Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

Vasárnap, 1968. augusztus 4. s SOMOGTlNÍPLAÍ Miért nincs DOLGOS VAKÁCIÓ honismereti mozgalom Somogybán} |---------g-------------—í Vála­K evés a szakkör szunk I _______________I egyér­t elmű és világos lehet: elha­nyagoltuk, nem törődtünk ve­le fontosságának, jelentősé­gének megfelelően. Pedig a honismereti moz­galom helye és szerepe mai életünkben elvileg előttünk is tisztázott és érthető már rég­óta. Hiszen pedagógiai hozzá nem értés kell ahhoz, hogy valaki ne vegye észre a hon­ismereti munka lehetőségeit, érzelmi hatásfokát a marxista történelemszemlélet é6 a szo­cialista hazaszeretet elmélyí­tésében. Nem kétséges a moz­galom tudományos célja sem. Megtisztítva persze minden­féle dilettantizmustól. Erre va­lók az országos honismereti táborok, tanfolyamok — a fejlődésnek hála — ma már évente, minden nyáron. (So- mogyból is részt vett nyolc— tíz diák a tamási honismereti táborozáson. A szakkörvezető tanárok országos tanfolya­mán, Balatonbogláron azon­ban mindössze két pedagógus képviselte a rendező me­gyét ...) Vannak törekvéseink és a néprajzi és nyelvjárási kuta­tásokban eredményeink is. Működő ifjúsági honismereti szakköreink (talán nyolc—tíz) fll MAGYAR KŰHYVEK Balázs Sándor; A TÜNEMÉNY Szépirodalmi, 19,50 Ft öt évtized táncnovellái a régi világ hétköz­napjairól. Bihari Klára; az Áldozat Kossuth, 36 Ft Egy válságba került házasság története. Fehér Klára: NEM VAGYUNK ÖRDÖGÖK Szépirodalmi, 35 i’t Karcolatok, vinám tanulságos történetek Keszi Imre: BABILONI VÁLYOG Szépirodalmi, 15 Ft Emlékezések, karcola­tok, jelentős írások Bartókról és Kodályról Mensáros Zoltán: BÖJTI SZÉL Szépirodalmi, 14 Ft Űj író bemutatkozása: -egény a Horthy- hadseregről Sipkái Barna: RÁGALOM Magvető, 18,50 Ft (5226) többsége azonban csak rend- szertelen tárgyi gyűjtéssel foglalkozik. Nénány kivétellel még a tárgyakkal kapcsolatos adatokat se jegyzik föl. Pedig a tudományt ez segíthetné. Mintegy hÚ6z középfokú isko­lánkban (a marcali szakkö­zépiskola és a kaposvári La­tinka Kollégium kivételével) nem működnek szakkörök. Néhány éve a Felsőfokú Ta­nítóképző Intézetnek volt igen eredményesen működő népjrazi szakköre, ez azonban 1965-ben megszűnt. Tagjai vidéken tanítanak, de a ku­tató- és feldolgozó munkát nem folytatták. Kevés az ön­kéntes néprajzi gyűjtők szá­ma is. A pályázatok tanúsága szerint évente beérkezik nyolc—tíz igen figyelemre­méltó pályamunka. Ezek egy részét most a megyei KISZ- bizottság gyűjteményben ki i.s adta. Szép munkát Végzett a megyében mintegy szá-'úsz pedagógus a földrajzi nevek «vűjtésével. Ez az anyag fel­dolgozás után szintén kiadás­ra kerül. Mindez viszont így, összegyűjtve sem jelenti még a honismereti mozgalom bázi­sát megyénkben. Innen az a sajátos körül­mény, hogy ebben a néprajzi, népművészeti, történelmi— társadalmi és munkásmoz­galmi hagyományok szem­pontjából gazdag megyében mélyen az országos átlag alatt áll, egyhelyben topog a honismereti mozgalom. Megyénként átlag 15—20 aktívan működő honismereti szakkört tart számon a Nép­művelési Intézet és mintegy ezer falukrónikát írnak folya­matosan, szakszerűen az or­szágban. Nálunk a működő szakkörök száma jó, ha eléri a tizet; krónikaírásról meg tulajdonképpen nem is tu­dunk. Sajnos, mindeddig többszöri nekirugaszkodás el­lenére sem sikerült a krónika­írás alapvető módszereit el­mondanunk a népművelők­nek. A nagyszabású nyári népművelési tanfolyamokon ennek a fontos témának még egy előadásnyi lehetőséget se adtunk. Egy szó, mint száz, másutt fejlettebb a honismereti moz- galom. Mi — sok szép látvá- [ nyos rendezvényünk közepette — bizony egy kissé lemarad­tunk. Jóllehet a föltételeink, a lehetőségeink megvolnának hozzá. Milyen lehetőségekkel szá­molhat a honismereti mozga­lom Somogybán? A diákok szerepe | de­nek­előtt az általános és középisko­lás tanulókkal. Ök sokat tehet­nének iskolájukban és otthon, a falujukban is. Sehol igénye­sebb, lelkesebb gyűjtőkre nem akadhat ez a mozgalom, mint a diákok között. Számtalan példa bizonyítja nálunk is, or­szágosan is, hogy a gyerekek sokszor kincsekre bukkannak a gyűjtőmunka közben. Olya­nokra is, amiket régóta hiába keres a tudomány. Leutóbb Tamásiban például — Siófok és Orgovány közelében — a .’.önismereti tábor diákjai ta­láltak rá egy padláson a helyi direktórium elnökének 1919-es levelezésére. Tizenhét éve ku­tatta hiába a szekszárdi levél­tár... A tudomány is egyre inkább igyekszik támaszkodni az ön­kéntes , gyűjtők munkájára. Történelmi vándorgyűléseken ás különböző tudományos fó­rumokon mind több szó esik az önkéntes honismereti moz­galom eredményeiről. Ennek megfelelően támogatják orszá­gos szerveink is a szakköröket. Az idén mintegy 30 000 forint jutalmat osztanak ki, csupán a középiskolai pályamunkáért. A három legjobb munka elisme­rését a Magyar Tudományos Akadémián adják át ünnepé­lyesen, november 7-én. A közérdeklődés országosan megnövekedett a honismereti mozgalom iránt. Ebben kétség­telenül részük van a forradal­mak közelgő évfordulóinak és a felszabadulás közelgő ne­gyedszázados jubileumának is. Sok helyütt az országban új lendületet kapnak a gyűjtő és krónikaíró honismereti szak­körök, sőt, újak is alakulnak. S a történelmi évfordulók hangsúlyosabban megszabják a mi feladatainkat is. Min- de- nek- előtt ala­Rögzítsük a jelent a jövőnek kuljanak ilyen szakkörök, mi­nél nagyobb számban. Persze vezetők nélkül ez nehezen old­ható meg. Éppen ezért most már nagyon időszerű lenne ősz elején összehívni a megyeszék­helyre mindazokat, akikre a mozgalom — mint szakkörve­zetőkre — számíthatna. A leg­szükségesebb ismereteket és módszertani kérdéseket két- három előadásban — tehát egy nap alatt — elmondhatnák a múzeum illetékes szakemberei. S különösen fontos lenne most már megyénkben is szervezet­ten megindítani a krónikaírást. A helytörténet, a forradalmi múlt emlékei és a szocialista jelen változásait kutatásra, megörökítésre sürgetnek. Tel­nek az évek... Már most ne­héz fölidézni a megye tíz év­vel ezelőtti képét, öt-tíz év múlva pedig számokban, ese­ményekben is gyarapodva — még nehezebb lesz rögzítenünk a mai jelent. Sok a pótolni valónk. Kezd­jünk hozzá mielőbb! Wallinger Endre OLCSÓBB LETT A PERLON Kétezer új varsa készül Varsával, húzóhálóval jár­ják a Drávát, a Dráva holt­ágait a barcsi halászati tsz csónakjai. A napokban horog­ra akadt egy 37 kilós harcsa is. A harcsázó horgok hat­nyolc méteres póznáin az ala­csony vízállás miatt mostaná­ban elég ritkán feszül meg a zsinór. Naponta egy-két má­zsa halat szállítanak be a szö­vetkezet vizeiről, de néha még ennyi sem akad. A bi­zonytalan fogás ellenére is ellátják a szövetkezet boltjait és halsütőit. Sült keszegből persze nagyobb mennyiség is elkelne. Kaposvárra és Csoko­Könyvkötő részlegünk a Május 1. utca 24. alá költözött Könyvkötést, doboz- és al­bumkészítést rövid határ- « időre vállalunk. S3 Telefon: 11-150. L Kaposvári Fodrász és Fényképész Ktsz. nyavisontára például alig győznek eleget szállítani. A drávai halászok az idén tovább korszerűsítik fölszere­léseiket. Olcsóbb lett a per­ion, és így lehetővé vált, hogy a huszonhét csónak mellé kétezer új varsát készítsenek, újabb húzóhálókat csomózza­nak. Szükség lesz erre azért is, mert ha távlati tervekben sze­replő holtágakat töltéssel el­zárják a folyótól, újabb öt­hatszáz hóddal növekszik az állandóan halászható víztükör. A terv megvalósításával még több ízletes húsú drávai hal kerülhet piacra. Javában tart még a nyár, a vakáció. A fiatalok — általános és középiskolások, egyetemisták — élvezik a gondtalan va­káció ezernyi örömét. Sokan azonban néhány hétre, sőt a teljes szünidőre munkát vállaltak, hogy segítsék szüleiket, no meg maguknak zsebpénzt szerezzenek. Közülük muta­tunk be néhányat... Ketten a pénztárból A bélatelepi Kispipa Étte­remben hosszú sorok kígyóz­nak az önkiszolgáló pult előtt. A szomszédos kempingben üdülők kapnak itt gyorsan, ol­csón ebédet, s érthetően nagy a forgalom. Két pénztárnál négy pénztá­rosnő igyekszik a várakozás perceit lerövidíteni, köztük két diáklány, Horváth Mária és Markos Magdolna. Marika Bajáról, Magda Kaposvárról jött ki nyaralni és dolgozni. — A bajai III. Béla Gimná­ziumban érettségiztem az idén, és június 20-án álltam mun­kába — kezdi a bemutakozást Marika. — Angolul és oroszul beszé­lek, s jóllehet vendégeink túl­nyomó többsége német, jól megértem őke, ha mutogatnak — neveti el magát. — Kell-e valamilyen szak­tudás a pénztárosi teendők el­látásához? — Én már a harmadik nya­rat töltöm ebben az étterem­ben — veszi át a szót Magdi — gyakorlatom van, figyelni is tudok ... Szerintem az udva­riasság és a pontosság nélkü­lözhetetlen a pénztárgép mö­gött. Hiányunk idáig nem volt, Marika is gyorsan belelendült a munkába. — Mennyi a napi átlagfor­galmuk? — Június elején volt a leg­kevesebb, ezerkilencszáz fo­rint, azóta egyenletesen emel­kedett. Átlagban ötezer forint megy át naponta a kezünk kö­zött, pedig reggel két, délben mindössze három órát dolgo- gunk. — Fizetésük? — Ezer forint az alap, és erre jön a százalék ... össze­kötjük a kellemest a hasznos­sal, a nyaralást a pénzkereset- teL 1— Az étterem hatvanöt dol­gozója közül huszonnyolc isko­láskorú — kapcsolódik a be­szélgetésbe Németh István üz­letvezető. Júliusban hétszáz­ötvenezer forint forgalmat bo­nyolítottunk le. Bár a gyere­kek nagy része tapasztalatlan, először dolgozik a vendéglátó- iparban, jól megállják a he­lyüket. Napi négy-ötezer em­ber étkeztetése és kiszolgálása nem kis feladat, a gyerekek azonban állják a sarat. Jövőre is visszavárunk néhányat kö­zülük ... Czucc András munkát vállalt... A fehér kö­peny egy kicsit hosszú, az ujját is föl kell tűr­ni. No de ez semmit nem ront Czuccos — társai hívják így — munka­kedvén. Pillanatra sem áll meg, figyeli a ven­dégeket, mikor fejezik be az ebédet. S ha ázt látja, hogy vé­geznek, máris ott terem, szedi össze az edé­nyeket, viszi a mosogató abla­kához. Egyik asztalnál éppen ebédelnek, s a családfő mint­ha valamit ke­resne. Czuccos vízzel teli kan- csót ragad, s az asztalhoz siet vele. Figyel- mességéért gl­ismerő köszönetét kap, amitől ember megköszöni egy fiatal fülig pirul, vörösödik. Hiába, gyerek szolgálatkészségét ebben a korban nehéz még Czucz Andris még csak ti- megszokni, hogy egy idősebb zenhárom éves, a fonyódi Lido Éttereim egyik legfiatalabb al­kalmazottja Most dolgozik először a nyári vakáció idején. — Tessék nézni, mekkorát nőttem, a nadrág csak bokáig ér ... Heten vagyunk otthon, kell a pénz ... Egy öltönyt, in­get s cipőt veszek magamnak a keresetemből, bár legszíve­sebben biciklit vásárolnék. A testvéreimnek adok egy-egy százast, a többit pedig haza-, viszem a szüleimnek ... .> — Strandolásra, fürdésire: jut-e idő? — Nem nagyon, mert a szü­leim dolgoznak, s kikötötték mielőtt elhelyezkedtem, hogy délelőtt idős nagymamámnak kell segítenem otthon, napi hat órát pedig itt töltök az étte­remben. Délután, ha végzek, szaladok le egy kicsit a Bal­csira ... Nagyon szeretem ezt a munkát. S aztán — bocsánatot kérve — rohan, mert látja, hogy egy vendég megebédelt, az asztalon ott maradtak, a leszedőkre várva, a tányérok. — Ügyes, szorgalmas gyerek, elégedett vagyok vele és társai igyekezetével is — mondja Báthory Lajos üzletvezető. Jól­eső érzéssel tapasztalhatják ugyanezt az étterembe betérő vendégek is. Nagy jövő áll a vendéglátóipar előtt” Siófok, Hotel Európa. Az impozáns épület becsal, hogy itt is érdeklődjek, dolgozik-e a szállodában tanuló? Kihez for­dulhatna máshoz a tudakozó, mipt természetesen a portás­hoz. Fiatal, szőke lány áll a pult mögött idegen vendégek ada­tait jegyzi 'be éppen egy nagy könyvbe. Megilletődve, nagyon halkan csak ennyit mond: — Én is egyetemista vagyok. Az ismerkedés után kiderül, hogy Földessy Gyöngyvérnek hívják, budapest, és a Közgaz­daságtudományi Egyetem har­madéves hallgatója. A kötelező hathetes szakmai gyakorlatát végzi, ám a másfél hónap el­teltével sem lép ki a szolgálat­ból, a portáspult mögül, meg­PALYAZATI hirdetmény A Somogy megyei Tanács Kaposvári Kórháza pályázatot hir­det fiatal, lehetőleg kaposvári lakosú érettségizett lányok részére munka melletti tanfolyamos ápolónői állásra Az állások szeptember 1-én kerülnek betöltésre. Jelentkezhetnek mindazok, akik a fenti feltételeknek megfelel­nek és az egészségügyi pályára hivatást éreznek. A tanfolyam ideje 3 év, melynek elvégzése után gyermekápolónői szakké­pesítést szereznek. Jelentkezési határidő: 1968. augusztus 16. (10381) hosszabbította kilenc hétre a gyakorlati idejét. — Ennyire szeret szállodá­ban dolgozni? — Amikor bejutottam az egyetemre, úgy gondoltam, hogy a kereskedelemben he­lyezkedem el véglegesen, de meggondoltam magamat. A vendéglátóiparban ma­radok. — Miért változtatta meg el­ső elhatározását? — A kezdő szakembernek sokkal nagyobb lehetőségei vannak itt. És nagy jövője van a vendéglátóiparnak. Beszélgetésünk nem zavar­talan, a szolgálat az első. Egy bécsi úr reklamál, hogy már dél óta — hat órája — nem kapja meg a kért osztrák te­lefonszámot. Sürgetést kér. — Miért szerette meg a vendéglátóipart? — fordulok újra Gyöngyvérhez. — A hivatalt nem szeretem. Dolgoztam már a KÖZÉRT- nél, nem mennék oda vissza. — Hány nyelven kell itt be­szélni? — Egy idegen nyelvet föl­tétlenül jól kell ismerni, de jó, ha több nyelven beszél a portás. A vendéglátásnak ez elengedhetetlen föltétele. — Milyen nyelven beszél? — Oroszul és agolul, most kezdem el tanulni a németet — Jövőre hol szeretne dol­gozni ? — Ide szeretnék visszajön­ni, az Európa Szállóba... H. B.—S. G.—Sz. U (Fotó: Grábneri

Next

/
Thumbnails
Contents