Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

XXV. évfolyam, 225. szám. Szerda, 1968. szeptember 25. Bűnügyi osztályfőnöki órák A z elmúlt tanévben kezdődött el egy ér­dekes pedagógiai akció: "bűn­ügyi osztályfőnöki óra« cím­mel az illetékes belügyi, rendőri szervek sorozatos be­szélgetéseket tartottak a kö­zépiskolákban. A korábbi mintegy 600 kísérleti előadás tapasztalatai alapján iktatták tantervbe ezeket az órákat. Céljuk az volt, hogy kellő felvilágosítással, a diákokat foglalkoztató, kérdésekre vá­laszolva tájékoztatást adja­nak- a bűnüldöző szervek munkájáról, felhívják a fi­gyelmet a fiatalkorú bűnözés­re, a megelőzésre, és vála­szoljanak a diákifjúság kér­déseire. Nemrégiben elemezték a ta­pasztalatokat a belügyi és művelődésügyi szervek. Az ország középiskoláiban tavaly több mint 3000 órán át 110 000 diák hallott jórészt hivatásos rendőrtisztektől a bűn fogal­máról, a bűnüldözésről, a- tervnivalókról. Az egyik leg­szembetűnőbb tapasztalat, hogy a jogvégzett, magas képzettségű tiszteket szívesen és érdeklődéssel fogadták a gyerekek, őszintén és sokat kérdeztek. Olyan dolgokat is feltártak, amelyek még a zárt osztályközösségekben is »tit­kosak-" voltak. Napirendre kerültek kényes kérdések is. Az illetékesek kérdéscsopor­tokra bontva elemezték a diákokat foglalkoztató és ér­deklő témákat. A legfonto­sabb és leggyakoribb kérdé­sek ezek voltak: Mi a különb­ség az izgatás és a bírálat között? Mik az államellenes bűncselekmények? Hogyan segíthet a diákság a bűnül­döző szerveknek? Miképpen lehet a rendőrség, a nyomo­zótestület kötelékébe jutni? Mit tegyenek, ha valahol bű­nös tevékenységet tapasztal­nak? A szakemberek az elemzés­kor megállapították, hogy a gyerekekben általában erős a hazafias érzés, a kötelesség- tudat, keresik a helyes állam- polgári magatartás formáit, s kellő felvilágosítás után ön­maguk is elítélik a káros megnyilvánulásokat, a fiatal­korúak bűncselekményeit. De kritikusan szólnak a bűnal­kalmakról is. T? lemezték a szakembe- rek azt a furcsa jelen­séget is, hogy a diákok köré­ben — az erősen elterjedt krimiolvasás, a tv egyes mű­sorai miatt, filmek nézése után helytelen fogalmak ala­kultak ki például az államel­lenes bűncselekményekkel kapcsolatban, vagy a csopor­tos fiatalkori bűnözésről táp­láltak téves nézeteket. A fel­világosítás után viszont ma­guk is több helyen kiközösí­tették a huligánkodókat, el­ítélték a kárt okozó garázda­ságot. Sikeres volt a jogi felvilágosítás is. Megtudhat­ták, milyen a mérce a fiatal­korúak bűncselekményeinek elbírálásakor, hogyan kell óvakodniuk a bűnre vivő al­kalmaktól, társaságoktól. Az első év tapasztalatai te­hát kedvezőek, okvetlenül szükség van arra. hogy ezt az akciót tovább folytassák. Fontolgatják, miként lehetne minden középiskolás évfo­lyamon bevezetni ezeket az órákat. Elhangzott olyan ja­vaslat is, hogy több pedagó­gus is tartson ilyen előadáso­kat. . A tapasztalatok szerint azon- ban az akció pszicholó­giai hatása kedvezőbb ott, ahol hivatásos rendőrtisztek­kel ismerkednek meg a gye­rekek. Ebben a tantárgyban változatlanul ők tudják a leg­jobb, legérdekesebb »tan­anyagot« adni. 3i_ Nem alkalmazkodunk a kutyához... Néhány nappal ezelőtt a Víz- és Csatornamű Vállalat két dolgozója a Kassa utcá­ban járt, hogy leolvassák a lakók, vízfógyasztását. Az egyik háznál dühös kutya fo­gadta őket. Ám ahelyett, hogy megvárták volna, a há­ziakat, egy vaspálcával ala­posam megpiszkálták a már amúgy is mérges állatot. Amikor pedig kijött a fa­kó — egy idős néni —, kérve őket, legyenek türelemmel amíg bezárja az ebet, egyi­kük durva és fölényes han­gon válaszolt: — Nem alkalmazkodunk a kutyájához. Most beírom, hogy a lakás »zárva«, és fel­hívom a figyelműket, hogy legközelebb, mire ideérünk, csalja be a kutyát. A kutyák valóban sok problémát okoznak, hiszen nagyon sok lakásba kell be­csöngetni, ahol veszedelmes házőrző fogadja őket, de ez mégsem hatalmazza fel őket, hogy türelmetlenül beszélje­nek a fogyasztóval. Egyéb­ként sem lehet kiszámítani érkezésüket, mert az rend- szertelen. K. V. J. Ooetőpályára mennek a leggyorsabb csikók Amíg a föld le nem fagy, mindennap kihajtják legelni a somogysárdi ménest A nyári aszály idején tökrement lege­lők rriost kezdenek feljavulni, s így amíg lehet, takarmányt pótolnak a mindennapos legel­tetéssel. A Kutasi Állami Gazdaság sárdi ménese félvér és angol teli vér csikókat nevel a buda­pesti versenypályáknak. Most az egyéves csikók betanítása folyik. Ügetőkocsik elé fogják a leggyorsábbakát hogy ki­választhassák közülük az ígéretesebb futólovakat. Az év végéig harminchat egyéves, betanított csikót küldenek a budapesti ügetőpályára. Az egyéves csikók betanítá­sával egyidőben most végzik a vemhességi vizsgálatokat, hogy fölmérhessék, várhatóan mennyi csikóval gyarapodik a jövő tavasszal a ménes. Felsőfokon tanulják a munkásvédelmet Tizenöt mérnök és techni­kus végezte el eddig a SZOT felsőfokú munkásvédelmi tan­folyamát a megye mezőgazda- sági és ipari üzemeinek vezető gárdájából. A nemrég meg­kezdődött tizedik tanévben hét somogyi van a hallgatók kö­zött. A tanfolyam elvégzése után diplomatervet és szak- dolgozatot készítenek, megvé- désf után pedig szakmérnök­ként, szaktechnikusként dol­goznak tovább. Suhajda János, az SZMT munkásvédelmi bizottságának vezetője elmondta, hogy a jö­vőben sokkal jobban bevonja« a munkába azokat a mérnö­köket és technikusokat, akik elvégezték a SZOT felsőfokú munkásvédelmi tanfolyamát. Elsősorban szaktanácsadóként veszik őket igénybe, előadá­sokra kérik fel őket. A Szak- szervezetek Megyei Tanácsa számít rájuk a biztonságtech­nikai felelősök továbbképzé­sében is. Segíthetek, vagy segítsen, kolléga? Forradalom a nyelvtanulásban Bevezetik a TIT-ben a Jugoton-módszert Iparcikkbemutató Nagyatádon (Tudósítónktól.) Egy héttel ezelőtt nyitotta meg Nagyatádon iparcikkbe­mutató termét a helyi fogyasz­tási szövetkezet. A kiállított járművek, elektromos háztar­tási gépek gazdag választékról vallanak. A bemutatóterem raktáraiban félmillió forint ér­tékű áru várja a vásárlókat. 3emutaljrU.lt... Szeptember 17-én Kolléga, segíthetek? címmel arról ír­tunk, hogy az országúton gép­kocsink javítása közben meg­állt mellettünk egy Moszkvics, amelynek vezetője felajánlotta segítségét. Erre a cikkre válaszolt Hor­váth József szakoktató, Kapos­vár, Április 4. köz 3. sz. alatt lakó olvasónk. Horváth József ezt. a címet adta levelének »Kolléga, segítsen!«, s többek között a következőket írja: »Szép dolog az emberi segi- tőkészség. De hallgassanak meg: autószerelő vagyok és gépkocsim is van. Ha Buda- 'pestre megyek kocsival, útköz­ben elkerülök tíz-tizenöt vesz­teglő járművet.. Kérdem én: mindenhol álljak meg és se­gítsek? Mert ha az a hiba ja­vítható, akkor valószínűleg meg is tudom javítani. De mi­kor érnék akkor én föl Pest­re? Az álláspontom: ha valaki­nek problémája van és segít­ségre van szüksége, állítson meg!« Hát ebben van valami. Csak nem minden autós autószerelő, s nincs is minden veszteglő autósnak szüksége a segítségre. S az is gyakran megesik, hogy hiába kér az autós segítséget a kollégájától, a kolléga gázt ad, és tovasuhan. Nem árt tehát, hat mindkét »fél« közeledik a másikhoz. .. Pályakezdés — tíz év után Az ország néhány városában pár évvel ezelőtt megkezdték a kísérleteket a korszerű nyelvtanítás módszereinek ki­dolgozására. Az úttörő munkát a József Attila szabadegyetem végezte el. A TIT Somogy megyei Szer­vezete idegen nyelvi szakosz­tályának legutóbbi ülésén a korszerű nyelvtanítási módszer bevezetésének feladatait be­szélték meg a részvevők. Az új módszer neve Jugoton. Lé­nyege: a tanulandó szöveget egyidőben látja — vetített ké­pekről — és hallja — magne­tofonról — a nyelvvel ismer­kedő. A képek élménye is_ ha­tást gyakorol a tanulóra, így maradandóbban , »bevésődik« az új nyelvtani fogalom, mon­dat. A Jugoton-módszer nagyobb figyelmet követel meg a tanu­lótól. de »megtérül« a fokozott munka, mert rövídebb idő alatt sajátítható el a nyelv. Míg eddig a hagyományos nyelvtanulás heti két órát, az új módszerrel heti négy órát vesz igénybe. Az Idén a TIT-ben a német, az angol és a francia nyelv tanítását a kezdőknek már a Jugoton-módszer szerint tanít­ják, s januártól valamennyi nyelvtanfolyamon meghonosít­ják. Plusz három előadás hetenként Szabad Ifjúság — Délelőtti vetítések Korai előadás is lesz a Vörös Csillagban szombatonként Egyre több panasz hangzott el az üzemekben a mozik ha­gyományos előadásrendjével kapcsolatban. A két és három műszakban dolgozók kérték főképpen, hogy tartsanak dél­előtti előadásokat Kaposváron is, S a munkaidő-csökkentés is feladta a leckét: változik a megyeszékhelyen élők és dol­gozók szokása. Ha este a tele­vízió műsorát nézik is, kora délután szívesen mennének moziba. Mindezeket figyelem­be véve a Moziüzemi Vállalat elhatározta, hogy a Szabad If­júságban és a Vörös Csillag­ban hetenként plusz három előadást tartanak. Kedden és pénteken délelőtt tíztől is tart előadást a Szabad Ifjúság Filmszínház. A Vörös Csillag a szombat délutáni háromórai előadással gyarapodik. A két mozi október 4-től tér át az új rendre. A Szabad If­júság első délelőtti előadásán a Három testőrt, a Vörös Csil­lag szombat délutáni előadá­sán a Nagymezét vetítik. Szálas terme­tit, jó kedé- Lyü fiatalem­ber. Bonvi- vánnak szer­ződött Kapos­várra, ambí­ciókkal és élettapaszta­latokkal telí­tetten. Elso­rolni is ne­héz, merre járt, hányféle dolgozott — bár még jóval innen van a harmincon — önmagát ke­resve. Érett­ségi után la­boráns, majd szakmunkás; iparitanuló­oktató, köz­ben a Bartók Konzervató­rium enek fő­tanszakosa. Diplomázás után az Országos Filharmó­nia magánénekese. Szerző­dés a Petőfi Színháznál, ki­sebb szerepek, musicalekben. Utóiért az enekesen falu - ma: orvosai eltitltják: két évig nem énekelhet. »-Tá­pár«, vagyis zongorista az Állami Balettintézetben, majd a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének . művészeti főelőadó­ja és a Neue Zeitung című hetilap munkatársa. Utána három évig általános iskolá­ban tanít. Levelezőn né­met—ének szakon tanári ok­levelet szerez. Közben tánc- és népi együttesekkel járja az országot, négyszer ven­dégszerepeit Ausztriában. — Itthon csaknem min­denütt megfordultam, Bor­sod megyétől Szülőkig. Egy sajátos műfajt igyekeztem kialakítani magamnak, amelyben konferálok és éne­kelek. A véletlen hozta így, jól emlékszem, ez is So- mogyhoz fűződik. A német nemzetiségi együttessel jár­tuk az országot, és Mikén be kellett ugranom a konfe­ranszié helyett... Nem volt idő gondolkodni. Eszembe ju- tott, egy német—magyar szó­játéktréfa. Elmondtam a közönség derült, utána be- konferaitam magamat... Így kezdődött. — Mit szeret énekelni? — A turnékon eredeti folklórt énekeltem. Itthon sváb és magyar népdalokat, Salzburgban — amit vártak = magyar népzenét. Ennek a szeretetét ottnonroi tioztam. Márkon, egy Veszprém kör­nyéki falucskában szület­tem ... És bár fő hivatás­ként mást kellett csinálnom. oelul mindXg megmaradtam előadóművésznek. Ez von­zott igazán... — Végül is a színpadhoz... Hogyan létesült ez a kapcso­lat? — Veszprémben tavaly az Országos Filharmónia ren­dezte első önálló ária- és 'dalestemet. Siker volt, és ez fölbátorítatt. Próbajátékra jöttem Kaposvárra — és most megkaptam első színpadi fő­szerepemet, a János vitézt. — Hogyan fogadta ezt a lehetőséget? — A gimnáziumban az el­ső igazán nagy találkozásom a költészettel Petőfi örült című verse volt. Akkor még irodalom szakos tanárnak készültem. Azóta, amit Pe­tőfiről írtak, elolvastam. Ezért különösen örülök an­nak,' hogy bonvivánként sem egy szokványos operettben mutatkozhatok be, hanem egy — a népművészet szelle­mében fogant — Petőfi-mű színpadi feldolgozásában. Egyébként, ami az operettet illeti: ez van, ezt az igényt ki kell elégíteni, és nem is akárhogyan. Szeretném éne­kesként igényesen, korunk hangján megszólaltatni az operettet. És ez nagy fel­adat. Színésznek, énekesnek, muzsikusnak kell lennünk hozzá... Őszinte felelössegérzet csen­dült ebből a gondolatból. Ugyanilyen őszintén kíván­juk, hogy Bajor Ferenc, aki sokáig kereste, pályakezdő évében találja meg önma­gát, a Csiky Gergely Színház színpadán. Wallinger Endre Tinta Mariska néni nagyon rossz alvó lévén esténként csak altatóval tudott el­aludni. Egy késő este az­tán dörömbölésre ébred. — Ki az? — kiabál ki. — Én vagyok a Pesta. — Aztán mit akarsz, Pesta fiam? — Van tintája, Mariska néném? — Nincs, Pesta fiam. Miután Pesta elment, nagy nehezen tudott csak ismét álomba merülni, el­telt vagy két óra is. Alig­hogy elszundítoit, újabb dörömbölés veri föl. — Ki az? — kiabál is­mét. — Én vagyok a Pesta. — Aztán mit akarsz megint Pesta fiam? — Hoztam tintát. Jean — Jean, kéretni — Igen, uram. —• Kössön madzagot az anyósom lábára! — Dehát miért? — .Sárkányt akarok ere­getni. Erős a whisky Fiatal pár üldögél a Themze-parti kiskocsmá­ban, s kortyolgatják a jó skót whiskyt. Egyszer csak megszólal az asszonyka. — Darling, kérlek, ne igyál annyit, már teljesen kezd elmosódni a képed. (Gmy) Szálka és seprű Arra mondják, aki más szemében meglátja a szál­kát: »Olyan ■ mint a seprű! Mialatt a szobát felsöpri, önmagát bepiszkítja...«' Tárgyaláson A bíró megkérdezi a vádlottat: — Bűnösnek érzi magát? A vádlott lehajtja a fe­jét: — Hiába is tagadnám, bíró úr... van egy vi- kendházam... A titok — Gratulálhatsz, öre- 1 gém — Mihez? — Apa lettem? — Akkor add át gratu­lációmat a feleségednek. — Meg vagy őrülve? Még csak az hiányzik, hogy ő is tudjon róla. Kórházban — Magát sohasem, látogat­ja meg a felesége itt a kórházban’ — Nem, mert ő maga is kórházban fekszik. —• De hisz ez borzasztó. — Igen. De ő kezdte. SomoggiNéplap Az MSZMP 5omo«rv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latlnka Sándor »1. 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. i. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabd Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk tneg és nem adónk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvl DOSt.ahivataloknáJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 FA index: 250»*?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében.. Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Felelős vezető* Mautner József. «

Next

/
Thumbnails
Contents