Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-22 / 223. szám

Sózzunk, vagy ne sózzunk?

<4 párizsi

Az ételek sózásával kapcsolatban sok téves nézet terjedt el a köztudatban. Sokan hallottak már a túlzott sózás ártalmairól, a vesebetegek és a magas vérnyomásoan szenvedők sószegény diétájáról, de ugyanakKor közismert az is, hogy a meleg üzemekben dolgozóknak védőitalként, a sportolóknak pedig kondíciójavítás céljából sós folyadék vagy keksz fogyasztását javasolja az orvos.

Mi hát az igazság? Minél több, vagy minél kevesebb sót fogyasszunk? A való helyzet megítéléséhez meg kell ismernünk a só szerepét a szervezet életében. Testünk tömegének több mint a felét víz alkotja. Az egészséges ember vízháztartása egyensúlyban van. Amennyi víz a vizelettel, széklettel, verejtékkel és a kilélegzett levegő páratartalmával a szervezetből eltávozik, annyit az ételekkel, italokkal magához is vesz. Bár a vízháztartás irányításában az idegi központoknak és egyes hormonoknak is lényeges szerepük van, a vízforgalom legfontosabb szabályozója mégis a szervezet konyhasótartalma. A só visszatartja a szervezetben a vizet. Minél több sót fogyasztunk, annál vizenyösebb a szervezet, minél kevesebb testünk sótarcsökken a test sótartaléka. Mivel ilyenkor a szervezet kiszáradásának a veszélye áll fenn, szükséges a sóbevitel sürgős és lényeges fokozása.

Meleg helyen dolgozóknál vagy sportolóknál ez sós keksz vagy ital fogyasztásával is elérhető. Tartós hányás és hasmenés esetén azonban csak injekció útján pótolható a szervezet sóvesztesége. Vesebetegségnél és magas vérnyomásnál viszont káros következményeket von maga után a fokozott sófogyasztás. A beteg vesénél a vizeletkiválasztás romlása teszi szükségessé, hogy a sófogyasztás csökkentésével és a folyadék, valamint a fehérje- táplálék megszorításával igyekezzünk megkönnyíteni a munkájáit. A magas vérnyomású betegek sószegény diétájának célja talán még könnyebben érthető. A test víztartalmának csökkentése csak előnyösen befolyásolhatja az erek feszülésén alapuló érbetegséget.

De végül is mi a helyes mértéke ✓a szokásos körülmények retek között tartását az ember sófogyasztásának? A só- és folyadékfogyasztás normális keretek között tartását az ember természetes szomjúságérzete irányítja. A vér és szövetnedvek besűrűsödésekor — akár fokozott sófogyasztás, akár erősebb vízveszteség idézte elő azt — a nyálkahártya kiszáradása jelzi, hogy folyadékfelvételre van szükség. A vér és a szövetnedvek sótartalma normálisan valamivel kevesebb, mint 1 százalék. Ebből követ- sezik, hogy a normális sótartalom fenntartása érdekében 1 gramm konyhasóra 100 gramm vizet kell innunk, mert a nátrium vegyi tulajdonságai következtében ilyen arányban köti meg a vizet.

Az elmondottakból kiderül, hogy a túlságosan kevés, vagy túlságosan sok só fogyasztása egyaránt káros hatást gyakorol a szervezetre. Ha kevés sót fogyasztunk, akkor a vérnyomás lecsökken. A gyomornedvek sósavának csökkenése miatt az étvágy romlik és a szervezet legyengül. Túl erős sózás esetén pedig a visszatartott nagy vízmennyiség terheli meg fölöslegesen a vérkeringést és a vesét, ameli a vérnyomást és fokozza a testsúlyt.

A kutatók számítása szerint az átlagos körülmények között élő és dolgozó ember helyes sófogyasztása napi 7—10 gramm között mozoghat, de még napi 5 gramm is elegendő.

Dr. S. R.

Ás autó „hálózsákja“

tálma, annál szárazabbak az emberi szövetek.

A sótartalom veszélyes csökkenése főleg akkor fenyeget, ha a szervezet nagy melegben, nehéz fizikai munka hatására a verejtékkel sok sót veszít, vagy ha erős és tartós hányás és hasmenés következtében

OTTHON

CSALÁD

A garázsépítés jelentős pénzbefektetést igényel, s a gyors ütemben növekvő gépkocsipark számára nincs mindig elegendő szabad terület fedett parkolóhelyek építésére. Ezért autók ezreit kénytelenek a szabad ég alatt hagyni.

Télen a vezető, hogy a motort felmelegitse és működésbe hozza, kénytelen forró vízzel feltölteni a hűtőt. Éjszaka az olaj megsűrűsödik, az akkumulátor félig kimerül. Télen a motor minden egyes beindításakor any- nyivai csökken az élettartama, mint amennyivel (szerény számítás alapján) 30—40 km-es út megtétele után csökkenne.

A szovjet tudósok és mérnökök keresik a megoldást, hogyan lehetne megóvni azokat a gépkocsikat, amelyeknek nem jut fedett garázs.

A Glavmoszavtrotransz tervezőiroda laboratóriumának helyettes vezetője, A. Bajkov kivesz az asztalfiókból egy négy- szögletes, dróthálóval bevont kis tárgyat.

— Ez egy gázégő — az infravörös sugárzás forrása. Az autók

hálózsákjának nevezzük. Néhány gépkocsigyártó vállalat már eddig is alkalmazott elektromos fűtőberendezést. Mi elvetjük ezt a módszert, mert az elektromos energia túl drága. A gáz viszont olcsóbb. A vezető visszatérve az útról, elhelyezi a gázégőt, meggyújtja, aztán nyugodtan hazamehet. A motor hőmérséklete még —25 fokos hidegben is plusz 40 C fokon marad, az olaj lehűlése pedig minimális. Reggel csak ki kell venni az égőt, a vezető gázt adhat, s már mehet is anélkül, hogy időt vesztegetne.

Télen, ha a gépkocsi meleg garázsban van, fölmelegszik, s ennek következtében korrózió lephet fel. A nagy hőingadozás miatt a festékréteg is vetemedik, végül lepattogzik. Tehát nincs sok előnye a garázsnak.

— Mindenesetre már most megállapítható, hogy a »hálózsákoknak« van jövőjük. A gépkocsi a jövőben meglesz garázs nélkül is. A hosszú távon közlekedő autók számára hordozható gázégőt kontsruáltunk, amelyeket kis ballonokban tárolt folyékony gázzal táplálhatunk. Minden autón majdnem 50 rubelt takaríthatnak meg ily módon csak a téli időszakban történő beinditáSOMOGYI ÍRÓK

sok során.

V. Nazarov

aaaa

aaaa

í

■ ■■■

■ ■■■ ■ ■■■

2

3

4

s

6

7

8

aawa

aaaa

■MM

aaaa

9

BBBQ

aaaa

EB2I

Bill

10

bbbb

aaaa

aaaa

tsaaa

ll

12

■OBI

ssss

13

14

1

, aaaa a

aaa

aaaa

aaaa

1

5

:::a

16

jean

aaaa

R(ZI

•K«P

17

18

19

■■■■

■■■■

■■■■

■■■■

20

aaaa

aaaa

21

is*

aaaa

22

23

aaaa

aaaa

aaaa

24

25

26

im

aaaa

27

28

aaaa

aaaa

aaaa

bb*b

29

aa

30

aaaa ■■■■ IB9C ■ IIP

31

::::

MBI

aaaa

VÍZSZINTES:

2. Merészebb.

7. Élő regényírónk.

9. Kicsinyítő képző.

10. Nem ide.

11. Ezen az úton.

13. Fiatal költő, Kaposmérőn született.

15. Z. T.

16. Járási székhely.

17. Szép virág.

19. E napon

20. Nagy szovjet folyam.

21. Dísze páratlan betűi.

22. Díszem.

24. Ilonát.

26. A betegség jele.

27. Régi nagy költőnk.

28. Térséget névelővel.

29. Ige betűi keverve.

30. Saját kezűleg rövidítése.

31. Ilyen folyadék a sav.

FÜGGŐLEGES:

1. Petőfi tábornoka.

2. Behajítom.

3. Kezébe tesz.

4. Személyed.

5. Kar betűi keverve.

6. A somogyi klasszikus, f. Mohón eszik.

8 Piád áros.

ÍL Ez a szánkó.

12. Női név.

14. O. R.

16. Élő költőnk, a vizsz. 16.

helységben született.

18 Zs4bongó.

19. Álmodozó.

23. Nem azok.

24. Föl jegyezte.

25. Tulajdonod.

27. Trikó visszafelé.

K. J.

* * *

Megfejtésül beküldendő a vízszintes 7, 13, 27 és a függőleges 6, 16 számú sorok megfejtése.

Beküldési határidő 1968. szeptember 27-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: Gyermek keresztrejtvény.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Dani, Csák, Hajós, Elek, Stockholm.

Takáts Gyula Egy flóbertpuska története című könyvét nyerték: Kaposi Edit, Sovák Imre, Kiss Károly, Kaposvár, Héher Péter, Marcali.

A könyveiket poétán küldjük el.

Az iskolatelevízió műsora

szeptember 24-től 29-ig

KEDD

11.05 Kémia (AR. isk. T. oszt.)

Az égés

11J5Ö Filmesztétika (Középisk. m.—IV. oszt.) A film — hetedik művészet.

15-50 Kémia. (Ism.)

CSÜTÖRTÖK

8J0 Földrajz. (Alt. isk. 5. oszt.) Az Alföld.

9.00 Környezetismeret. (Alt. isk. 3. oszt.) A naggyüze- mi veteményes kertben.

9.55 Számtan-mértan. (Alt. Isk. 6. oszt.) Ez szimmetria. (Tengelyes szimmetria, a négyzet és a téglalap szin ímetria-tengely ed)

13.1« Földrajz. (Ism.)

14.00 Környezetismeret (Ism.)

14.55 Számtan-mértan. (Ism.)

PÉNTEK

8.05 Élővilág. (Alt. isk. 5.

oszt.) A szilvafa rokonai

8.25 Angol nyelv. (Középisk. m.—IV. oszt.) Walter és Connáe jelenti. A panoptikumban. . ,

11.05 Fizika. (Alt. isk. 8. osz.t) Hogyan készülnek az elemek?

13.ló Élővilág. (Ism.)

15.50 Fizika (Ism.)

1

VASÁRNAP

9.30 Orosz nyelv. (Középisk. ül.—IV. oszt. Grisa, Andrej és Mása az étteremben.

13.53 Iskola-tv. Francia nyelv- tanfolyam. (Középisk. I.— II. oszt.) Árusok és bűvészek * párlat utcákon.

divatdiktátorok

Franciaországot a divat hazájának, Párizst a ruhatervezés irányítójának is mondják. Az új divatban mindig találunk izgató és eredeti ötleteket. A nagy szalonok őszi—téli divatbemutató-sorozatán győztek a jól hordható, s a nők többségének megfelelő ruhák. A bemutatott modellek zöme szürke, barna, tekete szintólegújabb modelljei

nusokban készültek — itt úgy mondják a -föld színei" — s mégis nagyon fiatalosan hatottak a nőies alapvonalak és a még mindig divatos rövid szoknyák miatt.

A bemutatók ismét bebizonyították, hogy a merészebb és szerényebb divat- megoldások egyformán lehetnek ízlésesek. A híres Mademoiselle Chanel divat- törvénynek nevezi a ruhákhoz illő kellékek választékosságát. Ez a divatszabály egyaránt vonatkozik fiatalokra és idősebbekre, a klasszikus és modern irányzatok követőire, s azokra is, akik kevés ruhát vásárolnak, s azokra is, akik sokat.

Képes divatriportunk a párizsi nagy szalonok divatújdonságaiból nyújt egy kis ízelítőt.

K. M.

DIOR: Barna színű, csípőket betakaró kosztüm ötletes szőrme díszítéssel.

PATOU: A modern párizsi sziluett jellegzetes darabját láthatjuk ezen a képen.

MOLYNEUX: Fehér és piros divat színekből kombinálták a csinos kompiét, érdekes -gombfantáziával«.

BALMAIN: Piros gyapjújersey kabát a most divatos turbánnal, csíkos sállal és fekete kiegészítő kellékkel.

JACQUES ESTEREL: Nagyon különleges CARVEN: A szürke tweed kosztüm minőül összeállítás piros és kockás jerseybőL den kiegészítő kelléke piros színű.

i