Somogyi Néplap, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-17 / 218. szám
Redd« 19Ä8. 3£eptember 17. n 3 SOMOGYI NÉPLAP Számítanak a brigádokra Értékelték a munkát «© us AKOV-nél A 13. sz. Autóközlekedési Vállalat szakszervezeti bizottsága a napokban összehívta a szocialista brigádok vezetőit. Tájékoztatták őket a végzett munkáról, feladatokról, s átadták a vándorzászlót a legjobb eredményt elért kollektívának. Az első félévi adatok jelzése szerint a vállalat nem minden területen tudta elérni a kitűzött célt. A MÁVAUT például a tervezett 3 608 000 forint helyett csak 2 503 000 forint nyereséget hozott. A második félévben az autóbuszokon dolgozóknak többet kell tenniük. Hogy milyen úton kell haladni, azt az árufuvarozás dolgozói megmutatták. (Ok ugyanis a tervezett 92 000 helyett 601 000 forint nyereségre tettek szert. Jobban ki kell használni a kocsikat, keresni kell a kapcsolatot az utasokkal, vállalatokkal, azokon az útvonalakon pedig, ahol a 80 személyes autóbuszban tizenöt-húszán utaznak, kisebb járműveket kell beállítani stb. A tanácskozáson a brigádvezetők elmondták véleményüket, majd a szakszervezeti bizottság átnyújtotta a vándorzászlókat. Vándorzászlót kapott: a TEFU siófoki Vörös Csillag, a MÁVAUT nagyatádi November 7., a taxi kaposvári Rakéta, a tehertaxi kaposvári tehertaxi. a szerelőrészleg siófoki Vosztok, és a kaposvári Latinka, valamint a rakodó kaposvári Petőfi brigádja. Sok a szilva. Történelmi két évtized mindössze 2100 forint jutott egy tagra. Később, az ötvenes években, az akkori nehéz politikai és gazdaságpolitikai körülmények között nem volt köny- nyű tartani az elért szintet. Tisztelet jár azoknak, akik erejüket nem kímélve vállalkoztak a területében is megnőtt barcsi Vörös Csillag Tsz fejlődésének elősegítésére. Akik ezt tették, azok tisztában voltak azzal, hogy a parasztok számára találták ki a szövetkezeti mozgalmat, azért, hogy szebb legyen az életük. Akkor ezt még nem volt olyan könnyű bizonyítani, mint most. Most már az eredmények agitálnak, akkor többnyire a szavaknak kellett hinni. Losoncai Pál az ünnepi közgyűlésen nyújtotta át a Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetéseit. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával Berkics Mihály elnökhelyettest. és Dergez Mihály magtárost, a Munka Érdemrend bronz fokozatával pedig Berkics József magtárost és Dergez Mihályné növénytermesztőt tüntették ki. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes húsz tsz-tagnak nyújtotta át a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést. kevesebb o gesztenye és az alma a csurgói járásban (Tudósítónktól.) A csurgói fogyasztási szövetkezet felvásárlóira sok munka vár ezekben a hetekben. A járásban igen sok szilva és körte termett, eddig 80 vagon szilvát és 23 vagon körtét vásároltak fel. A fogyasztási szövetkezet, a MÉK és azok a vállalatok, amelyek megvették a szilvát, nem képesek a rendeltetési helyére eljuttatni a gyümölcsöt, mert kevés a szállítóeszköz és a rekesz Gyakran napokig áll a szilva a termelők kosaraiban, mert egyszerre szedték le a termést és vitték eladni. A csurgói járásban tavaly 12 vagon gesztenyét vásárolt meg a fogyasztási szövetkezet. Az idén a múlt évinél 20—30 százalékkal gyengébb termés várható. A szövetkezetei máris több somogyi, dunántúli és alföldi vendéglátó vállalat és cukrászüzem kereste föl vásárlási szándékkal. Az almatermés közepes a csurgói járásban, alig száz vagon várható. Eddig 55 vagon alma került a felvásárlóhelyekre. (Folytatás az 1. oldalról) el, nemcsak személyeken és nem is csak adottságokon múlik, hogy hova jut el egy gazdaság hanem a társadalmi rendszeren és azon, hogy a parasztság hogyan tud gazdálkodni azokkal a javakkal, melyeket rábízott a nép, a társadalom. A mi lehetőségeink nagyobbak a tőkés mezőgazdaságénál. A parasztok itt saját maguknak termelnek ugyanazokkal az eszközökkel, mint a dán vagy a holland mezőgazdaságban. A fejlődést könnyű lemérni itt Barcson is. Akik ma keveslik az évi 24 000 forintos átlag- keresetet, azokat szeretném emlékeztetni arra, hogy 1949- ben, az első zárszámadáskor A KISZ-MEGYEB1ZOTTSÁG AKCIÓPROGRAMJÁBÓL Latinka-emlékmenet — Fegyveres ereik hete, évfordulók, megemlékezések A KISZ tömegpolitikai munkájának jelentős állomása lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának és a KIMSZ megalakulásának, valamint a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára szervezendő ünnepségsorozat. A megyei KISZ-bizottság akcióprogramjának célja, hogy hozzájáruljon megyénk ifjúságának hazafias és internacionalista neveléséhez erősítse ifjúságunknak a uia- gyar nép erejébe, a szocializmus győzelmébe vetett hitét iránti tiszteletét. cs a forradalmi hagyományok Az őszi nagy eseménysorozat a Latinka-emlékmenettel kezdődik. Szeptember 22-én küldöttség látogat el a Nádasdi erdőbe. Kaposvár fiataljai pedig fölkeresik a Latinka-em- lékhelyeket, koszorúkat, helyeznek el, kegyeletőrséget állnak, majd délután ünnepi megemlékezésen vesznek részt a Latinka téren. A KISZ- szervezetek már készítik a transzparenseket és a zászlókat a felvonulásra. A másik nagyszabású rendezvénysorozat a szeptember 23-tól 29-ig tartó fegyveres erők hete. Ebből az alkalomból az ifjúsági házban Van jó fegyverünk címmel kiállítás nyílik. A katonafiatalok életét bemutató tablókon kívül különféle fegyvereket is kiállítanak itt. A fegyveres erők hetén több alkalommal lesz egész napos filmvetítés a Fegyveres Erők Klubjában. A honvédelmi úttörőzászlóaljak (Kaposváron, Marcaliban és Nagyatádon) ünnepélyes zászlóaljgyűlést tartanak majd. ,t)iák-, munkás-, katona- és falusi fiatalok, valamint ifjúgárdisták találkoznak a megye nagyobb községeiben. Szeptember 28-án lesz a központi emlékünnepség a Latinka Művelődési Házban. Ezen a reggelen az úttörők és a KISZ-fiatalok munkahelyeiken köszöntik a fegyveres testületek dolgozóit. 29-én koszorúzási ünnepségek lesznek Kaposváron és a megyében, összetett honvédelmi és sport- vetélkedők is szerepelnek még az egyhetes programban. Október 26-án ünnepeljük a Komszomol megalakulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból KISZ—Komszomol találkozókat szerveznek a megye KISZ-tagjai, és Kali- nyinba ütazik egy 35 tagú KISZ-fiatalokból álló delegáció. A KMP megalakulásának 50. évfordulójára az úttörőcsapatok emléktárgyakat készítenek, és a Nap: napok naplójában örökítik meg nyomolvasó, munkásmozgalmat kutató munkájukat. Az évforduló alkalmából úttörők és KISZ-fiatalok köszöntik majd az ünnepélyes párttaggyűléseket, valamint az ünnepélyes megyei és járási pártbizottsági üléseket. A KISZ- szervezetek ajándékokat adnak át, és jelentik, az ifjúsági szövetség hogyan hajtotta végre a párt által meghatározott feladatokat. Az ifjúsági szövetség is ebben az évben (december 30- án) ünnevli fennállásának 50. évfordulóját. December 26-án ünnepélyes megyebizottsági ülés lesz, amelyre meghívják azokat az elvtársakat is, akik a felszabadulás előtt és után a különböző ifjúsági szervezetek vezetői voltak Somogy megyében. Több pártszervezet emlékzászlót adományoz a KISZ-alapszervezeteknek és -bizottságoknak. A sok ünnenséenek mintegy állandó kísérőié lesz az október 13-tól 1969 márciusáig tartó Csillagosok, katonák című filmsorozat. Október első naoiaiban kezdődnek rgeg a Hősök vvo- m.ában című országos vetélkedő járási, megvet versenyei is. A megvei döntő 1969 januárjában lesz. Győztesei a márciusi országos döntőre Budapestre utaznak, ezt a vetélkedőt a rádió te közvetít' main % Z*. 16. éret betöltött lányokat szövőnőnek felvesz I í a Pamuttextilművek Jacquard Szövőgyára. A betanítási idő 12 hét I Erre az időre havi ezer forint fizetést és napi 1 forint- j j ért ebédet biztosítunk Lakást — minimális térítés ellenében — leányotthonszerű elhelyezésben adunk. A ki- | . képzés után igen jó kereseti lehetőséget nyújtunk. Je- J lentkezés írásban a Jacquard Szövőgyár üzemgazdasági osztályán: Budapest, XIII., Szekszárdi út 19—25. (4171) ________________________________________11 D OBI ISTVÁN FELSZÓLALÁSA — Az Országos Szövetkezeti Tanács nevében üdvözlöm a Vörös Csillag Tsz jubileumi évforduló tiszteletére rendezett ünnepi közgyűlés minden részvevőjét. Köszönöm a meghívásukat. Ezen a közgyűlésen összegeztek is, s ebből világosan látni, hogy azoknak volt igazuk, akik a szocialista mezőgazdaságot magasabb rendűnek tartották bármilyen más formánál. Ez egyrészt a termelőemberek munka- módszerében jut kifejezésre, másrészt pedig a szövetkezeti’ családok életkörülményeinek javulásában. Ma már sok fiatal nem ismeri a régi cselédsorsot. Hihetetlennek tűnik számukra, hogy még nem is olyan régen gyakran okozott gondot egy-egy családban a gyerekek tanszerellátása is. Zsúfolt iskolatermekben látta a gondolkodó ember, ho'gy milyen óriási az osztálykülönbség az urak és a kevés földű emberek között. A szociális gondoskodás, melyet a parasztság él. pusztán a csend az úr. /f A frissen fakadt, tavaszt idéző zöldben egymáshoz sem igazodva omladozó falakkal altnak a régi épületek. Egyik oldalon a Dráva-part füzesei, a másikon a kövér szárú kukorica fogja keretbe a tájat. Az egész így együtt olyan, mint egy nagy bölcső: ringatja, pihenteti nemcsak a puszta régi lakóit, hanem a hosszú gépkocsisorral érkezett vendégeket is. S aki egy idő után visszatér ide, először a változást veszi észre: azt, hogy a korábbinál bővebb termést ígér a föld, s azt is, hogy az idő nemcsak a régi épületeket, hanem az egykori lakókat is megviselte. Mégis azt mondja Losonczi Pál: — Szép ez a Szilonics. Egy talpig feketébe öltözött asszony, Virovecz Pálné szólal meg: — Nem ilyen volt ez a mi vakmerő lépésűnk idején. És mi sem ilyenek voltunk, hanem húsz évvel fiatalabbak. Ez a mondat elindította az emlékek pergőtüzét. — Amikor eltörött a kezem, nem azt mondtam, jaj, mi lesz vele, hanem azt, hogy jaj, mi lesz a parcellámmal. Mert kapálni kellett volna. Es megüzentem: a parcellámat hagyjátok meg nekem. — Ha újra kellene kezdeni, vállalnák? — kérdezi az államfő. Egymás .mellett ülnek fehér asztal mellett a régiek, a barcsi Vörös Csillag Tgz jogelődjének, a szilonicspusztai termelőszövetkezeti csoportnak az alapitó tagjai. S a kérdés után összenéznek. Egyikük ezt válaszolja: — Ha húsz évvel fiatalabbak lennénk, akkor szívesen. A kérdésre kérdéssel is válaszolnak. — Te vállalnád? És ismét emlékeznek. A fekete ruhás asszony feláll, s kérdés nélkül mondja, hogyan is kezdődőt: — A Losonczi Pál konyhájában ültünk, akkor mondta: — Jó lenne azt a birtokot megművelni, de nem szabad szétosztani. Juj, egy reggel, amikor kimentünk, már szántott a traktor. Később jött a traktoros, s azt mondta: »Jöjjenek, asszonyok, mert nem tudok dolgozni, amíg el nem égetik a kukoricaszárat.« Szárat égetni már csak öten mentünk, vetni pedig csak hárman. Nem megyünk, mert ebből kolhoz lesz — mondták. Akkor télen kijött hozzánk az öreg Bála Jóska meg két ember, és azt mondták, hogy ők a kormányküldöttség, bennünket kerestek. Én azt hittem, dohányt hoztak Szülőkből, de ők azt mondták, gyűlést akarnak tartani. Gyűlést? Hát akkor kimegyek az emberekhez az erdőre, mert azok ott fát vágnak, Este a férfiak alá is irvez, még nem . teljes, nem elég, van még tennivaló ezen a területen, de bizonyos vagyok benne, hogy nem olyan i ;zú idő múlva mindany- nyiunk megelégedésére ez is tovább fejlődik. — Külön barátsággal, tisztelettel és szeretettel köszöntőm a Vörös Csillag alapító tagjait. Én nem is tudom szóban kifejezni ezeknek az embereknek a bátorságát, emberi öntudatát. Ok látták: a magyar parasztság jövője a termelőszövetkezeti mozgalom. Jól, világosan látták ezt. Húsz esztendő múltán elmondhatják,. jól gazdálkodtak. Ha a termelőszövetkezetek eredményeit nézzük, megállapíthatjuk: nem kell hozzá sok idő, s a szocialista parasztság keze munkája nyomán ki fog fakadni egy boldogabb paraszti élet. Ezen az ünnepségen hadd üdve-' " ’ külön Losonczi elvtársat, . __ m asára vállalta azt a nem kis felelősséget, amellyel a kezdet jár. Losonczi elvtárs állami funkciója óta is szeretettel és , tisztelettel gondol Barcsra.. Amikor nekem aminap azt mondta Budapestén, nálunk mindenki megvan az alapító tagok közül, könnybe lábadt a szeme. Most az ünnepségen megint csak azt tudom mondani, hogy jó egészséget, sikert és eredményeket kívánok a további munkájukhoz. ták volna a közöst, de az asszonyok nélkül nem merték. Később az asszonyok is beleegyeztek, de akkor meg azt mondták, hogy nem adják meg a működési engedélyt, mert úgyis szétmegyünk. Nem kell nekünk engedély — mondták akkor az emberek. — De azért később megadták — mondja az Elnöki Tanács elnöke. — És mi mentünk dolgozni, mert itt volt a mi világítónk... — Na, azért... — tiltakozik az államfő. — De így volt, mert mi hittünk. Sokan szidtak is azért bennünket, pedig hát nem vagyunk mi vademberek. Es még most is mondják, ha valakinek nem jól megy, hogy a rosseb, aki kezdte ... De ez a szidás nem látszik meg rajtunk. Csak az a húsz év. Az bizony meglátszik. Koccintanak az alapítók. S az államfő a múltra céloz: — A mai fiatalok számára már talán hihetetlennek tűnik, milyen körülmények között kezdték akkor a sziloni- csiak. — Ezt talán a Dobi elvtárs el sem hiszi — mondja az egyik asszony. , — Nem volt könnyű akkor itt. — De ö elhiszi — mondja Losonczi Pál —, ő tudja, hogyan volt. A háttér — a puszta — egy® ben a múltat bizonyító emlék is. Itt kezdődött ... Kercza lm*»