Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-24 / 224. szám

Megkezdődtek a fegyveres erők hete ünnepségei A Z: MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁG« :ÉS A M É G Yí I, T A N A CS IAPJA XXV. évfolyam, 224 szám. Kedd, 1968. szeptember 24. VÁLTOZATLAN FÉNYÉBEN az Ecseri lakodalmas A z újra fölfedezés élmé- ** nye a műélvezetben mé­lyebb és meghittebb az első impresszióknál. A Magyar Ál­lami Népi Együttes vasárnap esti kadarkúti előadásán ilyen élmény részese lehettem. Jó másfél évtizede még csaknem frissiben láthattam a reper­toárjukból azóta sem hiányzó Ecseri lakodalmast. Méltán klasszikus ennek a jelzője. Fényén nem tört és nem kop­tatott semennyit az elmúlt ti­zenhét esztendő. Az alapító tagok közül már csak egy-kót tekintet villan ismerősen a színpadon, a táncok forgata­gából áradó lendületes szép­ség ereje azonban mit sem változott. Ezt érezni most a kétezer-ötvenegy-néhányadik, és ezit bizonyára sok ezredik előadásuk után is. Vidéki előadókörútjukon most kisebb, falusi művelődé­si házakat keresnek fel. így jutottak el Somogyba is. Nem lehet könnyű feladat a tér- és mozgásigényes kompozíciók transzponálása kis alapterüle­tű színpadokra. Minden este más-más föltételek között, oly módon, hogy a művészi él­mény hatása ne csökkenjék. (Voltaképpen próbalehetőség nélkül.) Ilyen esetben a pro­dukciók sikere egyéb föltéte­lein túl a táncosok alkalmaz­kodó készségétől is függ. A tánckar ebből is jól vizsgá­zott " Tizennégy műsorszámukból aligha tudnék egyet is —mint különöset az általánosból — kiemelni, hiszen arányokban, a szerkesztés muzsika—tánc— muzsika ívében tökéletes egy­ségre emlékszünk. Olyan egy­ségbe, amelyet a zenei, atámc- és a kosztümelemek teljes harmóniája tart össze, hogy együttesen a kifejező erő leg­magasabb fokán szólaltassa meg nemzeti kultúránk leg­szebb és legjellemzőbb érzé­keit Vujicsics—Rábai négyté­teles DrágszéU táncszvitje ka­locsai színekben pompázott. A Györgyfalvi legények di­namizmusa és az Üveges tánc bájos harmóniavilága, tem­peramentuma úgy tűnik, mag- ifjodortf és üdébb; színesebb, mint valaha. Ugyanezt érez­tem az Este a fonóban friss népi humorából és az Első szerelem című táncképből, amely kedves játékossággal meséli el: hogyan talál pár­jára egy nem túlságosan bá­tor falusi legónyke? A bájos hangulatú Hó- romugrós és a virtuóz székely férfitánc, a Pontozó készítette elő hangulatában a műsor fénypontját, a ragyogó szépségű címadó Ecseri lako­dalmast, Maros Rudolf és Rábai Miklós híres kompozí­cióját A zenekar önálló szá­mai között Berki László ve­zetésével Gulyás Széki muzsi­káját, a c-moll csárdást és Liszt II. rapszódiáját hallhat- tuk\ színes, eleven szépséggel csendülni. A létszámában kis- színpadokhoz redukált kórus népzenei feldolgozásokat, ku­ruc dalokat és Maros Három csángó népdal című feldolgo­zását adta elő Csapó Károly, illetve Szobek Márta stílushű, kifejező szólóival. Az Ecseri lakodalmas című műsor-összeállítás nemzeti kultúránk klasszikus értékű kincsei a színpadon — válto­zatlanul. W. E. VESZÉLYES BESZÁLLÁS A csurgói vasútállomáson szi­getperont építettek. Ennek hasznát, azt hiszem, nem kell részletezni. Elég csupán, ha azt említjük, hogy a vágányok­nál a magasabb szigetperon­ról könnyebb a vonatra fel-, illetve az onnan való le­szállás. A jelek azonban azt mutat­ják, hogy amit a MÁV nyert a réven, azt elvesztette a vámon. A csurgói állomáson ugyanis ezzel az eddiginél balesetveszé­lyesebbé váít a beszállás. Pén­teken délben történt a követ­kező eset: az utasok a sziget­peronon állva várták a Gyéké­nyes felől érkező személyvona­tot. A gyanútlan, a helyi szo­kásokat még nemigen ismerő idegenek egy része az állomás- épület előtt állt. Amint feltűnt a mozdony, ba’Iagni kezdtek a szigetperon felé, azt gondolva, hogy annak a túlsó oldalán áll meg a szerelvény. Am az az innenső, az állomás felőli ré­szére járt be, s fisak a raktár környékén dolgozó vasutasok kiáltozására szaladtsk vissza a veszélvbe került emberek az állomásénület felé. Javasoljuk, hogy — mint Szé­kesfehérváron — átjárókkal megszakítóit drótkerítéssel fe­dezzék a veszélyt jelentő vá­gányt, s az átjáróknál felirattal figyelmeztessék az utasokat a veszélyre. Sz. N. Polpri védelmi kiállítás a Kiíián György Ifjásági Házban Megyénkben már nyolcesz­tendős hagyománv. hogy szep­tember 23-tól 29-ig fegyveres erők hetét tartunk. Hétfőn délután Rostás Károly, a váro­si tanács vb-elnöke nyitotta meg a Kilián György Ifjúsági Házban rendezett kiállitást. A megnyitón a megyei Polgári Védelmi Parancsnokság, az MHSZ, a Vöröskereszt, a KISZ és a fegyveres testületek kép­viseltették magukat. A látogatók betekinthetnek egy esetleges atomháború be­következésekor teendő védel­mi intézkedések rendszerébe, megismerkedhetnek a korsze­rű nyugati rakétafegyverekkel és az ellenük való elhárítás eszközeivel, a polgári védelem fő feladataival, harci techni­kájával, a sugár- és vegyi vé­dőeszközökkel, illetve azok használatával. Tablók és szemléltető eszkö­zök ismei'tetik a radiológiai­biológiai és vegyvédelmet, a mentesítő állomások és az egészségügy felkészültségét. A kiállítás egy részlete bemutat­ja hogyan kell mentesíteni a sugár ártalmaktól a mezőgaz­daságot és az élelmiszereket. A rendező szervek közül az MHSZ kiállítása a megyében működő 234 klubjának életébe és munkájába ad betekintést. Rádiósklubjuk a világ 97 or­szágával áll összeköttetésben, lövészklubjuk országosan elő­kelő helyen áll, érmek, serle­gek és oklevelek bizonyítják eredményeiket A gazdag anyagot bemutató kiállítás nyitvatartása alatt filmekkel is szórakoztatja a látogatókat A kiállítás 29-ig, vasárnapig várja az érdeklődőket Telefont kérnek Rokonszenv — Látja azt a szőke szépséget? Beleszerettem. Szeretném tudni, vajon rokonszenvezik-e velem? — Ezt bajos megmon­dani, kérem, közölje ve­lem, ha szerencséje van nála. — Miért? önt is érdek­li? — Azt hiszem igen. Az a nö ugyanis a feleségem. Vizsgán — Hogy ment a vizsga, Péter? — Nagyon jól, apukám! Minden feleletemnél cso­dálkozott és felkiáltott a tanító: — Te nagy isten, miket beszél ez a gyerek! Kérdez a gyerek Az apa — most először magával viszi fiát vadá­szatra. Este üres tarisz­nyával igyekeznek hazafe­lé. A kis vadász megkér­dezi nagyon rossz hangu­latban levő apját: — Apukám, azt tanul­tam az iskolában, hogy az emberek vadászatból él­tek. Gondolod, hogy ez igaz lenne? Orvosnál Tugel úr nem érzi ma­gát jól elmegy az orvos­hoz: — Nem érez olykor nagy szomjúságot? — kérdi tőle az orvos. — Nem, doktor úr, nem várom be, hogy a helyzet odáig fajuljon. Tévedés Krause ráérősen regge­lizik. Felesége ezalatt ta­pintatosan újságot olvas. Végül mégis megkérdezi.: — Ottó, drága, nem fogsz elkésni? — Jesszusom! — ugrik fel Ottó. — Azt hittem, hogy a hivatalban vagyok! Piacra csomagolják a Pannónia kincse szőlőt a nagyberki Kaposvölgye Egyesült Tsz-ben, Futó János Zamárdí-kültel­ken lakó olvasónk levelet írt szerkesztőségünknek, melyben elpanaszolja, hogy Balaton- széplak alsón nincs nyilvános telefon. Ezt írja: »A Balaton melletti közsé­gekben mindenütt segélykérő telefonokat szereltek föl, mi azonban, ki tudja milyen ok­ból, lemaradtunk a listáról Itt csak a vasútállomáson van te­lefon, ez az úgynevezett állo­másközti telefon, amely a vas­úti beszélgetések, lebonyolítá­sára szolgál. Ha baleset, tűz Előkészületben a somogyi iskolamúzeum HÁROM JUBILEUM ösztö­nözte az illetékeseket, hogy, Somogybán pedagógiai múzeu­mot létesítsenek. A Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának fél évszáza­dos fordulója; a magyar nép­oktatás centenáriuma és a csurgói tanítóképző évforduló­ja (1869—1969) révén a somo­gyi pedagógusképzés százéves jubileuma. A somogyi iskolamúzeum falállításának gyűjtőmunkála­tai megkezdődtek. A Pedagó­gusok Szakszervezete, a KISZ, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézet közös felhívással fordult az iskolaigazgatókhoz, a megye pedagógusaihoz, népművelői­hez és nyugalmazott nevelői­hez. Mindenekelőtt a tárgyak gyűjtéséhez kérnek széles kö­rű segítséget nevelőktől és diá­koktól egyaránt, Ugyanis aá múzeum egyik fontos célja megörökítem és tovább gyűj­teni a már kallódóban levő is­kolai vonatkozású személyi és tárgyi hagyatékokat, relikviá­kat. Irattárakban, intézmé­nyek, iskolák padlásain vagy régi idők tanúinak, idős nyugdíjas nevelőknek az em­lékezetében bizonyára föllelhe­tő még sok értékes tárgy és emlék, amely lényegében az is- kolamúzeumot gazdagíthatja. A GYŰJTŐMUNKA KÖZ­PONTJA a kaposvári tanító­képző. Itt Gulácsi Éva tanár­nő vezetésével kutató szakkör alakult. A felhívásra eddig be­érkezett gyűjtőívek alapján mintegy 15—20 helyen kezdték el és végzik folyamatosan a tárgyak, illetve magnetofonnal az emlékezések és dokumen­tumok gyűjtését. Milyen tárgyak kerülnek mayi £ «ruW.iitviKaS» Minde­nekelöbt korabeli iskolai föl­szerelések és dokumentumok (pl. dolgozatok, kézimunkák; tarisznya, palatábla spongya stb.); régi tankönyvek, Oktatá­si anyagok és dokumentáció (jegyzőkönyvek tanári note­szok, osztálykönyv stb.); fény­képek, levéltári és muzeális anyagok összegyűjtésére irá­nyul a munka. A felszabadulás utáni korszakból pedig ifjúsági szervezetekkel kapcsolatos do­kumentumokat, államosítási határozatokat és egyéb irato­kat kutatnak fel. A gyűjtőmunka — s a maj­dan felállítandó iskolamúzeum tematikus anyaga is — két nagy időszakot ölél feL A fel- szabadulás előtti időre vonat­kozóan különösen nagy értéke lehet az 1848-as szabadság- hamal és a népoktatásai kap-. csolatos emlékeknek, valamint a Tanácsköztársaság idejéből származó személyi dokumentá­ciónak és tárgyaknak. A negy­venöt utáni időszakból az ál­lamosításig terjedő, illetve az államosítás utáni évek emlé­keit, dokumentumait gyűjtik össze. A KORSZAKOK nagy tör­ténelmi sorsfordulói és neve­léstörténeti csomópontjai ki­magasló helyet kapnak a mú­zeumban. Csakúgy, mint azok a személyek és somogyi peda­gógusok, akik 1919-ben és utá­na a kenyerük — és nem egy esetben életük — árán is küz­döttek az emberi jogokért, a néptömegek kulturális föl- emelkedéséért. Nekik is méltó emléket állítanak majd a so­mogyi iskolaműzeumban. Wallinger Endre stb. adódik, nem tudunk tele­fonon sürgős segítséget kérni. A siófoki forgalmi szolgálati irodát szétkapcsolták a postá­tól, mivel sokallták a telefoná­lást. En a MÁV alkalmazottja vagyok., s a vasúti telefon mel­lett én is kaptam szemrehá­nyást, hogy miért nem jönnek már a mentők. Hiába magya­ráztam, hogy a forgalmistának át kell szólni a nagy raktárba, a raktár átszól a postánálo posta a mentőknek, a válasz útja természetesen ugyanez. Mire tudom a választ, 10—15 perc is eltelik, de csak akkor, ha ráér a forgalmista, külön­ben húsz-harminc percet is vá­rakozunk Futó János levelére a követ­kezőket válaszolta a pécsi pos­taigazgatóság: *»Megállapítottam, hogy Ba- latonszéplak alsó vasútállomás környékén — amely Zamárdi- tól és Siófoktól egyaránt távol esik — nincs meg a telefon- használat lehetősége. Ezért úgy határoztunk, hogy itt egy táv­beszélőérme bedobására mű­ködő nyilvános állomást szere­lünk fel. Ennek az állomásnak a felszerelését nyilvántartom, mert nincs meg a szükséges ti­zenötezer forintos fedezet, s egyelőre nem áll rendelkezésre távbeszélőfülke sem. Mindket­tőre a jövő év első negyedében lehet számítani. Megjegyzem, hogy a segély­kérő nyilvános állomást min­denütt csak a posta épületén, vagy a posta előtt szerelhetjük föl, mert az állomás minden­napos vizsgálatot igényel. Kántor Sándor igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető.** Recept a posta jövőre ígéri — Miben látja ön a hosszú élet titkát? — kér­dezték a philadelphiai William Welchtől, aki a napokban ünnepelte 107. születésnap j át. — Abban, hogy sohasem nősültem meg — felelte derűsen a tiszteletreméltó aggastyán. Rakétástul Egy londoni lapban az angol kormány a követke­ző hirdetést tette közzé: Yorkshire tartományban jutányos áron eladó egy rakétatámaszpont 34 raké- takilövö sorompóval, föld alatti ellenőrző helyisé­gekkel és hangárokkal. Állítólag akadt érdeklődő, de az üzletből mégsem lett semmi, mert az illető ra­kétástul szeretett volna támaszpontot vásárolni. Somoggi Néplap Az MSZMP 3omo«rv mérvéi Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WntTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor »3. 2. Telefoni 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. tx. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft tndex: 250b? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Laíinka Sándor utca 6, Felelős vezető: Mautner József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents