Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

} ▼asámap, 1968. szeptember 15. 5 «OWOGYI NÉPLAP Terv Budapestnek is! KAPOSVÁRON KÉSZÜL Budapest egy új cipőboltjának terve a Somogy megyei Terve­ző Irodában. A boltot a sziget­vári cipőgyár létesíti az Űttö- rőáruház közelében, a KERTI — a Kereskedelmi Tervező Iroda — szomszédságában. ■ Kérdezhetné valaki, nőiért nem a KERTI-vel készíttetik a tervet. Azért, mert a sziget­vári cipőgyárnak a Somogy megyei Tervező Irodában van a bizalma. Az iroda dolgozott már neki; munkájával nagyon elégedett volt. Kijelentették, a jövőben is a kaposváriakkal terveztetnek. A gazdaságirá­nyítás új rendszerében a ter­vezők keresnek maguknak munkát. Régebben úgy jelölte ki nekik azt a felügyeleti szerv. Ma a megyehatárokon kívül is vállalhatnak munkáit. Amikor erre engedélyt adtak, tulajdonképpen elindították a konkurrenciát Ezek után, azt hiszem, nem kell különösebben részletezni, milyen lelkesedéssel dolgozik Rácz Emil mérnök és Huszár László belső építész, akiket a terv elvégzésével bízott meg Szigetvári György irodavezető Mondja is a két szakember, hogy az üzletet — annak elle­nére. hogy régi épületet kell átalakítani — igen reprezenta­tívvá szeretnék tenni. A fény­hatásoktól kezdve a légfüg­gönyig minden lesz itt. Dolgoznak Pestnek, Zala me­gyének, Baranyának és So­mogynak is. Az utóbbinak azonban keveset A Somogy megyei Beruházási Vállalat ugyanis annyi munkát adott csak, amennyi a kapacitásuk­nak mintegy 12 százalékát köti le. MI LEHET ENNEK AZ OKA? Korábban ez az iroda jó néhány dolgot elfuserált. Sok mindenről persze nem is tehetett. Nem volt megfelelő gárdája, otthona, s a nem elég­gé átgondolt beruházások kö­vetkeztében kapkodnia kellett,1 i-o így tovább. S ma, amikor Somogy megye mással is ter­veztethet, crthető, hogy egy ki­csit menekül a régi partnertől. Ez is egészséges bizonyos fo­kig. Az új mechanizmusban többek között éppen az a nagyszerű, hogy ezt megen­gedhetjük magunknak. A korábbi rossz hír mellett más oka is van ebnek — mondták a Beruházási Válla­latnál. — A Somogy megyei Tervező Iroda nem rossz part­ner. Munkája sokat javult, ök tervezték például a KÖJÁL épületét, a pártszákházat, a saját irodaházukat, ezekre méltán lehetnek büszkék. Am még mindig lassú náluk az ad­minisztráció. Mi fontosnak 'tartjuk a gyorsaságot, a meg­bízhatóságot. Ezért íordultlnk néhányszor a pécsi és a pesti tervezőkhöz. Persze az említett 12 száza­léknak bizonyos fokig az is; oka, hogy a beruházás az új gazdaságirányítási rendszer­ben átmenetileg kissé vissza­szorult. AZ IMÉNT FELSOROLT LÉTESÍTMÉNYEK — bizo­nyára eiőbb-utóbb visszaszer- zik a Tervező Iroda jó hírne­vét a megyében is. Valószínű, hogy ennek eredményeként több megbízást is kapnak; majd. Ezt őszintén remélem is.; Nem, nem a verseny ellen va-! gyök. És nem is lenne jó, ha csak azért kapnának több munkát, mert somogyiak. Ér­demük szerint kapjanak, de ha megilletik, akkor haszno­sítsuk a megyében levő ter­vezők helyi ismereteit, egész­séges lokálpatriotizmusát Azt, hogy szívük azért szűkebb ha­zájukhoz, Somogyhoz húz.; Mert az sem lenne jó, ha Pes-; ten megtapsolnák őket, Kapos-» váron meg nevük hallatára le- 5 gyintenének. | Szegedi Nándor „ A TETT Kinyílott az ajtó. Bö- s-oknyás asszony fordult oe rajta. Karján aprócska uarna bőrű gyermek ar­cát világították meg a dél­előtti sugarak. A kicsiny rékli voll. A hajszárító bú­rák búgtak, ő meg riadtan állt a felig nyitott ajtóhoz tapadva. Nézett előre, aztán kör­be. Hirtelen ringatni kezd­te alvó gyermeket. Megin­dult befelé. — Mit akar, »kedves«? — állította meg a pénztá­rosnő hangja: — Végre! — oldódott föl benne a merevség. Alázat­tal fordult oda. — Hajat szeretnék csi­náltatni. Teld .etek pásztázták végig a barna bő.ü, bő­szoknyás asszonyt. A plnz- tárcsnő elhallgatott. ö meg ismét megindult be­felé. — Mit akar? — állt elé­be egy fehérköpenyes nő. — A hajamat... — Nézze — vágott bele a szavába —, itt sokan vari­nak. Legalább két órát kellene várnia, míg ma­gára kerül a sor. De ott a túlsó oldalon, amellett a nagy sárga ház mellett van egy fodrász, ott majd ha­mar megcsinálják a haját, meglátja. Csend, várakozás. — Két óra múlva? Kö­szönöm a jó tanácsát, el­megyek oda. Gondosan becsukta ma­ga után az ajtót. A búrák szokott zenéjükkel altat­ták az álmos fejeket. ' Az ügy el volt intézve. Délután egy pádon cso­koládét majszolt egy bar­na bőrű réklis gyerek az anyja ölében. Nem talál­ták meg a nagy sárga épü­let melletti fodrászt... — Bán — SZORÍT A kellemes ősai napsütés­ben alaposan kiizzadva érünk fel a Kötcse melletti Csillogó- hegy tetejére. A látvány, a ki­látás azonban bőségesen kár­pótolta a fáradtságot. Kísé­rőnk, Lovász József, a kötcsei Jóreménység Tsz szőlésze, pincemestere lelkesen magya­ráz: — Ez itt Somogy legmaga­sabb pontja. 315 méter... Ha nem volna egy kissé párás a levegő, láthatnánk a Mecsek nyúlványait is.,. Sajnos, most csak a Balatont láthat­juk, hát nem gyönyörű ... ? Valóban csodálatos látvány innen a magasból a közeli és távolabbi táj is. Játékházak­nak festő falvak sora a távol­ban, s mögöttük az őszi nap­tól csillogó Balaton. Szemközt a domboldalról asszonyok, lá­nyok jókedvű nevetése, évő- dése hangzik fel, amint hajla­dozva tűnnek el az ember ma­gasságú, szép>en megmunkált, dús termést adó szőlőben. — Amikor tizenhat évvel ezelőtt megkezdtem itt a munkát, csak direkt termő szőlő, otelló, elvira, izabella volt S most hatvanöt holdon olaszirizling, hárslevelű, riz­lingszilváni, kékfrankos — hogy csak a jelentősebb bor­szőlőkről szóljak — terem, ezeken kívül többféle cseme­geszőlő is van, amelynek ter­mését naponta hordjuk má­zsás tételekben Siófokra és Balatonföldvárra eladni — mondja kísérőnk. Jóleső érzéssel sétálunk vé­gig a szüretelő asszonyok, lá­nyok csoportjában, aztán a még szüretelésre váró szőlő­ben. Mindenütt gondos mun­ka nyomát tapasztalni, ami egyúttal jelzi: a termelőszö­vetkezet tagsága tudja, mi­lyen kincset ér ez a 65 hol­das szőlő. Kísérőnk pedig terveiket is­merteti : — Holdanként harmincmár zsás termésre számítottunk, s noha a szokásosnál korábban kezdtük a szüretet, így is 5—6 mázsával magasabb a holdan­ként! termés ... Várhatóa n 1500—1600 hektoliter borunk lesz, ezenkívül ezer mázsa borszőlőt, s csaknem száz má­zsa csemegeszőlőt értékesí­tünk. Oltványiskolánkból 1,4 millió oltványt adtunk el,, s csak ez 3,5 millió forintot jö­vedelmez a szövetkezetnek. Szó van arról, hogy egyesü­lünk Nagycsepellyel, akkor pedig legalább 100 holdnyi szőlőt kell telepítem. Sétánk közben ámulva tor- panunk meg: egy egyholdas területre mintha odavarázsol­ták volna_ az ország összes szőlőfajtájának néhány dúsan termő tőkéjét Egy dúsan termő tökét mutat Lovász József. „Megérteni az embereket’ Az ügyvéd munkájáról Biztosan sokan ismerik a régi mondást: Ha a kalapo­dat befújja a szél egy ügy­véd kertjébe, ne menj utána, sokkal olcsóbban jössz ki, ha újat veszel. Egy-egy ilyen aranymondás hallatára az embernek fél évszázada vagy régebben megesett — vagy meg nem esett, de híresztelt — történetek jutnak az eszé­be. Természetesen az utóbbi évtizedekben megváltozott az ügyvédi munka jellege: má­sok a szempontok, a körül­mények, mások az erkölcsi normák is. Nem a bűncselekményt, az embert védik Miképpen vesz részt az ügyvéd az igazságszolgáltatás munkájában? A kérdéssel dr. Szigetváry Sándorhoz, a kaposvári 2-es 6zámú Ügyvé­di Munkaközösség vezetőjé­hez fordultunk. — Azzal kezdeném, hogy ügyvédi munka nélkül nincs büntető igazságszolgáltatás Az ügyvédnek az első perc­től az utolsóig benne kell él­nie az eljárásban. Ez alatt az idő alatt figyelemmel kíséri a fejleményeket, apránként kialakítja a védelem állás­pontját a kritikus kérdések­ben. — A védelem álláspont­járól esett szó. Sokan ide­genkednek a bűnöző védel­mének gondolatától, mond­ván: ez az ember bűncse­lekményt követett el, ezért a társadalom előtt felelnie kell. — Ez nyilvánvaló. Azonban mi hem a bűncselekményt, hanem az embert védjük, aki azt elkövette. Éppen ezért a védenc igen alapos ismereté­‘ re van szükség. Le kell ha­tolni a gyökerekig a cselek­vések lélektani rugójáig. Nemkevésbé lényeges, hogy az adott bűncselekményben a tényállást részletesen ismer­jük. Sok esetben a tényállás mielőbbi pontos megismeré­séhez szükséges lenne a vád­lott őszintesége is. A hazug szó nem a hatóságoknak, ha­nem a bűncselekményt elkö­vetőnek okoz kárt. — A tárgyalások tanúbi­zonysága szerint több vád­lott tévútra próbálja vezet­ni a bíróságot. Az ügyvéd ilyenkor ismeri-e a teljes igazságot? — Természetesen ismeri. Elsődleges fontosságú, hogy a vádlott őszinte legyen hoz­zánk, hisz ennek hiányában keveset tehetünk az érdeké­ben. Amikor az ügyvédnek hallgatnia kell — Mi történik akkor, ha az ügyvéd tud a vádlott olyan bűncselekményéről is. amiről a bíróságnak nincs tudomása? — Erről s minden hasonló a védenc számára hátrányos cselekményről az ügyvédnek törvényes kötelessége hall­gatni. Persze, ezt rugalmasan kell értelmezni; a hallgatás nem vonatkozik az egész tár­sadalomnak, államunknak ká­ros cselekményekre, elképze­lésekre. A tapasztalatok szerint a vádlott őszinte az ügyvédjé­hez, hisz tudja, hogy az őér­te végzi nem mindig hálás feladatát. Az eljárás időtar­tama alatt azonban meglehe­tősen kevés alkalom nyílik rá, hogy négyszemközt be - szélgethessenek. Különösen tárgyalás előtt volna erre szükség, a vádirat benyújtá­sa után. Az ügyvédi munka- közösség tagjai az alaposabb munka érdekében szeretné­nek a büntetés-végrehajtási ' Gyorsan telnek a hordók. — Ez itt a kísérleti szőlé­szetünk mintegy ötvenféle szőlő található benne az Irsai Olivértől az Eger II-ig ezen­kívül muskotály és kékfran­kos, Mathiász és Csabagyön­gye — mutatja büszkén a ha­talmas fürtöket Lovász József. Olyan szeretettel beszél, magyaráz, hogy megértem, miért nevezik őt a szőlő sze­relmesének. Az ő sikerei lát­tán kaptak kedvet a kötcseiek is, hogy háztáji oltványsző- lőkíkel foglalkozzanak. Nem­régen jártaik ott, megtekintet­ték ezt a kísérleti szőlőt is a kaposvári járás vezetői, s el­mondták, a járásban a direkt- termő szőlők helyett ezekből szeretnének meghonosítani. A szőlőből a pincébe tar­tunk. Maradt még tavalyról néhány száz liter, boruk, kós­tolóra invitál a pincemester. S amikor a pohárba csurran az aranyló sárga bor, az öreghe­gyi olaszrizling meg a rizling­szilváni, megértem, miért nyertek az idei megyei bor­versenyen ezüstérmet... Kz. L. I intézetben négyszemközt tár­gyalni a vádlottal. Erre egye­lőre az esetek többségében nem kerül sor. — ön mit érez, ha úgy ítéli meg: a védelem szá­mára eredményesen zárult az ügy! , — Lényegében ez jelenti munkánk gyümölcsét. Nem is­merek jobb érzést, mint ami akkor tölti el az embert, ami­kor sugárzik ügyfeléről a há­la és a megelégedettség. Persze a siker ára, mint minden munkaterületen, az ügyvédi munka terén is a lel­kiismeretesség, a szorgalom és nem utolsósorban i az ed­zettség. Megesik, hogy az ügyvéd kiutazik a bűncselek­mény színhelyére, adatokat gyűjt tanulmányoz. S ha úgy látszik, nem érdemes remél­ni akkor sem csügged el. Magukénak vallják: nincs született bűnöző, nincs »elve­szett« ember. Előfordul, hogy az ügyvéd nem ért egyet az ítélettel. Ilyenkor sohasem tanúsíthat belenyugvást, le­mondást, a lelkiismerete újabb harcra, lendületre kell hogy szólítsa. Ki a jó ügyvéd? — Az Ön véleménye sze­rint milyen tulajdonságok­kal kell rendelkeznie az ügyvédnek? — Elsőnek mondanám a már említett lelkiismeretessé­get, az önképzés újabb és újabb lehetőségeinek kutatá­sát, s természetesen a mun­kabírás sem utolsó szempont. Mindenekelőtt az a jó ügy­véd, aki képes megérteni az embereket. Éppen ezért na­gyon igaz, hogy lehet valaki kiváló jogász, de nem biztos, hogy az illető jó ügyvéd is. I Munkaidőről velünk kap­csolatban nem beszélhetünk, hiszen a tárgyalások reggel megkezdődnek, s késő dél­után érnek véget. De ez még korántsem jelenti, hogy vége a napi elfoglaltságnak; .az ügyfelek többsége délután fél öttől, öt órától kezdődően ke­resi föl a munkaközösséget. S időt kell szakítani a tanulás­ra — Hogyan állnak az után­pótlással? — Nagyon megnézzük, hogy kit fogadunk be. Erre van le­hetőségünk, hiszen ahogy mondják, sok az eszkimó és kevés a fóka. Tehát sok a je­lentkező és kevés a hely. Munkaközösségünkben jelen­leg tizenhárom ügyvéd, há­rom ügyvédjelölt és két gya­kornok dolgozik. Érdekes, hogy egyre alacsonyabb az át­lagos életkor a közösségben, tíz évvel ezelőtt még ötver. volt, most negyven körül mo­zog. Egyébként a hatvanharma­dik életév betöltése után az ügyvédnek kötelező nyugdíj­ba menni, a további munká­ra az engedélyt csak maga az igazságügy-miniszter ad­hatja meg. , A jövedelem szabadsága — Engedtessék felidézni egy olasz példabeszédet. Két halász veszekszik az osztrigán, sehogy sem jut­nak dűlőre. Elmennek az ügyvédhez, adjon tanácsot. Az ügyvéd felnyitja a kagylót, tartalmát kiszívja, a kagyló egyik felét az egyik, a másikát a másik halász kezébe adja... — Ne is folytassa, tudom, az ügyvéd jövedelméről akar érdeklődni. Nekünk nem jár az államtól fizetés, jövedel­münket a munkaközösség biz­tosítja. Ez a jövedelem vala­mivel meghaladja a bírók át­lagjövedelmének összegét. Az ügyvédi munka anyagi ellen- érteket egyébként jogszabály határozza meg, nem engedé­lyezzük a borravaló elfoga­dását. Csak megemlítem, hogy nekünk nem jár az SZTK-kedvezmény, szakszer­vezeti tagok sem lehetünk. Szabadságra menni nehéz, egyben kivenni lehetetlen. Várnak az ügyfelek, az ak­ták. Meg az az igazság, hogy kis idő múltán hiányzik az iratokkal megrakott íróasztal és a tárgyalóterem atmoszfé­rája ... Pintér Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents