Somogyi Néplap, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
A Z M's Z MP MEG YEIIBI ZOT T S Á G A É S A M EG YE I TANÄCS LA PJ»kv * XXV. évfolyam, 244. szám. Csütörtök, 1968. október 17. üÉiEtmÉmeM Közvélemény - közvélemény-kutatás A bból az alkalomból, hogy a közeljövőben közvélemény-kutatási akciót todítunk lapunk olvasói körében, néhány gondolatot szeretnénk írni a közvéleményről, erről a korántsem tisztázott fogalomról. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági életben egyre gyakrabban találkozunk olyan törekvésekkel, hogy az emberek jobban megismerjék a '►fogyasztók" véleményét. Á piac- ég közvélemény-kutatás mindennapi életünk kísérőjévé válik. Ma már minden fejlett országban működnek különböző — igen gyakran államilag támogatott — piac- és közvélemény-kutató intézetek, amelyek egyrészt saját céljaik érdekében, másrészt megrendelésre, társadalmi, politikai szervek, intézmények kérdéseire, problémáira adnak választ a piac vagy a közvélemény alakulásával kapcsolatban. E tanulmányok az illetékeseken kívül a nagyközönségnek is igen kedvelt olvasmányai. Hazánkban ilyen jellegű intézmények a belkereskedelem piackutató szervét kivéve az utóbbi évekig nem voltak. A Magyar Rádió és Televízió azonban már ötödik éve működtet közvélemény- kutató osztályt, amely többek között arra törekszik, hogy felderítse a különböző korú, nemű és foglalkozású emberek műsorigényét és azt az időpontot, amely a legalkalmasabb nézőik, hallgatóik számára A múlt évben megalakult az Országos Piackutató Intézet is, ahol megrendelésre készítenek a legkülönbözőbb vállalatoknak tanulmány- Ezámba menő jelentést egy- egy termékük piaci fogadtatásáról, a fogyasztói véleményekről, a piaci helyzetről. Néhány éve a Hírlapkiadó Vállalatnál is kifejlődőben van egy közvélemény-kutató szervezet, amely eddig bizonyos sajtótermékekről, írásokról, rovatokról kérte az olvasói véleményeket, és ezekről tanulmányokat készített a szerkesztőségeknek. Eddig a Tükör, a Nők Lapja, a Szabad Föld, az Esti Hírlap és több megyei napilap szerkesztősége végzett széles körű közvélemény-kutatást, s az olvasók véleményét azóta is folyamatosan figyelembe veszik az újságírói, szerkesztői munkában. M egkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának tudományos programja, eredményeinek publikálása is. Ezek elősegíthetik a gyakorlati kutatásokat. A Szovjetunióban és más szocialista országokban is mind jobban elterjednék a társadalomkutatásban az úgynevezett szociológiai kutatási módszerek. Mint minden új tudományág, így a szociológia, s ezen belül a közvélemény-kutatás is heves viták közepette fejlődik. Olyan kérdések körül is folyik például a vita, hogy mi a közvélemény? Milyen módszerek segítségevei ismerhetjük meg, és ha ismerjük. mit kezdhetünk vele? Mi tehát a közvélemény? Az már bizonyos — így vált elfogadottá és ismertté —, hogy a közvélemény olyan, a társadalmi tudat körébe tartozó szociológiai jelenség, a társadalmi tudat sajátos része, arr.ely a társadalom, tagjainak ítéleteit, gondolatait, érzéseit tükrözi vissza a társadalmi élet jelenségeivel, folyamataira vad összefüggésben, akkor amikor ezek az *■ítéletek-* és az ezekből kialakult képek meg nem kristályosodtak ki tételekben, eszmei rendszerekben. Az is elfogadott tény, hogy a közvélemény általában nem egységes nézetet, hanem nagyon is megosztó nézeteket összegez. A különböző érdekű családi és munkahelyi körülmények és a különböző nézetek által befolyásolt emberek, csoportok esetleg ellentétes vélemények összeütközésének eredményeként jön létre. Ez nem zárja ki, hogy igen sokszor ne jöjjön . létre egységes vélemény, sőt igen gyakran létre is jön, főleg közös érdek esetében, mint például a háború és béke kérdésében, a társadalom előtt álló feladatok megítélésének kérdésében vagy egy-egy társadalmi visz- szaélés, bűncselekmény megítélésében. Kézzelfogható jelét láttuk az egységes közvélemény létrejöttének a legutóbbi országgyűlési választások lefolyásában, az országgyűlési képviselők és tanácstagok jelölésekor és megválasztásakor, továbbá a gazdaságirányítási reform szükségességének elismerésekor. Ami a közvélemény megismerésének módszereit illeti, abban már kevesebb volt a vita A fejlett közvélemény-kutató intézetek az elmúlt évtizedek során a módszerek tömegét dolgozták ki, s ezek — sajátosságainknak megfelelően — nálunk is alkalmazhatók. Ilyenek: a kérdőíves kikérdezés, az interjú és az ankét forma- Jól bevált módszerek alkalmasak csak a ■közvélemény megismeréséreIgaz, az utóbbi évek jó politikai légköre is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek készségesen kinyilvánítsák őszinte véleményüket. A közvélemény ismeretét az élet egyetlen területén sem nélkülözhetjük. Az utóbbi néhány évben intézmények, szervek — így a sajtó is — a közvéleményből igyekszik lemérni irányvonaluk, intézkedéseik, törekvéseik helyességét. Tudni akarják, hogy a tömegek helyeslik-e, megértik-e célkitűzéseiket, támogatják-e azokat? Az elmúlt évtizedben ig bebizonyosodott, hogy a közvélemény figyelembe vétele igen hasznos és elengedhetetlen feltétele zökkenőmentes fejlődésünknek. Az is bizonyos, hogy a közvélemény nem fogható fel mint valami merev és állandó nézet, hanem nagyon is változó, akárcsak maga az élet, a társadalmi folyamatok, jelenségek. Az egyes ember véleménye e folyamatban vagy eggyé válik a közvélemény- nyel, vagy elszigetelődik. A felvázolt néhány körülmény is igazolja az egyre gyakoribbá váló közvélemény-kutatás lét- jogosultságát, szükségességét L apunk szerkesztősége is e gondolatok alapján határozta el a közvélemény-kutatást. így akarja elérni, hogy mind korszerűbben szolgálja a megye lakóinak a lap iránti igényét, hogy napról napra jobb lapot adjon az olvasók kezébe. Á követelmények egyre nagyobbak. Az olvasó nemcsak informálódni akar, hanem művelődni, szórakozni is, amikor lapunkat olvassa. Együtt akar élni megyéje, járása, varosa, községe eseményeivel, gondjaival, örömeivel. Az olvasók véleménye is változik, mindig igényesebbek a lappal szemben. Ezt a változó, fejlődő igényt, a közvéleményt szerkesztőknek, újságíróknak föl kell mérni, mert csak így tudnak lépést tartani az idő követelményeivel. Ehhez az akicóhoz kérjük lapunk olvasóinak segítségét. Bán László JÁTÉK A PARKBAN ■*$ MEGJEGYZÉS A gyógyszerpazarlás ellen Két számsor egymás mellett. Az egyik: 3 964 000 és 10 027 000. A másik: 3 986 000, illetve 7 835 000. Önmagában nagy szám mind a négy, s akkor meghökkentő, ha hozzáteszem, hogy forintokról van szó. A Társadalombiztosítási Igazgatóság ennyivel fordított többet tavaly és az idei első félévben táppénzre és gyógyszer-hozzájárulásra az 1966 első félévi kiadáshoz viszonyítva. A Szakszervezetek megyei Tanácsának legutóbbi ülése megállapította, hogy az aránytalan költségnövekedés oka elsősorban az egészségügyi ellátás és a felvilágosítás hiányaiban keresendő. Minden orvos ismeri a listával és dobozzal kilincselő beteget, aki megrendeli, hogy mit és miből mennyit írjanak fbl neki — természetesen kedvezményes áron. A tanácsülésen A belegi tsz-tago klubja Már évek óta gondot okozott a faluban, hogy az emberek megfelelő helyiség hiányában ráérő idejükben vagy esős idő esetén hol gyűlhetnek össze megvitatni az időszerű eseményeket vagy éppen saját problémájukat. Egyetlen megoldás kínálkozott: valamilyen alkalmas helyiséget kell biztosítani erre a célra. Az ötlet már 1965- ben megszületett, de megvalósítására csak ez érv májusában került sor. A borkimérő és pecsenyesütő jelleggel létrehozott klub megfelel a kívánalmaknak. Nagy József tsz-elnök. szerint annyira megkedvelték a klubot, hogy sokan a szövetüezeti italbolt helyett — ami egyébként is távol esik a falutól — ide látogatnak. Nagyon szép és barátságos itt minden. A teremben modern székek és asztalok. A falakon hangulatlámpák és festmények. Talán a legmeg- 'capóbb az asztalok között vé- gignyúló bordó futószőnyeg. Ahogy mondják, ez a vendégre is, nagy hatással van, ha valaki elfelejti a cipőjét letörölni, elég, ha a szőnyeget megpillantja — azonnal visszalép. A kiszolgálásra sem lehet panasz. Hecc Mihályné egymaga süt»fóz és felszolgál. lelkiismeretesen és szorgalmasan dolgozik. Igyekszik kielégíteni a vendégek igényeit. A Uttb mi&outa kétszer tori nyitva. Reggel 6-tól 9-tg és délután 1-től este 10-ig. Kora délután többnyire csak nyugdíjasokkal találkozhatunk itt. A tagság fiata- labbja csak munka után, valamivel sötétedés előtt érkezik meg- Török István traktoron dolgozik, későn jár haza a mezőről, de azért gyakran ellátogat ide, sőt ahogy elmondja, a feleségét is elhozza, ha jó műsor van a tv-ben. Azonkívül, hogy jó bort és finom hurkát szolgálnak fel, a klub kulturális igényt is kielégít. A televízión kívül rádió és lemezjátszó szórakoztatja a vendégeket. Gyakran tartanak itt összejöveteleket, ismeretterjesztő előadásokat. Amíg nem vott klubhelyiségük a fiataloknak, minden összejövetelt itt rendeztek — mondja Nagy József elnök. — A sportköri megbeszéléseket még most is itt tartják — folytatja. — Az együttműködést azért is tartjuk szükségesnek, mert igy közelebb kerülhet egymáshoz az idős és fiatalabb nemzedék. K. V. J. felszólaló orvosok elmondták, hogy a túlzott gyógyszerfogyasztás némely embernél már a mérgezés határát súrolja. Megesett, hogy a páciens betegségét azért lehetett nagyon nehezen, megállapítani, mert saját magát kúrálta a legkülönfélébb tablettákkal és porokkal. Sok házban egy patika készletével fölérő gyógyszert tartogatnak az éjjeliszekrényben. S hogy nem csekély összeget dobunk la az ablakon a gyógyszerpazarlás és á táppénzre való kiírás lazaságai miatt, bizonyítja az országosan megállapított négyszázmillió forint pluszköltség. Senki sem sajnálja nálunk a gyógyszert a betegektől. Sőt példák tucatja bizonyítja: ha szükséges, a leghatékonyabb és a legdrágább gyógyszereket' írják fel az orvosok. Az SZMT ülésén a pazarlás ellen szólították harcba a megye közvéleményét Csak közösen, ösz- szefogva vethetünk gátat a költségek aránytalan emelkedésének. S ebben a józan takarékoskodásban éppen a valóban rászorulók még jobb ellátásának a szándéka rejtőzik. Ezt persze nem lehet elérni máról holnapra, nem lehet a társadalombiztosítást terhelő súlyos összegeket megfogni, ha nem fog össze érdekében orvos és beteg, a megye minden komolyan gondolkozó lakosa. L. G, VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A felvilágosító megnézhette volna Lapunk szeptember 29-i számának Megy vagy nem megy? című írásában szóvá tettük, hogy a kaposvári vasútállomás dolgozói közül többen nem tudtak felvilágosítást adni egyik olvasónknak arra, hogy mikor indul a vonata. Írásunkra dr. Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője ezt válaszolta: »•Közlöm, hogy a felvilágosító kifogásolhat^ magatartását megtárgyaltattam. A me- nebrendkönyv rendelkezésére állt. így a szükséges felvilágosítást megadhatta volna. A levél írójának ebben teüesan igaza van. A továbbiak viszont szolgalatban levő dolgozóink szerint nem úgy történtek, ahogy azt olvasójuk leírta. A külsős forgalmi szolgálattevő jelentése szerint utasunk azt kérdezte tőle, menynyi. ideje van még a vonatig. Ekkor dolgozónk megkérdezte, hogy mikor jött el a vonat Fonyódról. A helyes felvilágosításhoz erre szükség volt, majd a szolgálattevő megnézte a grafikonon az érkezés és az indulás időpontját is. Valószínű, ezt érthette félre a levél Javult ai autoszifonellátás A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat az év első. háromnegyedévében több autoszifon készüléket hozott forgalomba, mint az előző évben. A készüléktulajdonosok száma ti zen négyezerrel nőtt, s ezzel egyidejűleg alaposan megemelkedett a szénsavfogyasztás is. Az említett időszakban 846 000 doboz szifon- patront adtak el. A megnövekedett kereslettel lépést tartott a vállalat is, és tizenkétfajta szörppel bővítette a választékot. A nagykereskedelmi vállalat és a Szénsavtermelő Vállalat október—november hónapokban közös akciót szervez a szénsavfogyasztás növelésére. Sok patront tartalmazó dobozba »Szerencse utalványt■* helyeznek, s ennek ellenében egy doboz patront kap ingyen a szerencsés megtaláld Takarékos nők A New York-i földalattin rajtaütésszerű ellenőrzést tartottak, és igen sok potyautast lefüleltek. Magukat az ellenőröket is meglepte, hogy a jegy nélkül utazók 75 százaléka nő volt. Egy nőszervezet a következő magyarázatot fűzte az esethez: »Ez is bizonyítja, hogy a nők sokkal talcarckosabbak, mint a férfiak.« Őszintén A párizsi földalatti múzeum igazgatósága felkérte nagyra becsült közönségét, hogy a látogatók könyvébe írják be azt is, mi késztette őket a neves intézmény megtekintésére. Az egyik bejegyzés: »Borzalmas zápor kapott el az épület előtt.-* Egy karikatúra meghatározása Egy angol rajzoló a következőképpen foglalta össze a karikatúra lényegét: »A gúnyrajz a kaktusz és az orchidea vegyü- letez négyötöd rész kaktusz és egyötöd rész orchidea.-* Ezen nevet Angfta Két skót hegymászó megcsúszik, és a szakadékba zuhan. Felkutatásukra vöröskeresztes men- tóosztag indul, s meg is találják őket. Az expedíció vezetője így nyugtatja meg a két szerencsétlent: »Még egy kis kitartás, itt a Vöröskereszt.A szakadék mélyén az egyik skót odaszól a másiknak: — Pszt, ne szólj, a múlt héten már adtunk. Két ok Franeoise Sagan szerint az ember éleiét két ok teheti tönkre. Az egyik: Ha nem jutunk hozzá, ahhoz, amit nagyon kívánunk. A másik: Ha nem kívánjuk többé azt, amit már megkaptunk. Honnan tudja? Egy újságíró nemrégen meginterjúvolta Bob Hope filmkomikus feleségét. A többi között azt is megkérdezte tőle, vajon Bob odahaza úgy viselkedik-e, mint a többi férj. — Én azt honnan tudjam? — így az asszony. — Nekem Hope-on kívül nincs több férjem. Egy norvég gondolkodó mondta — Az emberek életében csupán két nagyon fontos dolog létezik: egy kényelmes ágy és egy pár kényelmes cipő. — Azért — mondja ő —, mert vagy az egyikben vagy a másikban vagyunk. Samt&fllliphp Az MSZMP Sotno-rv Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WTRTH LAJOS. Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor ti. 2. Telefon? 11-510, 11-511. Kiadja a «omogy megyei Laokladő Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Telefon; 11-516. Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldőt* kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskéspbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra VB Ft Index: 250trt Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca Ä. Felelős vezetői Mautner József.
