Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-06 / 209. szám
«{MSZMP HfGYtr BI20TTSAC« tS A MEGYEI TANACS IAPJA XXV. évfolyam, 209. szám. Péntek, 1968. szeptember 6. TÁRSULATI ÜLÉS A SZÍNHÁZBAN Az elmúlt száz év —* • 1 — történelme /■■rS számokban \;W Reprezentatív kiállítású statisztikai könyv jelent meg Magyar- ország társadalma és gazdasága, 1867—1367 címmel. A Központi Statisztikai Hivatal díszes kiadványa \ \ a felszabadulás óta első ízben kísérli meg a grafikus ábrázolás gazdag kelléktárának felhasználá\ sával bemutatni a jelent és a múltat. És egyúttal a magyarországi statisztika százéves munkáját is. A szerkesztők, dr. Zala Júlia és Juhász János hazánk népmozgalmi, gazdasági, közlekedési, keresX „Igazi művészetet Somogynak!44 Irodalmi kuriózumok stúdió-előadásban — Tíz bemutató és kabaréestek — Egy üzemben hétszáz bérlettulajdonos Tegnap délelőtt tartotta ünnepélyes évadnyitó társulati ülését a Csiky Gergely Színház. Sándor János vezető rendező üdvözölte a színház régi és új tagjait, majd Lacina László igazgató szólt a színpad széksorait zsúfolásig megtöltő társulat tagjaihoz. Mindenekelőtt bejelentette és köszöntötte a színház új művészeit és technikai dolgozóit. Az 1968'69-es évadra a Csiky Gergely Színházhoz szerződött a kaposvári vizsgarendezéséből már ismert Zsámbéki Gábor, valamint Lackó Mihály rendező, és Langmár András díszlettervező. A színészgárda névsora Fontos Magda, Forró Pál, Dánffy Sándor, Koltay Róbert, Bajor Ferenc, Solti Bertalan Kos- suth-díjas művész, Szegő Zsuzsa és Vass László nevével gazdagodott. , Üj segédszínészeink: Albert Piroska, Csorba Fiona, Némethy Margit és Henkel Gyula. Lacina László ezután az évad előkészítéséről beszélt. Mint már megírtuk, az évadra tíz bemutatót tervezett a színház, s ez azt jelenti, hogy a tavalyinál nyugodtabb körülmények között készülhet fel a társulat egy-egy előadásra. A szervező iroda az évad megalapozására törekedett, eredményei biztatóak. Az idén tizenhat bérleti napot terveznek előadásonként háromszáz bérleti nézővel, s úgy számítják, hogy egy-egy darab tizennyolc—húsz előadást is megér a székhelyen. Örömteli változás, hogy egyre jobban eltűnnek a »-fehér foltok«. Csak egyetlen példa: a Kaposvári Ruhagyárban — ahol tavaly négy—öt bérletes volt — az idén hétszáz színházbérletet váltottak. Az igazgató elmondta, hogy a keddi és a szerdai napokon — amikor Kaposváron nincs előadás — többször is kabaré előadásokat terveznek fővácÁz ú'f tanítóIJl/t egkezdödött az iskolai év. Üj tanítók, tanítónők ér- [t’-L kezlek falvainkba. Nemrég még tanultak, most már tanítanak. Sokan közülük fészekrakóként is érkeztek a faluba — párosával. Otthont kaptak, lassacskán berendezkednek, meghonosodnak, megismerik, meghódítják, megszeretik a falut. Az első lépés mindig nehéz. Nemcsak az új körülmények, de az önálló, felelősségteljes munka is szokatlan. Nem mindegy tehát, hogyan fogadják az emberek az újonnan érkezőt. Nem mindegy, hogyan áll községe új tanítója mellé a tanácselnök, segítségére siet-e a tsz vezetősége. S különösen fontos, milyen szívélyesek a kezdőhöz a régi pedagógusok. Az idén a pályázati rendszer merőben új helyzetet teremtett. A kezdő pedagógusok válogathattak a munkahelyek között. Érthető, hogy azt a falut választották, amelyik igyekezett kielégíteni legalább a minimális igényeiket. Ezek között legfontosabb volt a lakás, ahol nyugodtan élhet, berendezkedhet, családot alapíthat a tanár, a tanító. Sok község vezetője megértette, hogy érdemes áldozni pedagóguslakás-vásárlásra, építésre. Nem mindegy ugyanis, hogy a falusi gyerekek a városi körülményekhez hasonlóan szakosított oktatást kapnák-e, hogy így versenyben maradhassanak a középiskolai, egyetemi fölvételnél. Nem lehet mindegy az sem, hogy nyugodt, pihent, türelmes pedagógus foglalkozik-e a gyerekekkel, olyan, aki megtalálta a számítását, szabad idejében otthonát rendezgetheti, és nem vágyik el a faluból, vagy pedig olyan, aki albérlőként, ritkán háborítatlanul s állandóan az ideiglenesség gondolatával kénytelen élni. Ilyen helyzetben nem csoda, ha a tanító nem tud nyugodtan összpontosítani, nincs türelme a »nehezebb« gyerekekhez, s elvágyik a községből, idejét, energiája egy részét leköti a jobb hely keresése. De addig is, míg a helyén van, nyugtalan, kedv- telen, fél erővel dolgozik. J/’ alljuk be, nem minden községi vezető örül a pá- ' lyázati rendszernek. Az eddigi kényelmesebb volt A község megkapta a tanítóját, tetszettek neki a körülmények vagy nem, elfoglalta a helyét és tanított. Valahogy kialakította sorsát, ha nem, akkor továbbáüt egy év múlva, vagy küszködött még néhány évig. A tanácselnök ilyenkor legyintett, »majd jön másik, az is kihúzza egy darabig, mit csináljunk vele — vagy megszokik, vagy megszökik«. Aki még ma is így gondolkodik, annak a községe tanító nélkül marad. Persze nem minden községben lehet egykönnyen előteremteni a pedagóguslakást. Szükség van a lakosság ösz- szefogására, a tanács- és a tsz-vezetők akaratára. A falu szellemi gyarapítását segíti elő a jól képzett új tanító. Nem mindegy tehát, jön-e, vagy elkerüli a falut, ottra- gad-e vagy továbbáll. A lakás mégsem minden. A régi pedagógusok jóindulatú, támogatása átsegítheti nehézségein a kezdőt. Még ott is, ahol egyik napról a másikra nem alakultak ki a legkedvezőbb körülmények. Tudnak segíteni az otthon megteremtésében, a közs°g lakosaival is könnyebben megismertetik őket. At kell segíteniük a kezdőt a tanítási munka buktatóin is. Nem nézhetik kárörvendve bizonytalanságát, zavarát, esetleges botlásait. Persze az sem mindegy, hogy hogyan érkezik a fiatal pedagógus a faluba. Fölényes, mindent egyszerre megváltoztatni akaró szándékkal-e, minden addigit lebecsülő, fitymáló kézlegyintéssel, vagy azzal a tudattal, hogy ő bármilyen okos és felkészült, mégis csak kezdő, járatlan az éltben. TJ a a község vezetőiben, a régi pedagógusokban meg- van az őszinte segítőszándék, az újakban pedig az illő szerénység és beilleszkedési készség, akkor nem les? túl nehéz a kezdet. A. F. rosi művészek közreműködésével. Sokéves tervezgetés után az idén végre megvalósul a »Stúdió-színház«, amelynek keretében két—három személyes darabokkal, irodai mi kuriózumokkal ismerkedhet meg a közönség. A színpadra épített, emelt nézőtérre sgy-egy alkalommal nyolcvan —száz nézőt várnak majd. Beszámolt a színház igazgatója arról is, hogy az új évadban rendezik a színház belső éleiét, rendszeres fórumokat teremtenek a művészi és technikai problémák megvitatásához. A megyei pártbizottság művelődési és propagandaosztálya nevében Honfi István kö szöntötte a társulatot. Beve zetőjében a színház megúju lásának, a művészi újratöltő- dés szükségességéről beszélt. Elmondta,, hogy az idei műsor jónak ígérkezik, a közönség reménnyel teli várakozása azonban azt is kifejezi, hogy mennyivel kap jobbat, művészileg értékesebbet színházunktól, mint a múlt évben. A színház és a közönség újszerű kapcsolataival összefüg gésben elmondta, hogy e kapcsolat meghatározója tovább ra is a produkció legyen; < közönség művészi ízlésnevelése álljon a középpontban, s ez párosuljon a társulat tagjainak önképzési igényével, művészi igényességével. Honfi István csakúgy, mint a Művelődésügyi Minisztérium színháza főosztályának képviseletében felszólaló Bogéi József hangsúlyozta: a vezetők és vezető testületek, a vezetők és színészek harmonikus együttműködése nélkül nincs színház. Bögel József értékelte az elmúlt évad kimagasló színházi eseményeit, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenki szeresse a munkáját — s ez mindenekelőtt nyílt, őszinte, alkotó légkört, igényességet követel. S akkor a közönség is egyre jobban szeretheti majd a színházat. A Tanácsköztársaság sajtójából vett idézettel zárta a társulati ülést Sándor János vezető rendező: »Igazi művészetet Somogynak.'« Színhá» zunk a nagy történelmi fordulók évében aligha választhatna magának ennél szebb, nemesebb, igazabb mottót. Jávori Béla kedelmi adatainak, adatsorainak Gazdag és színes tárházát nyújtják át az olvasónak. Érdeklődéssel forgathatja a könyvet az Is, aki különben nem barátja a számoknak, a száraz statisztikának. Az igen hosszú időszakot felölelő anyaghalmaz újszerű feldolgozásban, a színes grafikus ábrázolás új módszereivel igazítja el az érdeklődőt. Részletező és szemléletes beszámoló ez 150 oldalas könyv hazánk törté nelmének legutóbbi száz esztendejéről. A mezőgazdasági, ipari, oktatási, egészségügyi, idegenforgalmi stb. fölmérések teljes áttekintést adnak hazánk legutóbbi száz észtén dejéröl, és egyben közvetlenül és közvetve is jelzik azt a társadalmi átalakulást, amelyet a felsza badulás után elért eredmények, számadatai reprezentálnak. SÁRKÁNYEREQETŐ BEleftet Bcöw@teit szcabcilytcalcinsagi A fekete krónikákban »előkelő« helyet foglalnak el a szabálytalan előzésekből származó szerencsétlenségek. Sok autósnak egyszeriben sietős dolga támad, ha nagy forgalmú útra tér, olyannyira, hogy szabálytalanságoktól sem riad vissza. Persze ilyenkor még nem gondol az esetleges gyászos következményekre, a fokozódó sebesség minden gondolatát leköti. Az is gyakori, hogy némely autós »nem tudja elviselni«, hogy egy másik megelőzze. Többek között így esik meg: nemhogy néhány perccel előbb, de sohasem ér úti- céljához az országutak ámokfutója. De sokszor nem az fizet testi épségével, életével, aki kockára teszi azt, hanem egy másik, a szabályokat megtartó ember, így volt ez július 29-én a 7-es úton is. Johann Arnold 34 éves éves schwabachi (NSZK) géplakatos Balatonboglárról Fonyód felé hajtott Taunus gyártmányú gépkocsijával. Aránylag nagy volt a forgalom, a nyugatnémet turista nyolcvan kilométeres sebességgel haladt. Egy kanyar közelében egy csehszlovák állampolgár, a dr. Kratina Vlac- lav vezette Skoda mögé került, a Skoda előtt egy tehergépkocsi volt. Johann Arnold látta, hogy kétszáz méternyire vele szemben egy motorkerékpár közeledik, ennek ellenére előzésbe kezdett. A Taunus rövid ideig a Skoda mellett haladt. Amikor Johann Arnold ráeszmélt, hogy a motoros már csak tíztizenöt méterre van, gázt adott, jobbra kormányozta a kocsit, de az öszszeütközést nem tudta elkerülni. A motoros, Gazdag Zsigmond 53 éves szilasligeti postahivatal-vezető olyan súlyosan megsérült, hogy rövidesen meghalt. Utasa, a 15 éves Gazdag Tamás súlyos sérüléseket szenvedett. Johann Arnold több közlekedési szabályt is megszegett. Először is: az előzés* megkezdésekor nem adott hangjelzést. Másodszor: az előzéshez nem volt meg a kellő hely és az oldaltávolság sem. A KRESZ azt is világosan kimondja, hogy tilos előzni, ha ezzel akadályozzuk a szembejövő forgalmat. Életet követelt Johann Ar- noldnak az a téves elképzelése, hogy az a 200 méter, ami közte és a motorkerékpár között volt, elég a biztonságos előzéshez. A nyugatnémet autóst a Kaposvári Járásbíróság egyévi szabadságvesztésre, mellék- büntetésként tízezer forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. A bíróság az ítélet meghozásánál többek között enyhítő körülménynek értékelte a vádlott büntetlen előéletét, töredelmes megbánást tanúsító beismerő vallomását, családos állapotát, valamint azt az ígéretét, hogy a családfő elvesztése miatt anyagi nehézségekkel küzdő családot erejéhez mérten segíteni fogja. Viszont súlyosbító körülmény, hogy Johann Arnold cselekményével több ember életét közvetlen életveszélynek tette ki. p. n. KÖZLEKEDÉSI AKADÁLY i i | 1» Nagyon keskeny a kaposvári Április 4 utca. A Balatonra vagy az onnan haza igyekvő jármüvek vezetői bizony nem örülnek az ilyen mesterséges közlekedési akadálynak, ““ely gátolja, nehezíti a haladást íKesztbelys György felvéteted Állatorvosnál Idős hölgy panaszkodik az állatorvosnak: — Képzelje, doktor úr, csomókban hull a mókus- kám szőre — mit ■ csináljak? Az orvos végignéz a koros asszonyságon, aztán megszólal: — Nézze, asszonyom, ebben a korban már ne csodálkozzon. Gyerekszáj Az első osztályos Józsika az első tanítási nap kezdetén csak-csak nem akart elindulni az iskolába. Fél nyolckor, mikor aztán mindenképpen indulni kellett, keserves sírásra fakadt. — Miért sírsz? — kérdezte tőle édesanyja. — Hát hogyne sírnék — se írni, se olvasni nem tudok, mit szól majd a tanító néni! A pörkölt A fiatal férjet a házas- sg első két hetében mindennap pörkölt várja ebédre. — Szivem — szól a feleségének —, nagyon szeretem a pörköltet, különösen úgy, ahogy te csinálod, de főzhetsz néha mást is, hiszen a jóból is megárt a sok. — Tudod — válaszol az asszonyka —, én mindig mást akarok főzni, de a végén mindig pörkölt lesz belőle. (Gmy) Színészek, bohémek Sok vándortársulat működött a múltban országszerte, s ezek igen nagy anyagi zavarokkal küzdöttek. Természetesen a pontos fizetést még hírből sem ismerték. Az egyik ilyen daltársulatnál a Mágnás Miska című operettet játszották. A társulat már régen nem látott pénzt, amikor a darab főszerepét játszó bon- viván — előadás közben — közölte az igazgatóval, ha nem kapja meg a járandóságát, azonnal elhagyja a színházat. Miután pénzt nem kapott, otthagyta az előadást. A szorult helyzetből a következőképpen vágták ki magukat. Az inast játszó színész bement a színpadra, és jelentette Rolla grófnőnek: — Baracs Öméltóságának hirtelen el kellett utaznia, de azt üzeni, hogy »a nő szívét ki ismeri, ezer titokkal van teli...« És Baracs helyett elénekelte a felvonás egész fináléját. S. M. Samgyi Néplap Az MSZMP somoiv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni U-510, 11-511. Riadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-514. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataluknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 250o7 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latlnka Sándor utca 4. Felelős veaetőj Mautner József.
