Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-21 / 222. szám

n 'fo VIIÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. Ára: 70 fillér AZ MSZMP ME GYE I BIZ OTTSÁGA É S A M E GYE I TANÁC SLAPJA XXV. évfolyam, 222. szám 1968. szeptember 21., szombat KAROS MENTI NAPOK 6 ^ v Váljanak élő valósággá a mezőgazdasági tudományok legújabb eredményei Németh Ferenc megnyitó beszéde Nagyberkiben A somogyi napok egész évi programja keretében Kapos menti napok elnevezéssel há­romnapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap (Nagyberki­ben. A művelődési otthonban tartott tanácskozásra a me­zőgazdaság fejlesztése dő- szerű kérdéseinek megvitatá­sa céljából eljöttek a környék és a kaposvári Járás számos községének, termelőszövetke­zetének vezetői, szakemberei. A részvevőket a rendező szer­vek nevében Csek József, a járási tanács vb-elnöke kö­szöntötte. Az ünnepélyes meg­nyitó díszelnökségében fog­lalt helyet Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, Dombóvári' László, a járási pártbizottság első titkára, Fábri István, a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályvezetője, dr. Guba Sámdor, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazga­tója, a járás országgyűlési képviselője és Sást János, a megyei tanács vb-einökhe- lyettese. Az ünnepséget Németh Fe­renc nyitotta meg. Beszédét az alábbiakban közöljük: — Kedves elvtársak! Tisz­telt barátaim! Ma kezdődik a Kapos men­ti napok igen hasznosnak ígér­kező, gazdag program alapján lebonyolítandó háromnapos rendezvénysorozata. Ezt az akciót nagyon helyes kezde­ményezésnek tartom. Enged­jék meg, hogy a Kapos menti napok megnyitása alkalmából a megyei pártbizottság nevé­gényparasztok és középparasz­tok szívós, fáradságos mun­káját és törekvéseit. A Kaposvölgyében élő pa­rasztok szorgalma és jó mun­kája eredményeképpen külö­nösen országos hírűvé vált a szarvasmarha-tenyésztés. Ka- posvölgye állattenyésztése és mezőgazdasági kultúrája sok évtizedes múltra tekint vissza- Az egyéni gazdálkodás körül­ményei között is kitűntek szor­galmukkal és hozzáértésükkel ben tisztelettel köszöntsem önöket, a rendezvény és az összejövetel összes részvevő-. jét. Közismert, hogy Kaposvol- gye Somogy és Tolna megyét egyaránt érintő, fejlett mező- gazdálkodást, kivált intenzív állattenyésztést folytató táj­egység. Éppen ezért e vidék mezőgazdaságának , nemcsak helyi, hanem országos jelen­tősége is van. A tervezett program helyesen ráir^njdtja a figyelmet Kaposvölgye me­zőgazdaságának jelenlegi hely­zetére és a fejlődés meggyor­sításának átfogó és mindenna­pi teendőire. Magam is ezen a tájon szü­lettem, itt nevelődtem, itt él­tem. Ismerém az egykori ka- posvölgyi agrárproletárok, me­zőgazdasági munkások, szer az itteni parasztemberek. A felszabadulás után különösen a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a fejlődés újabb történelmi távlatai nyílottak meg. A mezőgazdaság szocialista átszervezése beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket, és az életben beigazolódott, hogy a kórszerű, intenzív mezőgaz­dasági termelés egyetlen he­lyes útját járják. A szövetkezeti eszme nem újkeletű. Büszkék vagyunk ar­ra, hogy 1919-ben, már a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt néhány héttel Somogy­bán az .Eszterházy birtokon, a mezőgazdasági és ipari rész­vénytársaság bérleményein megalakultak az első terme­lőszövetkezetek. Ügy góndo- lcsan, szén a rapsn telssea, ha emlékezünk a Tanácsköztár­saság kikiáltásának közelgő, ötvenedik évfordulójára is. A legnagyobb elismerés hangján kell szólni apáinkról és nagy­apáinkról, akik az első so­mogyi szövetkezeteket meg­alakították. A történelem őket igazolta. A szövetkezés esz­méjét a legvéresebb terror el­lenére sem tudták kiölni a magyar parasztság legjobbjai- ból. Ami 1919-ben nem sikerült, azt a most élő parasztok meg­valósították. Az elmúlt na­pokban ünnepeltük a barcsi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet megalakulásának husza­dik évfordulóját. A jubileu­mi ünnepségen Losonczi Pál elvtárs, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, a szövetkezet alapító el­nöke méltán állapíthatta meg, hogy harmincévi megszakítás után, a felszabadulás révén, a kommunista párt vezetésé­vel, a munkásosztály segítsé­gével a magyar parasztság befejezhette a megkezdett mű­vet — létrehozta a szocialista nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdaságokat. A szövetkezett eszme valóra váltása nem volt könnyű. A célkitűzés mindig helyes volt, azonban a gyakorlati szervező munka során a helyes szocia­lista agrárpolitikai törekvésein­ket jobb- és baloldali torzítá­sok árnyékolták be. Ma már azonban elmondhatjuk, hogy a magyar parasztság közel egy évtizede a szövetkezeti gaz­dálkodás útján halad. Muri- kástestvéreivel együtt a ha­talom birtokosa lett. A törté­nelem során végre emberré válhatott a magyar paraszt és végleg a múlté lett az év­ezredes szolgasors. A somogyi szegényparasztok és agrárproletárok 1919-ben néhány hónap alatt odáig ju­tottak, hogy 268 termelőszö­vetkezetbe több tízezren tö­mörültek és 620 000 hold föl­dön gazdálkodtak- Somogy­nak is nagyszerű forradalmi, agrár szocialista hagyományai vannak. A ’következőket írta erről 1919-ben Móricz Zsig- mord a Pesti Hírlap április 15-i számában: »Valóságos csoda, amit most láttam. Ki hitte volna, hogy a háború iszonyú és nyomo­rult korszaka után ekkora életpezsdülés fakad ilyen gyor­san, ilyen tüneményes buja­sággal. Azok után, amiket So- mogyországban láttam, egy csöppet sem csodálkozom a somogyiak nagy önérzetén, hogy Somogy indította meg a világ új rendjét.« A nagy ma­gyar írót elragadta az öröm és lelkesedés a szövetkezetekbe tömörült cselédek és agrár­proletárok tette láttán. Mó­ricz Zsigmond ' a szövetkeze­tekben a boldogabb paraszti élet kiteljesedését látta és üdvözölte. Majd az április 16*i cikkében a következőkét írta: »A somogyi szövetkezetek úgy alakultak meg egy nap alatt egy gondolat megszületé­sével, hogy rejtett erőiknek milliónyi forrása buggyant ki« — s hozzátette: »az ország minden vármegyéje rohanni fog az új termelő rend meg­valósítása felé.« Sajnos nem valósulhattak meg akikor Móricz Zsigmond látnoki szavai, mert Horthy és Prónay fehérterroriistái a nemzetközi burzsoázia össze­fogásával vérbe fojtották a dicsőséges Tanácsköztársasá­got. örök időkre vissza akar­ataik állítani az elnyomó föl­desúri rendet Megyénkben meggyilkoltak több mint négyszáz munkást, parasztot és értelmiségit. Terrorizálták a megye lakosságát. Több mint húszezer terroristát és fehér­katonát vezényeltek hosszú hónapokra Somogyba, és örök időkre él akarták venni a cse­lédek, agrárproletárok kedvét attól, hogy hozzányúljanak az urak földjéhez, amely egyéb­ként a föld munkásainak jo­gos történelmi öröksége. Somogy megyét a múltban a földesúri rendszer egyik fel­legvárának tekintették. Ért­hetően azért, mert az 1945-os földosztásig a földterület több (Folytató* a i. oldalon) A Szovjetunió tatározettao kiáll az EI1SZ alopokiBányáiak védelitiéiien Az Izvesztyija a bonni revansistákról »Az ENSZ alapokmányának a bonni revansisták szája íze szerinti értelmezése a népek akarata elleni fellépés, a má­sodik világháború eredményei­nek és a jelen világhelyzetnek ignorálását jelenti« — írja Vo- logyin, az Izvesztyija kommen­tátora. Bonnban támadást kezdtek az ENSZ alapokmányának 53. és 107. cikkelyei ellen. »Ezen cikkelyek értelme pontos és vi­lágos akciókat irányoznak elő bármely olyan ország agresz- szív politikájának felújulása ellen, amely ország a máso­dik világháború idején ellen­séges viszonyban volt az ENSZ alapokmányát aláíró országok­kal.« Mint a kommentár rá­mutat, Bonnban hisztérikus hangok hallatszanak arról, hogy az alapokmány e cikke­lyei az NSZK-t nem keveseb­bel, mint »fegyveres invázió­val« fenyegetik. Az AFP sze­rint az NSZK kormánya azzal a követeléssel fordult Wa­shingtonhoz és Londonhoz, hogy adjanak biztosítékot ■ »ezen cikkelyek érvénytelensé­gére vonatkozóan«. Az NSZK három NATO-beli szövetségese — az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaor­szág — nyilatkozataikban kendőzött formában bizosítják az NSZK-t arról, hogy »az el­lenséges államokra vonatkozó cikkelyek ez adott helyzetben nem alkalmazhatók«. Hangsúlyozta, hogy Bonnban már régóta igyekeznek aláás­ni a potsdami szerződést és egyéb, a revansizmus és mili- iarizmus ellen irányuló szer­ződéseket, Vologyin a továb­biakban aláhúzza, hogy »mint a Washingtonban, Londonban és Párizsban tett nyilatkozatok is mutatják, a nyugati hatal­mak a bonni politikusok uszá­lyába kerültek«. A Szovjetunió határozottan, és megingathatatlanul kiáll az ENSZ alapokmánya és a pots­dami egyezmény védelmében. A Szovjetunió ezen határozott álláspontja hasonló mértékben vonatkozik az NSZK nyugat- berlini beavatkozásaira is. (MTI) Jakubovszkij marsall Szófiában Csütörtökön a bolgár fővá­rosba érkezett I. I. Jakubov­szkij marsall, a Varsói Szerző­dés egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka. A marsallt Szófia repülőterén Dobri Dzsu- rov hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter és számos más hivatalos személyiség fogadta. Még a csütörtöki nap folya­mán fogadta Jakubovszkij marsallt Todor Zsivkov. A Dobri Dzsurov honvédelmi mi­niszterrel és a bolgár néphad­sereg más vezetőivel folytatott megbeszéléseken a Varsói Szerződés további megerősíté­sének kérdéseiről tárgyaltak. A megbeszélések meleg, ba­ráti légkörben zajlottak le. Tüntetők fogadták Humphrey-t Bostonban ^ Nixon igyekszik megosztani a demokratákat Választási kampányának egyik leghevesebb ellentünte­tésével találta magát szem­ben Humphrey amerikai alel- nök csütörtökön Bostonban, ahova pedig azért utazott el, hogy a demokrata párt »ga­lambjainak«, békepárti politi­kusainak támogatását bizto­sítsa magának. Humphrey po­litikailag el is érte ezt a célt, amennyiben gyűlését Edward Kennedy szenátor vezette be. A tömegek körében viszont távolról sem talált kedvező fogadtatásra. A mintegy 10 000 főnyi gyülekezet először meg­éljenezte Kennedyt, azon­ban Humphrey már ve­gyes fogadtatást kapott. Több száz tüntető harsányan kiáltotta: »Chicago, Chicago!«, majd_ »Békét most!«. Amikor a gyűlésen Edward Kennedy Humphrey belpolitikai prog­ramját méltatta — gondosan hallgatva Délkelet-Ázsiáról —, a tüntető csoportból töb­ben felháborodva kiabálni kezdtek: »Árulás, árulás!« Így az alelnöknek továbbra sem sikerült eloszlatnia azt a benyomást, hogy a közvéle­ménynek a vietnami békét sürgető része szembefordul vele. Humphrey a dél-dakotái Sioux Falls városában, útjá­nak következő állomásán me­leg fogadtatást kapott. Itt McGovern szenátor üdvözölte, aki a chicagói konvención ve- télytársaként lépett fel. Mc­Govern azt mondotta, hogy egyes nézeteltérések ellenére Humphrey mellett áll. Nixon, a köztársasági párti jelölt csütörtökön igyekezett fokozni a demokrata pár; megosztottságát azzal, hogy kijelentette: amennyiben elnökké vá­lasztják, demokrata sze­mélyiségeket is bevesz kormányába. Rockefeller New Yörk-i kormányzó csütötökön Kali­forniában jelent meg és be­szédében erőteljesen támogat­ta Nixon választási kampá­nyát. A kormányzó hideghá­borús hangnemet ütött meg, élesen támadta a Szovjet­uniót, azt állította, hogy az »fenyegeti Nyugat-Németor- szágot, ami a második világ­háború óta az egyik legkomo­lyabb veszélyt jelenti a világ­békére. Rockefeller egy vá­lasztási alapot gyűjtő vacsorán jelent meg, ahol egy terítékre a belépő 1000 dollár volt. (MTI) A Szonda—5 megkerülte a Holdat A Szonda—5 elnevezésű automata űrállomás, amelyet szeptember 15-én bocsátottak fel a Szovjetunióban, folytatja repülését. A programnak megfelelően szeptember 17-én moszkvai idő szerint 6 óra 11 perckor mó­dosítást hajtottak végre az ál­lomás pályájában. Az űrállo­más térbeli tájékozódásának és programszerű fordulatainak végrehajtása után bekapcsol­ták azt a berendezést, amely közölte az űrállomással a szükséges módosítás nagysá­gát. A végrehajtott manővere­zés eredményeként az állomás új repülési pályára tért át, hogy kutatásokat végezzen a Hold kozmikus térségének fi­zikai jellemzőiről. 1968. szeptember 18-án a Szonda—5 automata űrállomás körülrepülte a Holdat, 1950 ki­lométerre közelítve meg annak felszínét. Az űrállomással fenntartott rádiókapcsolat szabályos, foly­tatódik a különböző berende­zésektől nyert tudományos in­formációk vétele. A berende­zések normálisan működnek, a légnyomás és a hőmérséklet a megadott kereteken belül mer zog A kozmikus térség tudomá­nyos kutatásával kapcsolatos programját a Szonda—5 auto­mata űrállomás teljesítette. A földi számítóközpontban foly­tatják a kapott adatok feldol­gozását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents