Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 245. szám. Péntek, 1968. október 18. As igényeknek meg/ ei A kisiparosok, kiskereskedők tevékenységéről tárgyalt a megyei párt-vb Az ellátatlan területek felé! _ Helyi árualap FONTOS SZEREPÜK VAN a, lakosság ellátásában a somogyi kisiparosoknak és kiskereskedőknek. Létszámuk az utóbbi években nőtt, s ma mar több mint négyezer-ötszáz. A kiskereskedők száma meghaladja a kétszázhetvenet: ők elsősorban a szezonjellegű üdülőhelyeken működ- pék, A siófoki járásban például 104, a fonyódiban. pedig 56 kiskereskedő van. A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén megállapította: tevékenységükre szükség van, hiszen választékosabbá, jobbá teszik a megye ellátását. Helyzetüknél fogva alkalmasak arra is, hogy kiaknázzák a helyi lehetőségeket. A magánkiskereskedők bonyolítják le például a kiskereskedelmi forgalom két százalékát, a központi árualapból viszont alig valamivel több mint fél százalékkal részesednek. Ä zöldség- és gyümölcskereskedők működését tartják a megyében a legjelentősebbnek. Tevékenységük azonban kívánnivalót is hagy maga után. hiszen a kaposvári piac legtöbbször drágább a budapestinél is, s a megye más piacain sokszor magasabbak az árak, mint .Kaposváron. Hasonló a helyzet a kisipari szolgáltatásban: itt általában hosszúra nyúlik a javítási idő, pedig az új gazdaságirányítási rendszer köny- nyebbé tette az árubeszerzési lehetőségeket: néhány cikktől eltekintve megszűnt a keretgazdálkodás. A megyei párt-végrehajtó bizottság han súlyozta, hogy támogatni kell azokat, akik segíteni tudnak és akarnak az ellátásban. Néhány speciális szakmát kivéve amelyek egyéni ízlést elégítenek ki — elsősorban a külterületek ellátásában van nagy szerepük a kisiparosoknak. A kiskereskedők pedig az újonnan épülő lakótelepek ellátásáért tehetnek sokat. A városban és a járási székhelyeken működő kisiparosok és kiskereskedők hasznos munkát végeznek. AZ ŰJ IPARIGAZOLVA- NYOK kiadásánál elsősorban azt kell figyelembe venni, hol van a legnagyobb szükség a tevékenységükre. Azok a szervek, amelyek az engedélyeket kiadják, ismerik a kereskedelem hálózatfejlesztési terveit tudják, melyek azok a helyek, ahol különböző gazdaságossági meggondolásokból az állami és szövetkezeti ipar egyelőre nem tervez hálózatfejlesztési. A községi tanácsok az ilyen helyeken biztosítsák a feltételeket a kisiparosok, kiskereskedők működéséhez. A működési engedélyek kiadásánál elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a kisiparos, kiskereskedő tevékenysége kielégít-e valamilyen igényt. Előfordul azonban — főleg a. kiskereskedők esetében —, hogy az államigazgatási szervek szociális indokok alapján adnak működési engedélyt. Ez nem helyes, a fő szempont a lakosság érdeke. Különösen nélkülözhetetlen munkájuk a Balaton-parton. Az új iparengedélyek kiadásakor főként azokat kell támogatni, akik az ellátást úgy oldják meg, hogy közben helyi árualapot is feltárnák. egv reprezentatív FELMJ5RES szerint a külön- bíxső szakmákban mintegy kétszázötven kisiparosra lenne szüksége a megyének, A fő szempont — mint említettük — a lakosság jobb ellátása, s ez összhangban van a megye gazdaságpolitikájával. A kisiparosok & kiskereskedők tevékenysége ugyanis nem elhanyagolható. Ä múlt évben például a kisiparosok száz- harmincbatmillió forint értékű árut termeltek. Nagy gondot kell fordítani arra — állapította meg a vb —, hogy a kiskereskedők a Balaton-part ellátásán kívül megfelelően betöltsék hálózatkiegészítő szerepüket. K. I. FELSZÁLLNI TILOS? Szitál, majd egyre erősebben zuhog az eső. A kaposvári állomás előtt tíz—tizenöt ember várakozik, hogy felszállhasson a 8-as számú, To- ponárra induló autóbuszra, ám, az ajtó egyelőre zárva marad előttük. A kalauz elment valahová, s a sofőr egyedül nem mert erre a »hatalmask feladatra, felelősségre vállalkozni. Szaporodik a várakozók száma, s egyre erősebben zuhog az eső is. Zúgolódnak, bosszankodnak az utasok, nem értik — mi sem értjük! —, miért tilos felszáll- niuk, miért tilos védeti helyen várniuk az indulást. Tudjuk, vannak bizonyos szabályok, amelyek előírják, hogy az utasok az indulás előtt hány perccel foglalhatnak helyet a járműben. De ősszel, télen, amikor eső veri a munkából hazatérő embereket, nem volna szabad mereven ragaszkodni ezekhez a szabályokhoz. Építkezés felülről lefelé Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház »fölépítései ezek után úgy folytatódik, hogy az építőpad lépésről lépesre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emeletet függesztenek fel az előző alá. E gazdaságos és gyors építési mód egyre inkább teret hódít Európa legtöbb országában. A Szovjetunióban, Nyugat-Német- országban, Lengyelországban stb. gyakran tárul a szemlélő elé a szokatlan kép, amint felülről lefelé formálódik hozzá a karcsú központi üreges oszlop. Épül a Sió menti árvízkapu s , Mintegy kétszázmillió forintot fordítanak a Sió csatorna melletti építkezésekre. A nagyarányú munkálatokat nemrégiben kezdték meg, és 1972-ben fejezik be. Az árvízkapu felépítése után hajózhatóvá válik a Sió. Hajnalt „magyaréra Almosán néznek a hajnali Adriatica gyors utasai a fülke ajtájat felnyitó, az útleveleket kérő egyenruhás emberre. Csak akkor fogjákl fel szavait, amikor megismétli, azoknak az okmányaira kiváncsi, akik a határon túlra utaznak. A sarokban szunyókáló, majd felriadó idősebb férfi azonban csak az egyenruhából következtethet arra — magyarul csak igen keveset tudott —, hogy a kérelem neki is szólhat, mivel hazánkon keresztül utazott Lengyelországból Jugoszláviába. Restellkedve nyújtja iratait, bocsánatot kér a késedelmeskedésért, s szerencse, hogy nem érti a felcsattanó kifakadást: — Hallja, hányszor beszéljek ...? Nem ért maga magyarul ... ? Valóban nem értett, s ha jól beszélt is volna magyarul, akkor is érdemtelenül kapta volna a goromba rendreutasítást. Szunyókáló, álmából felriadó ember nem kapcsol azonnal, s bizony mire gondolatait rendbe szedi, legjobb szándélca ellenére is eltelhet néhány másodperc, esetleg egy-két perc is. Ezt egy olyan hivatalos embernek, aki éjszakai, hajnali vonaton útiokmányokat ellenőriz, figyelembe kellene venni. Az átutazó vendég szerencsére nem értett magyarul, s talán csak az ellenőrző közeg nyomatékos hangsúlyából értette meg, hogy valami hibát követett el. Biztosan nem esett volna jól neki — ha felfogja a szavak értelmét — ez a hajnali »magyaróra«. Akkor talán szégyenkezik, amiért fáradtsága, álmossága miatt gátolta az útlevélkeze- lö munkáját. Így mi szégyenkeztünk, akik értettünk magyarul. No, nem helyette: hanem egyenruhát viselő honfitársunk helyett, akinek munkájában, magatartásában és szavaiban nem tapasztaltuk azt a türelmet, udvariasságot, amit egy ilyen, külföldieket is szállító éjszakai gyorsvonaton mindenki elvárhat! Sz. L. Szedik a gesztenyét Az ország minden részébe eljut a Csurgó kornyékén termett csemege Még tart a gesztenyeszüret, ám a csurgói fogyasztási szövetkezet már több mint négy- vagonnyi mennyiséget vásárolt fel a környező községekből. A legjobb termés a múlt évihez hasonlóan az idén is Iharoe- berényben és Pogányszentpé- teren mutatkozik. Az idén a tavalyinál jobb minőségű téli csemegéhez jut a vendéglátóipar. A szemek tömörebbek, keményebbek, jobban bírják a tárolást. A felvásárolt szeíidgeszteKŰSZŰMOLEUEL nye egy részét — harminc mázsát — a csurgói szövetkezet cukrászüzemében dolgozzák fel. Ebből gesztenyepüré, hatféle sütemény és torta készül. További harminc mázsát feldolgozott állapotban, hűtve tárolnak. így áprilisban, májusban is árusíthatnak majd gesztenyés készítményeket. A járásban három helyre szállítanak naponta kész pürét. Nagy a kereslet a gesztenye iránt, az ország minden részébe eljut a Csurgó környékén termett csemegéi. A szövetkezet 12 forint 50 fillért fizet a termelőknek egy kiló gesztenyéért. A levél ott feküdt az asztalon, mind a hárman elolvasták, de hirtelen egyikük sem tudott mint mondani, pedig ugyanarra gondolták. Az elnökhelyettes újra kézbe vette, kettéhajtotta, és egy-egy sornál hosszabban elidőzött. Megbeszélték a másnapi teendőket, majd megegyeztek: a levelet meg kell őrizni, hogy alkalomadtán felolvashassák a tagságnak. Berzencén kétszázötven tsz-nyugdijas van, többségük a havonkénti járadékból él, nagyobb összegű nyugdíjat csak kevesen kapnak. — Támogatni kell őket, amennyire a közös erejéből futja — így döntöttek a zárszámadó közgyűlésen. Megérdemlik, hogy a közös ne feledkezzén meg róluk akkor sem, amikor már nem tudnak nap mint nap munkába állni. Ök voltak a tsz megalapítói a faluban. A gabona betakarítása után búzát osztották azoknak, akik leginkább rászorulták, ahol már nincs kereső családtag. A.Z aszályos év úgy hozta, hogy a szövetkezet is nehezen tudta előteremteni a szükséges takarmánymennyiséget, az öregeknek mégis biztosítottak kedvezményes kaszálót, hogy megkönnyítsék a háztáji állomány átteleltetését. A téli tüzelő beszerzése is a kevés jövedelmű nyugdíjasoknak a legnehezebb. Ezért kedvezményes áron fát is adták nekik. Ahol kellett, pénzzel segítettek. A minap, amikor köszönőlevelet kaptak, a címzetteket, a berzencei Jobb Elet Tsz vezetőit csak megerősítették a kusza betűkkel rótt sorok: azoknak, akik létrehozták a szövetkezetét, mindig lesz részük a közös vagyonából, hiszen a kezdés éveiben ók vállalták a nehezét, a mai és o holnapi tagságért is dolgoztak. Néhány sor azért iáé kívánkozik abból a levélből, amelyet Füipovics Tamás nyugdíjas küldött a tsz-nek. ö már nem lakik a faluban, de a szövetkezet segítsége hozzá is eljutott. »Nagyon jó érzés a magamfajta idős embereknek, hogy nem feledkeztek meg rólunk. Kívánom, hogy a számomra küldött összeg ezerszeresen térüljön meg a tsz-nek. Remélem, az idei száraz nyár nem okozott komoly kiesést a gazdaságnak. Szívemből kívánom, hogy egyetértésben dolgozhassanak együtt valamennyink boldogulására Őszinte sorok ezek egy nyugdíjas paraszt- ember gondolkodásáról, arról, hogy mit jelentett és mit jelent számára ma is a szövetkezet. N, J. Ajándékok a múzeumnak Ritka tárgyakkal gyarapodott a Rippl-Rónai Múzeum a napokban. Bábtáncoltató betlehemet ajándékozott a múzeumnak a balatonberényi Kánya család. A múlt század közepén készített betlehem a népi báb játszás nemes hagyományának fennmaradását tanúsítja. A bábtáncoltatás főképpen a Balaton délnyugati partján volt elterjedve. Vör- sön és környékén még ma is űzik. Eddig a múzeumnak nem volt a tulajdonában bábtáncoltató betlehem. A nagyatádi Gábor Andor Járási Művelődési Háztól két faragott széket kapott a kaposvári múzeum. Mind a kettő népművészeti jellegű. Az egyik a kivadári kastélyból való úgynevezett Kapoli-szék, BÖLCS MONDÁSOK Irta: Tudor Musatescu Aki nem szereti az embereket, nem értékeli az elmék ítélőképességét és nem élvezi a Föld virágainak illatát — mondjon le nyomban az életről. Jobb, ha semmiben sem hiszel, mint ha olyasmiben hiszel, ami nincs. Az okos egerek nem interjúvolják meg a macskákat. Az ostoba ember feje testvér az okoséval. De mostoha testvér. A kéz ad, a karmok tépnek. Né fizesd előre a kamatokat, ha nem kérik tőled. A világ lángelméi olyanok, mint a nap: lenyugszanak, de sohasem halnak meg. Jobb ha semmiféle jellemed nincs, mint ha sok jellemed van. A béke győzelme az élet győzelme a hálál fölött. Gondolkozzál szívvel, és szeress értelemmel. Egy nép harci dalainak szövegét a történelem írja. A szigorú államfő Ec uador köztársaság új elnöke körlevelét adott ki, amelyben közli, hogy helyteleníti a kávészüneteket és a dohányzást munka közben a közhivatalokban. A külföld humora Az új utas belép a fülkébe és elámul: egy ember sakktáblán »játszik« és a partnere egy kutya. — Önnek rendkívüli kutyája van, uram! — kiált fel csodálkozással. — Rendkívüli? — Ne essünk túlzásba. Hiszen négy parti közül legalább hármat én nyerek meg. * * * — Es most — mondja a pszichiáter — csináljunk egy próbát. Feleljen a kérdéseimre. Ha levágom a bal fülét, mi történik? — Nem hallok vele. — És ha levágom a jobb fülét is? — Nem látok többé. — Hogyhogy? — A kalapom az orromra billen. « * » A számtanórán a tanító meg akarta magyarázni kis növendékeinek az osztás műveletét. Felírta a táblára »2:2«, aztán megkérdezte: — Gyerekek, ki tudja megmondani, mit jelent ez? Egy gyermek viharosan billegteti ujjait és lelkesen mondja: — Döntetlen meccs. SomogyiHifim Az MSZMP somon mezvei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WniTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár; Lattnka Sándor u. 2. Telefon! 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó vállalat. Kaposvár; Latinka S. u. J. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzün* meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra l* Ft Index: 350«7 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Lattnka Sándor utca 8. Felelős vezető: Mautner Józsii.
