Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Vasárnap, 1968. augusztus 11. 3 SOMOGYI NÉPLAP A gazdasági reform főbb tapasztalatai a termelőszövetkezetekben A z MSZMP Somogy megyei Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta a gazdasági reform, bevezetésének a termelőszövetkezetekben szerzett főbb tapasztalatait. Az előterjesztést a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya készítette. A széles körű munkában részt vett számos aktivista, akik mintegy harminc termelőszövetkezetben gyűjtöttek tapasztalatokat; közreműködtek a helyszíni vizsgálatban az adott területen lakó megyei pártbizottsági tagok, és hasznos észrevételekkel gazdagították az anyagot a járási pártbizottságok vezetői, munkatársai. A sokrétű tapasztalatot összesítő előterjesztést — amely a megyei párt- bizottság 1968. február 10-i határozatainak figyelembevételével a további feladatokat is magában foglalja — a pártvégrehajtóbizottság beható vita alapján elfogadta, jóváhagyta. Az alábbiakban ismertetjük a téma főbb kérdéseit. Megismerni az új rendelkezéseket Fontos feladatnak tartottuk — állapítja meg bevezetőben az előterjesztés a reformmal összefüggő központi rendelkezésekről szólva —, hogy a termelőszövetkezetek tagsága és vezetői minél alaposabban ismerjék meg az új intézkedéseket, azok céljait és várható hatásait Ezért a tsz- vezetőknek tanfolyamokat szerveztünk és felhasználtunk a célnak megfelelően minden fórumot, amely alkalmas volt az új gazdaságirányítási rendszer elméleti és . gyakorlati kérdéseinek megértetésére. Ez azonban nem pótolhatta a folyamatosan megjelenő rendeletek, határozatok tanulmányozását, ismeretét. T apasztalataink e téren nem egyértelműen kedvezőek. Megállapításaink szerint a termelőszövetkezetek többségében a vezetők ismerik és a helyi sajátosságoknak megfelelően jól hasznosítják a gyakorlatban a reform rendelkezéseit, egyes helyeken viszont a tudnivalók ismeretének hiánya hátráltatja a vállalatszerű gazdálkodás kibontakozását, nehezíti a kedvező hatások érvényesülését. Helyesnek tartjuk, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei híradójukban is felhívják a figyelmet az országos érvényű, újabb és újabb rendelkezésekre. Abban azonban a szövetségek még többet tehetnek, és a szövetkezetek követeljék is meg, hogy a tsz-ek jogtanácsosai rendszeresebben és hatékonyabban foglalkozzanak az időről időre megjelenő gazdasági, pénzügyi intézkedések lényegének gyors megismertetésével. Az elmúlt időszakban a tsz- törvény végrehajtása és a földjogi és földhasználati törvény végrehajtásának előkészítése volt a legnagyobb szövetkezetpolitikai feladat. Elmondhatjuk, hogy a tagsági viszonyt a tsz-ek döntő többségében a törvény szellemének megfelelően rendezték. Elvétve előfordult ugyan helytelen intézkedés is, azt azonban idejében megnyugtatóan kijavították. Minden szövetkezet elkészítette belső törvényét, új alapszabályát. Ennek tervezetét általában a jóváhagyó közgyűlés előtt párttaggyűlésen, brigádonként vagy csoportos összejövetelen megvitatták és kiegészítették. Az alapszabályok így többségükben — mind tartalmukat, mind formájukat tekintve — alapvetően megfelelnek a törvény követelményeinek. A közgyűlésen megválasztott különböző bizottságok még nem töltik be teljesen szerepüket. Munkájukban sok helyen tapasztalható formalitás és bizonytalankodás. Ezen szükséges mielőbb változtatni, fontos a bizottságok tagjait feladataik ellátására felkészíteni. Ugyancsak fontos és szükséges az is, hogy a nagy és jól szervezett közös gazdaságokhoz hasonlóan másutt is, valamennyi szövetkezetben elkészítsék az ügyrendet és munkarendet. Enélkül a gazdálkodás korszerű irányítása ma már elképzelhetetlen. Tapasztalataink szerint a termelőszövetkezeti vezetők többsége felkészültségénél, rátermettségénél fogva alkalmas vagy alkalmassá tehető arra, hogy az új helyzetben is irányítsa a szövetkezetei. Tevékenységükre az jellemző, hogy nagy igyekezettel keresik az újat, kutatják azokat a lehetőségeket, amelyek hasznosításával az üzem gazdálkodásának további javulása várható. Figyelembe kell venni, hogy az új gazdasági mechanizmus magasabb követelményeket támaszt az üzemegység- és a brigádvezetőkkel szemben is. Erősödő gazdasági alapok A párt és a kormány mezőgazdasággal kapcsolatos gazdaságpolitikai intézkedései már a reformra való készülődés időszakában is arra irányultak, hogy a termelőszövetkezetek jogi önállósága mellett megvalósuljon gazdasági önállóságuk, s ennek eredményeként a falun élő emberek élet- és munkakörülményei közeledjenek a városban élőkéhez. Olyan intézkedések születtek már korábban, hogy azok együttvéve elősegítsék, hogy a tsz-ek az új mechanizmus bevezetésekor rendelkezzenek azokkal a feltételekkel, melyek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás alapját alkotják. A vállalat- szerű gazdálkodás legfontosabb előfeltétele, hogy az üzem saját maga döntsön fejlesztésének irányáról; ennek pénzügyi fedezetét az amortizációs és a fejlesztési alap adja, melyet az árváltozások összegéből teremtenek elő a tsz-ek. Ennek megfelelően a korábbinál lényegesen nagyobb összeget fordítanak fejlesztésre a termelőszövetkezetek. Beruházási lehetőségük így — az állami támogatást is figyelembe véve — számottevően meghaladja az előző évti. Különösen a nagyobb szövetkezetekben szembeötlő, hogy a jelentős összegű amortizáció meg a fejlesztési alap már számottevőbb beruházás s ját erős megvalósítását is lehetővé teszi. A megnövekedett fejlesztési lehetőségekből azonban nem futja minden szükséges beruházásra, hiszen az állóeszközök nagyfokú elhasználtsága miatt a rendelkezésre álló összeg számottevő részét ma is pótlásra kell felhasználni. Ma már számos termelőszövetkezetnek van konkrét fejlesztési elgondolása, közé pMintaszerkesztésben is jártas kesztyűs szakmunkást felveszünk Szövetkezeti lakást azonnal biztosítunk. Rákospalotai Bőr-, és Műanyag-feldolgozó Vállalat 3. sz. telepe, Zalaegerszeg, Zrínyi M. u. 77. Telefon: 11-361. (7441) Állami vállalatoknak és szövetkezeteknek megvételre felajánlunk 1 db zöEdborsófejtő gépet (villanymotor meghajtású) és 1 db 1509 kg méréshatású hídmérleget Felvilágosítás telefonon: Nagyatád 11. Megtekinthető szombat kivételével, reggel 3 órától 16 óráig. (ssut) távú terve, melyet következetesen igyekszik megvalósítani. A megfontolt fejlesztési célok anyagilag is megalapozottak és arra irányulnak, hogy biztosítsák a részesedés és a felhalmozás helyes arányát. Az árváltozások hatására megváltozott néhány ágazat jövedelmezősége. A szövetkezetek mindegyikében azonban nem ismerik pontosan ezeket a hatásokat, nem készítettek körültekintő és részletes gazdaságossági számítást. Ám hozzávetőleges számvetésük is arról tanúskodik, hogy a kenyérgabona termesztése és a sertéstenyésztés a korábbinál sokkal jobban kifizetődik. A termelési szerkezet alakításához a jövedelmezőségi tényezőket jobban figyelembe kell venni. Az árváltozások következtében bizonyos költségek növekedtek. E kiadások ellensúlyozására a szövetkezetek a takarékosabb gazdálkodást, a termelés hatékonyságának növelését, esetenként a melléküzemi tevékenység fokozását tűzték ki célul. A gépesítetlen tsz-ekben egyre jobban törekszenek a saját géppark létrehozására. A gépjavítási áremelkedések miatt egyre több szövetkezet gondol társulásos alapon saját gépjavításra. A betegsegélyezés új rendszere a szociális és kulturális alap mintegy másfélszeresére való növelését tette szükségessé; ez szintén csökkenti a dolgozó tagok felosztható jövedelmét. A változások összhatásának eredményeként a részesedést szövetkezeteink többsége a múlt évi előirányzat felett, de a tényleges ősz- szeg alatt tervezte meg. Ennek 80 százalékát a szabályoknak megfelelően garantálták. Az előlegezés ennek ellenére sem mindenütt éri el a meghatározott szintet. Leginkább ott adódnak nehézségek, ahol nagy az alkalmazotti létszám vagy magas a természetbeli részesedés aránya. A gyenge termelőszövetkezeteket kedvezően érintette az állami támogatási rendszer megváltozása, a háromévi időszakra szóló kijelölés. A fejlesztési lehetőségeket illetően azonban kedvezőtlen helyzetbe kerültek, mivel saját eszközeik nagyon korlátozottak és beruházásaik gazdaságossága nem éri el a többiek átlagát. Mindent egybevetve: az árintézkedések a megye szövetkezeti tagságának személyi jövedelmét általában nem növelték, ele lehetőséget teremtettek a fejlesztés önálló elhatározására, módot adtak az üzem által legjobbnak ítélt módszerek bevezetésére, a leggazdaságosabbnak ígérkező ágazatok fejlesztésére, és mindezek eredményeként biztonságosabban megalapozták a tagság jövedelmét Jobb együttműködés, javutó kapcsolatok A vállalatszerű gazdálkodás adta lehetőségek megnövelték a termelőszövetkezeti vezetők önbizalmát és kedvezményezőkészségét. Munkájuk végzésében hathatós segítséget várnak és egyre értékesebb támogatást kapnak az egy évvel ezelőtt átszervezett tanácsi mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályoktól is. A Magyar Nemzeti Bank megváltozott feladatkörét, tevékenységét nem egyértelműen ítélik meg a termelőszövetkezetek. Jónak tartják információs rendszerét, helyeslik, hogy gazdálkodásukba. operatívan nem avatkozik bele, kifogásolják, azonban esetenkénti merevségét, túlzott óvatosságát. A tsz-ek területi szövetségeinek eddigi tevékenysége a kezdeti útkeresés után mindinkább megfelel azoknak, a céloknak, amelyeknek szolgálatára létrehozták őket. Információs rendszerük folyamatosan fejlődik. Működésük rövid ideie alatt sokat tettek a tsz-ek értékesítési gondjainak megoldásáért, érdekeik érvényesítéséért. Jelentős mnkát végeztek a megjelent jogszabályok, rendeletek ismertetésében, a termelőszövetkezetek együttműködésének szervezésében, a szövetkezetek, valamint a kutató- és szaktanácsadó intézetek kapcsolatainak kiépítésében, illetve bővítésében, továbbá a termelésfejlesztési koncepciók kialakításában. Az eltelt időszakban javult a termelőszövetkezetek és a velük kapcsolatban álló vállalatok viszonya. Több új elemmel bővültek kapcsolataik. Növekvőben van a közös vállalkozás, kiterjedtebb a szaktanácsadás, esetenként növekszik a közös kockázat- vállalás. Az egyenlő partnerség elve azonban még ma sem érvényesül teljes egészében. Néhány vállalat monopolhelyzetben van, és ez a körülmény érezhető a kapcsolatokban. (Tejipar, Állatforgalmi Vállalat.) Más vállalatok viszont kihasználták egyes hiánycikkek, a termeléshez szükséges anyagok korlátozott beszerzési lehetőségét. A vállalatok által javasolt szerződéstervezetek módosításához több idő és nagyobb lehetőség kell a iövőben. A reformintézkedések gazdasági hatása mellett nagy jelentőségű az a kedvező változás is, amit ezek a szövetkezeti tagság szemléletében idéztek elő. A háztáji föld kiadása új rendjének bevezetése, a betegsegélyezés új rendszere, a fizetett szabadság lehetősége a többi gazdasági és szociális intézkedéssel együtt azt eredményezte, hogy erősödött a tsz-tagság biztonság- érzete, munkaerkölcse, közösségi tudata, nőtt a szövetkezetek vonzereje. Megyénk termelőszövetkezetei az évi munka megszervezésének időszakában, az első negyedévben több mint 2500 új tagot vettek föl, főleg a bedolgozó családtagok köréből. Az eddig eltelt időszakot a pártszervezetek munkájának javulása jellemzi. Többségük meg tudott felelni a bonyolultabb feladatoknak. Arra törekedtek, hogy munkaimódszerüket, munkastílusukat és szervezeti életüket az új helyzethez igazítsák. Nem a gazdasági vezetés helyett, hanem vele együttműködve igyekeztek a pártmunka sajátos módszereit alkalmazva megoldani a problémákat. A további feladatok megkövetelik a pártélet élénkítését, a párt-alap- szervezetek munkája hatékonyságának növelését, hiszen ez fontos előfeltétele és záloga a gyorsabb ütemű haladásnak a megye termelő' t*zö vetkezeted ben. Szívügye a kereskedelem — Siófokon van, kivizsgálást végez. — Balaton- füredre utazott, szórakozóhelyeket ellenőriznek. — Pártbizottsági ülésen vesz részt, utána a népi ellenőröknél található, holnap Budapestre utazik. Ilyen válaszok hangzottak a telefonban, amikor Neicbel Lajost, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjét kerestem Petőfi téri irodájában. Hosszú időbe telt, amíg leülhettem vele, hogy életéről munkájáról, céljairól beszélgessünk. — Elnézést, de ez az idő most nem nagyon alkalmas hosszabb eszmecserére. Zsúfolt a Balaton, tízezrével vannak ott a külföldiek, hazaiak, s nekünk most minden időnket, energiánkat a kereskedelem és a vendéglátóipar ellenőrzése köti le. Ha kettészakadnánk, akkor is kevesen lennénk, annyi a tennivaló. Nem panaszként említi mindezt, csupán azért mondja, hogy a kívülállónak is legyen fogalma elfoglaltságukról. Másfél évtizedes ismeretségünk alatt — számtalan közös munka során — módom, lehetőségem nyílott arra hogy megismerjem az ÁKF megyei vezetőjét és ezernyi gondját, baját Izig-vérig kereskedő. Harminchárom évvel ezelőtt, tizennégy esztendős korában kezdte el tanulni ezt a szakmát, s azóta szinte a vérévé vált. Ez érződik szavaiból, tetteiből, intézkedéseiből, javaslataiból. De amikor a megye kereskedelmének, vendéglátóiparának fejlődéséről, az eredményekről, a lehetőségekről és a meglevő bajokról beszél, szavaiból kiérzik: kommunista szemmel néz mindent, kommunista felelősséggel végzi munkáját. — 1945 óta vagyak kommunista. Egy ideig Budapesten voltam pártmunkás, utána Fejér megyébe kerültem az állami kereskedelem élére, tizenhat évvel ezelőtt küldtek Somogyba az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjének... Pártmegbizatásnak tekintem ezt a munkámat is. Sok mindent elárul e néhány szó. Magyarázatot kapok arra, miért nem érez fáradtságot, amikor éjszakánként és néha ünnepeken is szólítja a kötelesség. Az elmúlt tizenhat esztendő alatt kevés vasárnapot, ünnepet töltött családja körében. Nyáron, szinte sohasem pihenhetett, amíg a balatoni szezon le nem zajlott. Balatonfüred- től Csopakig, Siófoktól Bala- tonberényig állandóan úton volt és van. Arra azonban mindig ügyelt, hogy munkatársai ilyenkor is elmehessenek szabadságra. Vezetése alatt kovácsolódott össze a felügyelőség kollektívája. Közös céljuk emelni a megye kereskedelmének, vendéglátóiparának színvonalát, s megelőzni a visszaéléseket^ védeni a vásárlók, a vendégek érdekeit. — A mai állapotokat össze sem lehet hasonlítani a tizenhat évvel ezelőttivel, olyan hatalmasat fejlődött az állami és a szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar. Jó tapasztalni, hogy a tanácsok —• a községitől kezdve a megyeiig — mindent megtesznek a hálózat fejlesztéséért, az ellátás javításáért és a fogyasztók érdekeinek védelmében. Ennek is köszönhető, hogy gyarapodik azoknak a száma, akik élethivatásuknak tekintik ezt a pályát és a szocialista szellemben dolgoznak. — És a Balaton-part? — Ott is. tapiásztalni javulást, ha nem olyan mértékben is, mint másutt Ám hiba lenne általánosítani, s azt mondani, hogy minden eladó és felszolgáló azért vállal munkát a Balaton mentén, hogy ott meggazdagodjon. Vannak, akik ezzel a céllal mennek oda, de ők vannak kisebbségben. Az ilyen emberekkel a jövőben is számolni kell. Ezeknek nem használ a figyelmeztetés, a felelősségre vonás, a bírság sem. Az üzletek vezetői, a becsületesen dolgozók határozottan lépjenek föl ellenük, közösítsék ki őket maguk közül — ez az igazi »gyógymód-«. Neichel Lajos vérbeli kereskedő, munkáját azonban politizálva végzi. Legfőbb feladatának a hibák megelőzését, az emberek nevelését s mindenekelőtt a vásárlók, a vendégek érdekeinek védelmét tekinti. Ez tavaly nyár óta még nagyobb feladatokat ró rá és munkatársaira, hiszen jogkörük jelentősen kibővült. Felelősségét csak növeli, hogy nyolcadik éve tagja a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak — az árcsoportot vezeti — munkája elismeréséül két évvel ezelőtt pedig beválasztották a megyei pártbizottságba is. Pártmunkája és népi ellenőri feladata azonos a hivatásával. Elsősorban azt kérik és várják tőle, hogy küzdjön a kereskedelem, a vendéglátó- ipar fejlesztéséért s a hibák eUen. Olyan feladatot kapott pártmegbizatásul, társadalmi munkaként, ami egyébként is szívügye. Mindig szívesen vállal előadásokat a TIT szabad- egyetemén, a nőtanács tanfolyamain és a vállalati ellenőrök továbbképzésein, azt szeretné, hogy mások is hasonló szellemben dolgozzanak. Két alkalommal kapta meg Neichel Lajos A belkereskedelem kiváló dolgozója jelvényt, és kitüntették a Munka Érdeméremmel is. Szalai László Vasbetonszerelő szak- és segédmunkásokat FÖLVESZ A SOMOGY MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 41. sz. alatt a vasbetonszerelő részlegnél. ________________________________________________________ (1059b
