Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-07 / 184. szám
A Z',M’SZ M.P MÍGYE.I- BIÍÖTTSAGA ÉS A MEGYEI T AN. A C .S , ' ' -••*•••• ‘ . ‘.v ^ ' ■■■• . --Í:-X.- • ■ XXV. évfolyam. 184. szám. Szerda, 1968. augusztus 7. Ifjúságunk Somogyról A meglepetés örömével la-1 poztam végig egy most megindult kiadványsorozat beköszöntő számát. Vékony, eilig nyolcvanoldalas kötet ez a I »Múltunk és jelenünk« néven útjára bocsátott — így is nevezhetnénk —: fiatal szerzők fórumának. A - címe Ifjúságunk Somogyról. Kiadója a KISZ Somogy megyei bizottsága. A kötet újszerűsége, érdekessége mellett a szerkesztés (Knézy Judit munkája) igényessége is megragadó. S ami még ennél is nagyobb öröm: volt miből szerkeszteni, válogatni. Az utóbbi években elbírált néprajzi pályamunkák legsikeresebbjeinek gyűjteményes kiadása ez a kötet. Talán tíz—tizenöt éve, hogy a Néprajzi Múzeum pályázataira minden esztendőben beérkezik jó néhány figyelemre méltó munka. A pályázók többsége felnőtt, de a fiata- ] lók is kivették részüket ebből a szép és érdekes kutatómunkából. Van tehát érdek- | lődés megyénk múltja iránt. Igaz, népművészeti értékeink, néprajzi kincseink gazdagságához képest nem arányos, sőt meglehetősen kevés a gyűjtők és a honismereti szakkörök száma. Mégis indokolt örömünk ennek a nyolc fiatalnak a munkája láttán. Nem »tudóspalántákról« van szó. Többségüknek csupán szenvedélye, hobbyja ez a kutatómunka. Diákok, közép- iskolásak és tanítóképzősök pályaumunkáit olvashatjuk a kötetben. Valamennyi a téma több oldalú megközelítését, elmélyült, lelkiismeretes, hozzáértő feldolgozását tükrözi. A megközelítés pontossága a szakmai iránymutatás érdeme. A téma iránti szeretet, a kutató—feldolgozó munka tudományos módszereinek elsajátítása, igényes alkalmazása viszont a szerzőket dicséri. Élvezetes olvasmányt és sok érdekes, új ismeretet ad az Ifjúságunk Somogyról című kiadvány szinte valamennyi írása. Másik nagy értéke: mindegyik pályamunka (vagy annak egy részlete) Somogy múltjának egy-egy darabja. Feledésbe hulló népi szokásaink szakszerű; ugyanakkor színes, élményszerű leírását adják, tehát egy-egy néprajzi értékünk megőrzését jelentik ezek a kis tanulmányok az utókor, a tudomány számára. Kertész Katalin Lakodalmi szokások Toponáron című pályamunkája egy eredeti Somogyi lakodalom népszerű tudományos leírása. Miklós Zsuzsa A magyaregresi település, népi építkezés, házberendezés sajátosságait írta meg. Élményszerűségével, tudományos hitelességével és fordulatos, népi ízekben gazdag stílusával Simon Edit Irodalmi riportja (Üjévtől Szilveszterig) a gyűjtemény kiemelkedően szép írása. Figyelemre érdemes a leírások közül még Czeider Margit A népi táplálkozás hagyományai Büssüben; Maródi Erzsébet A kaposvári mézesbábos mesterség és Czippri Katalin A házivászon, felhasználása Szent- balázson és Zselickisfaludon című pályamunkája, valamint a lábodi szakkör népi tojásfestésről szóló gyűjtése. Bevezetésében Knézy Judit múzeológus több hasznos útmutatást ad a gyűjtő- és feldolgozó munkához. Mint az előszóból megtudjuk, ezután minden évben megjelentetik a KISZ-fiatalok legsikeresebb pályamunkáit. Jövőre a Vörös Somogy című pályázat legjobb írásait gyűjtik csokorba és adják ki a Múltunk és jelenünk című sorozat második számaként. Megjelenése alkalmából szeretettel köszöntjük megyei kultúránk értékes, új szín- I foltját. 1 W. E. fi textilesek országos brigádvetélkedőjére készülődnek Kaposváron Mint annak idején hírül ad- l tűk, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára is bekapcsolódott a szocialista brigádok vetélkedőjébe. A több fordulós vetélkedőt a textiles szakszervezet kezdeményezte a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére. Március táján a vállalatnak mind a hat gyárában megkezdődtek az előkészületek. Kaposváron 41 szocialista brigád vett részt a fölkészülésben. Ez annyit jelent, hogy mintegy félezer fizikai dolgozó tanulmányozta a magyar munkás- mozgalom történetét, szépirodalmát és művészeti alkotásait. A szellemi vetélkedőre készülőknek ugyanakkor a munkásvédelmi, munkajogi, s nem utolsósorban szakmai ismeretekre is szert kellett tenni. Nem csoda, hogy megnőtt a gyári könyvtári forgalom ezekben a napokban. A dolgozók százával kölcsönözték ki a Tanácsiköztársaságra vonatkozó irodalmat, és a gyár is több tucat új, a vetélkedő témájához kapcsolódó kötettel gyarapította könyvtári állományát. A negyvenegy közül tíz szocialista brigád jutott be a gyári középdöntőre, ahonnan a két legjobb, a gyártásellenőr és a könyvelési brigád versenyzett tovább Budapesten, a nagyvállalati döntőn. Itt a nagyatádi, az újpesti, a vád, a miskolci és a lőrinci gyárak csapataival mérték össze tudásukat. A jó felkészülés eredményeképpen a kaposvári gyár könyvelésének négytagú Radnóti brigádja képviseli majd a Pamutfonó-ipari Vállalatot a szeptember 27-i országos középdöntőn. Ezen a versenyen a textiles szakma harminc legjobb brigádja között dől majd el, hogy vállalatonként melyik két szo- dalista brigád juthat tovább az országos döntőre. A Radnóti brigád szorgalmas tanulással készül az újabb erőpróbára. Az esti egyetem magyar munkásmozgalmi anyagát; mintegy 25 irodalmi művet; filmeket, képzőművészeti alkotásokat és ezek kapcsolatát kell jól ismerniük az aktuális külpolitikai, a munkajogi és munkásvédelmi kérdéseken kívül. Fölkészülésükhöz a gyár minden segítséget megad. Ismeretterjesztő előadásokat és témakörönként konzultációkat tartanak számukra. A brigád négy tagja naponta több órát áldoz majd idejéből elmélyült egyéni tanulásra. SZEDIK AZ UBORKÁT A nagyatádi Búzakalász Termelőszövetkezet az idén holdon termesztett ubor- fcüt A nagy szárazság szerencsére nem viselte meg különösebben az uborkát, ösz- Rzesen 7—800 mázsa termésre számítanak. A szedést már július közepén megkezdték, a főszezon azonban most van. — Mivel az esőzés meggyorsította az uborka növekedését, a fő munkaerőt az uborkaföldekre kellett irányttani. Másnaponként csaknem 50—60 asszony szedi az uborkát — tájékoztatott bennünket Paizs János főagronómus. Az uborkát a mezőn válogat ják és osztályozzák, s onnan a koraervgyár szállítja 7AJMA Száva János hegesztő az óriás ablakok sarkait illeszti ösz- sze. Néhány hónapra műhellyé változott a Tabi Építő- és Ve- gyesipai-i Ktsz központi telepének udvara. Itt készülnek a Fővárosi Autóbuszüzem óbudai új garázsának ajtó- és ablakkeretei. A garázs homlokzatára kerülő félköríves világítóablak 33 méter hosszú, és húsz rekeszből áll. Ezeket a munkákat a ktsz legnagyobb szerelő- és hegesztőcsarnokában sem lehetne elvégezni. A többi ablakok méretei sem sokkal kisebbek, három és fél, négy méter között van egy-egy szárnyuk hossza A tíztagú lakatosbrigádnak több hónapos munkát ad ezek nek az összeszerelése. Az abla kök különleges bukószerkezet tel készülnek, hogy a garázst könnyen szellőztethessék. Az első száz ablakrámát még a héten útnak indítják Óbudára. A ktsz lakatosai, akik az év végére vállalták a 650 000 forint értékű munka elvégzését, a szövetkezet vasasrészlegének jónevét kívánják öregbíteni a fővárosban. ,Magam is voltam vezető, de...“ A napokban a Marcali Járási Tanácson jártam. Udvariasan, kedvesen fogadtak minden irodában, rövid idő alatt jóformán mindent sikerült elintéznem. Gondoltam, ha már itt járok, megtudom, hányadán áll termelőszövetkezetünk száz férőhelyes istálló-korszerűsítésének engedélyezése, a kérelmünk ugyanis már régóta bent van az építési osztályon. Kopogtatok iaz osztályon, egy fiatalember illedelmesen fogad, majd közli, hogy az ügyintéző, akit keresek, ebédelni ment. Ahogy ott állok, látom, hogy az egyik asztalon sárga dosszié hever. Felötlött bennem a gondolat; hátha éppen a mi tervünk van a dossziéban. Meg akartam nézni; mi van ráírva a borítójára. Ebben a pillanatban a szomszéd ajtó mögül hatalmas ordítást hallok: »Nem ért maga? Ebédidő van. nem megmondták?! Ne nyúljon idegen irodában irathoz! A viszontlátásra !« Az ordítást nem kevésbbé hangos ajtócsapás követte, s én máris kívül találom magam — nem vártam be a folytatást. Odabent nagy tetszéssel fogadták a főnök viselkedését, mert nagy nevetést hallottam. Pár napra rá a járási tanács előtt találkoztam Orosz mérnök úrral (így hívják a zengő hangú vezetőt). A mellettem állóval kezet fogott tőlem pedig megkérdezte: »Ugye, maga volt, akit kidobtam az irodámból? Ha még egyszer bejön és hozzányúl valamihez, még jobban fog repülni!« Ehhez semmi hozzáfűznivalóm nincs, az elmondottak helyettem is beszélnek. Ellenben elmondanék valamit a mérnök úrnak. Magam is voltam vezető hosszú ideig állami gazdaságokban, dolgoztam a Marcali Járási Tanácson is, de ezt a módszert nem használta senki, még ha ezerszer vezető is volt. Végül javasolnám, tartsák be a hivatali rendtartást, az iratokat ne hagyják az asztalon. Még jön valami tsz-el- nök, s el találja vinni őket... Szabó József, a nemesvidj Alkotmány Tsz elnöke Nehéz munka! Hetek óta restaurál egy New York-i öreg kápolnát néhány munkás. A lelkész kívánságára szerződésben kellett vállalniuk, hogy a kápolnában nem káromkodnak, nem fütyülnek, nem cigarettáznak és nem köpködnek. A »nehéz« munkafeltételek miatt fizetéspótlékot kapnak. Biztató hirdetés Az egyik amerikai napilapban olvastuk ezt a hirdetést: »Üj és használt régiségek előnyös áron kaphatók üzletünkben!« Lidérces álom »Minden éjjel lidérces álom gyötör, mesélte egy fiatalember a barátjának. — Képzeld el, azt álmodom, hogy Brigitte. Bardot meztelenül belép a szobámba.« »S ezt nevezed te lidérces álomnak?« »De mennyire. A belépésnél oly erővel csapja be az ajtót, hoay minden esetben fölébredek.« Többé nem gyanúsak a galambok A bajorországi hatóságok nemrégen hatályon kívül helyezték azt az 1938-ban hozott törvényt, amelynek értelmében a galambtulajdonosoknak esküt kellett tenniük, hogy a madarakat »nem fogják az állam magasabb érdekeinek vagy a légierők biztonságának a rovására felhasználni.« A most hozott rendelet kimondja, hogy »ma már olyan modern hírközlési rendszerek működnek, amelyek fölöslegessé teszik, hogy galambokat használjanak kémkedésre.« Sok száz ablakkeret készül Gyors és olcsó Cecilia Löwenhaupt svéd várúrnő megállapította, hogy az ősi vár már nagyon rozoga és helyreállítása sokba kerülne. Ezért — á hatóságok engedélyével — felgyújtotta és elhamvasztotta ősei büszke fészkét. Bámul, mint borjú az új kapura -— mondja a régi közmondás. Egy angliai farmer most kártérítést követel a dunkworthi villanyteleptől. Keresetében előadja, hogy a villany telep mázo- lói újrafestették a farmer legelője mellett levő villanyoszlopot, és ez annyira lekötötte az egyik tehén érdeklődését, hogy elfelejtett legelni és kimúlt. A közmondás immár a szigetországban így hangzik: Bámul, mint tehén a villanyoszlopra! Német pionírok hangversenye a Balatonnál A SZOT Dél-balatoni üdülőigazgatósága a IX. VIT alkalmából vendégszereplésre hívta meg a Balatonon üdülő genai (NDK) úttörőénekkart és a gerai zeneiskola kamara- együttesét. Kedves élményt jelentett hangversenyük a szán- tóch és a zamárdi gyermeküdülőikben. A szántódl gyermeküdülő parkjában félezer magyar úttörő ,elkes taDsa fogadta őket. Az üdülő főépülete előtti té- ren rögtönzött szabadtéri szín pádon léptek pódiumra a német pionírok. Formaruhába öltözött kórusuk az úttörő élet sokféle derűs megnyilvánulását idézte fel a dalokban. A gerai zeneiskola fúvósötöse Christian Bach Fúvósötösével kezdte műsorát, és pontos, szép, kulturált játékával aratott sikert. A hangverseny élvezetes perceket szerzett a Balaton mellett üdülő magyar és olasz pajtásoknak, és egy kicsit kárpótolta őket a rossz idő miatt elmaradt fürdésekért. Szántód után Zamárdiban is megismételték műsorukat a német pionírok. Kokas Kálmán isántod, gyermekűd ulá Somogyi Néplap Az MSZMP Somojrv me gr el Bizottsága és a Somoey megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WERTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefont 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon: 11-51«. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Örzünfí meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8 Nyomdáért feled; Mautner Jözseá,
