Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-04 / 182. szám
Vasárnap, 1968. augusztus 4. s SOMOGTlNÍPLAÍ Miért nincs DOLGOS VAKÁCIÓ honismereti mozgalom Somogybán} |---------g-------------—í VálaK evés a szakkör szunk I _______________I egyért elmű és világos lehet: elhanyagoltuk, nem törődtünk vele fontosságának, jelentőségének megfelelően. Pedig a honismereti mozgalom helye és szerepe mai életünkben elvileg előttünk is tisztázott és érthető már régóta. Hiszen pedagógiai hozzá nem értés kell ahhoz, hogy valaki ne vegye észre a honismereti munka lehetőségeit, érzelmi hatásfokát a marxista történelemszemlélet é6 a szocialista hazaszeretet elmélyítésében. Nem kétséges a mozgalom tudományos célja sem. Megtisztítva persze mindenféle dilettantizmustól. Erre valók az országos honismereti táborok, tanfolyamok — a fejlődésnek hála — ma már évente, minden nyáron. (So- mogyból is részt vett nyolc— tíz diák a tamási honismereti táborozáson. A szakkörvezető tanárok országos tanfolyamán, Balatonbogláron azonban mindössze két pedagógus képviselte a rendező megyét ...) Vannak törekvéseink és a néprajzi és nyelvjárási kutatásokban eredményeink is. Működő ifjúsági honismereti szakköreink (talán nyolc—tíz) fll MAGYAR KŰHYVEK Balázs Sándor; A TÜNEMÉNY Szépirodalmi, 19,50 Ft öt évtized táncnovellái a régi világ hétköznapjairól. Bihari Klára; az Áldozat Kossuth, 36 Ft Egy válságba került házasság története. Fehér Klára: NEM VAGYUNK ÖRDÖGÖK Szépirodalmi, 35 i’t Karcolatok, vinám tanulságos történetek Keszi Imre: BABILONI VÁLYOG Szépirodalmi, 15 Ft Emlékezések, karcolatok, jelentős írások Bartókról és Kodályról Mensáros Zoltán: BÖJTI SZÉL Szépirodalmi, 14 Ft Űj író bemutatkozása: -egény a Horthy- hadseregről Sipkái Barna: RÁGALOM Magvető, 18,50 Ft (5226) többsége azonban csak rend- szertelen tárgyi gyűjtéssel foglalkozik. Nénány kivétellel még a tárgyakkal kapcsolatos adatokat se jegyzik föl. Pedig a tudományt ez segíthetné. Mintegy hÚ6z középfokú iskolánkban (a marcali szakközépiskola és a kaposvári Latinka Kollégium kivételével) nem működnek szakkörök. Néhány éve a Felsőfokú Tanítóképző Intézetnek volt igen eredményesen működő népjrazi szakköre, ez azonban 1965-ben megszűnt. Tagjai vidéken tanítanak, de a kutató- és feldolgozó munkát nem folytatták. Kevés az önkéntes néprajzi gyűjtők száma is. A pályázatok tanúsága szerint évente beérkezik nyolc—tíz igen figyelemreméltó pályamunka. Ezek egy részét most a megyei KISZ- bizottság gyűjteményben ki i.s adta. Szép munkát Végzett a megyében mintegy szá-'úsz pedagógus a földrajzi nevek «vűjtésével. Ez az anyag feldolgozás után szintén kiadásra kerül. Mindez viszont így, összegyűjtve sem jelenti még a honismereti mozgalom bázisát megyénkben. Innen az a sajátos körülmény, hogy ebben a néprajzi, népművészeti, történelmi— társadalmi és munkásmozgalmi hagyományok szempontjából gazdag megyében mélyen az országos átlag alatt áll, egyhelyben topog a honismereti mozgalom. Megyénként átlag 15—20 aktívan működő honismereti szakkört tart számon a Népművelési Intézet és mintegy ezer falukrónikát írnak folyamatosan, szakszerűen az országban. Nálunk a működő szakkörök száma jó, ha eléri a tizet; krónikaírásról meg tulajdonképpen nem is tudunk. Sajnos, mindeddig többszöri nekirugaszkodás ellenére sem sikerült a krónikaírás alapvető módszereit elmondanunk a népművelőknek. A nagyszabású nyári népművelési tanfolyamokon ennek a fontos témának még egy előadásnyi lehetőséget se adtunk. Egy szó, mint száz, másutt fejlettebb a honismereti moz- galom. Mi — sok szép látvá- [ nyos rendezvényünk közepette — bizony egy kissé lemaradtunk. Jóllehet a föltételeink, a lehetőségeink megvolnának hozzá. Milyen lehetőségekkel számolhat a honismereti mozgalom Somogybán? A diákok szerepe | denekelőtt az általános és középiskolás tanulókkal. Ök sokat tehetnének iskolájukban és otthon, a falujukban is. Sehol igényesebb, lelkesebb gyűjtőkre nem akadhat ez a mozgalom, mint a diákok között. Számtalan példa bizonyítja nálunk is, országosan is, hogy a gyerekek sokszor kincsekre bukkannak a gyűjtőmunka közben. Olyanokra is, amiket régóta hiába keres a tudomány. Leutóbb Tamásiban például — Siófok és Orgovány közelében — a .’.önismereti tábor diákjai találtak rá egy padláson a helyi direktórium elnökének 1919-es levelezésére. Tizenhét éve kutatta hiába a szekszárdi levéltár... A tudomány is egyre inkább igyekszik támaszkodni az önkéntes , gyűjtők munkájára. Történelmi vándorgyűléseken ás különböző tudományos fórumokon mind több szó esik az önkéntes honismereti mozgalom eredményeiről. Ennek megfelelően támogatják országos szerveink is a szakköröket. Az idén mintegy 30 000 forint jutalmat osztanak ki, csupán a középiskolai pályamunkáért. A három legjobb munka elismerését a Magyar Tudományos Akadémián adják át ünnepélyesen, november 7-én. A közérdeklődés országosan megnövekedett a honismereti mozgalom iránt. Ebben kétségtelenül részük van a forradalmak közelgő évfordulóinak és a felszabadulás közelgő negyedszázados jubileumának is. Sok helyütt az országban új lendületet kapnak a gyűjtő és krónikaíró honismereti szakkörök, sőt, újak is alakulnak. S a történelmi évfordulók hangsúlyosabban megszabják a mi feladatainkat is. Min- de- nek- előtt alaRögzítsük a jelent a jövőnek kuljanak ilyen szakkörök, minél nagyobb számban. Persze vezetők nélkül ez nehezen oldható meg. Éppen ezért most már nagyon időszerű lenne ősz elején összehívni a megyeszékhelyre mindazokat, akikre a mozgalom — mint szakkörvezetőkre — számíthatna. A legszükségesebb ismereteket és módszertani kérdéseket két- három előadásban — tehát egy nap alatt — elmondhatnák a múzeum illetékes szakemberei. S különösen fontos lenne most már megyénkben is szervezetten megindítani a krónikaírást. A helytörténet, a forradalmi múlt emlékei és a szocialista jelen változásait kutatásra, megörökítésre sürgetnek. Telnek az évek... Már most nehéz fölidézni a megye tíz évvel ezelőtti képét, öt-tíz év múlva pedig számokban, eseményekben is gyarapodva — még nehezebb lesz rögzítenünk a mai jelent. Sok a pótolni valónk. Kezdjünk hozzá mielőbb! Wallinger Endre OLCSÓBB LETT A PERLON Kétezer új varsa készül Varsával, húzóhálóval járják a Drávát, a Dráva holtágait a barcsi halászati tsz csónakjai. A napokban horogra akadt egy 37 kilós harcsa is. A harcsázó horgok hatnyolc méteres póznáin az alacsony vízállás miatt mostanában elég ritkán feszül meg a zsinór. Naponta egy-két mázsa halat szállítanak be a szövetkezet vizeiről, de néha még ennyi sem akad. A bizonytalan fogás ellenére is ellátják a szövetkezet boltjait és halsütőit. Sült keszegből persze nagyobb mennyiség is elkelne. Kaposvárra és CsokoKönyvkötő részlegünk a Május 1. utca 24. alá költözött Könyvkötést, doboz- és albumkészítést rövid határ- « időre vállalunk. S3 Telefon: 11-150. L Kaposvári Fodrász és Fényképész Ktsz. nyavisontára például alig győznek eleget szállítani. A drávai halászok az idén tovább korszerűsítik fölszereléseiket. Olcsóbb lett a perion, és így lehetővé vált, hogy a huszonhét csónak mellé kétezer új varsát készítsenek, újabb húzóhálókat csomózzanak. Szükség lesz erre azért is, mert ha távlati tervekben szereplő holtágakat töltéssel elzárják a folyótól, újabb öthatszáz hóddal növekszik az állandóan halászható víztükör. A terv megvalósításával még több ízletes húsú drávai hal kerülhet piacra. Javában tart még a nyár, a vakáció. A fiatalok — általános és középiskolások, egyetemisták — élvezik a gondtalan vakáció ezernyi örömét. Sokan azonban néhány hétre, sőt a teljes szünidőre munkát vállaltak, hogy segítsék szüleiket, no meg maguknak zsebpénzt szerezzenek. Közülük mutatunk be néhányat... Ketten a pénztárból A bélatelepi Kispipa Étteremben hosszú sorok kígyóznak az önkiszolgáló pult előtt. A szomszédos kempingben üdülők kapnak itt gyorsan, olcsón ebédet, s érthetően nagy a forgalom. Két pénztárnál négy pénztárosnő igyekszik a várakozás perceit lerövidíteni, köztük két diáklány, Horváth Mária és Markos Magdolna. Marika Bajáról, Magda Kaposvárról jött ki nyaralni és dolgozni. — A bajai III. Béla Gimnáziumban érettségiztem az idén, és június 20-án álltam munkába — kezdi a bemutakozást Marika. — Angolul és oroszul beszélek, s jóllehet vendégeink túlnyomó többsége német, jól megértem őke, ha mutogatnak — neveti el magát. — Kell-e valamilyen szaktudás a pénztárosi teendők ellátásához? — Én már a harmadik nyarat töltöm ebben az étteremben — veszi át a szót Magdi — gyakorlatom van, figyelni is tudok ... Szerintem az udvariasság és a pontosság nélkülözhetetlen a pénztárgép mögött. Hiányunk idáig nem volt, Marika is gyorsan belelendült a munkába. — Mennyi a napi átlagforgalmuk? — Június elején volt a legkevesebb, ezerkilencszáz forint, azóta egyenletesen emelkedett. Átlagban ötezer forint megy át naponta a kezünk között, pedig reggel két, délben mindössze három órát dolgo- gunk. — Fizetésük? — Ezer forint az alap, és erre jön a százalék ... összekötjük a kellemest a hasznossal, a nyaralást a pénzkereset- teL 1— Az étterem hatvanöt dolgozója közül huszonnyolc iskoláskorú — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh István üzletvezető. Júliusban hétszázötvenezer forint forgalmat bonyolítottunk le. Bár a gyerekek nagy része tapasztalatlan, először dolgozik a vendéglátó- iparban, jól megállják a helyüket. Napi négy-ötezer ember étkeztetése és kiszolgálása nem kis feladat, a gyerekek azonban állják a sarat. Jövőre is visszavárunk néhányat közülük ... Czucc András munkát vállalt... A fehér köpeny egy kicsit hosszú, az ujját is föl kell tűrni. No de ez semmit nem ront Czuccos — társai hívják így — munkakedvén. Pillanatra sem áll meg, figyeli a vendégeket, mikor fejezik be az ebédet. S ha ázt látja, hogy végeznek, máris ott terem, szedi össze az edényeket, viszi a mosogató ablakához. Egyik asztalnál éppen ebédelnek, s a családfő mintha valamit keresne. Czuccos vízzel teli kan- csót ragad, s az asztalhoz siet vele. Figyel- mességéért glismerő köszönetét kap, amitől ember megköszöni egy fiatal fülig pirul, vörösödik. Hiába, gyerek szolgálatkészségét ebben a korban nehéz még Czucz Andris még csak ti- megszokni, hogy egy idősebb zenhárom éves, a fonyódi Lido Éttereim egyik legfiatalabb alkalmazottja Most dolgozik először a nyári vakáció idején. — Tessék nézni, mekkorát nőttem, a nadrág csak bokáig ér ... Heten vagyunk otthon, kell a pénz ... Egy öltönyt, inget s cipőt veszek magamnak a keresetemből, bár legszívesebben biciklit vásárolnék. A testvéreimnek adok egy-egy százast, a többit pedig haza-, viszem a szüleimnek ... .> — Strandolásra, fürdésire: jut-e idő? — Nem nagyon, mert a szüleim dolgoznak, s kikötötték mielőtt elhelyezkedtem, hogy délelőtt idős nagymamámnak kell segítenem otthon, napi hat órát pedig itt töltök az étteremben. Délután, ha végzek, szaladok le egy kicsit a Balcsira ... Nagyon szeretem ezt a munkát. S aztán — bocsánatot kérve — rohan, mert látja, hogy egy vendég megebédelt, az asztalon ott maradtak, a leszedőkre várva, a tányérok. — Ügyes, szorgalmas gyerek, elégedett vagyok vele és társai igyekezetével is — mondja Báthory Lajos üzletvezető. Jóleső érzéssel tapasztalhatják ugyanezt az étterembe betérő vendégek is. Nagy jövő áll a vendéglátóipar előtt” Siófok, Hotel Európa. Az impozáns épület becsal, hogy itt is érdeklődjek, dolgozik-e a szállodában tanuló? Kihez fordulhatna máshoz a tudakozó, mipt természetesen a portáshoz. Fiatal, szőke lány áll a pult mögött idegen vendégek adatait jegyzi 'be éppen egy nagy könyvbe. Megilletődve, nagyon halkan csak ennyit mond: — Én is egyetemista vagyok. Az ismerkedés után kiderül, hogy Földessy Gyöngyvérnek hívják, budapest, és a Közgazdaságtudományi Egyetem harmadéves hallgatója. A kötelező hathetes szakmai gyakorlatát végzi, ám a másfél hónap elteltével sem lép ki a szolgálatból, a portáspult mögül, megPALYAZATI hirdetmény A Somogy megyei Tanács Kaposvári Kórháza pályázatot hirdet fiatal, lehetőleg kaposvári lakosú érettségizett lányok részére munka melletti tanfolyamos ápolónői állásra Az állások szeptember 1-én kerülnek betöltésre. Jelentkezhetnek mindazok, akik a fenti feltételeknek megfelelnek és az egészségügyi pályára hivatást éreznek. A tanfolyam ideje 3 év, melynek elvégzése után gyermekápolónői szakképesítést szereznek. Jelentkezési határidő: 1968. augusztus 16. (10381) hosszabbította kilenc hétre a gyakorlati idejét. — Ennyire szeret szállodában dolgozni? — Amikor bejutottam az egyetemre, úgy gondoltam, hogy a kereskedelemben helyezkedem el véglegesen, de meggondoltam magamat. A vendéglátóiparban maradok. — Miért változtatta meg első elhatározását? — A kezdő szakembernek sokkal nagyobb lehetőségei vannak itt. És nagy jövője van a vendéglátóiparnak. Beszélgetésünk nem zavartalan, a szolgálat az első. Egy bécsi úr reklamál, hogy már dél óta — hat órája — nem kapja meg a kért osztrák telefonszámot. Sürgetést kér. — Miért szerette meg a vendéglátóipart? — fordulok újra Gyöngyvérhez. — A hivatalt nem szeretem. Dolgoztam már a KÖZÉRT- nél, nem mennék oda vissza. — Hány nyelven kell itt beszélni? — Egy idegen nyelvet föltétlenül jól kell ismerni, de jó, ha több nyelven beszél a portás. A vendéglátásnak ez elengedhetetlen föltétele. — Milyen nyelven beszél? — Oroszul és agolul, most kezdem el tanulni a németet — Jövőre hol szeretne dolgozni ? — Ide szeretnék visszajönni, az Európa Szállóba... H. B.—S. G.—Sz. U (Fotó: Grábneri
