Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-22 / 196. szám
Csütörtök. 1968, augusztus 22. 3 Losonczi Pál, az Elnöki Tan S o mogyba n Alkotmányunk ünnepének előestéjén és augusztus 20-án Somogyba látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. Hétfőn részt vett Balatonbog- láron a mezőgazdasági építőtáborok tízéves jubileuma alkalmából tartott rendezvényeken, kedden délelőtt megtisztelte jelenlétével a néphadsereg fiatal katonáinak első nyilvános eskütételét a Kossuth téren, majd választókerületébe látogatott. Ezekről az eseményekről számol be összeállításunk. Tízévesek az ifjúsági építőtáborok Augusztus 19-én Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Balatonboglárra látogatott. Megyénk vendégét Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és köszöntötte. Losonczi elvtárs a délelőtti órákban a Vikár Béla Művelődési Ház szabadtéri színpadán találkozott az ifjúsági építőtáborok küldötteivel, majd beszédet mondott az egybegyült több mint ezer fiatal előtt. Losonczi Pál beszéde elején méltatta augusztus 20-a, Nép- köztársaságunk alkotmánya születésnapjának jelentőségét. Részletesen vázolta és elemezte azokat a történelmi körülményeket, amelyek lehetővé tették alkotmányunk megteremtését. Ezután az elért eredményekről és célkitűzésekről, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, jelenlegi helyzetéről, gondjairól és feladatairól szólt. — Jóleső érzéssel vehetjük számba sikereinket — mondotta —, ugyanakkor tudatában vagyunk gondjainknak, nehézségeinknek is. Elismerve és elemezve ezek okait, közös összefogással, a társadalom erejével rendre megoldjuk a problémákat. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés, a termelés belterjes irányú fejlesztése, az intenzív, nagy hozamú kultúrák meghonosítása a gyors eredmények mellett érthető gondokkal is jár. A gyökeres változás fokozott ütemű anyagi, technikai, műszaki fejlesztést, korszerű gazdálkodást, sok és jól képzett szakembert igényel. A mezőgazdaság intenzív fejlesztése során az egyes, területileg kiterjedt kultúrák termékeinek betakarításánál nagymértékben nőtt az emberi munkaerő-szükséglet. Az általános, mindennap jelentkező munkálatokat a mezőgazdaság állandó dolgozói el tudják látni. Bizonyos munkacsúcsok keletkeztek azonban a korábban telepített gyümölcsösök termőre fordulásával, a 2—3 éves szőlőtelepítésekben és a törpe gyümölcsfák ápolásában. A KISZ központi bizottsága fölismerte nepgazciasagunK munKaero-problemait es kidolgozta az építőtáborok meg- valosHasaltak módozatait. Az íljusagi szervezet okosan es hasznosan kapcsol la össze a nepgazoasag' igényét fontos politikai és nevelesi feladatával. az ifjúsági építőtáborokban olyan formáját találta meg a munkaerőgondok enyhítésének, amely komplex együttesét adja a politikai és a munkára nevelesnek. Az elképzelés találkozott a tanulóiíjak akaratával, és a KISZ hívó szavára lelkesedéssel, tenniakarással indultak dolgozni az építőtáborokba. Ez a mozgalom országos méretűvé és társadalmi ügy gyé vált. Az eltelt tíz esztendő során középiskolások, egyetemi hallgatók, pedagógusok, oktatók, fizikai dolgozók, vállalatvezetők, sporto lók, művészek, állami- és pártvezetők ismerkedtek a táborozással. Részvételükkel alakították, formálták, elismerésükkel buzdították, segítették a mozgalom részvevőit A mozgalom híre hazán! határain túl is elterjedt. Évről évre több száz külföldi diák érkezik hazánkba ismerkedni ifjúságunkkal, munkájával. életével, népünk kultúrájával, a szocializmus építésének eredményeivel. Fiataljaink az állanti gazdaságokban több mint egymillió mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le és készítettek elő hazai és külföldi szállításra. A gyümölcs és zöldség nagy része exportáruként értékes valutát hozott országinknak. A fiatalok segítsége nélkül nem tudtuk volna megvalósítani például hibridkukoricaprogramunkat, amely alapja volt a kukoricatermelés erőteljes fejlődésének. Szorosan a mezőgazdasági termelés növelését szolgálja az a több száz kilométer hosszú csatornahálózat, öntözőrendszer, amelynek kiépítésével több tízezer hold addig nem, vagy csak gyengén termő terület vált termővé és öntözhetővé. Az eddig ledolgozott csaknem húszmillió munkaóra értékes gazdasági eredményeket jelent — mondatta Losonczi elvtárs. — Nehezen fejezhető ki forintban az érték, amely a KISZ építőtáborok munkája nyomán létrejött. A gazdasági feladatok mellett az építőtáborok célja az is, hogy tanulóifjúságunk közvetlenül megismerje a fizikai munkát, a fizikai munka nehézségeit, belekóstoljon a sokoldalú, gyakorlati termelőmunka szépségeibe és gondjaiba. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban arról szólt, hogy az építőtáborokban dolgozó fiataljainkra milyen hatással volt a munka. — Közvetlenül a gyakorlati valóságban ismerkedhettek meg a termelőüzemek tevékenységével — mondotta. — Nap mint nap tapasztalhatták környezetükben a mezőgazdasági dolgozók áldozatos, fáradságos, de mégis szép munkáját és küzdelmét a természettel. A fiatalság, a magyar tanuló- ifjúság tömegeinek aktivitása, tenniakarása, munkája tehát kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ifjúságnak e munkáját nem egyszerűen a mezőgazdaság munkaerőgondjának áthidalásaként értékeljük. Mezőgazdasági üzemeink vezetői és dolgozói sem csak az elvégzett munka értékét, számokban kifejezhető hasznát láthatják az akcióban, hanem egész ifjúságunk lelkesedését, aktivitását, áldozatkészségét. Az élményekben gazdag táborozási időszak a végéhez közeledik. Fiataljaink becsülettel megállták helyüket a termelőmunkában, és nemsokára visszatérnek az előadótermekbe, tantermekbe, hogy legjobb képességük szerint készüljenek választott hivatásukra. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében sok sikert kívánok önöknek a tanulásban, kívánom, hogy a ma tízéves, szép és nemes építőtábort mozgalmunkat sikerrel vigyék tovább. A nagygyűlés után Losonczi Pál és kísérete hosszasan elbeszélgetett a megjelent magyar és külföldi fiatalokkal. Losonczi elvtárs alig tudott szabadulni az autogram- mot gyűjtő fiatalok gyűrűjéből. A fiatalok a délutáni órákban hajóki rándulása« vettek részt. r- t „En... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm...!” Hozzátartozók, érdeklődők százai állták körül augusztus 20-án délelőtt Kaposváron a Kossuth teret, ahol első alkalommal rendezték meg nyilvánosan néphadseregünk fiatal katonáinak eskütételét. A díszelnökségben ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Böhm József, a megyei párt-vb tagja, a megyei tanács vb- elnöke, Rostás Károly, a városi tanács vb- elnöke, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a fegyveres testületek és a különböző társadalmi szervezetek képviselői. »... szent kötelességüknek tartják szocialisKürtszó je- (,a hazánk védelmét.« lezte az elöl■ B Unn®g»i n Marcal (Folytatás az 1. oldalról) jaro parancsnok, Bogya Imre ezredes érkezését, akinek üdvözlő szavaira az eskütételre felsorakozott katonák hajrája válaszolt. Gombos Gábor alezredes köszöntötte ezután az ünnepségen megjelent vendégeket, az eskütételre felsorakozott katonákat és hozzátartozóikat, majd felhangzottak az eskü szavai. Az esküt tett katonákat Bogya Imre ezredes köszöntötte. — Szilárdítsák soraikban az öntudatos fegyelmet. Legyenek hűek a csapatzászlóhoz, a katonai kollektívához, segítsék és neveljék egymást, hogy a jó szellemű alegységek testvéri közösségben mindenkor helytállhassanak — mondta többek között. Szavaira Papp Ferenc fiatal katona a maga és társai nevében ígéreteit tett, hogy mindenkor az eskü szellemében élnek és katonai feladataikat nagy felelősséggel látják majd el. A városi párt- és tanács-vb, Kaposvár lakossága nevében Rostás Károly, a városi tanács vb-etnöke üdvözölte az esküt tett katonákat. — Eskütételükkel alkotmányunk egyik legszebb, legma- gasztosabb, legfontosabb törvényének gyakorlati megvalósítására tettek fogadalmat: arra, hogy nünt magyar állampolgárok, szent kötelességüknek tartják szocialista hazánk védelmét. Városunk lakossága azt kéri önöktől, hogy a hadseregben, a nép hadseregében váljanak a szocialista hazát az eddiginél is jobban szerető emberré. Ez nálunk elválaszthatatlanul összekapcsolódik a más népek iránti — elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország népei iránti — tisztelettel és baráti érzéssel, a proletár internacionalizmussal — hangsúlyozta. Az impozáns ünnepség az esküt tett fiatal katonák dísz- menetével zárult- Sz. L. A rendkívüli száraz időjárás azonban sok tanulsággal is szolgált mezőgazdaságunk számára. Többek között bebizonyosodott, hogy jó termésre csak akkor számíthatunk hogy ha minden körülmények között elvégezzük az őszi mélyszántást. A korai vetések jobban bírták a szárazságot. A szárazság arra is megtanított bennünket, hogy az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése érdekében a jövőben mindent meg kell tenni. A megyei pártbizottság első titkára beszédében részletesen foglalkozott az új gazdasági mechanizmus bevezetésének eddigi eredményeivel is. Megállapította, hogy megyénkben a gazdasági reform bevezetése zökkenőmentesen történt. Az ipari termelés az 1967. év azonos időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal nőtt. A kenyérgabona felvásárlási előirányzatát a mező- gazdasági üzemek túlteljesítették. A felvásárlás és az értékesítés is jóval meghaladja 1967 első félévének eredményeit. Sertésből 41,4 százalékkal, vágómarhából 12,6 százalékkal, baromfiból 67.8 százalékkal, tejből 7,2 százalékkal értékesítettek többet mezőgazdasági üzemeink, mint az előző év azonos időszakában. A termelésben és az értékesítésben bekövetkezett fejlődés természetesen jótékony hatással van az életkörülmények alakulására is A bérből és fizetésből élők jövedelme 7 százalékkal emelkedett ez év első felében. A tsz-parasztság pénzbevétele a közösből és a háztájiból 22 százalékkal növekedett. A takarékbetét-állomány 17 százalékkal nőtt fél év alatt. így a takarékban lévő betét összege megközelítette a 800 millió forintot. Kedvezőtlenül alakult viszont a beruházási tevékenység az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt — állapíj _• S) >p_ rends zerénes. kerf- lödW gálóVflf tani. talhat íási csőkkel délyt 1 abban, gással még gát. tudjuk kü„ ben bontakozhax - ságirányítás új összes előnye. Az ünnepi nagygyűlés szónoka a továbbiakban kulturális kérdésekről beszélt. Többek között rámutatott arra, hogy megyénk szocialista fejlődése akkor lesz erőteljesebb és dinamikusabb, ha magasabb színvonalra emeljük a közművelődés és a népművelődés ügyét. — A , kultúra munkásaira nagy feladatok várnák és sok tennivalójuk lesz a jövőben. Az emberek tudatának fejlesztése elsőrendű kötele *sá- günk és feladatunk. Mii de- nekelőtt törekedni kell arra, hogy tárják fel é6 tegyék közkinccsé megyénk haladó irodalmi, képzőművészeti és történelmi hagyományait. A kulturális szervek még céltudatosabban, még határozottabban munkálkodjanak azon, hogy megyénk dolgozóinak szakmai és általános műveltsége állandóan növekedjék. Németh Ferenc beszéde további részében részletes elemzést adott a nemzetközi helyzetről, külpolitikai kérdésekről, a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Az ünnepi beszéd után kedves epizód tanúi voltak a nagygyűlés részvevői. A Marcali Vörös Csillag Tsz küldöttei szerettei köszöntötték Németh elvtársat, és új gabonából sütött kenyeret nyújtottak át tiszteletük és megbecsülésük jeléül. A nagygyűlés részvevői ezután a tóttá meg Németh elvtárs. — művelődési házban megtekir»Erről is beszélni kell. Ez több dologból adódik. Többek között abból, hogy korlátozott a beruházási lehetőség, másrészt viszont a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használják ki mindenütt. Éppen ezért az év hátralévő hónapjaiban a fő figyelmet ezen a téren az tették a járás ipari ó; .- * gazdasági fejlődését bemuia.i kiállítást. A kiállításon a munkások és a dolgozó parasztok képviselői baráti eszmecserét folytattak, és ajándékokkal kedveskedtek egymásnak. W. L. A hatalom szimbóluma Ünnepel az egész ország, parádés, látványos esemény- sorozat mindenfelé. Vj gyárakat, művelődési otthonokat, városrészeket vesz birtokába a nép; sortűz dördül a katonai eskün, rakéták sziporkáznak a Duna felett. Államalakulás. alkotmány, kenyér, néphatalom — ezek a fogalmak járják. S az államfő ezen a napon két kis somogyi falu vendége ... Csendben, csinnadratta nélkül, egyszerűen csak otthon van, választóival beszélget. — Valamikor volt itt, Atta- lában egy Baráth nevű ember. Megvan-e még? — A Józsi bácsi? Hogyne élne! Hetven körül jár, nyugdíjas ... — Az ötvenes években voltam vele tanfolyamon Ten- gelicen vagy Göllében. Jó beszédes ember volt... Így kezdődik. Hát a szövetkezet? Milyen a termés? És az attalai emberek hogy élnek? Figyelem az arcokat. Csak az első percekben van valami enyhe megilletődés rajtuk, de az is feloldódik. — Tudja, Losonczi elvtárs, úgy van ez nálunk ... És folyik, ömlik a szó természetesen, egyszerűen, a parasztemberek jóízű közvetlenségével. — Bizony, amikor a földet osztottuk, magam sem hittem volna ... — Hát igen, belenőttünk a nagy számokba. Emlékszem, tizennégyezer forint hitelt kaptunk. Hogy kétségbeesett mindenki: miből fizetjük visz- sza? Ma már... 7 — Azelőtt száz év kellett volna ehhez, higgye el, Losonczi elvtárs. Nézzen csak körül. Hetvenöt házat átépítettek a . faluban, tizenhét új nőtt ki a földből. És 126 televízió van! — Nézik-e a műsort? És mi volt a legizgalmasabb az utóbbi időben? — A táncdalfesztivál... — Boldog ország, boldog az a nép, amelyiknek ilyen gondjai vannak ... Igen, erre is kell időt szakítani. Pohárköszöntők hangzanak el. Az Elnöki Tanács elnöke mondja: — Higgyék el, nagyon jő érzés pont most, a mai napon beszélgetni választóimmal. Ez a találkozás kifejezi azt is, amit az alkotmány megfogalmaz: nálunk minden hatalom a dolgozó népé . .. Maguk nézik a tv-t, láthatják, hogyan gyakorolják a hatalmat nyugaton, hogyan érvényesül az az állítólagos demokrácia ... — Az emberekre, a munkára, a magyar népre, a békére ürítem poharamat... És az emberek meglepődnek. Losonczi Pál feláll, nem várja meg, hogy hozzá menjenek, odalép maga mindenkihez, Icoccint. mosolyog, közvetlen szavakat vált és meg- hajol feletteseinek kénviselői előtt. Rokonszenves, kifejező kép ez. Köszönetét mond a látogatásért Böhm József is. Dombóvári László is. a megyei párt-vb tagjai, akik Losonczi elvtárs kíséretében jöttek a Kanos völgyébe. ■ S egy mozzanat még. talán a legkifejezőbb. Az attalai népfrontelnök búcsúzik: — Olyan, hogy somomri parasztember az ország első vezetőjével ülhessen eav asztalhoz. azelőtt bizony nem fordulhatott elő . . . S az államférfi válasza: — Mert nem innét került oda valaki... Talán meoértik.: a. néphatalom szimbólumát láttam ebben nz. alkotmánynapi találkozásban. 3. B.
