 százalékkal fogyott több, mint tavaly ugyanennyi idő alatt. Nőtt a fogyasztás. Ez az ör­vendetes megállapítás nem­csak egyszerű kereskedelmi forgalomalakulást fejez ki, hanem irányt is mutat. Első­sorban a parasztembereket igazítja el, az állattartókat erősíti meg annak a szándé­kuknak helyességében, hogy vállalják továbbra is a jó­szággal való bajlódás nehéz, de a fáradságot megtérítő munkáját. A mezőgazdaság nagyüzemeiben általában egy­értelmű a törekvés: több és több tehenet igyekeznek tar­tani, hogy legyen tej is, bor­jú is mind az idén, mind a kővetkező években. Ám a háztáji istállók közül egyik is, másik is egymás után kiürül. Fontos közgondunk lassítani ezt a nemkívánatos folyama­tot. Ennek érdekében a kor­mány is idejében megtette a szükséges intézkedéseket, amint erre parlamenti beszá­molójában Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke is rámu­tatott. IDŐLEGES I Az idén elő- . GEHÉZSÉGEK | JSS leges értékesítési nehézségek, átvételi torlódások kedvezőt­len hatás keltettek. Több he­lyen támadt az a hiedelem, hogy azért nem viszik el ide­jében a hízott marhát meg a tej hordást ne nagyon szorgal­mazzák, mert se egyikre, se másikra nincs olyan nagy mennyiségben szükség. Ve­gyük még hozzá, hogy a szö­vetkezeti közös is megtorpant helyenként: menjünk-e to­vább a fejlesztéssel? Márpe­dig köztudomású, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a mezőgazdaság nehézipara in­gatag alapra nem építheti jö­vőjét. Kell a jó tanács, kell a termelést a jövőbeli fogyasz­tás igényeihez igazító útmuta­tás. Beszélt erről nemrégiben állattenyésztő szakemberek, szövetkezeti gazdák tanácsko­zásán Nagyberkiben dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági tu­dományok kandidátusa, a Ka­posvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum igazgatója is. A belső fogyasztás meg az ex­portlehetőségek együttes fel­mérésével adott választ a te­nyésztés nagy kérdéseire. Ami a tejtermékeket illeti — mondotta —, telítve van az európai piac. Az évtizedekben mérhető jövő sem ígér kedve­ző, gazdaságos exportlehetősé­geket. Mégsem sok az a tej és tejtermék, ami itthon rendel­kezésünkre áll. A hazai fo­gyasztás növelése a megter­melt mennyiség értékesülésé­nek egyedüli járható útja. Személyenként évi átlagban 100 literes fogyasztással szá­molunk. Az európai átlag megközelíti a 150 litert. Skan­dinávia 300 literrel vezet. A korszerű élelmezés szintje 220—225 liter körül van. Ve­gyük hozzá a folyékony tej­hez még a tejtermékeket is; a választék bővítése, az idő­szakosság helyett az állandó­ság biztosítása az árusításban a kereskedelmi hűtölánc ki­alakításával, továbbá a falusi levezetése ellátás javítás ja­vítása meg a kínálat dömping- jének levezetése tejporgyártó üzem. működtetésével — mind­ez nagyrészt magában foglal­ja a megold,ást: nem lesz túl­kínálat tejből, tejtermékből. Egyébként nagyon messze el­jutottunk már. Nyolc évvel ez­előtt 330 000 hektoliter tejet vásároltak fel a megyében, tavaly pedig kerekén 547 000- et; az idei első félévi mennyi­ség: 293 656 hektoliter. A MAGYAR fő fogyasz­MARHAHÚS | KW. 3 Av£: ható termelés még a követ­kező évtized közepén is keve­sebb lesz, mint az igény. Arra kell berendezkednünk, hogy telesítsük a vevő kívánságát. Vegyük figyelembe a vásárló ország évszakonkénti szükség­letét, számoljunk azzal, hogy mikor dominál náluk a tu­rizmus, és az idegenforgalom idényében jelentkező csúcsfo­gyasztást elégítsük ki. Meny- nyiségben és minőségben egy­aránt! A kereslethez igazodni azt jelenti, hogy ütemezni kell a hizlalást, akkor legyen ké­szen a hízott állat, amikor a külföldi partner éppen venni akar — így számolhatnak So­mogybán is jó bevételre a gazdaemberek. Mindezekre most, a parla­menti felszólalás kapcsán ér­demes felhívni a figyelmet. Hiszen mindent egybevetve arról szól ez a híradás, hogy kell a tej ts, a hús is, van és lesz értelme a tehéntartásnak Jó, ha megértik ezt az üzene­tet a somogyi szövetkezeti pa­rasztok. Sokan aggódnak amiatt, hogy azt látják, itt is, ott is túl akarnak adni a ház­táji tehénen. A fonyódi járás­beliek említették a minap: megvehetnének annyi tehe­net, üszőt, amennyit csak akarnának, de mi lesz jövőre? Evekbe telik, mire pótolható a vágóhídra küldött jószág. És aki egyszer abbahagyta az állattartást, az vesz-e majd újra üszőt vagy tehenet? To- ponáron néhány év alatt fe­lére csökkent a háztáji állo­mány, egyre kevesebben tar­tanak tehenet. Kiöregszik az a nemzedék, amelyik élethiva­tásának tekintette, hogy jó­szágot neveljen — gondozzon. Értesítjük az iskolákat, vállalatokat, üzemeket stb., hogy 40 személyes kis autóbuszaink érkeztek Különjáratra, kirándulásra megrendelhető a Volán Utazási Irodában: Kaposvár, Széchenyi tér. Telefon: 14-172. (70799) És felnő egy új generáció, melynek tagjai között már- már meglett fiatalember is akad, aki nem tud kaszálni. Nem tud, mert nem tanulta meg. Nem volt rá szüksége, és nem is vállalkozik rá, hogy takarmányt kaszáljon a bor­júnak, a tehénnek. Zimányban megvan a szép állomány. Büszkék arra a pa­rasztemberek, hogy az állatte­nyésztés gazdag jövedelméből jó módra tettek szert. Nem ■sajnálják ma sem a fáradsá­got. A régi paraszti bölcses­séget nem felejtették el: aki­nek állata van, pénze is van. Jóllehet ma egyéb pénzforrás­ból is jön forint, mégsem hagynak fel az állattartással. Ami tehenet bevittek a tsz- be, az is szép volt, ami otthon maradt, az is szép — így hát értékes jószágot nevelnek. Be is teremtik a télire való ta­karmányt. Mosdóson még a kukori.casrárat is behordják — hosszú évek óta most először mindet takannányozásra hasz­nálják. Tabon felülvetésből való pillangóst adnak a szö­vetkezeti gazdáknak, hadd kaszáljanak belőle, amíg zöld. OKTÓBERBEN I jön a no- j ÁRUNK, I á a parasztember már csak azt a jószágot szokta tartani, ame­lyiknek beszerezte a téli ta­karmányát. A tél elé, nagy bizonytalanságba senki nem­igen vett állatot. Ha most nem vesznek is újabbat, de ne is adjanak tűi a tehénen, növen­déken — ezt kívánja a közér­dek. Bizonyos, hogy megyénk­ben mind többen és többen megértik ezt a parlamenti üzenetet. Kutas József Új eljárás a nagyüzemi sertéshizlalás elősegítésére A nagyüzemi sertéshizlalást elősegítő új eljárást dolgozott ki a rostocki Oskar Kellner Kutatóintézet. A takarmány­burgonya és a cukorrépa új­fajta nedves tartósítási mód­szere kiküszöböli a hagyomá­nyos tárolási módszernél je­lentkező átlag 20 százalékos tápértékveszteséget. OLUHSÖIMKHOZ1 Másfél hét múlt el azóta, hogy először — szerényen titkolt kíváncsiságkeltéssel — felhívtuk olvasóink figyelmét újszerű ak­ciónkra. S a mai napon mindenki megta­lálhatta lapunkban a közvélemény-kutató ivet, amelynek utolsó oldalán ez áll: »Kö­szönjük, hogy válaszaival segítette további munkánkat«. Nincs okunk titkolózni: alig vártuk már ezt a napot, s még ennél is jobban várjuk a hétfőt, a keddet, a többieket, amikor — hisszük — ezrével és ezrével érkeznek vissza a lapok, igen nagy munkát okozva, de még nagyobb örömet szerezve, új el­képzelésekre ösztönözve. Minden olvasónk jól tudja, s most a közvélemény-kutatás kezdetén mégis hang­súlyozzuk: a Somogyi Néplap a megyei pártbizottság, a megyei tanács lapja. Sér­tődött emberek néha éllel mondogatják, hogy a sajtó nagyhatalom. Más értelemben bár, de vállaljuk., elfogadjuk e meghatáro­zást, büszkék vagyunk rá. Mert igenis a hatalom, a munkásosztály képviseletében, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájá­nak szellemében, a megyei pártbizottság törekvéseit követve és segítve tevékenyke­dik a Somogyi Néplap. De írásaival, elem­ző tevékenységével nemcsak segíti a párt politikájának végrehajtását, hanem éppen a tömegekkel, az olvasókkal való szoros kapcsolat révén hozzájárul, hozzá kell já­rulnia e politika kialakításához is. A lap­nak tehát kettős közvetítő szerepe van, új­ságírói kétfelé figyelnek és hallanak, s ez nem ellentétes dolog, nagyon, is egybeesik hivatásukkal. Közvetítik a tudományosan megalapozott marxista világnézetet, a nép érdekeivel egybeeső politikát, mozgósíta­nak a határozatok végrehajtására, és fel­színre hozzák, továbbítják, közvetítik az olvasó, a közvélemény hangját, amelynek megtermékenyítő szerepe van a politika kialakításában. S emellett még sok min­dent tesz az újság. Tájékoztat az esemé­nyekről, szórakoztat, hozzájárul művelődési lehetőségeink kihasználásához, panasznapot tart rendszeresen, hogy apróbb-csepröbb problémáink is megoldódjanak a közvéle­mény színe előtt. A politikai légkör, a hangulat kifogásta­lan ahhoz, hogy kettős feladatát jól lássa el az újság. De a követelmények egyre nő­nek, s ha eddig százaié és ezrek figyelték segítő szándékkal a párt megyei sajtóorgá­numát, akkor ezután tíz- és tízezreknek kell figyelniük. Most és ezután is rendsze­resen el kell mondaniuk véleményüket, hogy korszerűbb, jobb, tartalmasabb és mozgósítóbb, minden társadalmi réteg igé­nyeit magasabb színvonalon kielégítő le­gyen az újság. Szokás mondani azt is, hogy a napilap a közvélemény parancsnoka. De ha a közvé­lemény nem hatna tússzá a lap szerkeszté­sének alakulására, ha nem befolyásolná és ösztönözné a párt politikájának szellemé­ben mindig jobb, elmélyültebb, odaadóbb munkára, akkor minduntalan az érdekte­lenség és közöny, a magárahagyatottság acélfalába ütközne. Nem ezt altatjuk. Korszerűbb, jobb új­ságot akarunk éppúgy, mint az olvasók. Erezzük, hogy pirulni kell majd jó néhány kritikai észrevétel miatt; tehát az objekti­vitás szemüvegén át sok segítő szándékú bírálatra is számítunk. Tudják, hogy a po­litikai, társadalmi, kulturális élet ezernyi területén kell még javítani a munkát, s éh-' hez nagyon sok segítséget kapunk majd az olvasóktól. Azt szeretnénk leginkább, ha közös erő­vel feloldhatnánk a bizonyos helyeken még meglevő közönyt és érdektelenséget, ha eb­ben a megyében minden ember magáénak vallaná a párt megala.pozott, nemes törek­véseit nemcsak szarvakban, hanem tettek­ben is, ha a Tegyünk többet Somogyért! politikai mozgalom — amely hallatlanul nagy sikereket hozott már — végképp be­ivódna minden ember szívébe, s kötelessé­gén túl is tettekre sarkallná. S hogy a mi újságunk az olvasók széles körű közremű­ködésével, javaslatainak, észrevételeinek feldolgozásával lehetőségéhez képest a leg­jobban teljesítse hivatását. Ezért hirdettük meg közvélemény-kutató akciónkat, ez a szándék vezérli állandó törekvéseinket. Es most, amikor kezükbe veszik az ivet. kérjük: összegezzék tapasztalataikat. írják meg azt, ami jó, hogy továbbfejleszthessük, s azt is, ami észrevételük szerint rossz, hogy megváljunk tőle. Véleményt kérünk az újságról, minden rovatáról, és szeret­nénk, ha elmondanák falujuk, városuk, kö­zösségük gondjait és örömeit, amelyekben osztoznunk kell, hogy közérdekű észrevéte­leik kapcsán szerény eszközeinkkel mi is hozzájárulhassunk közös gondjaink meg oldásához. Várjuk olvasóink válaszát, s a kérdőív utolsó mondatát ismételjük újra, némi mó­dosítással: Előre is köszönjük, hogy segí­tette a Somogyi Néplap további munkáját * * * A kérdőíveket kitöltve — bélyeg nélkül — november 2-ig kell beküldeni ahhoz, hogy olvasóink részt vehessenek a jutalomsorso­láson, Feltétlenül őrizzék meg számozott szelvényüket. Beszélgetés a mindennapokról E] lőször akadozott a be­szélgetés, mint ahogy így szokott ez lenni olyan em­berek között, akik először ta­lálkoznak. Hárman voltak elő­ször: Szakács Péter, Csendes István, Krémer János, aztán megérkezett Takács Ferenc és Szakály Gyula is a gépével. A megmunkált föld ott messze, a reggeli ég acélos, egy kicsit ködös kékjével találkozott. — Hosszú ez a tábla — mondta Csendes István —, azért kell vinni magunkkal egy tartalék zsák búzát is. És eligazította a vetőgép már telerakott tartályára he­lyezett zsákot, amelyet az imént adott le a pótkocsiról Szakács Péter. — Sok van még hátra? — Hát még van. Olyan ezer­négyszáz hold körüli az összes vetnivaló, ennek valamivel több mint a fele kész... — Lerongyolódik lassan a vállamról a kabát — mutatja a vetögép kezelője, Csendem István -—, naponta két ilyen pótkocsi gabonát zsákolok le, vetünk el. E gy pótkocsin 64 zsák van. A kabát bal válla valóban kirojtosodott..: — Kell hajtani. Ha nekilen­dülünk ezzel a géppel, negy­ven hold megvan naponta. — Persze nem tízórás mun­kaidőben. A múltkor az esti nyolc óra is kinn ért a föl­dön. __ Ügy van az ember, ha ne kikezd egy táblának és nem sok van hátra, addig nem hagyja abba, míg el nem ké­szül vele. Aztán az időjárásról beszél­nek meg arról, hogy most, .-»■■-u talán oagyaa f-vgr\ ők fOr «W« „ , „ '■ is a rádiót, a televíziót figye­lik, másutt hogyan haladnak ezzel a fontos munkával. — Hát mi vetjük — a mun­kától megkérgcsedett kéz egy marék búzával játszik —, csak legyen legalább ebből is olyan jó termés, mint az idén volt. — Legyen bizony, mert jö­vőre még nagyobb családdal leszünk! A mikor azt hallja az em- bér: család, rendszerint egy fedél alatt élő, szűkebb kis közösségre gondol. Ök nem így értették. Szakács Ééter most csak a fejével int: — A két szomszédos köz­ség Iharos is meg Pogáiny- szentpéter is kimondta az egyesülést. — Hát így nő a mi csalá­dink. — Korábban itt, Iharosbe- rényben is két tsz volt. Most már megmondhatom, bizony nagyon féltünk, mi lesz, ha egyesülünk. Én nem gondol­tam volna, hogy ilyen hamar, ilyen jól összerázódunk. — Kisebb súrlódás persze akad. De hol nincs ilyen? Jól megvagyunk, na! — És hiába, azért így más. Gépes emberek vagyunk itt, egy gépes példát mondok. Ve­szünk egy bálázót vagy akár­mit, ha nagyobb a gazdaság, mindjárt jobban ki lehet használni. És így van ez min­dennel. — Többre lehet menni így. az az igazság — Aztán minden évben fej- tlődik valamit a gazdaság. Az ember teszi a dolgát, a nya­rakra jönnek az őszök, és ha le kellene írni, talán hosszúra is nyúlna elmondani mindazt, ami szép lassan, folyamatosan megváltozott. — Mert mindig arra figyel legjobban az ember, amit ép­pen csinál. Nekünk most ez a legnagyobb gond, a vetés. Mi lesz ebből a búzából? Sok mindentől függ ez még. De jól akarjuk csinálni! 'T'árcsa, vetőgép, gyűrűs- henger, borona. _Egy táblában mennek. A vetőgép csoroszlyáin hull a földbe a búza. A szaporodó család jö­vő évi kenyere. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents