Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

Swwnbat, 1968. október 19.

3

EOHOGtl NÉPLAP

Tej is,hús keil

PARLAMENTI ÚTMUTATÁS

NÉHÁNY

SZÁMADAT

Horváth Sándorné, Kaposvár országgyűlési képviselője a mostani parlamenti ülésszakon elmondott felszólalásában beszélt a megye élelmiszer-forgalmának alakulásáról. Az augusztus végéig terjedő időszakot mérte össze az előző esztendőnek ugyanezzel a nyolc hónapjával. Az egybevetés az idei év javára billentette a mérleget, általános emelkedésről van szó. Íme néhány számadat. Tőkehúsból 23,8, tejből 15,2, vajból 22,7, sajtból pedig 31 százalékkal fogyott több, mint tavaly ugyanennyi idő alatt.

Nőtt a fogyasztás. Ez az örvendetes megállapítás nemcsak egyszerű kereskedelmi forgalomalakulást fejez ki, hanem irányt is mutat. Elsősorban a parasztembereket igazítja el, az állattartókat erősíti meg annak a szándékuknak helyességében, hogy vállalják továbbra is a jószággal való bajlódás nehéz, de a fáradságot megtérítő munkáját. A mezőgazdaság nagyüzemeiben általában egyértelmű a törekvés: több és több tehenet igyekeznek tartani, hogy legyen tej is, borjú is mind az idén, mind a kővetkező években. Ám a háztáji istállók közül egyik is, másik is egymás után kiürül. Fontos közgondunk lassítani ezt a nemkívánatos folyamatot. Ennek érdekében a kormány is idejében megtette a szükséges intézkedéseket, amint erre parlamenti beszámolójában Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke is rámutatott.

IDŐLEGES I Az idén elő- . GEHÉZSÉGEK | JSS

leges értékesítési nehézségek, átvételi torlódások kedvezőtlen hatás keltettek. Több helyen támadt az a hiedelem, hogy azért nem viszik el idejében a hízott marhát meg a tej hordást ne nagyon szorgalmazzák, mert se egyikre, se másikra nincs olyan nagy mennyiségben szükség. Vegyük még hozzá, hogy a szövetkezeti közös is megtorpant helyenként: menjünk-e tovább a fejlesztéssel? Márpedig köztudomású, hogy a szarvasmarha-tenyésztés, a mezőgazdaság nehézipara ingatag alapra nem építheti jövőjét. Kell a jó tanács, kell a termelést a jövőbeli fogyasztás igényeihez igazító útmutatás. Beszélt erről nemrégiben állattenyésztő szakemberek, szövetkezeti gazdák tanácskozásán Nagyberkiben dr. Guba Sándor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum igazgatója is. A belső fogyasztás meg az exportlehetőségek együttes felmérésével adott választ a tenyésztés nagy kérdéseire.

Ami a tejtermékeket illeti — mondotta —, telítve van az európai piac. Az évtizedekben

mérhető jövő sem ígér kedvező, gazdaságos exportlehetőségeket. Mégsem sok az a tej és tejtermék, ami itthon rendelkezésünkre áll. A hazai fogyasztás növelése a megtermelt mennyiség értékesülésének egyedüli járható útja. Személyenként évi átlagban 100 literes fogyasztással számolunk. Az európai átlag megközelíti a 150 litert. Skandinávia 300 literrel vezet. A korszerű élelmezés szintje 220—225 liter körül van. Vegyük hozzá a folyékony tejhez még a tejtermékeket is; a választék bővítése, az időszakosság helyett az állandóság biztosítása az árusításban a kereskedelmi hűtölánc kialakításával, továbbá a falusi levezetése ellátás javítás javítása meg a kínálat dömping- jének levezetése tejporgyártó üzem. működtetésével — mindez nagyrészt magában foglalja a megold,ást: nem lesz túlkínálat tejből, tejtermékből. Egyébként nagyon messze eljutottunk már. Nyolc évvel ezelőtt 330 000 hektoliter tejet vásároltak fel a megyében, tavaly pedig kerekén 547 000- et; az idei első félévi mennyiség: 293 656 hektoliter.

A MAGYAR

fő fogyaszMARHAHÚS | KW. 3 Av£:

ható termelés még a következő évtized közepén is kevesebb lesz, mint az igény. Arra kell berendezkednünk, hogy telesítsük a vevő kívánságát. Vegyük figyelembe a vásárló ország évszakonkénti szükségletét, számoljunk azzal, hogy mikor dominál náluk a turizmus, és az idegenforgalom idényében jelentkező csúcsfogyasztást elégítsük ki. Meny- nyiségben és minőségben egyaránt! A kereslethez igazodni azt jelenti, hogy ütemezni kell a hizlalást, akkor legyen készen a hízott állat, amikor a külföldi partner éppen venni akar — így számolhatnak Somogybán is jó bevételre a gazdaemberek.

Mindezekre most, a parlamenti felszólalás kapcsán érdemes felhívni a figyelmet. Hiszen mindent egybevetve arról szól ez a híradás, hogy kell a tej ts, a hús is, van és lesz értelme a tehéntartásnak Jó, ha megértik ezt az üzenetet a somogyi szövetkezeti parasztok. Sokan aggódnak amiatt, hogy azt látják, itt is, ott is túl akarnak adni a háztáji tehénen. A fonyódi járásbeliek említették a minap: megvehetnének annyi tehenet, üszőt, amennyit csak akarnának, de mi lesz jövőre? Evekbe telik, mire pótolható a vágóhídra küldött jószág. És aki egyszer abbahagyta az állattartást, az vesz-e majd újra üszőt vagy tehenet? To- ponáron néhány év alatt felére csökkent a háztáji állomány, egyre kevesebben tartanak tehenet. Kiöregszik az a nemzedék, amelyik élethivatásának tekintette, hogy jószágot neveljen — gondozzon.

Értesítjük

az iskolákat, vállalatokat, üzemeket stb.,

hogy 40 személyes kis autóbuszaink érkeztek

Különjáratra, kirándulásra megrendelhető

a Volán Utazási Irodában: Kaposvár, Széchenyi tér. Telefon: 14-172. (70799)

És felnő egy új generáció, melynek tagjai között már- már meglett fiatalember is akad, aki nem tud kaszálni. Nem tud, mert nem tanulta meg. Nem volt rá szüksége, és nem is vállalkozik rá, hogy takarmányt kaszáljon a borjúnak, a tehénnek.

Zimányban megvan a szép állomány. Büszkék arra a parasztemberek, hogy az állattenyésztés gazdag jövedelméből jó módra tettek szert. Nem ■sajnálják ma sem a fáradságot. A régi paraszti bölcsességet nem felejtették el: akinek állata van, pénze is van. Jóllehet ma egyéb pénzforrásból is jön forint, mégsem hagynak fel az állattartással. Ami tehenet bevittek a tsz- be, az is szép volt, ami otthon maradt, az is szép — így hát értékes jószágot nevelnek. Be is teremtik a télire való takarmányt. Mosdóson még a kukori.casrárat is behordják — hosszú évek óta most először mindet takannányozásra használják. Tabon felülvetésből való pillangóst adnak a szövetkezeti gazdáknak, hadd kaszáljanak belőle, amíg zöld.

OKTÓBERBEN I jön a no- j ÁRUNK, I á a

parasztember már csak azt a jószágot szokta tartani, amelyiknek beszerezte a téli takarmányát. A tél elé, nagy bizonytalanságba senki nemigen vett állatot. Ha most nem vesznek is újabbat, de ne is adjanak tűi a tehénen, növendéken — ezt kívánja a közérdek. Bizonyos, hogy megyénkben mind többen és többen megértik ezt a parlamenti üzenetet.

Kutas József

Új eljárás a nagyüzemi sertéshizlalás

elősegítésére

A nagyüzemi sertéshizlalást elősegítő új eljárást dolgozott ki a rostocki Oskar Kellner Kutatóintézet. A takarmányburgonya és a cukorrépa újfajta nedves tartósítási módszere kiküszöböli a hagyományos tárolási módszernél jelentkező átlag 20 százalékos tápértékveszteséget.

OLUHSÖIMKHOZ1

Másfél hét múlt el azóta, hogy először — szerényen titkolt kíváncsiságkeltéssel — felhívtuk olvasóink figyelmét újszerű akciónkra. S a mai napon mindenki megtalálhatta lapunkban a közvélemény-kutató ivet, amelynek utolsó oldalán ez áll: »Köszönjük, hogy válaszaival segítette további munkánkat«.

Nincs okunk titkolózni: alig vártuk már ezt a napot, s még ennél is jobban várjuk a hétfőt, a keddet, a többieket, amikor — hisszük — ezrével és ezrével érkeznek vissza a lapok, igen nagy munkát okozva, de még nagyobb örömet szerezve, új elképzelésekre ösztönözve.

Minden olvasónk jól tudja, s most a közvélemény-kutatás kezdetén mégis hangsúlyozzuk: a Somogyi Néplap a megyei pártbizottság, a megyei tanács lapja. Sértődött emberek néha éllel mondogatják, hogy a sajtó nagyhatalom. Más értelemben bár, de vállaljuk., elfogadjuk e meghatározást, büszkék vagyunk rá. Mert igenis a hatalom, a munkásosztály képviseletében, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának szellemében, a megyei pártbizottság törekvéseit követve és segítve tevékenykedik a Somogyi Néplap. De írásaival, elemző tevékenységével nemcsak segíti a párt politikájának végrehajtását, hanem éppen a tömegekkel, az olvasókkal való szoros kapcsolat révén hozzájárul, hozzá kell járulnia e politika kialakításához is. A lapnak tehát kettős közvetítő szerepe van, újságírói kétfelé figyelnek és hallanak, s ez nem ellentétes dolog, nagyon, is egybeesik hivatásukkal. Közvetítik a tudományosan megalapozott marxista világnézetet, a nép érdekeivel egybeeső politikát, mozgósítanak a határozatok végrehajtására, és felszínre hozzák, továbbítják, közvetítik az olvasó, a közvélemény hangját, amelynek megtermékenyítő szerepe van a politika kialakításában. S emellett még sok mindent tesz az újság. Tájékoztat az eseményekről, szórakoztat, hozzájárul művelődési lehetőségeink kihasználásához, panasznapot tart rendszeresen, hogy apróbb-csepröbb problémáink is megoldódjanak a közvélemény színe előtt.

A politikai légkör, a hangulat kifogástalan ahhoz, hogy kettős feladatát jól lássa el az újság. De a követelmények egyre nőnek, s ha eddig százaié és ezrek figyelték segítő szándékkal a párt megyei sajtóorgánumát, akkor ezután tíz- és tízezreknek kell figyelniük. Most és ezután is rendszeresen el kell mondaniuk véleményüket, hogy korszerűbb, jobb, tartalmasabb és mozgósítóbb, minden társadalmi réteg igényeit magasabb színvonalon kielégítő legyen az újság.

Szokás mondani azt is, hogy a napilap a közvélemény parancsnoka. De ha a közvélemény nem hatna tússzá a lap szerkesztésének alakulására, ha nem befolyásolná és ösztönözné a párt politikájának szellemében mindig jobb, elmélyültebb, odaadóbb munkára, akkor minduntalan az érdektelenség és közöny, a magárahagyatottság acélfalába ütközne.

Nem ezt altatjuk. Korszerűbb, jobb újságot akarunk éppúgy, mint az olvasók. Erezzük, hogy pirulni kell majd jó néhány kritikai észrevétel miatt; tehát az objektivitás szemüvegén át sok segítő szándékú bírálatra is számítunk. Tudják, hogy a politikai, társadalmi, kulturális élet ezernyi területén kell még javítani a munkát, s éh-' hez nagyon sok segítséget kapunk majd az olvasóktól.

Azt szeretnénk leginkább, ha közös erővel feloldhatnánk a bizonyos helyeken még meglevő közönyt és érdektelenséget, ha ebben a megyében minden ember magáénak vallaná a párt megala.pozott, nemes törekvéseit nemcsak szarvakban, hanem tettekben is, ha a Tegyünk többet Somogyért! politikai mozgalom — amely hallatlanul nagy sikereket hozott már — végképp beivódna minden ember szívébe, s kötelességén túl is tettekre sarkallná. S hogy a mi újságunk az olvasók széles körű közreműködésével, javaslatainak, észrevételeinek feldolgozásával lehetőségéhez képest a legjobban teljesítse hivatását.

Ezért hirdettük meg közvélemény-kutató akciónkat, ez a szándék vezérli állandó törekvéseinket.

Es most, amikor kezükbe veszik az ivet. kérjük: összegezzék tapasztalataikat. írják meg azt, ami jó, hogy továbbfejleszthessük, s azt is, ami észrevételük szerint rossz, hogy megváljunk tőle. Véleményt kérünk az újságról, minden rovatáról, és szeretnénk, ha elmondanák falujuk, városuk, közösségük gondjait és örömeit, amelyekben osztoznunk kell, hogy közérdekű észrevételeik kapcsán szerény eszközeinkkel mi is hozzájárulhassunk közös gondjaink meg oldásához.

Várjuk olvasóink válaszát, s a kérdőív utolsó mondatát ismételjük újra, némi módosítással: Előre is köszönjük, hogy segítette a Somogyi Néplap további munkáját * * *

A kérdőíveket kitöltve — bélyeg nélkül — november 2-ig kell beküldeni ahhoz, hogy olvasóink részt vehessenek a jutalomsorsoláson, Feltétlenül őrizzék meg számozott szelvényüket.

Beszélgetés a mindennapokról

E]

lőször akadozott a beszélgetés, mint ahogy így szokott ez lenni olyan emberek között, akik először találkoznak. Hárman voltak először: Szakács Péter, Csendes István, Krémer János, aztán megérkezett Takács Ferenc és Szakály Gyula is a gépével. A megmunkált föld ott messze, a reggeli ég acélos, egy kicsit ködös kékjével találkozott.

— Hosszú ez a tábla — mondta Csendes István —, azért kell vinni magunkkal egy tartalék zsák búzát is.

És eligazította a vetőgép már telerakott tartályára helyezett zsákot, amelyet az imént adott le a pótkocsiról Szakács Péter.

— Sok van még hátra?

— Hát még van. Olyan ezernégyszáz hold körüli az összes vetnivaló, ennek valamivel több mint a fele kész...

— Lerongyolódik lassan a vállamról a kabát — mutatja a vetögép kezelője, Csendem István -—, naponta két ilyen pótkocsi gabonát zsákolok le, vetünk el.

E

gy pótkocsin 64 zsák van. A kabát bal válla valóban kirojtosodott..:

— Kell hajtani. Ha nekilendülünk ezzel a géppel, negyven hold megvan naponta.

— Persze nem tízórás munkaidőben. A múltkor az esti nyolc óra is kinn ért a földön.

__ Ügy van az ember, ha

ne

kikezd egy táblának és nem sok van hátra, addig nem hagyja abba, míg el nem készül vele.

Aztán az időjárásról beszélnek meg arról, hogy most, .-»■■-u talán oagyaa f-vgr\ ők

fOr «W« „ , „ '■

is a rádiót, a televíziót figyelik, másutt hogyan haladnak ezzel a fontos munkával.

— Hát mi vetjük — a munkától megkérgcsedett kéz egy marék búzával játszik —, csak legyen legalább ebből is olyan jó termés, mint az idén volt.

— Legyen bizony, mert jövőre még nagyobb családdal leszünk!

A mikor azt hallja az em- bér: család, rendszerint egy fedél alatt élő, szűkebb kis közösségre gondol. Ök nem így értették. Szakács Ééter most csak a fejével int:

— A két szomszédos község Iharos is meg Pogáiny- szentpéter is kimondta az egyesülést.

— Hát így nő a mi családink.

— Korábban itt, Iharosbe- rényben is két tsz volt. Most már megmondhatom, bizony nagyon féltünk, mi lesz, ha egyesülünk. Én nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar, ilyen jól összerázódunk.

— Kisebb súrlódás persze akad. De hol nincs ilyen? Jól megvagyunk, na!

— És hiába, azért így más. Gépes emberek vagyunk itt, egy gépes példát mondok. Veszünk egy bálázót vagy akármit, ha nagyobb a gazdaság, mindjárt jobban ki lehet használni. És így van ez mindennel.

— Többre lehet menni így. az az igazság

— Aztán minden évben fej- tlődik valamit a gazdaság. Az

ember teszi a dolgát, a nyarakra jönnek az őszök, és ha le kellene írni, talán hosszúra is nyúlna elmondani mindazt, ami szép lassan, folyamatosan megváltozott.

— Mert mindig arra figyel legjobban az ember, amit éppen csinál. Nekünk most ez a legnagyobb gond, a vetés. Mi lesz ebből a búzából? Sok mindentől függ ez még. De jól akarjuk csinálni!

'T'árcsa, vetőgép, gyűrűs- henger, borona. _Egy táblában mennek. A vetőgép csoroszlyáin hull a földbe a búza. A szaporodó család jövő évi kenyere.

Vörös Márta