Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-22 / 196. szám

Csütörtök. 1968, augusztus 22. 3 Losonczi Pál, az Elnöki Tan S o mogyba n Alkotmányunk ünnepének előestéjén és augusztus 20-án Somogyba látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, megyénk országgyűlési képviselője. Hétfőn részt vett Balatonbog- láron a mezőgazdasági építőtáborok tízéves jubileuma alkalmából tartott rendezvényeken, ked­den délelőtt megtisztelte jelenlétével a néphadsereg fiatal katonáinak első nyilvános eskütéte­lét a Kossuth téren, majd választókerületébe látogatott. Ezekről az eseményekről számol be összeállításunk. Tízévesek az ifjúsági építőtáborok Augusztus 19-én Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Balatonboglárra látogatott. Megyénk vendégét Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és kö­szöntötte. Losonczi elvtárs a délelőtti órákban a Vikár Bé­la Művelődési Ház szabadté­ri színpadán találkozott az if­júsági építőtáborok küldöttei­vel, majd beszédet mondott az egybegyült több mint ezer fiatal előtt. Losonczi Pál beszéde elején méltatta augusztus 20-a, Nép- köztársaságunk alkotmánya születésnapjának jelentőségét. Részletesen vázolta és ele­mezte azokat a történelmi kö­rülményeket, amelyek lehető­vé tették alkotmányunk meg­teremtését. Ezután az elért eredményekről és célkitűzé­sekről, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséről, jelen­legi helyzetéről, gondjairól és feladatairól szólt. — Jóleső érzéssel vehetjük számba sikereinket — mon­dotta —, ugyanakkor tudatá­ban vagyunk gondjainknak, nehézségeinknek is. Elismer­ve és elemezve ezek okait, közös összefogással, a társa­dalom erejével rendre meg­oldjuk a problémákat. Ismeretes, hogy a magyar mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés, a ter­melés belterjes irányú fej­lesztése, az intenzív, nagy ho­zamú kultúrák meghonosítása a gyors eredmények mellett érthető gondokkal is jár. A gyökeres változás fokozott ütemű anyagi, technikai, mű­szaki fejlesztést, korszerű gazdálkodást, sok és jól kép­zett szakembert igényel. A mezőgazdaság intenzív fej­lesztése során az egyes, terü­letileg kiterjedt kultúrák ter­mékeinek betakarításánál nagymértékben nőtt az emberi munkaerő-szükséglet. Az ál­talános, mindennap jelentke­ző munkálatokat a mezőgaz­daság állandó dolgozói el tud­ják látni. Bizonyos munka­csúcsok keletkeztek azonban a korábban telepített gyümöl­csösök termőre fordulásával, a 2—3 éves szőlőtelepítésekben és a törpe gyümölcsfák ápolá­sában. A KISZ központi bizottsága fölismerte nepgazciasagunK munKaero-problemait es ki­dolgozta az építőtáborok meg- valosHasaltak módozatait. Az íljusagi szervezet okosan es hasznosan kapcsol la össze a nepgazoasag' igényét fontos politikai és nevelesi feladatá­val. az ifjúsági építőtáborok­ban olyan formáját találta meg a munkaerőgondok eny­hítésének, amely komplex együttesét adja a politikai és a munkára nevelesnek. Az elképzelés találkozott a tanulóiíjak akaratával, és a KISZ hívó szavára lelkese­déssel, tenniakarással indul­tak dolgozni az építőtáborok­ba. Ez a mozgalom országos méretűvé és társadalmi ügy gyé vált. Az eltelt tíz esz­tendő során középiskolások, egyetemi hallgatók, pedagó­gusok, oktatók, fizikai dolgo­zók, vállalatvezetők, sporto lók, művészek, állami- és pártvezetők ismerkedtek a tá­borozással. Részvételükkel alakították, formálták, elis­merésükkel buzdították, segí­tették a mozgalom részvevőit A mozgalom híre hazán! határain túl is elterjedt. Év­ről évre több száz külföldi diák érkezik hazánkba ismer­kedni ifjúságunkkal, munká­jával. életével, népünk kul­túrájával, a szocializmus épí­tésének eredményeivel. Fiataljaink az állanti gazda­ságokban több mint egymillió mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek le és készítettek elő hazai és külföldi szállításra. A gyümölcs és zöldség nagy része exportáruként értékes valutát hozott országinknak. A fiatalok segítsége nélkül nem tudtuk volna megvalósí­tani például hibridkukorica­programunkat, amely alapja volt a kukoricatermelés erő­teljes fejlődésének. Szorosan a mezőgazdasági termelés nö­velését szolgálja az a több száz kilométer hosszú csator­nahálózat, öntözőrendszer, amelynek kiépítésével több tízezer hold addig nem, vagy csak gyengén termő terület vált termővé és öntözhetővé. Az eddig ledolgozott csak­nem húszmillió munkaóra ér­tékes gazdasági eredményeket jelent — mondatta Losonczi elvtárs. — Nehezen fejez­hető ki forintban az érték, amely a KISZ építőtáborok munkája nyo­mán létrejött. A gazdasági feladatok mellett az építőtá­borok célja az is, hogy tanu­lóifjúságunk közvetlenül meg­ismerje a fizikai munkát, a fizikai munka nehézségeit, be­lekóstoljon a sokoldalú, gya­korlati termelőmunka szép­ségeibe és gondjaiba. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban arról szólt, hogy az építőtáborokban dol­gozó fiataljainkra milyen ha­tással volt a munka. — Köz­vetlenül a gyakorlati valóság­ban ismerkedhettek meg a termelőüzemek tevékenységé­vel — mondotta. — Nap mint nap tapasztalhatták környe­zetükben a mezőgazdasági dolgozók áldozatos, fáradsá­gos, de mégis szép munkáját és küzdelmét a természettel. A fiatalság, a magyar tanuló- ifjúság tömegeinek aktivitása, tenniakarása, munkája tehát kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ifjúságnak e munkáját nem egyszerűen a mezőgaz­daság munkaerőgondjának áthidalásaként értékeljük. Mezőgazdasági üzemeink ve­zetői és dolgozói sem csak az elvégzett munka értékét, szá­mokban kifejezhető hasznát láthatják az akcióban, hanem egész ifjúságunk lelkesedését, aktivitását, áldozatkészségét. Az élményekben gazdag tá­borozási időszak a végéhez közeledik. Fiataljaink becsü­lettel megállták helyüket a termelőmunkában, és nemso­kára visszatérnek az előadó­termekbe, tantermekbe, hogy legjobb képességük szerint készüljenek választott hivatá­sukra. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében sok sikert kívánok önöknek a tanulásban, kívánom, hogy a ma tízéves, szép és nemes építőtábort mozgalmunkat si­kerrel vigyék tovább. A nagygyűlés után Loson­czi Pál és kísérete hosszasan elbeszélgetett a megjelent magyar és külföldi fiatalok­kal. Losonczi elvtárs alig tu­dott szabadulni az autogram- mot gyűjtő fiatalok gyűrűjé­ből. A fiatalok a délutáni órákban hajóki rándulása« vet­tek részt. r- t „En... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm...!” Hozzátarto­zók, érdeklő­dők százai áll­ták körül au­gusztus 20-án délelőtt Ka­posváron a Kossuth teret, ahol első alka­lommal ren­dezték meg nyilvánosan néphadsere­günk fiatal ka­tonáinak es­kütételét. A díszelnök­ségben ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Böhm József, a megyei párt-vb tagja, a me­gyei tanács vb- elnöke, Rostás Károly, a váro­si tanács vb- elnöke, a ha­zánkban ideig­lenesen állo­másozó szovjet csapatok, a fegyveres tes­tületek és a különböző tár­sadalmi szer­vezetek képvi­selői. »... szent kötelességüknek tartják szocialis­Kürtszó je- (,a hazánk védelmét.« lezte az elöl­■ B Unn®g»i n Marcal (Folytatás az 1. oldalról) jaro parancs­nok, Bogya Imre ezredes ér­kezését, akinek üdvözlő sza­vaira az eskütételre felsora­kozott katonák hajrája vála­szolt. Gombos Gábor alezredes kö­szöntötte ezután az ünnepsé­gen megjelent vendégeket, az eskütételre felsorakozott ka­tonákat és hozzátartozóikat, majd felhangzottak az eskü szavai. Az esküt tett katoná­kat Bogya Imre ezredes kö­szöntötte. — Szilárdítsák soraikban az öntudatos fegyelmet. Legye­nek hűek a csapatzászlóhoz, a katonai kollektívához, segít­sék és neveljék egymást, hogy a jó szellemű alegységek testvéri közösségben minden­kor helytállhassanak — mond­ta többek között. Szavaira Papp Ferenc fiatal katona a maga és társai nevé­ben ígéreteit tett, hogy min­denkor az eskü szellemében él­nek és katonai feladataikat nagy felelősséggel látják majd el. A városi párt- és tanács-vb, Kaposvár lakossága nevében Rostás Károly, a városi tanács vb-etnöke üdvözölte az esküt tett katonákat. — Eskütételükkel alkotmá­nyunk egyik legszebb, legma- gasztosabb, legfontosabb tör­vényének gyakorlati megvaló­sítására tettek fogadalmat: ar­ra, hogy nünt magyar állam­polgárok, szent kötelességük­nek tartják szocialista hazánk védelmét. Városunk lakossága azt kéri önöktől, hogy a had­seregben, a nép hadseregében váljanak a szocialista hazát az eddiginél is jobban szerető emberré. Ez nálunk elválaszt­hatatlanul összekapcsolódik a más népek iránti — elsősorban a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország népei iránti — tisztelettel és baráti érzéssel, a proletár internacionalizmussal — hangsúlyozta. Az impozáns ünnepség az esküt tett fiatal katonák dísz- menetével zárult- Sz. L. A rendkívüli száraz időjá­rás azonban sok tanulsággal is szolgált mezőgazdaságunk számára. Többek között bebi­zonyosodott, hogy jó termésre csak akkor számíthatunk hogy ha minden körülmények között elvégezzük az őszi mélyszántást. A korai vetések jobban bírták a szárazságot. A szárazság arra is megtaní­tott bennünket, hogy az öntö­zéses gazdálkodás kiterjeszté­se érdekében a jövőben min­dent meg kell tenni. A megyei pártbizottság el­ső titkára beszédében részle­tesen foglalkozott az új gaz­dasági mechanizmus bevezeté­sének eddigi eredményeivel is. Megállapította, hogy me­gyénkben a gazdasági reform bevezetése zökkenőmentesen történt. Az ipari termelés az 1967. év azonos időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal nőtt. A kenyérgabona felvá­sárlási előirányzatát a mező- gazdasági üzemek túlteljesí­tették. A felvásárlás és az ér­tékesítés is jóval meghaladja 1967 első félévének eredmé­nyeit. Sertésből 41,4 százalék­kal, vágómarhából 12,6 száza­lékkal, baromfiból 67.8 száza­lékkal, tejből 7,2 százalékkal értékesítettek többet mezőgaz­dasági üzemeink, mint az elő­ző év azonos időszakában. A termelésben és az értéke­sítésben bekövetkezett fejlő­dés természetesen jótékony hatással van az életkörülmé­nyek alakulására is A bérből és fizetésből élők jövedelme 7 százalékkal emelkedett ez év első felében. A tsz-parasztság pénzbevétele a közösből és a háztájiból 22 százalékkal nö­vekedett. A takarékbetét-állo­mány 17 százalékkal nőtt fél év alatt. így a takarékban lé­vő betét összege megközelítet­te a 800 millió forintot. Kedvezőtlenül alakult vi­szont a beruházási tevékeny­ség az iparban és a mezőgaz­daságban egyaránt — állapí­j _• S) >p_ rends zerénes. kerf- lödW gálóVflf tani. talhat íási csőkkel délyt 1 abban, gással még gát. tudjuk kü„ ben bontakozhax - ságirányítás új összes előnye. Az ünnepi nagygyűlés szó­noka a továbbiakban kultu­rális kérdésekről beszélt. Többek között rámutatott ar­ra, hogy megyénk szocialis­ta fejlődése akkor lesz erő­teljesebb és dinamikusabb, ha magasabb színvonalra emel­jük a közművelődés és a nép­művelődés ügyét. — A , kultúra munkásaira nagy feladatok várnák és sok tennivalójuk lesz a jövőben. Az emberek tudatának fej­lesztése elsőrendű kötele *sá- günk és feladatunk. Mii de- nekelőtt törekedni kell arra, hogy tárják fel é6 tegyék köz­kinccsé megyénk haladó iro­dalmi, képzőművészeti és tör­ténelmi hagyományait. A kulturális szervek még céltu­datosabban, még határozot­tabban munkálkodjanak azon, hogy megyénk dolgozóinak szakmai és általános művelt­sége állandóan növekedjék. Németh Ferenc beszéde to­vábbi részében részletes elem­zést adott a nemzetközi hely­zetről, külpolitikai kérdések­ről, a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdései­ről. Az ünnepi beszéd után ked­ves epizód tanúi voltak a nagygyűlés részvevői. A Mar­cali Vörös Csillag Tsz kül­döttei szerettei köszöntötték Németh elvtársat, és új ga­bonából sütött kenyeret nyújtottak át tiszteletük és megbecsülésük jeléül. A nagygyűlés részvevői ezután a tóttá meg Németh elvtárs. — művelődési házban megtekir»­Erről is beszélni kell. Ez több dologból adódik. Többek kö­zött abból, hogy korlátozott a beruházási lehetőség, másrészt viszont a rendelkezésre álló lehetőségeket sem használják ki mindenütt. Éppen ezért az év hátralévő hónapjaiban a fő figyelmet ezen a téren az tették a járás ipari ó; .- * gazdasági fejlődését bemuia.i kiállítást. A kiállításon a munkások és a dolgozó pa­rasztok képviselői baráti esz­mecserét folytattak, és aján­dékokkal kedveskedtek egy­másnak. W. L. A hatalom szimbóluma Ünnepel az egész ország, parádés, látványos esemény- sorozat mindenfelé. Vj gyára­kat, művelődési otthonokat, városrészeket vesz birtokába a nép; sortűz dördül a kato­nai eskün, rakéták sziporkáz­nak a Duna felett. Államala­kulás. alkotmány, kenyér, néphatalom — ezek a fogal­mak járják. S az államfő ezen a napon két kis somogyi falu vendége ... Csendben, csinnadratta nél­kül, egyszerűen csak otthon van, választóival beszélget. — Valamikor volt itt, Atta- lában egy Baráth nevű em­ber. Megvan-e még? — A Józsi bácsi? Hogyne élne! Hetven körül jár, nyug­díjas ... — Az ötvenes években vol­tam vele tanfolyamon Ten- gelicen vagy Göllében. Jó be­szédes ember volt... Így kezdődik. Hát a szö­vetkezet? Milyen a termés? És az attalai emberek hogy él­nek? Figyelem az arcokat. Csak az első percekben van vala­mi enyhe megilletődés raj­tuk, de az is feloldódik. — Tudja, Losonczi elvtárs, úgy van ez nálunk ... És folyik, ömlik a szó ter­mészetesen, egyszerűen, a pa­rasztemberek jóízű közvet­lenségével. — Bizony, amikor a földet osztottuk, magam sem hittem volna ... — Hát igen, belenőttünk a nagy szá­mokba. Emlékszem, tizen­négyezer forint hitelt kap­tunk. Hogy kétségbeesett mindenki: miből fizetjük visz- sza? Ma már... 7 — Azelőtt száz év kellett volna ehhez, higgye el, Losonczi elvtárs. Nézzen csak körül. Hetvenöt házat átépítettek a . faluban, tizenhét új nőtt ki a földből. És 126 televízió van! — Nézik-e a műsort? És mi volt a legizgalmasabb az utóbbi időben? — A táncdalfesztivál... — Boldog ország, boldog az a nép, amelyiknek ilyen gond­jai vannak ... Igen, erre is kell időt szakítani. Pohárköszöntők hangzanak el. Az Elnöki Tanács elnöke mondja: — Higgyék el, nagyon jő érzés pont most, a mai napon beszélgetni választóimmal. Ez a találkozás kifejezi azt is, amit az alkotmány megfo­galmaz: nálunk minden ha­talom a dolgozó népé . .. Ma­guk nézik a tv-t, láthatják, hogyan gyakorolják a hatal­mat nyugaton, hogyan érvé­nyesül az az állítólagos de­mokrácia ... — Az emberekre, a munká­ra, a magyar népre, a békére ürítem poharamat... És az emberek meglepőd­nek. Losonczi Pál feláll, nem várja meg, hogy hozzá men­jenek, odalép maga minden­kihez, Icoccint. mosolyog, köz­vetlen szavakat vált és meg- hajol feletteseinek kénviselői előtt. Rokonszenves, kifejező kép ez. Köszönetét mond a látoga­tásért Böhm József is. Dom­bóvári László is. a megyei párt-vb tagjai, akik Losonczi elvtárs kíséretében jöttek a Kanos völgyébe. ■ S egy mozzanat még. talán a legkifejezőbb. Az attalai népfrontelnök búcsúzik: — Olyan, hogy somomri pa­rasztember az ország első ve­zetőjével ülhessen eav asztal­hoz. azelőtt bizony nem for­dulhatott elő . . . S az államférfi válasza: — Mert nem innét került oda valaki... Talán meoértik.: a. néphata­lom szimbólumát láttam eb­ben nz. alkotmánynapi talál­kozásban. 3. B.

Next

/
Thumbnails
Contents