Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
Hétfő, 1968. augusztus 19. 5 SOMOÖT1 TfCPKAP Fölmérés négy üzemben Májusban avatták fel a Ka- linyin városrész első középületét. Szép vonalú, kétemeletes, modern üvegpalota irodákkal és laboratóriumokkal — ez a Somogy megyed Közegészségügyi-Járványügyi Állomás. Nemes, szép hivatást teljesít az itt dolgozó 86 orvos, vegyész, technikus, asszisztens: több mint háromszázhatvanezer ember és a Balaton-parti üdülők egészsége, higiénikus életviszonyai felett őrködnek. 53 különböző feladatkörben az élet sok száz jelenségére kiterjed a KÖJÁL-vizsgálatok, ellenőrzések figyelme. A kaposvári székház az ország egyik . legkorszerűbb közegészség- ügyi intézménye; megyei létesítményeink között pedig a legjelentősebbek egyike. A kitűnően fölszerelt laboratóriumok az épület emeleti számyrészében kaptak helyet. A m unkaegészségügyi laboratóriumban a munkahelyi ártalmak meghatározását, a vele káját is. Megállapította, hogy Nagyatádi Konzervgyárban fontos napirendeket tárgyal a szakszervezeti tanács, a döntéseket azonban a szakszervezeti bizottság hozza. Ez azt jelenti, hogy a működési szabályzatban rögzítettekkel homlok- egyenest eltérően a szakszervezeti bizottság irányítja a szakszervezeti tanácsot. Az Üjpesti Cérnagyár nagyatádi telepének szakszervezetét több vonatkozásban akadályozza a kettős gazdasági és szakszervezeti irányítás. Így fordulhatott elő, hogy az Üjpesti Cérnagyár a nagyatádi szakszervezeti bizottság megkérdezése nélkül adott 10 600 forint jutalmat a nagyatádi telep keretének terhére. Amikor a nagyatádiak tiltakoztak az önállóságukat sértő intézkedés ellen, a jutalom összegét az Üjpesti Cémagyár igazgatói keretéből fizették ki. Egyébként ebben az üzemben és a Dél-magyarországi Fűrészeknél is alapvető kérdésekben dönt a szak- szervezeti tanács. Színvonalasabb termelési tanácskozásokat vei nem foglalkoznak olyan komolyan a dolgozók javaslataival,- mint amit a termelésre, a munkaszervezésre vonatkozó megjegyzések megkívánnának. A Nagvatádi Konzervgyár művezetői nem készülnek föl alaposan a termelési tanácskozásokra. A Villamos- sági Gyárban nincs írásos nyoma a dolgozók észrevételeinek. Az üzemi demokrácia kibontakoztatásának érdekében feltétlenül szükség van arra, hogy mind a négv üzemben emeljék a termelési tanácskozások színvonalát. Lajos Géza A vízkémiai laboratóriumban Steiner Mária asszisztens a beküldött ivóvízminta vegyi analízisét végzi. Hogyan dolgozik a szakszervezet Bejczy Gyula vegyésztechnikus permetmara- dékot vizsgál a* élelmiszerkémiai laboratóriumban. A KOJAL-székház déli frontja. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megvizsgálta négy somogyi üzemben a szakszervezet tevékenységét, a hatáskörök kialakítását és a szak- szervezeti meg üzemi demokrácia érvényre jutását. A fölmérés a Kaposvári Villamos- sági Gyárra, a Dél-magyarországi Fűrészekre, a Nagyatádi Konzervgyárra és az Üjpesti Cémagyár nagyatádi telepére terjedt ki: Csak papíron Általában még mindig tisztázatlanok a hatáskörök és a munkamódszerek a megvizsgált négy- üzemben. A VBKM szakszervezeti bizottsága például még mindig nem küldte el a Villamossági Gyárnak a működési szabályzatot, s ezért nem tudják elkészíteni Kaposváron a szakszervezeti szervek működési szabályzatát. Az Üjpesti Cémagyár nagyatádi telepén elkészült a szabályzat, de nem tartalmazza az üzemi szakszervezeti tanács hatáskörét, működését és munkamódszerét. A másik két üzemé a szakszervezeti tanácstól a bizalmiakig magában foglalja a legfontosabbakat. Általános tapasztalat, hogy a hatáskörök és a munkamódszerek még nem valósultak meg, többségük csak papíron létezik. Egyébként is a működési szabályzat a központiak lemásolása, kevésbé tükröződnek bennük az üzemek sajátosságai. A szakszervezeti szervek mind a négy üzemben együttműködnek a gazdasági vezetéssel, a párt- és KlSZ-szerve- zettel. Az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepén azonban külön-külön tervez a párt-, a KISZ- és a szakszervezet, nem egyeztetik elképzeléseiket. Megsértették az önállóságot Megvizsgálta az SZMT a tzakszervezeti tanácsok munA négy üzemben általában közvetett úton vonják be a szakszervezeti tagokat az állásfoglalások kialakításába, s nem élnek a decentralizált taggyűlések lehetőségével. Pedig az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepén, ahol három műszakban dolgoznak, csak Így vonhatnák be az egész tagsá- got a vitás kérdések eldöntésébe. Az üzemi demokrácia érvényesülését vizsgálva az SZMT megállapította, hogy az új mechanizmus bevezetése óta pezsgőbbek a műszaki konferenciák és a termelési tanácskozások. Színvonaluk azonban eltérő a négy üzemben. Az Újpesti Cémagyár nagyatádi telepének kivételéA beküldött széklet és torokváladék vizsgálati anyagát táptalajba oltják. Itt derül ki, hogy a vizsgált anyagban előfordul-e kórokozó baktérium. i umban például a gyümölcsök permetmaradékait, s ezzel kapcsolatban a különböző növényvédő szerek ártalmait vizsgálják. A negyedik részleg a településkémia. Általában ivóvizeket ellenőriznek itt. Az ásott kutakból, élelmiszerüzemek, közintézmények kútjaiból és a közhasználatú kutak vizéből évente, a vízművekéből negyedévenként vesznek mintát. A járványügyi-bakteriológiai részleg a második emeleten helyezkedik el. Egvik laboratóriumában kizárólag a széklet- és torokváladék-leol- tások vizsgálatait végzik. A vérlaboratóriumban a Wassermann-reakcióra beküldött vizsgálati anyagokkal foglalkoznak. Ebbe a két laborhe- lyisésbe naponta százával érkeznek a megve kórházaiból és rendelőintézeteiből a különböző vizsgálati tégelyek. 1967- ben például 151 00(1 beküldött anyagon összesen 500 385 vizsgálatot végeztek el. A parazitológia helyiségeiben az emberi élősködők okozta szennyezettséget kutatják. Megelőző feladatokat (pl. szúnyog- és lárvairtást) is ellát- ' nak. és ugyanitt vizsgálták meg az imoortgvümOlcsökből vett mintákat is. Speciális vizsgálatokat végez az FAG- labona tórium és a kísérleti laboratórium, végül itt. ezen a folvo^ón kapott helyet a bakteriológiai munkákhoz nélkülözhetetlen tántalaikonvha is. A főépülethez az állatistál- ló kapcsolódik. N'7 Ti Inkát, teli- geri malacokat, birkákat tartanak iti. bizonvos kémiai 1a- bormnnkálatoVhoz szükséges savók termelésre. A megvei KÖT4L feladatköre átfogja valamennyi üzemünket és lakótelepünket. Ugyanakkor figyelemmel kíséri a köregácTcéwügvi követelmények megtartását a megye szomszédos helyiségekben pedig az élelmiszerek és a felszíni vizék bakteriológiai minősítését végzik. Ide kerülnek vizsgálatra a tömegétkeztetést konyhákon végzett szúrópróbák ételmintái és az ivóvizekből vett minták is. Az él elmi.szerké- miai laboratóriEgy színházi idény tanulságaiból Tizenhárom bemutatóra tekinthet vissza idei évadjában a Csiky Gergely Színház. Közönségsikerek és művészi értékű eredmények váltakoztak közepes értékű, illetve néhány kevésbé sikeres produkcióval. A bemutatók értékrendje sajátosan ellentmondásos képet mutat. A prózai művek, a jelentős irodalmi értékű és szocialista tartalmú darabok igényes, művészi tolmácsolása jobbára nem váltott ki nagyobb közönségsikert, és ez fordítva is áll. Sietünk megjegyezni: a fő probléma nem az, hogy a osupán szórakoztató igényű, főleg zenés darabok változatlanul nagyobb érdeklődésre, szívesebb fogadtatásra találnak. Inkább az okoz gondot, hogy a bizonyos fel- készültségre — a drámai élmény befogadásához —, a néző. alkotó gondolkodására is számot tartó, intellektuális mondanivalójú művek közönsége sajnos nagyon kevés. Általános, ízlésbeli kérdés ez; erre vonatkozik első észrevételünk: érdemes volna a színház alkotó kollektívájának egy-egy évad végén alaposabb hatáselemzést végeznie, hiszen nem lehet mindegy, honnan akarunk elindulni és hová kívánunk eljutni a közönségnevelésben, a szocialista ízlés formálásában. Az 1967—68-as évadot, mint a magyar dráma évét fogja ismerni a színháztörténet. Hu-, szonnégy új magyar darab kapott színpadot, nagyobb részük az ország vidéki színházaiban. Ebben a nemes törekvésből — jó hagyományai szerint — a kaposvári Csiky Gergely Színház is kivette részét. Két új magyar darab ősbemutatójára vállalkozott: az egyik. Az első 36 óra országos elismerést, érdeklődést váltott ki a dunántúli színházak II. találkozóján.. Ennek a találkozónak a megrendezése, lebonyolítása is az évad jelentős sikerei közé tartozik. Színháztudományi fórumokon később is gyakran szóba kerültek a kaposvári színházi viták eredményei, tanulságai, a szakemberek többségének elismerő véleményei alapján. A színház sikerei között szívesen emlékszünk néhány előadásra a mű jelentős irodalmi értékének, szocialista tartalmának művészi tolmácsolásáért. Változatlanul az évad leg- egységesejpb produkciójának —, a mű, az előadás és a közönség legjobb találkozásának — tf : ran a főiskolás Zsámbé- Icí Gábor diplomarendézésé- ben Goldoni Mir andolináját. Értékeiért ebben az első csoportban emlithetiük Az első 36 órát és az Első lovashadsereg magyarországi ősbemutatóját Sándor János rendezésében; s ide sorolhatjuk a Félix László rendezte Shakes- peare-előad.ást, a Macbethet is. Érdemük szerint annak idején szóltunk róluk. Ezút+a1 osupán egy-két észrevételünk volna. Színházunk művészi törekvései klasszikus, irodalmi értékű. szocialista eszmrisénű darabok előadására megbecsülést. elismerést érdemelnek. Sre-brigazó köt el erettsécrelc, műfaji követelmények, székhelyi és t.áielőadások terhei, nehéreére* kö^^ryatt0 vAllaU^oz- nak űi művekre, önálló művészi feladatokra. SolcPálö mű- aorooii+ikai i<*énvt kell t°He- aíteniük. Eközben — vidéki tarrarinb íjainkkor hasonlóan — önállóan eazdálkoönak. bla- tr*cí+rrmik ‘kell a fenntartás lratirrfSfZ^jt. Tesaatala.n vád é**né tehát a színházat, ha a mélyebb esrmei-művéazi értékű prózai művek rovására a 70- nés. illetve a. pusztán szórakoztató igénvű darabok túlsúlyát kifogásolnánk. Az elmúlt évad tanulságai alapján inkább két másik területen volna szükséges előbbre lépni. Éspedig közönségünknek a drámai élmény befogadásában, színházunknak pedig a szórakoztató műfaj színvonalában. Növelni a komoly művészi élményre fogékony nézők táborát — ez nemcsak színházon kívüli probléma. Legalább annyira a színház és a közönség kapcsolatának kérdése is. Ezért a kapcsolatért színházunknak is többet kellene tennie. Érdemes volna . felújítaniuk a korábbi kezdeményezéseket, a színházbarátok talál- koz.óit. klubrendezvényeit. Egyszóval: kísérletezni és megkeresni azokat a formákat, módszereket, amelyekkel közönségkapcsolatuk jobb és nagyobb lehet. A színpadi könnyű műfaj csoportjában színvonalas, jó szórakozást nyújtott a Három tavasz és — objektív fogyatékosságait leszámítva — a My jair lady. A két operettfelújítás közül viszont egyik sem volt szerencsés választás, és a többi szórakoztató műfajú darab is közepes értékű \/a.gy éppen fiaskót szenvedett produkció volt. Az egészséges, jó kikapcsolódás igénye jogos igény a közönség részéről. Ezért tartalmasabb és jobb zenés produkciókra volna szükség: itt minőségben többet vár a közönség, mint a múlt évadban. S hadd említsünk itt egy másik észrevételünket is. Műsortervezési következetlenség jellemezte az évadot a meghirdetett bérleti műsorterv 35—40 százalékos megváltoztatása miatt. A dolgok természetéből következik, hogy a színházigazgatónak joga van módosítani ezen a terven. Különösen, ha egy-egy alkalommal az ígért darabnál jobbat nyújthat. (Pl. a Miran- dolina esetében.) Ám, ha Ígérünk két zenés bemutatót (pl. Bajadér. Hawaii rózsája), és helyettük már ismert, játszott darabok erőtlen felújítását adjuk, ez mindenképpen csalódást okoz. Reméljük, ez a tanulság nawobb következetességre ösztönzi a Csiky Gergely Színház vezetőit. összegezve: látványos, nagy sikerekben nem bővelkedett Kaposváron az 1967/68-as évad. Művészi eredményei azonban nem vitathatóak néhány kevésbé sikeres vállalkozása ellenére sem. Wallinger Endre Bemutatjuk »Somogy megyei KÖJÁL
