Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-31 / 204. szám

Szombat, 1988. augusztus 31. SOMOGYI NÉPLAP Alég 150 ember hiányzik Szeptember 10-én indul a cukorgyár Megkezdték a répa átvételét — Mire költöttek 37 milliót ? Hamarosan vizsgázik a Ka­posvári Cukorgyár. A főzőüstök mellett most még szerelők dolgoznak: is­imét átvizsgálják a gépeket, kipróbálják az új berendezé­seket, aztán már csak az in­dulás lesz hátra. — Szeptember 10-én kez­dünk — mondja Tóth hajós igazgató —, előtte azonban még egy főpróbát is tartunk. Ezen a technológiai sorrend­ben indítjuk meg a gépeket, csak éppen a répa nem megy még keresztül az úsztatón. Az idén már a Kapósból A gyár eddig sem volt csen­des. Most azonban már érez­hető az indulás előtti lázas munka. Ez mindig ünnepet je­lent. Ünnep a szerelőknek, akik tulajdonképpen akkor látják igazán munkájuk gyü­mölcsét, s lázasan készülőd­nek azok is, akik ilyenkor lát­nák isimét munkához. A felké­szülés hónapokig tartott. Az elhasználódott gépek, beren­dezések felújítására tizennyolc és fél millió forintot költöt­tek. Ugyanennyibe került az új beruházás is. Teljesen új turbinát építettek ebből. A Csehszlovákiából érkezett gép a kampány ideje alatt már teljesen ellátja árammal a gyárat. Az új ipari vízmű le­hetővé teszi, hogy a répa mo­sására ne a Malom-árokból, hanem a Kapósból vegyék a vizet. A tisztító rendszer^ pe­dig a gyárban elhasználódott vizet szűri meg ismét. A forró üzem most még kellemes hűvös. A laborató­riumban már dolgoznak. Tíz­naponként vizsgálják a répa érését. Az eddigi tapasztala­tokról azt mondjak: a tavalyi 15,5 százalék helyett az idén 13 százalék a cukortartalom. — Az esők után azonban várhatóan javul ez a szám — teszik hozzá. Huszonötezer vagonra számítanak — És milyen a termésátlag? — A vártnál sokkal jobb — mondja Rőhrig Imre osztály- vezető —, százhatvankét má­zsás átlagra számítunk, s ez alig gyengébb a tavalyinál. Azért a szárazság meglátszik, ha nem is a termésátlagon, de a területen: kétezer holddal kevesebbről takarítunk be az idén termést. A 15 400 holdról a szárhítá- sok szerint huszonötezer va­gon répát takarítanak be So­mogy, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye termelő­szövetkezetei, állami gazdasá­gai. Az átvétel pénteken meg­kezdődött. Az első szállítmá­nyok azonban nem Kaposvár­ra, hanem Ercsibe indulnak. A rakodógépek már kint van­nak a területen, s a tavalyi kí­sérletek után az idén segítik először répakombájnok a be­takarítást. A gyár huszonegy kombájnt irányított a tsz-ek- be. Járják a falvakat A gépek készen állnak. S az er k? — Az idénymunkások szer­ződtetése egyre nehezebb — Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma A folyóirat vezető cikkét Bó­ján Bol^aranov, a Bolgár KP Politikai Bizottságának tagja ír­ta Az imperialista agresszió el­len, a népek közötti békés kap­csolatokért vívott harc — a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának alapja címmel. A cikk­író hangsúlyozza, hogy a békés egymás mellett élés politikája nem jelenti azt, hogy lemon­dunk a szocialista eszmék meg­valósításáért vívott harcról. A világ ma rovatban közölt cikkek kommentálják a vietna­mi hazafiak sikereit, a francia parlamenti választásokat és az egyre éleződő görögországi hely­zetet. A szocialista országok gazda­sága címszó alatt közli a lap A. Jefimov és V. Rutgajzer írását A Szovjetunió gazdasági reformjá­nak első eredményeiről és kilá­tásairól. A cikkből kitűnik, hogy ez év tavaszáig az új gazdálko­dási feltételekre mintegy tizen­egyezer gyár és üzem tért át, amelyek az ipari termelés tel­jes volumenének csaknem a fe­lét adják. B. Kiesler és K. A. Gutjahr A kooperáció — új szakasz az NDK mezőgazdaságának fejlődé­sében c. cikkükben elemzik a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok közötti üzemkö­zi kooperációt. V. Sopov, a bulgáriai Tolbu- chin kerületi pártbizottságának titkára A mezőgazdaság irányí­tásának tudományos alapjai c. írásában bemutatja a bolgár me­zőgazdaság fejlődését és nagy­szerű eredményeit. A kerületben tavaly hektáronként átlag 46 má­zsás búzatermést értek el. A folyóirat nagy teret szentel a npmzeti és társadalmi felsza­badulásért folyó harp kérdései­nek. A kommunista és munkáspár­tok életéből c. rovatban érdekes beszámolót olvashatunk a spa­nyol testvérpárt tapasztalatairól, valamint a San Marinó-i kommu­nisták kongresszusáról. A zamárdi termelőszövetkezet biztosította takarmányellátását Lecsapolták a lapos réteket — Három kilométeres árokrendszer — Jónak mutatkozik a második kaszálás Néhány hold híján 300 hold- nyi fűtermő területtel rendel­kezik a zamárdi Magyar Ten­ger Termelőszövetkezet, de ennek csak kétharmadát tud­ták kaszálni az elmúlt évek­ben. A többi lápos, mocsaras volt, helyenként vízöntéses. Az idei aszály kiszárította ezt a 80—90 holdat, és ha nem ás elsőrendű, de nagy mennyi­ségű szénát adott már az első kaszáláskor. Ilyen évben, mint az idei, ennek a szénának is Hagy értéke van. Jó füvet adott "Viszont a többi rétterület, így Jí tsz három szérűién 23 va­gon szénát kazlaztak fel. A tartós szárazság következ­tében mód nyílt rá, hogy a ki­száradt réteket feltörjék, majd a szántódi vízgazdálko­dási és talajvédelmi társulás­sal elvégeztették a csatornák, árkok kiépítését. Az eddig hasznavehetetlen területen há­rom kilométer hosszú árok­rendszert alakítottak ki. A fő­ként savanyú füveket adó mély területeken az idén le­geltetni is tudtak. Nemcsak az első, a második kaszálás is jónak mutatkozik és várha­tóan jó szénát ad. A feljavított rétek, legelők gondozására nagy figyelmet fordítanak. Még az idén meg­szórják műtrágyával a feltört és lecsapolt réteket. Számítá­sok szerint tavaly sem volt több széna a tsz állatállomá­nyának átteleltetésére, mint amennyi az idén lesz. Ez azt is jelenti, hogy a szövetkezet az aszályos év ellenére sem küzd takarmánygondokkal. Pillangósokból, baltacimból és lucernából 1200 mázsát taka­rítottak be. A rétekről még öt-hat vagon, a pillangósokból ennél kevesebb sarjára számí­tanak. Nem lesz baj a szemes ta­karmánnyal sem: a kukorica olyan szépen hoz, hogy máju­si morzsoltra átszámítva hol­danként 18 mázsát» termést várnak. mondja az igazgató. — Még körülbelül százötven embe­rünk hiányzik. Levelet ír­tunk azoknak, akik tavaly ná­lunk dolgoztak. Minden má­sodik azt válaszolta, vissza­jön. A többinek vagy sikerült azóta állandó munkahelyet szereznie, vagy /nem engedi el a tsz, mert ott is van munká­ja. Levelet írtunk a tanácsok­nak is,. és embereink még mindig járják a falvakat, hogy munkaerőt szerezzenek. Tárgyaltak az állami gazda­ságokkal is. Iregszemcsén azt ígérték, hogy tizenöt embert küldenek. Hiszen a gyár em­berek nélkül nem tud vizs­gázni. A vizsgát pedig nem le­het elhalasztani. Kercza Imre tlj önkiszolgáló boltot kapott Csurgó-alsó. A régi, elavult két kis boltot megszüntette a fogyaszási és értékesítő szövetkezet, s egy modern önkiszolgáló boltot épített. Az áj bolt havi forgalma 150 000 forint. A munkások érdekvédelmének eszköze Nem feltételezhető, hogy bár­melyik munkáskollektívának különösebb passziót jelent, ha vitatkozni, huzakodni kénysze­rül a vállalat gazdasági, mű­szaki vezetőivel. Az ilyen vi­ták inkább azt, jelzik, hogy valami félreértés, valóságos vagy vélt érdekellentét kelet­kezett a műhelyek, az irodák munkásnépe és a vezetők va­lamely csoportja között. Nem titok, hogy a régebbi viták megoldási módjainak kutatá­sakor a nyomok gyakran a vállalatokon kívüli régiókba vezettek, s ilyenkor többnyi­re még a legügyesebb szak- szervezeti bizottságnak is meg­állt a tudománya. A gazdaságirányítási re­form sarkalatos elveinek (nye­reségérdekeltség, vállalati ön­állóság stb.) következetes meg­valósulásával előrelátható, hogy a jövőben megszaporodhatnak a viták, a konfliktusok a vállalatok ve­zetői és a kollektíva, ponto­sabban a kollektíva érdekeit képviselő szakszervezeti em­berek között. Az is bizonyos, hogy a vállalati önállóság ki- teljesedése nem teszi lehető­vé a jövőben a viták egyolda­lú lezárását a felsőbb szer­vekre való hivatkozással. Ép­pen így nincs mód ma már arra sem, hogy minduntalan a minisztériumok döntsenek a vállalatok belső életét érintő kérdésekben.Marad tehát az egyetlen ésszerű lehetőség: ezután a nézeteltéréseket, az érdekellentéteket — ritka ki­vételtől eltekintve — ott kell megoldani, ahol azok kelet­keztek, s azoknak kell egyet­értésre jutniuk egymással, akik között konfliktus támadt. Ez az út nemcsak gyorsabb és biztosabb a korábbi gyakori huzavonánál, de elejét veheti a vállalatoknál, intézmények­nél a helyzet elmérgesedésé­nek is. Természetesen. ezen az úton csak olyan feltétellel le­partnerek egyenlő esélyekkel rendelkeznek jogaik és érde­keik érvényesítéséhez. Nos, ezek az indítékai a Munka Törvénykönyv ama előírásának, amely szerint: »A szakszervezet vállalati szervé­nek joga van kifogást emelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialis­ta erkölcsnek megfelelő bá­násmódot sértő vállalati in­tézkedéssel szemben. A ki­fogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig vég­rehajtani nem szabad.« A SZOT elnöksége a közel­múltban irányelveket adott ki arról, hogy a szakszerveze­tek vezető szervei a dolgozók érdekvédelmében hogyan gyakorolják törvényben biz­tosított kifogásolási vagy köz­ismertebben, vétójogukat. Az irányelvek egy pillanatig sem hagynak kétséget afelől, hogy a szakszervezetek a vétójogot olyan garanciának tekintik, amely lehetővé teszi a mun­ka közben keletkező nézetel­het járni, ha a vitatkozó térések, érdekkülönbségek korrekt megvitatását és házon belüli megoldását. Mikor éljenek és mikor él­hetnek kifogásolási jogukkal a szakszervezetek? Ehhez ter­mészetesen az életből vett ezernyi példa felsorolása is csak halvány támpontot ad­hatna, tekintettel a lehetsé­ges esetek milliónyi variánsá­ra. A SZOT-elnökség irányel­ved három olyan alapesetről szólnak, amikor szükséges és jogos a szakszervezet válasz­tott szervéinek fellépése, be­avatkozása: — Szükséges és jogos meg­vétózni azokat a gazdasági— műszaki vezetői döntéseket, amelyek sértik a munkavi­szonnyal kapcsolatos jogszabá­lyokat. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a Munka Tör­vénykönyve és ainnafc végre­hajtási rendelkezése, továbbá a SZOT-szabályzatok, az egyes főhatóságok, pl. a Munkaügyi Minisztérium által kiadott sza­bályok, valamint a felügyelet: szerveknek a szakszervezeti szervekkel egyetértésben szü­letett rendelkezései. — Kifogást emelhet a szak- szervezet az olyan önkényesen hozott vezetői elhatározással szemben, amelyet a jogszabá­lyok szerint csak a szakszer­vezettel közösen, vagy an­nak egyetértésével szabad lett volna kiadni. Megvétózhatok az olyan intézkedések is, amelyek sértik a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó közösen kialakított vállalati jogszabályokat — ilyen mindenekelőtt a kollek­tív szerződés — vagy más, a szakszervezetek egyetértésé­vel kiadott vállalati szabályo­kat. — Élnie kell a szakszerve­zetnek kifogásolási jogával olyan vezetői döntésekkel szemben, amelyek ellentétesek A HÍRADÁSTECHNIKAI vall alat rádiócsö-üzemébe női dolgozókat (16—25 évig), továbbá kazánfűtőket FÖLVESZ Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Dimitrov utca 121. (7515) a szocialista erkölcs és bánás­mód szabályaival, sértik a dolgozók érdekeit. Ilyenek le­hetnek azok az élet- és mun­kakörülményekkel összefüggő intézkedések, amelyek eltér­nek a szocialista humanitás elveitől, rontják az adott munkahelyen kialakult egész­séges légkört és termelőked­vet. Az irányelvek pontosan meghatározzák azt is, hogy milyen szintű szakszervezeti szerveknek áll jogában kifo­gást emelni, és vétó esetén mikor, milyen eljárást kell alkalmazni. Ezek részletezése helyett idézzük fel még egy­szer a törvény ide vonatkozó előírását: »A kifogásolt intéz­kedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.« Jogi nyelvjárásban ezt úgy is mondják, hogy a kifogásolásnak a döntés vég­rehajtására halasztó hatálya van. Ez legalább is két dolog­ra figyelmeztet: először is ar­ra, hogy mielőtt kifogást emel a szakszervezet, mindent el kell követnie, hogy türelmes, őszinte eszmecsere során meg­győzze partnerét döntése visz- szavonásának szükségességé­ről. A vétójog alkalmazása súlyos dolog. Mindenképpen következményekkel jár, nega­tív hatással lehet az érintett személyek sorsára, és átmene­tileg az egész vállalat műkö­désére. Ezért csak abban az esetben szabad élniük ezzel az eszközzel a szakszerveze­teknek, amikor minden egyéb próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. Akkor viszont a munkások, a dolgozók érdekeinek védelmé­ben megalkuvás nélkül tilos­ra kell állítaniuk a szemafort az elhibázott intézkedés vég­rehajtása előtt De mi van akkor, ha kide­rül, hogy a szakszervezet té­vedett? Elvben előfordulhat ilyesmi. Ebben az esetben a döntésre jogosított szerv ter­mészetesen annak szolgáltai igazságot, akinek igaza van, s a vitatott intézkedést vég­rehajtják. Ez viszont arra fi­gyelmeztet hogy a szakszer­vezetek választott szerveinek aktivistáinak nagyon jól kell ismerniük, érteniük a maga­sabb szintű jogszabályokat, csakúgy, mint a vállalati szabályokat. Nehezebb ügy a szocialista erkölcsre és bánás­módra vonatkozó szabályok gyakorlati kritériumainak megállapítása. Ilyen jellegű viták keletkezése esetén a munkahely pártszervezetének segítségét, állásfoglalását aligha nélkülözheti a szak- szervezet. Ugyanígy könnyeb­ben elejét vehetik bármilyen konfliktus kiéleződésének, ha a pártszervezet még idejében akcióba lép és a kommunista gazdasági vezetők, vagy a szakszervezeti funkcionáriu­sok jó irányú befolyásolásával közreműködik a »békés« meg­oldás felkutatásában, a válla­lati egység helyreállításában. Gy. Z. Rövid szállítási határidőre vállaljuk szállító- és tárolóeszközök, szellőzőberendezések és klgs. berendezések ötvözött, nagy szilárdságú alumíniumból való gyártását. kereskedelmi kirendeltsége, Esztergom (pf. 84). Felvilágosítás személyesen, levélben vagy telefonon (535). (5243)

Next

/
Thumbnails
Contents