Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évíolyam, 231. szám. Szerda, 1968. október 2. JEGYZET Rontó Pálról Így kereszteltem el öt, il­letve őket. Mert ha csak egy volna belőle! De Rontó Pál­ból több van. Hogy miért lesz valakiből Rontó Pál? Nem tudom. Mert ha tudnám, akkor nyomban tanácsoltam volna valamit annak az ismeretlen Rontó Pálnak, akivel a na­pokban találkoztam Kapos­váron, az Engels utcában. Az ott épülő lakóházhoz érke­zett téglát rakta le egy von­tatóról. Rakta? Hajigálta, dobta, odavágta. És a szép piros, üreges téglák gurultak, törődtek, zúzódtak. Valószínű, van gondolatát­vitel, mert Rontó Pál a ben­nem felötlő kérdésre mint­egy válaszolva jegyezte meg: — Az anyja mindem t! Majd összerakja, aki akar­ja! És — durr —,odavágta a következőt. Széttört. Persze. Mit is tehetne mást egy tég­la ilyen esetben?! Egy ember ott állt a von­tató mellett, és nevetett a megjegyzésen. Érthető. Hi­szen valóban nagyon humo­ros, ahogy ripityára megy a tégla, amely az imént még egyben volt, most meg majd nem lehet használni. Persze ez végül is valakinek vagy valakiknek zsebbe vágó gon­dokat okoz. Igen, ez nagyon vicces. Mit lehet tenni? — halla­ni vélem a. kérdést. Hát elő­ször is. Ha ennek a Rontó Pálnak az a hobbyja, hogy téglát törjön — adjunk rá neki módot. Vigyük el olyan telepre, ahová kikerül az ilyen kém használható tég­latörmelék. Bizonyára akad olyan darab is, amit még tovább lehet tömi. Aztán csak hajigálja, zúzza kedvé­re. (Természetesen munka­idő után.) Van persze egy más mód is. Ne «valakinek« vagy •'■va­lakiknek a zsebe bánja a használhatatlan tégla pótlá­sát! Nyúljunk bele Rontó Pál zsebébe. Csak egyszer! Hátha ez még hatásosabb or­voslása lenne káros szenve­délyének ... ! y_ m Tavasz 1919-ben Kaposvári színművészek nagy sikerű emlékműsora öt szék öt előadóművészre várt hétfőn délelőtt a Latinka Művelődési Ház klubjában. A Csiky Gergely Színház mű­részei irodalmi színpadi mű­sorral jelentkeztek: a műsort a színház vezető rendezője, Sándor János válogatta, szer­kesztette és rendezte Tavasz 1919-ben címmel, a forradal­mak fél évszázados jubileuma tiszteletére. Mindössze 45 percnyi ez az összeállítás. Nem több és nem kevesebb. Pontosan annyi, amennyi egy meghitt hangu­latú irodalmi est vagy proto- kollmentes politikai megem­lékezés ünnepi hangulatához kell. Történelmi visszapillan­tás irodalmi szemelvényekkel; érzelmi kapcsolatteremtés a hősi korszak hős napjaival, amelyet címadó versében a költőnő ujjongva köszöntött: «Mindenkié az üres asztag, / mindenkié a teli asztag. / Pi­ros lobogók lobognak, / piros katonák robognak. / Gyere­kek játszanak, dalolnak, j szent szemükben ragyog a holnap.« Tizenkilenc magyar tavaszát idézi ez a műsor, Somogy ti- zenkilenees tavaszát. Törté­nelmi távlatokból indul. Cso­konai Vitéz Jövendölése vetíti előre egy jobb kor helikoni fényét, s rá felelnek a műsor záró akkordjai: a Latinka- ballada látnoki szavai és a mártír Ligeti börtönfalon rótt végrendelete — a jövő hité­vel. A kettő között költők, írók, tudósok, Kassák, Ady Dutka Ákos, Vikár Béla, Mó­ricz Zsigmond, Balázs Béla köszöntik lelkesült szavakkal a forradalmat. Latinka Sán­dor szavait halljuk. Rendele­tek, jegyzőkönyvek, jelenté­sek idézik 1919 tavaszát és nyarát. Ismeretlen és megkapó erejű dokumentumokat hal­lunk: interjút Rippl-Rónai Jó­zseffel a Somogyi Vörös Új­ságban, a somogyi művészte­lep terveiről. Szalma István az állandó kaposvári színtár­sulat tervét melengeti (1955- ben valósult meg!) A Tanács­köztársaság rendeletéi, a so­mogyi direktórium intézkedé­sei napjainkban megvalósult álmokat villantanak fel. Sándor János kitűnő össze­állítását öt színművész, Csí­kos Gábor, Forró Pál, Koltai Róbert, Lengyel János és Tí­már Éva szólaltatja meg szuggesztív erővel és a műfaj követelte nemes, ihletett egy­szerűséggel. Előadásukban a művészet közvetítő erejével, mozgalmas, gazdagon áradó életet kap a történelem, 1919 tavasza. Műsorukat elsősorban mun­kásszállásokon és olyan kis somogyi falvakban szeretnék előadni, ahol még talán so­hasem járt színház, (örvende­tes, hogy a bemutatás napján már tizenegy helyre kaptak meghívást.) Dicsérendő elgondolás volt a megyei tanács művelődés- ügyi osztályától, hogy a me­gye főhivatású népművelői­nek tartott értekezleten prog­ramba iktatta a műsor meg­tekintését. Így az élvezetes irodalmi színpadi összeállítás tanulságos Is lehetett. Pre­mierjét népművelők tapsa kö­szöntötte. W. E. * li B&nubatiuk... Bagó a János vitézben «Nyelvésznek készült, de mindig kísér­tette a színház. Egyszer aztán nem tudott el­lenállni a kí­sértésnek. Hej. azóta négy esz­tendő telt el.. ! A volt egye­temi színját­szóból hivatá­sos színész lett Miskolcon« — olvashatjuk a színház idei bérleti felhívá­sában Vass Lászlóról. Is­merkedjünk meg közelebb­ről — kértem, amikor a Já­nos vitéz pró­bájának egyik szünetében le­ültünk néhány percnyi pihe­nőre. — A debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem ma­gyar—orosz szakán végeztem el két és fél évet Az egri színházban jelentkeztem elő­ször próbaéneklésre. így Kez­dődött a színészi pályám .. . A további állomáshelyek: néhány évig Miskolc és most Kaposvár. Általában kisebb szerepeket, epizódfigurákat játszott, és volt néhány éne­kes szerepe is. — Énekesként mire emlék­szik szívesen? — Szólistaként gyakran sze­repeltem a miskolci szimfoni­kus zenekar hangversenyein. Operaáriákat énekeltem, és mi rhutattuk be egy helyi szerző kompozícióját: Petőfi Egy gondolat bánt engemet című megzenésített költemé­nyét. Vass László Bagót szemé­lyesíti meg a János vitézben. Mit jelent számára ez a sze­rep? — Nagyon örülök, hogy rám osztották. A darab egyetlen reális paraszti figurája Ba­gó.. . Különösen közel áll hozzám a második felvonás fináléja, amelyben meghozza a szomorú hírt és . átadja a ró­zsát . .. — Mit szeretne elérni az idei évadban? — Szeretném, ha sok bará­tot kaphatnék Kaposváron ... (Wallinger) Postakocsival Nagyvázsony és Baiatonfüred között Crustus öreg térképe —<■ A londoni példa — Tervek egykori rajzok alapján Hódit a lovassport — ezt té­nyek, adatok bizonyítják. A nagyvázsonyi központtal ki­alakított idegenforgalom fej­lesztésére létrehozott IBUSZ- lovfl'S túrák igen népszerűek. Sok külföldi csoport már úgy kéri magyarországi beutalóját hogy lovastúrán szeretne részt venni a Balaton északi és dé­li partján, érintve Tihanyt, Siófokot, bebarangolva a kö- vesulakt.ól távoleső, erdei, mezei ösvényeket. Jogos a kérdés: Miért éppen Magyarországon kívánnak nyeregbe szállni a messzi földről érkező turista csopor­tok tagjai? Egyszerű a válasz, ezt töb­KÉTSZEMÉLYES B 0 VÁ R CSÓNAK bek között egy svéd csoport vezetője így fogalmazta meg: a gyönyörű táj szépsége igen vonzza a turistákat. Itt szabadon nyargalász- hatnak, s a magyar hataslovaknak nagy híre van a világon. A nagyvázsonyi központtal kialakított túra népszerűségét az is mutatja, hogy a 31 ló nem is volt elegendő a sze­zonban, kölcsön is kellett kérni. Vannak olyan külföldi ven­dégek (idősebbek és a gyen­gébb nem képviselői), akik nem szívesen szállnak nye­regbe, ám ők is szeretnének gyönyörködni a balatoni tá­jak szépségében. Ezt eddig úgy oldották meg a túrák szervezői, hogy lovas szekér kocogott a lovasok nyomában. A rázós ülésen pedig a kényelmesebb turis­ták foglaltak helyet. Most vi­szont kigondolták annak a módját, hogy nyereg nélkül is élvezhessék a látogatók a Balaton-parton kiválasztott legszebb útvonalakat és azok környékét. Az Idegenforgalmi Hivatal felkutatta a külföldi tapasz­talatokat. Angliában például — London és Biighetown kö­zött, egy nyolcvan kilométe­res útszakaszon — közlekedik a korabeli mintára épített postakocsi a turistákkal. Most nem leveleket, pénzes külde­ményeket és futárokat szállít, hanem vendégeket, hazai és külföldi turistáikat Az utat két nap alatt te­szi meg a postakocsi, és közben ötszáz esztendős vendégfogadóban éjsza­káznak az utasok. Hasonló céllal közlekedik postakocsi Hamburg és egy közeli, igen látogatott fürdő­hely között is. A kocsi megtervezése előtt egykori rajzokat kutattak elő az i degenforgal om szakembe­rei. A Crusius-féle postatér­képen pontosan bejelölték az akkori állomásokat. Nagy­vázsony előkelő helyet fog­lal el a térképen. Ügy tervezik, hogy a posta­kocsi Nagyvázsony és Baia­tonfüred között közlekedik majd, azon az útvonalon, amelyen évszázados elődje járt. Saját bélyegzője is lesz. így az a külföldi vendég, aki a lovastúrát nem kedveli, egyszerűen fel­száll a postakocsiba és megvárja, amíg a libé­riád kocsis belefúj a pos­takürtbe, azután nekivághat a gyönyö­rű balatoni tájnak ... G. B. A moszkvai repülőföiskola diákjai konstruálták és építették meg a képen látható búvárcsó­nakot. A csónáktestben könnyű­búvár-felszereléssel — több órá­ra elegendő oxigénkészlettel — foglal helyet a két utas. Merü­léskor a kabin vízzel telítődik. Az oldalsó hajtóművek el t — hermetikusan védett — akku­mulátorok kétórás víz alatti tar­tózkodást, kutatást tesznek lehe­tővé, óránkénti 7 kilométeres sebességű haladás mellett. Elek­tromotorral hajtott kis szivattyú is tartozik a búvárcsónak fcl- SWreleséiMo. Mely A kabin rész­leges víztelenítésével az emelke­dést segíti elő. A kétszemélyes búvárcsónakot a közelmúltban próbálták ki; a konstrukció annyira megfelelő­nek bizonyult, hogy nemcsak »amatőr« merülésekre, hanem tudományos kutatások céljaira is alkalmasnak minősítették a Tékértób Engedményes vásár az OFOTÉRT*nál Szeptember közepétől en­gedményes őszi vásárt rende­zett az OFOTÉRT. Az időleges árleszállítás már az első na­pokban megnövelte a kaposvá­ri bolt forgalmát. A prizmás látcsöveket kétszáz forinttal vásárolhatták meg olcsóbban az optikai cikkek után érdek­lődők. A nyolc milliméteres filmfelvevők árat pedig 800— 1000 forintra engedték le. El­sősorban ezekből és fényképe­zőgépekből adtak el sokat az utóbbi hetekben az OFOTÉRT- (életben. Az árengedményes cikkekből eddig húszezer fo­rint értékben vásároltak Ka­posváron. Nagy az érdeklődés a Zenit, a Kijev, a Ljubityel típusú fényképezőgépek és az ugyan­csak olcsóbban kapható film­vetítők iránt. A turistáknak iránytűt, a fotósoknak színes- filmet, olcsó vakut kínálnak az őszi vásár alkalmából. Újdonsággal is szolgál ve­vőinek az OFOTÉRT kaposvá­ri boltja: új vonalú, ovális formájú szemüvegkereteket kaptak AusztriábóL Bölcs mondások táplálkozásról — testmozgásról Hippokratész, az antik, világ nagy orvosa nagyon jól ismerte a túlzott táp­lálkozás káros hatását az egészségre, és gyakran mondta: »Soha nem kel­tem föl az asztaltól jáUa- kottan«. Ugyanezt vallotta Sene­ca, a régi idők híres gon­dolkodója is. Az ő mondá­sa volt: »,Sok ember nem meghal, hanem megöli ma­gát«. Ezzel azt akarta ki­fejezni, hogy a táplálko­zással való visszaélés és az átdorbézolt éjszakák hozzájárulnak az egészség romlásához. Csaiknem 2000 évvel ez­előtt a tudós Cornelius Celsus így nyilatkozott: "A lustaság árt a testnek, és megöregedéshez vezet; a munka erősít, és meghosz- szabítja a fiatalságot.« Goethe a következő mon­dással jellemezte a moz­gásnak a gondolkodásra és az alkotó tevékenységre való hatását: «A gondola­tok kifejezésének legjobb módja sétálás közben tá­mad bennem«. Ugyanezt a gondolatot J. J. Rousseau így fejezte ki: »A sétálás élénkíti a gondolkodást«, Csehov, aki maga is or­vos volt, szintén meg volt győződve az aktív pihenés jótéteményeiről: «Elfá­radsz, ha egész nap fek­szel« — mondta. A betegségek okának és a tüneteknek a kezelésére vonatkozólag Hippokratész ezt mondta: «Ha eltünte­ted az okot, megszűnik annak hatása.« Krimi A napokban Nigel Cu­bes kereskedelmi utazó bekopogtatott Sydneyben Angela Waudy ajtaján, hogy porszívót kínáljon fel eladásra. Az asszony ott hagyta a konyhaasztalon az éppen feldarabolt csir­két, és ajtót nyitott. Az utazó a véres kezek láttán elájult. Angela asszony beránci- gálta a hálószobába, ágy­ba fektette, és elszaladt or­vosért. Időközben hazaér­kezett a férje. A véres öí- tönyű ismeretlent ágyában megpillantva megrémült és habozás nélkül a rend­őrségre rohant. Az ytazó ekkor magához tért, és amint zakóján vér- foltokat látott, halálra vál­ton menekülni próbált. Ugyanabban a pillanatban érkezett meg az asszony az orvossal, s a férj a rendőrökkel. Mindannyian üldözőbe veitek az utazót. Fél óra múlva találták meg az út mentén, a kimerültségtől összerogyva .. . Somogyi Néplap Az MSZMP somozv megvei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Fószerkesztó; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor n. 2. Telefoni 11-510, U-51L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-StS. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Srzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftöknéb Előfizetési díj egy hónapra 1S Ft Index; 250e7. Készült a Somogy megyed Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8. Felelős vezető; Mautner József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents