Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

Vásárost*, 1988. augusztus 25. 6 SOMOGYI NÉPLAP flz ügyészség a törvényesség védelméért A bűnüldöző szervek eszten­dők óta. különös gondot fordí­tanak arra, hogy mindenütt erősödjék a törvényesség. A törvényesség felügyeletét első­sorban a különböző ügyészi szervek látják el. A Legfőbb Ügyészség illetékeseivel be­szélgettünk tapasztalataikról. Megfigyelésük, hogy az ügyészek ma a korábbi esz­tendőkénél jóval kedvezőbb feltételek között dolgoznak, mivel a különböző igazságügyi szervek fokozott felelősséggel tevékenykednek. Elmondották — többek között —, hogy szo­ros és jó munkakapcsolat ala­kult ki a megyei ügyészi és rendőri szervek között. A nyo­mozati anyagot, a javaslatok­kal együtt minden ese'.ben az ügyészség elé terjesztik, eze­ket felülvizsgálva döntik el az ügyészek: milyen intézkedésre van szükség? Tavaly az ügyek hat száza­lékánál' kellett pótnyomozást Mindenki egyet akar ELKÉSZÜL A SIÓFOKI KÓRHÁZ Részleges átadás — Már szerel a MEDICOR — Ha kell, órára is Csaknem teljesen kész a kór­házhoz vezető út Siófokon. A park egy részén már zöldell a fű. A hatalmas épületen szervezetten, jó ütemben ha­lad a munka. Mindez Bara­nyai Lajos, a Beruházási Vállalat műszaki ellenőre mondja. Zeleznik Sándor, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója pedig még hozzá­teszi: — Ilyen jól még talán so­ha nem értettük meg magun­kat a szakipart végző vállal­kozókkal. A száznégy milliós beruhá­zás sok gondot okozott a me­gyének. Nemcsak a pótmun­kák, hanem a szakipari rész­leg is hátráltatta a határ­idő betartását. Három hónap­ijai ezelőtt egy értekezleten aztán azt javasolta a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya, hogy minden héten tartsanak megbeszélést a sió­foki kórház építésében érde­kelt vállalatok vezetői: ezen ütemezzék, ha kell órányi pontossággal az egyes elvég­zésre váró feladatokat. A javaslat azóta gyakorlattá vált. Az eredményt rövidem így lehet összefoglalni: a rendelő­Azonnali belépéssel felveszünk beremendi munkáinkra kubikosokat és kubikos brigádokat, betonozókat, ítépítőket, csatornaépíté­sét, betanított munkáso­kat, férfi segédmunká­sokat Bérezés teljesít­ménybérben, kiemelt munkahelyi pótlék, azon­kívül napi háromszori étkezés és szállás bizto­sítva; Szabad szombat. Jelentkezés Pécs, hőerő­mű melletti L sz. burák­ban. 26. sz. Építőipari Vállalat 63. sz. építésvezetőség PÉCS (7474) A. Pamutfonó-ip&ri Vállalat Kaposvári Gyára FÖLVESZ 16—40 éves korig női átképzős tanulókat Naponta háromszori étke­zést térítés ellenében biz­tosítunk. Szállást leányott­honunkban vagy megbíz­ható helyen albérletet tu­dunk biztosítani. (7416) intézeten kívül már .elkészült a kórház gazdasági része, a kazánház és a víztorony, az egész csecsemő osztály meg a keleti szárny. S szinte napról napra tartanak újabb műsza­ki átadást. Ahonnan elvonulnak az épí­tők és a szakiparosok, ott megjelenik a MEDICOR és megkezdi a berendezések sze­relését. — A szakipar is azt mond­ja, ha kell, még több embert adok — mondja a beszélge­tésünkkor Zelezniik Sándor igazgató. — Most, hogy kitűz­tük határidőnek a szeptem­ber végi befejezésit, mindenki úgy számol: Ezt tartani kell. Baranyai Lajos, műszaki el­lenőr még ezt teszi hozzá: — Most mindenki egyet akar, s ez a biztosítéka an­nak, hogy mégis elkészül a siófoki kórház. (Kercza) elrendelni s hasonló arányban vetették el a kapott rendőri anyagot azzal, hogy bűncse­lekmény hiányában megszün­tették a nyomozást. Igen haté­kony az ügyészségek munkája az úgynevezett kényszerintéz­kedéseknél. Valakit letartóz­tatni csak ügyészi jóváhagyás­sal lehet, s ha erre nincs tör­vényes alap, az ügyészség nem járul hozzá a személyes sza­badság korlátozásához. Termé­szetesen ritka az ilyen eset: a rendőri szervek igen alaposan, megfontoltan döntenek az el­járásoknál. Munkájuk fontos része az is, hogy a megalapozatlan határo­zat ellen fellebbezési óvással éljenek. Emellett figyelemmel kísérik az elítéltek törvényes­ségi panaszait is; ezek nagyré­sze — mint a kivizsgálásnál kiderül — alaptalan. A törvé­nyesség érdekében azonban biztosítani kell ezt a jogi le­hetőséget az elítélteknek. A Legfőbb Ügyészséghez ter­jesztik fel az úgynevezett tör­vényességi óvásokat, tehát azo­kat az eseteket, amikor az ügyész a már jogerős bírói íté­letet támadja meg óvásával. Noha többségében súlyosbí­tásért óv az ügyész, az is jócs­kán előfordul, hogy éppen a vádlott érdekében él az óvás lehetőségével. Az ügyészi mód­szerek e változatossága, a lel­kiismeretes munka is közre­játszik abban, hogy szilárd a törvényesség, s az esetek túl­nyomó többségében egyensúly­ban van az igazságszolgáltatás mérlege. V. M. % Kenyér helyett kővel A repedezett barna faajtó évszázados nyikorgással en­gedte be a napfényt a sötét fo­lyosóra. Ügy tűnt, ebben a kihalt kastélyban csupán ez a keskeny fénynyaláb lehet a!z emberek vigasza is. — Tessék — . jelent meg egy csinos, szőke asszony a folyosóra nyíló egyik ajtóban. Szeméből leplezett félelem su­gárzott. — Nagy Károlyné tanítón.őt keressük. — Igen. Tessék, erre fárad­janak. Kocogtunk a billegő köve­ken. Hellyel kínált. A szobá­ban rekamié, asztal két szék­kel, kis polc, mellette ovális tükör, tűzhely és egy régies szekrény. — Kávét? — Köszönjük. — Csak egyedül? — Á, nem, a fiammal. — Vele már nincs egyedül? — De. Itt igen, itt kevés az ő beszédes kék szeme. — Miért? — Amikor a poros dűlőúton igyekszem Gölléből haza Inámpusztára, én is ezen gondolkodom mindig. Miért? Mióta elváltam, legszíveseb­ben menekülnék innen. Pedig szeretem az embereket... Csak ritkán találkozom em­berrel. A kastély megtelt szomorú­sággal. A tanítónőből úgy ömlik a bánat, mintha életé­ben először mérné elhengerí- teni a súlyos követ a szívéről. — Egyedül vagyok tanító Inámon. Mindent a gyere­kekért, a pusztáért teszek. A fiatalok úgy érzem, szeretnek. Azelőtt kerülték ezt a helyet, most már egyéni problémáik­kal is jönnek hozzám. De a puszta nem fogad be. Elvál­tam ... Ez a bűnöm. Egysze­rű dolog. Mások is elválnak inkább, minthogy pokol le­gyen az életük. A pártklubban kellemes, hűvös levegő volt. A tv kép­ernyőjének üvegén siető em- I acoeovvti a ivilän k&rill Azt mondják róla, hogy he­gedűvel született, pedig »csak« nyolcéves korától jegyezte el magát hangszerével. A kapos­vári közönség jól ismeri, de a neve már ismerős Európában, Ázsiában és a Távol-Keleten. Most egy hosszú ausztráliai és Üj-zélandi túra után végre is­mét itthon ijj. Szenyőri Hor­váth Imre. — Magyar nép zenészek még nem jártak az ötödik földré­szen. ön hogyan került ki? — Két évvel ezelőtt az Ika­rus gyár mátyásföldi kultúr- otthonában impresszárió talál­kozót szerveztek, ahol a ma­gyar népi- és cigányzene kép­viselőinek bemutatása után minden együttes, csoport ön­álló műsort adott és a mened­zserek válogathattak, hogy kikkel és hol szerveznek tur­nét. Ezután jött a meghívás, hogy egy harmincöt fős nép­zenész delegáció tagjaként Ausztráliában és Új-Zélandon szerepeljünk. A korábbi évek­ben Európa csaknem vala­mennyi országát bejártam már, ismerem Japánt is, de ilyen távol még soha sem vol­tam. — Mennyi ideig voltak kint? Március 27-én indultunk. Négy táncospár, egy szólótán­cos, Kovács Apollónia, Bojtor Imre, Béres Ferenc és a zene­kar. Budapest—Athén—Kairó —Dahran—Bombay—Singapur —Djakarta—Perth útvonalon repített bennünket a MALÉV és az AIR India repülőgépe és bizony nagyon fáradtan száll­tunk ki a gépből a közel ti­zenhétezer kilométeres utazás után. Perth-ben tizennyolc napig vendégszerepeltünk, mindennap felléptünk, szerdán és szombaton kétszer is. — Hogyan fogadta az auszt­rál közönség a magyar népi zene képviselőit, hiszen is­mert, hogy a tánczene minden más műfajt »letarol«? — Közönségünk több mint fele magyar volt. s számukra érthetően nagy élményt jelen­tett a hazai muzsika. Ha eh­hez még hozzászámítjuk, hogy a perthi magyarok Lánc csopor­tot szerveztek és szerepelnek is belük, akkor kiderül, hogy kritikus és igényes nézők töl­tötték meg estéről estére az 1700—1800 főt befogadó szín­házat. — A népi- és cigányzenén kívül mit vittek még a tarso­lyukban? — Műsorunkat a Rákóczi in­dulóval kezdtük és a szünetig »örökzöld« magyarnótákat, csárdásokat, cigánynótákat ját­szottunk. A második részben Brahms, Hacsaturján, Bartók, Rimszkij-Korszakov műveit és a Liszt rapszódiát adtuk elő. Perth után egy hónapig Ausztrália exfővárosa, Mel- bourn látta vendégül a ma­gyar csoportot, majd Üj-Zé- land következett. Wellington- ban, Aucklandben szerepeltek, tv-felvétel is készült velük. Aztán ismét vissza Ausztráliá­ba, Sydneybe egy hónapra. A repülőtéren összetalálkoztak a Mojszejev együttessel, akik szintén egyhónapos vendégsze­replésre érkeztek. — Élményei? — yTalán a legszokatlanabb a nedves, párás levegő volt és a koszt. Szerencsére számos magyar étterem működik Ausztrália-szerte, így nem kellett lemondanunk a hazai ízekről. Bejártuk a melbourni állatkertet, etettünk kengurut és simogattunk kola-mackót. Érdekes, hogy a vasárnap a szünnap — ekkor pihentünk és vendégeskedtünk. Egy-egy előadás végén a közönség vi­rágokkal és szerpentinnel do­bálta tele a színpadot. Isme­retlen a taps, fütyülnek, ez a tetszésnyilvánítás jele. Szép volt, érdekes volt, több mint nyolcvanezer kilométert re­pültünk, de az utolsó hetekben már nagyon számolgattuk a visszaindulás perceit. — További terveik? — Sok idő nem jut a pihe­nésre, mert augusztus végén rádió és tévéfelvételünk lesz, majd decemberben egyhóna­pos Nyugat-európai turnéra indulunk. Menedzserünk sze­rint 1970-ben újra visszaté­rünk Ausztráliába. Saly Géza oerek kicsinyített mása vil­lant fel. — Deák elvtárs, Gölle és Inámpuszta párttitkára, mi­lyen embernek ismerte meg Nagy Károlynét. — Ügyes, szorgalmas terem­tés. A pártszervezet meg van elégedve a munkájával. Vol­tunk kj,nt politikai oktatási körökön is, jók a módszerei. Nemrég még tízegynéhány KISZ-tag volt Inámon, most minden fiatal belépett a KISZ-be. A nevelés az éltető ereje ... — Hallottam, hogy állan­dóan rágalmazzák a tanítónőt. — Igen. Pedig ez az asz- szony ... Pletyka, rosszindu­latú pletyka minden, amit róla terjesztenek. Fiatal tanítónő, Inámon meg sok a vallásos család. Nem tisztelik ám a pusztán úgy a tanítót, mint Göllén vagy máshol. A férje ivott. Egyszer úgy megverte, hogy mentő vitte el... — Apám, anyám nincs. Ál­lami gondozottként nevelked­tem. Egyedül szörnyű — férj­hez mentem, ö traktoros itt Göllén. Három iskolába is be­iratkozott a kérésemre, azt akartam, minél többre vigyük. De a boroskancsót választotta inkább. Nem bírtam tovább ... — S azóta? — Azóta csak bántanak. Ide vettem egy 18 éves leányt ma­gamhoz, de elüldözték őt is .. . Megitta a kihűlt kávéját. — Éjszakákon át nem al­szom; közel kell kerülnöm hoz­zájuk. Kirándulás — múltkor szó esett a Balatonról. A gye­rekek szemében a könyörgés, a várakozás: »Tessék mesélni nekünk a Balatonról, tanító néni!« Nem voltak még, és nem is jött össze annyi pénz a pusztáról, hogy elmenjünk. Felvonulás — együtt a gyere­kekkel, az emberekkel, tervez­tem. Itt az udvaron tíz léggöm­böt fújtam fel egy szuszra, hadd legyen színes az inám- pusztai csoport Göllén a má­jus 1—i felvonuláson. Ez sem lett több mint egy »osztályki­rándulás«. Az inámpusztai ka­puk zárva maradtak. Sírni tudtam volna a fájdalomtól, a tehetetlenségtől. Felállt a székről. Kezébe kapta a vödröt és kiszaladt vízért. Hangos csobbanással iöttyent ki a víz a padlóra. — Nem volt tv-je az iskolá­nak. Írtam a minisztériumba, juttassanak egyet a pusztának is. A kicsinyek azóta állandóan ott ülnének előtte. Okos kis fe­jeikkel még a híreket is hall- vatiák, sőt meg is jegyzik. — Milyen pedagógus Nagy Károlyné? Mezei Béla a gölled általános iskola igazgatója a papírok kö­zött keresgél. — Jó szándékú, igyekvő, olyan középszinten mozgó pe­dagógus. A szülői értekezlete­ket mindig rendszeresen meg­tartja, a kisdobosokkal is tö­rődik, világnézetileg pozitív ■ véleményt tudok róla mondani. I Igaz, az emberek szabados vi­selkedésűnek tartják, meg is szólják. — Nem lenne jobb behozni a nagy iskolába? Megszabadí­tani a pletykaáradattól? — Kit büntessek meg? Csak fegyelmivel tehetek ki oda va­lakit innen ... Talán rendelet írja elő?! Kimentünk az udvarra. Itt- ott csirkék csipegették a sár­guló füvet. A kapu is nyitva volt. Aprócska fiú totyogott be rajta, egy lányka kísérte. — Robikám! — kapta ölébe az asszony. — Gyermekem. Ó a kapocs az élethez. Neki min­dent elő kell teremtenem . „ Meglát egy Zetort és fut a lel­kem, azt hiszi, jön az apja. Nem tudja még milyen az élet. Ilyenkor mindenem sajog. Megállt a levegő, szótlan volt az egész puszta, csak egy mon­dat rezgett a forró háztetők fölött: — Kit büntessek? Száműzetés lehet itt az élet. Tíz év alatt öt pedagógus for­dult meg a pusztán. A fiatalokat csak az öltözkö­dés érdekli. Politikai vetél­kedő, ahol az egyik fiatalnak például fogalma sincs milyen dátum március 21-e. A kicsik ezerszer jobban érdeklődnek, pedig szakmunkástanulók, érettségizettek, gyors és gépíró iskolát végzett fiatalok is van­nak Inámon. Nagy ünnepekkor készülődnek a rendezvényekre, dolgoznak a gyerekek. Április 4-én is elmentek heten a pusz­tai emberek közül. Nem ér­dekli az embereket semmi. Ha­csak nem a mások házatája ... — Nincs megoldás. Szeretem az embereket Inámon is, én árva voltam. Már elmennék, de hová? A járásban nincs hely, és a gyermekem? Felelős­séggel tartozom érte. Mit is lehet tenni egyedül az árral? Mit is lehet tenni egye­dül az egyedüllét ellen? Csak dolgozni és köszönteni az em­bereket. Ök nem tudják néha. hogy mit cselekszenek. Az első szobában a biblia, a konyhá­ban a pletyka. Felkínálod a ke­nyeret, megdobnak kővel. De ha a kövekből a kenyérhéj il­latát érzed, már megmentetted magad az életnek. Szalmával rakott szekerek döcögnek a domboldalon. Egy felhő eltakarta a fényt a kas­tély fölött. Bán Zsuzsa BORÍTS IDŐBEN A BALATONON Erős szél hajlítgatja a fákat, a hullámzó vízben kevés fürdőzőt látni. Szép látvány ilyenkor a Balaton és környéke. Csúcsforgalom van ezekben a napokban a szántód! révnél. Kocsik, gyalogosok százai vár* pák, hogy átjussanak a túlsó partra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents