Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-28 / 201. szám

• Vi.« /,'***■*• s <* « * ö * * 4 \ >C^ : ■■' K$y -JíP ■Tt'-v ■• :fi Sg***/' Í*N'-V*/J XXV. évfolyam, 201. szám. Szerda, 1968. augusztus 28. Tanévnyitó elolt KRESZ-oktatás a bejáróknak — Új megoldás: a szaktantermek létrehozása — A Dózsa rádió A kaposvári járás legnagyobb iskolájába, a Nagyberki Kör­zeti Általános Iskolába láto­gattunk el néhány nappal a tanévnyitás előtt. A írissen meszelt tantermek több mint négyszáz tanulót várnak. Tiz faluból járnak ide. a közel la­kók kerékpáron, néhányan vo­naton, a többség autóbusszal. A szülők szívesebben válasz­tották az utóbbit, mert ha drá­gább is, nagyobb kényelmet jelent a gyerekeknek. Kapospulától, Kaposhomokig minden Iskola gondja Varga Sz. Sándor iskolaigazgató vál­lán nyugszik. — Milyen nehézségeik van­nak a bejárókkal? — Az alapvető problémákat már megoldottuk. A kerékpá­ron járók KRESZ-oktatásban részesülnek. Eddig még nem fordult elő baleset. Az autó­busszal érkezők bizony kés­nek néha. Ez érthető is, hiszen egy irányba kettőt is kell for­dulnia a járatnak. A vissza­utazás már több problémát okoz. A menetrendnek meg­felelően alakítottuk ki a fel­ügyeleti rendszert is. Délután háromkor az utolsó bejárócso­port is elmegy, addig felké­szülhetnek a következő nap­ra, de rendelkezésükre áll a diavetítő és a társasjáték is. — Ennek megfelelően mű­ködik a napközi is? — Napközisnek csak azokat a gyerekeket vesszük fel, akik­nek a szülei egész nap dolgoz­nak. A tanulók tíz százaléka részesül ilyen kedvezményben. Az étel minősége jó, együtt ét­keznek a nevelőkkel, az ebéd­lő azonban kicsi. Ezért két csoportban tudtuk csak meg­oldani az étkeztetésit. A körzeti iskola amolyan »kisebb járás« is. Az iskola- igazgatónak sok időt kell for­dítania a környékbeli alsó ta­gozatok látogatására. Ezek a “fiókiskolák« igen különbözőek színvonalban, technikai ellá­tottságban és természetesen ta­nulmányi eredményekben is. A tanulók a felső tagozatban egy osztályba kerülnek. Vaion ki­egyenlítődik ez a különböző­ség? Kábelbontó üzem Siófokon Nyári főpróba a télre Egy hónapja kezdték meg Siófokon az Egyetértés Tsz egyik gazdasági épületében a Magyar Kábelmüvek Budapes­ti Gyárától kapott nagy meny- nyiségű selejtkábel bontását. Bár az üzem teljes kapacitás­sal csak a téli hónapokban mű­ködik majd, a főpróbára most, a nyár végén került sor. Eddig 220 mázsa kábelt bon­tottak szét a termelőszövetke­zet foglalkoztatójában, s az el­ső szállítmány vizsgálata után a budapesti gyár elégedett a siófokiak munkájával. Üj ká­beleket kell szétbontaniuk, amelyek az igényes műszaki vizsgálatoknak nem feleltek meg. A megengedett húszszá­zalékos veszteséget 16—18 szá­zalékra szorították le, ugyanis a megbontott kábelokból ki­szedett anyag osztályozását hi­ba nélkül végezték el. Külön válogatják a burkolóanyagot, a pvc-t, a gumit és a kábel hu­zalanyagát: rezet, ólmot, alu­míniumot. Egyelőre kézi erő­vel végzi a munkát az üzem­ben dolgozó húsz asszony, de a szövetkezet vezetői utánajár­tak, hogy a télre már gépek, segítőeszközök is álljanak a foglalkoztató rendelkezésére, fezek beszerzése szinte mini- tnális összegbe kerül, csaknem filléres beruházásokat igényel. A télre 40—50 vagon kábel érkezik Siófokra és ez teljesen megoldja a termelőszövetkezet tagságának téli foglalkoztatá­sát. mivel a növénytermesztés­ben dolgozók számára minden­napos munkát biztosít, a fize­tés pedig megegyezik a nyári munkanapokon elérhető kere­settel. — Először azokat az iskolá­kat emelném ki, ahonnan a legjobbak érkeznek. Ilyen a mosdósi, az attalai és a nagy­berki alsó tagozat. “Kész osz­tályközösségek« és úgy is hagyjuk őket párhuzamos A, B, C osztályokban. Vannak azonban rendkívül elmaradott iskolák. Rákóban az első és a második C osztályban a tava­lyi év végén a tanulmányi át­lag nem érte el az elégségest. A szülők nagy része “vándor- iparos«. Járják az országot, a gyerekekkel nem törődnek. Már egy éve új pedagógus dolgozik itt és szinte ember­fölötti problémákkal kell megküzdenie. Az ilyen iskolá­ból érkező gyerekek lényege­sen elmaradottat) bak egykorú társaiktól, ezért őket szétvá­lasztjuk és jó osztályközösség­be illesztjük be. Ez az egyet­len módja, hogy kiküszöböl­jük az alsó iskola hátrányait. Az iskola egy régi kas.tély- épületben van. A kisebb tata­rozásokra elég pénzt biztosít a községi tanács. Azonban sok terem világítás szempontjából nem alkalmas arra, hogy tanít­sanak benne. Olyan nagy a ta­nulók létszáma, hogy az összes számba jöhető helyiséget osz­tályteremnek használják. Sok­szor így is villanyt kell gyúj­tani, ha egy kissé beborul. A megoldás a délutáni okta­tás bevezetése volt. Ezt azon­ban a bejárók miatt cs^k az alsó tagozatban lehetett meg­kezdeni. A létszám az új tan­évben nagyobb lesz. Harminc gyereknek nincs osztályterme. Mi lesz velük? — Egész nyáron foglalkoz­tatott ez a kérdés. A “vándor­ló« osztály semmi esetre sem megoldás. Állandó keveredést okozna, megbontaná az iskola természetes rendjét. Ügy vé­lem, hogy a leghelyesebb az lesz, ha bevezetjük a szaktan­termi oktatást. Külön terme lesz a magyar óráknak, külön a földrajznak, rajznak stb. Az órarendből a tanulók így pon­tosan tudják, hogy hova kell menniük. Az. osztálytermeket a tantárgy jellegének megfe­lelően alakítanék ki a szüksé­ges szemléltető eszközökkel. Ezek bőven állnak a rendel­kezésünkre. ■— Ez a megoldás nem rej­ti-e magában azt a veszélyt, hogy az iskola kevésbé lesz otthona a tanulóknak? »Ma­gukénak« érzik-e majd így az osztályt? — Bevezetnénk a “gazda osztályokat«. Egy-egy termet kapnának az osztályok, és a berendezésért, a tisztaságért ők fognak felelni. Mivel egy tantárgynak “több terme« is lesz, lehetőség nyílik arra is, hogy a dekoráció ötletességé­ben versenyezzenek a tanú lók. — Mivel büszkélkednék leg­inkább a felsősök az új ötö­dikesek előtt? — Az úttörőcsapat Dózsa rádiójával. Tavaly november 7-én volt az első adás. A ne­velői szobában rendeztük be a »stúdiót«, és kéthetenként minden osztályterembe sugá­rozzuk á húszperces adást. Is­kolai hírektől riportokig min­den szerepel a műsorban. Pallóst Jóska folytatásos fan­tasztikus regényének tavaly óriási sikere volt. Az egész is­kola derült az “űrbeszakadt« osztály történetén. A Pécsi Postaigazgatóság műszaki cso­portjától kaptuk a vezetékes készülékeket. Egy kapcsolás­sal megoldható az összekötte­tés az osztályokkal oly mó­don, hogy az is hallható, ami a termekben elhangzik. Leve­lező partnerként még moszk­vai “különtudósítónk« is van. A gyerekek nagyon lelkesed­nek a »házi« iskolarádióért. Tröszt Tibor Játék a skatulyaházak tövében Idegen nyelvű kiadványokat, könyveket a Balaton-partra! (Tudósítónktól.) A siófoki szövetkezeti könyv szolgálat és a lengyeltóti fogyasz­tási szövetkezet az idén összesen tíz könyvpavilont állított fel a Ba- laton-parti üdülőhelyeken. A pavilonok beváltak. Átlagosan 40—50 ezer forint könyvforgálmat bonyolítottak le augusztus közepéig. Gondolnunk kell azonban a jövőben a Balaton külföldi vendé geire is. Közülük is sokan kifelejtették útipoggyászukból a szóra­koztató könyveket. A szövetkezeti könyvesboltok nem készülteik fel arra, hogy né­met, cseh vagy lengyel szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket, tájékoztatókat szerezzenek be. Nem is tehették, mert a szövetkezeti nagykereskedelem se rendelkezik ilyen könyvekkel. A leilei és a fo- nyódi szövetkezeti könyv elárusító mellett figyeltem a forgalmat: 120 perc alatt mindkét pavilonnál 35—40, főleg német üdülő kérdezte meg, kaphat-e német nyelvű könyvet? A magyar könyvkiadásnak és a kereskedelemnek feltétlenül rea­gálnia kell erre az igényre. Ha a jövő esztendőben a keresett ide­gen nyelvű könyvek is ott sorakoznak a magyar kiadványok mellett, akkor az itt nyaraló külföldiek nem lesznek kénytelenek bosszan­kodva távozni a könyvárusító helyekről. s Állattenyésztés és takarmány ellátás Somogyi szakemberek kutatási eredményeiről, a háztáji állatállo­mány takarmánnyal való segítésé­nek módszereiről olvashatunk ez­úttal a Magyar Mezőgazdaságban. A mezőgazdasági hetilap legutób­bi, augusztus 21-i számában dr. Guba Sándor, a Kaposvári Felső­fokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója és Wolf Gyula tudomá­nyos cso-portvezető terjedelmes írásban számol be a magyartarka szarvas marh ák r ok o-nteny és zt é s é­ben szerzett tapasztalatokról. Ku­tatási tapasztalatokra, konkrét példákra hivatkozva mutatják be azt a munkát, amellyel a rokon- tenyésztéssel előállított magyar­tarka tenyészbikák crökítőképes- ségét vizsgálták. A hetilap egy másik részén Ju­hász István, a mernyei Március 15. Termelőszövetkezet brigádveze­tője mondja el, hogyan segítik a közös szálas takarmányból a ház­táji jószágállomány ellátását. — Lucernát csak a szarvasmarhát tartó gazdáknak adunk, mégpedig minden tavaly szerzett munkaegy­ség után egy négyszögölet. . . Ara­táskor kijelöltünk 200 holdnyi te­rületet, amelyen a kombájnszal­mából a törekét és a poly vát gyűjthettük, s ezt elszállítottuk a házakhoz . . . Alomszialmát háztáji tehenenként 4—4 mázsát adtunk. Ha a másodvetések jól sikerülnek, ebből is juttatunk a háztáji álla­toknak — mondta Juhász István mernyei brigádvezető. A nyolcadik „brigádfag... Nagy fekete szemével cso­dálkozva néz körül. Ismeret­len itt számára minden: az egyforma, hófehér köpenyt, a fehér vasalt kendőt viselő asz- szonyok, leányok, a tisztaság­tól ragyogó üzlet. A mosolygó, nevető arcokat sem tudja mire vélni, csak mintha az elragadtatott, dicsé­rő szavakat értené meg, neve­tésre húzza a száját Aztán néhány percre be­csukódik az ajtó, s Androsits Istvánná boltvezető szólal meg: — A 347-es tejbolt vala­mennyi dolgozója, a Béke ne­vet viselő szocialista brigádja nevében szeretettel köszöntőm munkatársunkat, Katalin Jó- zsefnét, s köszöntőm kisfiáit, ifjú Katalin Józsefet is, akit a mai napon ünnepélyesen tisz­n — ficuuu iicuHi —, ■ aBueieiDeii rag es a Dngaa. teletbeli brigádtagnak válasz­tunk meg Egyúttal vállaljuk, hogy fejlődését, növekedését figyelemmel kísérjük és ami­kor szükséges, segítünk ... Mindebből az ifjú, tisztelet­beli brigádtag semmit nem ér­tett, ami megbocsátható, hi­szen ezen az ünnepélyes aktu­son még csak a tizedik napját töltötte be. Helyette anyuká­jának lett könnyes a szeme a meghatottságtól. De ez is meg­bocsátható egy tizennyolc éves asszonykánál. Elérzékenyitette az a szeretet, amellyel őt és kisfiát munkatársai körülvet­ték. Négy évvel ezelőtt, az álta­lános iskola elvégzése után ke­rült a tejboltba Gelencsér Ili■ Munkája elismeréséül társai brigádvezetőnek választották, s amikor férjhez ment, edényt vettek neki ajándékul. Szülés előtt egy hónappal már nem dolgozhatott, de otthon is érez­te társai szeretetét. S amikor megszületett Józsika, a kórhá­zi ágy mellett rokonai, hozzá­tartozói köszöntő, üdvözlő vi­rágcsokrai mellett ott találta a Béke brigádét is. Most még jó ideig nem dolgozhat, de mun­kába állásáig is ő marad a bri­gád vezetője. Heten, illetve a tiszteletbeli taggal együtt nyolcán vannak a brigádban. S amíg a kedves kis ünnepség lezajlott, az ifjú “brigádtag« elszunnyadt, egészséges, mély álomba me­nüt ­Anekdoták A tudós sokáig magya­rázza egy fiatalasszony­nak a víz alatti távíróká­bel működését. — Mindent megértettem — mondja végül a fiatal- asszony —, csak egy dol­got nem: hogyan marad­hatnak szárazak a távira­tok•„ amíg Európából Ame­rikába jutnak? * * • A dél-vietnami hatósá­gok valóságos hajtóvadá­szatot indítottak a fiatalok ellen, hogy erőszakkal to­borozzák őket a bábhad­seregbe. A rendőrök egy pincében egy öreg bácsi­kát találtak, aki oda rej­tőzött a toborzók elől. — Minek bújtál be ide? — csodálkozott a toborzó tiszt. — Mit gondolsz, ki­nek van szüksége ilyen öregemberre? — Ki tudhatja — vála­szolt az öreg. — Lehet, hogy nincs elég táborno­kotok sem ... * . • Egy szűk londoni mel­lékutcában két autó áH meg egymással szemben. Egyik vezető sem akar utat engedni a másiknak. Az első kocsi sofőrje elő­vesz egy Times-1 és olvas­ni kezdi. Egy óra múlva a másik sofőr udvariasan így szól hozzá: — Ha elolvasta, kérem, adja kölcsön nekem a la­pot. * • • Virágáruslány a fiatal­emberhez: — Beszéljenek ön he­lyett a virágok: vigyen a menyasszonyának egy cso­kor rózsát. — Adjon egy szol szeg­fűt Szűkszavú vagyok! * * • — Tudják — mondja halkan a házigazda a ven­dégeknek, mialatt felesége a zongorát gyötri —, Bar­bara régebben nagyon so­kat muzsikéit, de mióta gyermekeink vannak, ke­vés ideje marad rá. — Igen, a gyermek csakugyan a boldogság forrása! Ápoló postások Újabban elsősegélynyúj­tásból is vizsgázniuk kell a cardiffi postásoknak. Az eddigi gyakorlat számtalanszor bebizonyí­totta már, hogy erre égető szükség van. Szomorú és örömhíreket tartalmazó táviratok miatt minden postásnak hetenként leg­alább két embert kell fel­locsolnia. Négy taktus Charlie Chaplinnek egy párizsi bíróság elé kellett állniak, mert pert indítot­tak ellene amiatt, hogy a Hongkong grófnője című filmjének egyik dalában állítólag négy taktust Charles Trenet egyik song­jából plagizált. A bíróság elnapolta ülését. Sunggl Képűt Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WFRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon: 11-510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünf* meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési dfj egy hónapra M Ft Index: 25ööT Készült a Somogy megyei Nyomd ipari Vállajat kaposvári üzemébe Kaposvár. Latinka Sándor utca Felelős vezető: Mautner Józse

Next

/
Thumbnails
Contents