Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-09 / 186. szám
Péntek, 1968. augusztus 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Százharmincmülió forintot költ a posta Somogy megye távközlésének fejlesztésére KÖZVETLEN HÍVHATÓ KAPOSVÁRRÓL BUDAPEST ÉS PÉCS Nagyszabású fejlesztési terv megvalósításán dolgozik a posta megyénkben. A munkálatokat figyelemmel kísérhették olvasóink Kaposváron és a Ba- laton-parton egyaránt. Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes vezetője nyilatkozott lapunknak a fejlesztés méreteiről. — Somogy megyében a távközlés fejlesztésének munkálatai már 1966-ban megKez- dődtek a kaposvári távbeszélő- központ bővítésével, a regiszter áramkörök öt számjegyesre való átalakításával, ez már a távválasztás előkészítését szolgálta. A központ bővítésével egyidejűleg megkezdődött a városi hálózat korszerűsítése és bővítése is. A munkálatok jelenleg is folynak, s előreláthatóan a jövő év első negyedében fejeződnek be. Ugyancsak jövőre kezdjük meg az előfizetői távválasztó központ építését. A távválasztás eredményeként kaposvári előfizetőink közvetlenül —- a kezelő megkerülésével — hívhatják egyelőre a budapesti és a pécsi partnert és viszont, mivel ezt a rendszerű távbeszélgetést Budapest és Pécs irányában helyezzük üzembe. Ennek feltétele a pécsi új távbeszélő- központ fölépítése, ennek legkésőbb 1971-re üzemelnie kell. A táwálasztás bevezetése megkívánja, hogy Pécs és Kaposvár között távkábelt fektessünk le; negyvenötmillió forintot 'irányoztunk elő erre a célra. — A megye hálózatbővítésében milyen szerepet játszik a Balaton-part, ezen belül Siófok várossá nyilvánítása? — A somogyi hálózatfejlesztési és korszerűsítési tervben a posta kiemelten kezeli a Ba- laton-partot, különösen Siófokot és a siófoki járást. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyárral közösen a svéd Erics on cégtől új, modern automata távbeszélő-központokat vásárolunk. Ilyen automata gócközpontot és a hozzá tartozó szektor- és végközpontokat kap Siófok is. Siófokon egy ezerhatszázas központot szerelünk fel a hozzátartozó helyközi központtal, mely a távválasztó berendezéseket is magában foglalja. A távbeszélő- központ elhelyezésére a jelenlegi siófoki postaépületben nincs lehetőség, ezért a postának új, háromszintes műszaki épületet kell építeni. Most készülnek a kiviteli tervek, még az idén megkezdődik az építkezés, hogy a szerelés munkáihoz 1970-ig hozzáláthassunk. A siófoki gócközpont működtetésével egyidejűleg a járásba tartozó összes községet bevonjuk az automata távbeszélő forgalomba. Így automata központot szerelünk fel Za- márdiban, Ádándon, Balaton- szabadiban, Ságváron, Balaton- földváron, Balatonszemesen, Balatonendréden, Kötésén és Bálványoson. A járásba tartozó többi község és lakóterület előfizetői a felsorolt központok valamelyikéhez kapcsolódna. A siófoki gócközpont és a körzet kialakítására mintegy negyvenmillió forintot költünk. A távbeszélő-központ korszerűsítésével egyidejűleg a nyilvános távbeszélő-állomások bővítését is tervezzük. Űj típusú nyilvános telefonokat szerelünk fel, amelyek között olyanok is lesznek, ahol három kétforintos érme bedobásával távolsági beszélgetéseket is lehet lebonyolítani. A Balaton-partról szólva megemlíteném, hogy a bala- tonboglári helyi hálózat korszerűsítésével jövőre megszüntetjük a Szabadság üdülőtelep LB központját, s előfizetőink vonalát bekötjük a folytonos szolgálatot tartó ba- Játonboglári CB központba. A negyedik ötéves terv időszakában a siófoki járáshoz hasonlóan az egész fonvódi járást automatizáljuk. Jövőre kezdődik meg ez egy új postaház építésével. Az épületre ötmillió forintot szánunk. — Sok nehézséget okoz, hogy a községekben 16 óra után a berepiilőzött vonalakon kívül nemigen lehet telefonálni. Terve*-e v&kvmilyen változtatást a posta, állítanak-e fel nyilvános állomásokat? — Egyelőre azt a lehetőséget igyekszünk biztosítani, hogy a postahivatalok és a iiókposták zárvatartási ideje alatt is használhassák a telefonokat. Ennek érdekében ún. segélykérő állomások felszerelését tervezzük, illetve több helyen már föl is szerettünk ilyet. Somogybán hetvenhá- rom ilyen állomás működik már, s újabb ötvenkilenc felszerelését végzi majd el a megyei távközlési üzem. Ezeket az állomásokat mindenhol a postahivatal épületének falára vagy kerítésére szereljük fel, s a posta zárvatartási ideje alatt is bárki hozzájuk férhet. Ezekről az állomásokról segélykérő, például mentőhivást, valamint a hívót fél által fizetendő magánbeszélgetéseket lehet bejelente ni. A készülékek faliszekrényét a községi tanácsnak kell elkészíttetni. Sajnos harminc somogyi község tanácsa nem válaszolt igazgatóságunknak felkérésére, kilenc falu tanácsa pedig írásban közölte nem tart igényt a segélykérő állomásra. (!?) Somogy megyében még negyvenkét lakott területnek nincs távbeszélő-hálózata. A Pécsi Postaigazgatóság intézkedett, hogy ezek a területek a jövő év végéig megkapják a telefont. Természetesen számítunk a lakosság társadalmi összefogására. A Somogy megyei fejlesztési és korszerűsítési munkák összességükben százharmincmillió forintba kerülnek. Ez nagy erőfeszítést kíván tőlünk. Kérjük a helyi társadalmi és tömegszervezeteket, segítsenek bennünket nagy feladataink eredményes végrehajtásában — fejezte be a tájékoztatást Kántor Sándor. S. M. A takarmányozási gondok enyhítéséért Nő az érdeklődés a karbamid iránt Az idei szűkös takarmány termő évben a kelleténél ke vesebb az etetnivaló. önként kínálkozik a kérdés, mit lehet és mit kell tenni, hogy takarékosan ugyan, de biztonságosan átteleltethessük szarvasmarha-állományunkat. Ezúttal más, abrakigényes állatfajokról nem szólunk, hiszen az állam e téren messzemenő támogatást nyújt a rászoruló gazdaságoknak. A szarvasmarha-állomány átteleltetésé- hez viszont elsősorban nagy mennyiségű tömeg ta karmán y - ra van szükség. Most különösen fontos, hogy felhasználják takarmányozásra az erre alkalmas ipari és mezőgazdasági melléktermékeket. Nem véletlen, hogy országosan is minden eddiginél jobban megnőtt az érdeklődés a karbamiddal dúsított takarmányaik iránt. Ahogy Gondolovics Lajos, a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum mellett működő kutató- és szaktanácsadó osztály tudományos csoportvezetője mondta, Békéstől Győr-Sopron megyéig az ország minden tájáról mind több és több termelőszövetkezet, állami gazdaság fordul hozzájuk tanácsért. Ismert, hogy az itteni kutatók dolgozták ki azokat a gyakorlati módszereket, melyekkel biztonságosan és eredményesen etethető a karbamiddal dúsított takarmány. Ez a módszer nem új, hiszen Somogybán és másutt is jó pár gazdaság már évek óta él ezzel a lehetőséggel. Nem csupán a tudományos eredmények, hanem a mindennapok gyakorlati tapasztalatai is igazolják már hasznosságát. A kutatócsoport többféle módszert is javasol, a gazdaságok dolga eldönteni, hogy adottságaiknak, lehetőségeiknek megfelelően melyikkel élnek. Példaként kettőt említünk. Hamarosan megkezdődik a silókukorica betakarítása, s az idén különösen célszerű, ha már magát a szilázst karbamiddal. illetve a szükséges kiegészítő anyagokkal dúsítják a gazdaságok. A recept egyszerű: a silózandó szecska meny- nviségéhez mérten fél százalék karbamidot, 0.2 százalék foszkált és 0.2 százalék takarmánysót kell keverni. Nagy szükség lesz az idén a kukoricaszárra, a takarmányszalmára: ezeket mela- szos karhamiddal célszerű dúsítani. rie megemlíthetjük a száraz répaszelet és a kukoricacsutka karbamidos oldatban való áztatását Is. “Nehéz télnek nézünk elébe« — lépten-nyo*Bo») hallani ezt a véleményt. Ez a tény arra int minden mezőgazdasággal foglalkozó embert, hogy ne hagyjon veszendőbe menni egyetlen olyan terméket sem, amely takarmányként hasznosítható. Még most, augusztusban kétszer háromnapos takarmánygazdálkodási tanfolyamot rendeznek megyénkben termelőszövetkezeti főagronó- musoknak, főállattenyésztőknek. Ezen három fő témát vitatnak meg. Először arról lesz szó, hogy milyen növénytermesztési eljárással enyhíthetünk még most a jelenlegi gondokon, aztán a karbamid felhasználásával hogyan hasznosíthatják legokszerűbben nagyüzemeink a melléktermékeket; és végül szóba kerül az is, hogy egy-egy üzem a rendelkezésre álló takarmányával miként biztosíthatja állat- állománya megfelelő áttelelte- tését. Nem kis gond és nem kis feladat megoldása előtt állnak gazdaságaink. Ám ez a tanfolyam is és a megyében dolgozó kutatók segítőszándéka is mind-mind arra irányul, hogy együttes akarattal, minden lehetőséget felkutatva biztosítsuk állatállományunk áttelel- tetéséhez a szükséges takarmányt. •• rr IMPORTKIKORICA A CSEPELI KIKÖTŐBEN Az aszály okozta takarmánygondok leküzdésére 600 000 tonna abraktakarmányt vásárol külföldről a magyar népgazdaság. 500 tonna kukorica hajón érkezett meg a napokban Jugoszláviából. Képünkön: A csepeli kikötőben folyik az uszály kirakodása. Huszonötezer forint — egy holdról Túlteljesíti bevételi tervét a kertészet A tavasszal jártunk utoljára a somogygeszti termelőszövetkezet kertészetében. Akkor csak a szép, egészséges palántákat, a jól szervezett munkát -láttuk. Azóta a munkabefektetés már megtérült. Az aszály nemigen látszik meg a növényeken, hisz hajnali 4- töl este 9 óráig dolgoznak az ésőágyúk; nem küzdenek vízhiánnyal, hisz a kertészet a halastó mellett van. Most is munkában találjuk a kertészetben dolgozó asszonyokat, lányokat. Augusztus elejéig több mint 700 000 forintot »hozott« ez a terület, s a somogygeszti kertészet ter- melvényeit »jegyzik« a piacon. A MÉK legjobb partnerei közé tartozik az Űj Barázda Tsz, több mázsa zöldséget, főzelékfélét szállít naponta. A primőrök idején például 250 000 darab paprikát adtak át a felvásárlóknak. A termelőszövetkezet kaposvári piaci standja júliusban 190 000 forint értékű kertészeti terményt adott el. Hamarosan szállítható nagy tételben a káposzta és a karfiol is. Tizenegy holdra csak káposztát ültettek* s most, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt még alig lehet látni, csemegének számít, a gesztiek már nagy tömött fejű káposztákkal dicsekedhetnek. Holdanként 25 000 forint bevételt terveznek a tsz vezetői. Már biztosra vehető, hogy túlteljesítik a tervet. Minden talpalatnyi földet kihasználnak. Nem maradtak például üresen a melegágyak sem. Betelepítették hónaposretek-palánták- kal, egy-egy ágytól 1500 forintot várnak. A TRAKTOROS A falu szélén a tarlón találkozunk Boncz Józseffel. Arca és ruhája fekete az olajtól. Valami baj lehet, mert a disztiller mellett térdel, mintha a hibát keresné. Csendesen és letörten mondja: — Ma nincs szerencsém. Néhány órával ezelőtt géphiba miatt kellett abbahagyni a munkát, most pedig valószínű a disztilleren kell alkatrészt cserélni. Miközben a hibás alkatrészt vizsgálgatjuk, Göncz József főkönyvelő, aid jól ismeri Boncz Józsefet, halkan megjegyzi: — Pedig az ő gépe nagyon keveset áll. A szereléshez is ért, nagyon ritkán veszi igénybe a szerelők segítségét. A hatalmas és eléggé zajos gép most csendes. Szeretik a traktorosok, mert a legrosz- szabb talajon is elboldogul. Azonkívül a vezetőfülke megvédi őket az időjárás szeszélyeitől. — Kánikulában meg ez nem jó — kapcsolódik ismét • beszélgetésbe Boncz József. — Amikor azok a nagy melegek voltak, szinte elviselhetetlen volt benne a hőség. Kénytelen voltam a forró déli órák helyett éjszaka dolgozni. — Hány órát van naponta »nyeregben«? — Attól függ, hogyan követeli meg a munka. Előfordul, hogy kora reggeltől éjfélig is a mezőn vagyok. Csak délután, úgy öt óra felé megyek haza üzemanyagot venni, legtöbbször ilyenkor eszem meg a vacsorámat is. Csak másfél éve dolgozik a jákói tsz-ben. De ez is elég volt ahhoz, hogy megismerjék szorgalmát. Most is nagy gondot okoz neki ez a néhány órás kiesés. — Szerettem volna itt délig elvégezni, mert ami ezenkívül még szántatlan, az nem több félnapi munkánál. Jól halad a tarlóhántás. Több mint 90 százalékával már végeztek. Alaposan kivette a részét ebből a munkából Boncz József is, csaknem ISO holdat szántott fel. Az aratás elején a kombájnoktól vontatóval csaknem 5Ö0 mázsa gabonát szállított a magtárba. — Többnyire nehezebb munkát végeztetnek velem, mert csak egyetlen ilyen gépe van a tsz-nek — folytatja, miközben a kulcsok között turkál a szerszámosláda fenekén. Ezért van az, hopy kora tavasztól őszig alig jut idő pihenésre. Mélyen elgondolkodva teszi hozzá: — Az ősszel építkezni szeretnék, talán arra kapok egy kis szabadságot. — A család is itt él? — Igen. A fiam katona, leszerelés előtt áll. A múlt héten küldtük el neki a civil ruháját. A kislányom most megy nyolcadikba. Feleségem már évek óta beteges, ezért ő csak otthon dolgozgat. Magáról nem szeret beszélni. Amit mond, röviden és tömören adja elő. Homloka erősen verejtékezik, mérges, mert haza kell mennie új alkatrészért. K. Varga József MIÉRT KÉT HÓNAPRA? A Kaposvári Textilruházati Ktsz készíti a betegeknek a haskötőket. A szerződést 1959-ben kötötte meg az SZTK a szövetkezettel. A műtéten átesett nők orvosi rendelvénnyel a kezükben bemennek a ktsz Tanácsház utcai műhímző részlegébe, s megrendelik a haskötőt. A részleg vezetője méretet vesz és közli, mikor jöhetnek a kellékért. Az idén ugyancsak elcsodálkoztak a határidő hallatán a betegek. A műhímző részleg ugyanis két hónapra vállalja a haskötők készítését — noha a határidőt illetően az 1959-ben megkötött szerződésben foglalt nyolc nap van ma Is érvényben. Ennek — mondják — az az oka, hogy hosszú ideig nem tudott megegyezni az SZTK és a ktsz. A szövetkezet ugyanis az új mechanizmusban megváltozott alapanyagárakra hivatkozva a korábbi egyezmény felülvizsgálását kérte. Mire dűlőre jutottak, nagy meny- nyiségű megrendelés halmozódott fel. Ez azonban nem jogcim arra, hogy ilyen hosszú határidőre vállalja a szolgáltatást — a gyógyászati segédeszköz elkészítését — a textilruházati szövetkezet. Belső átcsoportosítással már le kellett volna küzdenie a huzavonából eredő kiesési. Ha már azzal a pénzzel nincs is megelégedve, amit az SZTK-tól kap, hát a jó hírnév megőrzése, meg A betegek érdeke jobb belá*s tásra bírhatta volna a szövetkezetét. De hadd jegyezzük meg, hogy hibás az SZTK is. Ha a szövetkezet önmagától nem változtatott a helyzeten, az SZTK-nak kellett volna intézkedni, hiszen a betegek kiszolgálásáért végső soron ő is felelős. Sz. S.
