Somogyi Néplap, 1968. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-02 / 180. szám

Péntek, 1968. augusztus 2. 3 SOMOGYIKfiPLAP r EEESZTÜL Z ORSZÁGON Surrognak a kerekek, az apró kilométeróra ritkuló kattogása jelzi, hogy járod a kerékpáros. Tarka inges, barnára sült fiúk hajtják a pedált, hátukon az elmarad­hatatlan »konyha« és a sátor. A bogrács füstös, a sátor színehagyott, ebből is látszik, régebb óta úton vannak. A somogyi falvakban so­kan megnézik őket, fölszere­lésükből látszik, hogy ország­járók. — Tavaly az Alföldet ke­rekeztük végig — mutatja a térképen a múlt nyáron meg­tett út vonalát Szedrest Gyula. Sándor, az öccse hoz­záteszi, hogy minden évben hosszabb túrát terveznek, és egyszer talán vállalkozhat­nak majd egy... — Azzal még várunk egy kicsit — szakítja félbe vá­ratlanul öccsét a megfontol­tabb testvér, mintha attól tartana, ha elmondják, ta­lán nem sikerül a terv: be­járni Európát. Mindketten diákok, Gyula, orvostanhallgató, Sándor gimnazista, mindegyikük sportol. Naponta 100—150 kilométert tesznek meg. Me­zőkövesdről indultak, Ceg­léd, Nagykőrös, Kecskemét, Dunaföldvár érintésével ér­keztek Pécsre. Csolconyavi- sontán, ahol találkoztunk, 668 kilométert mutatott az első kerékre szerelt kilomé­teróra. A legközelebbi cél egy er­dő széle, valahol Lábod ha­tárában, holnap aztán irány a Balaton. — Program? — Kötetlen — mondják mosolyogva —, és ezt csak így, kerékpárral lehet meg­valósítani. Ott állunk meg, ahol akarunk, addig mara­dunk egy-egy városban vagy községben, ameddig tetszik. — Étkezés? — Hátizsákból. Sajt és konzerv, és néha egy kis fő- zőcskézés. Még eddig meg is tudtuk enni — mosolyog a kisebbik fiú. — Legalább úgy kell tudni főzni, mint ahogyan kerékpározni tu­dunk, mert egy hosszabb tú­rára nem lehet elindulni csak konzervekkel. Ami pe­dig egy európai kőrúthoz kellene, akkora hátizsák ta­lán nincs is a világon. Nagy József A sokhasznú napraforgó Zsiradék, gyógyszer-alapanyag, állati eleség készül belőle A BÁRKATESTTŐL A HÁZGYÁRAKIG A vasbeton diadal útja Lakóépület vasbeton váza. A napraforgó-termesztés vi­lághelyzetét tekintve az utób­bi tíz év alatt ugrásszerűen fejlődött. A világszerte legfon­tosabb olaj növények — kókusz, olajpálma, földidió, gyapot, szója termelési szintje nem változott lényegesen az utób­bi években, a napraforgó-ter­mesztés azonban a többszörö­sére emelkedett Legnagyobb a termelés a Szovjetunióban, a balkáni országokban és Ma­gyarországon. A napraforgó fő értéke a magban levő olaj, ez különösen az étkezési zsiradékok fontos alapanyaga. Belőle készül az étolaj, mely világviszonylatban is közkedvelt és táplálkozás­élettani szempontból is igen értékes. De napraforgóból ké­szül a margarin is, amely ma már mint vajpótló anyag túl­haladta eredeti célját és álta­lános érvényű táplálkozási zsi­radékká vált, különösen az északi államokban. Az étkezésen kívül a napra­forgóolaj fontos ipari zsiradék, illetve ipari készítmények alapanyaga (textilszappanok, kenőszappanak stb.) A gyógy­szerkönyv is nyilvántartja a finomított napraforgóolajat, fő­ként injekciós célokra (pl. pe­nicillin) használják. A napra­forgó egyik fontos mellékter­méke az olajnyerés után visz- szamaradt fehérjedús pogácsa vagy dara, mely nagy kalória- értéke folytán kitűnő állati ta­karmány. Sikeres kísérletek folynak azonban arra is. hogy a napraforgóból készült héj- mentes daralisztet emberi táp­lálkozásra is alkalmazzák. A napraforgómag feldolgo­zásának, illetve az olajfinomí­tásnak egyik érdekes mellék­terméke az úgynevezett olaj- nyálka, amely értékes foszfor­tartalmú anyagot tartalmaz. (Növendékállatok etetésére és baromfitáphoz használják.) A maghéjat főleg tüzelésre hasz­nálják, de újabban — fehérje- tartalma miatt — takarmányo­zási célokból is kísérleteznek vele. Szára erősen fás kóró, mely az Alföld fában szegény vidékein részben még ma is pótolja a fát (tüzelő, kerítés). A friss szárat — silózva — ta­karmányozásra használják, de a napraforgót zöldtakarmány­ként is termesztik. A napraforgó termesztése ma már nagymértékben gépe­sített; a magfeldolgozás kor­szerű gépi berendezéssel és technológiával történik ha­zánkban is. A Somogy megyei Növény­védő Állomás laboratóriuma, a járási növényvédelmi főfel­ügyelők és a felügyelői hálózat megfigyelései szerint az egész megyében megkezdődött a szö­vőlepke második nemzedékének kelése. Mivel a kelés nem egy időben történik mindenütt, ezért folyamatosan kell figyel­ni gazdanövényeit (juhar, sze­der stb.), továbbá a házikertek gyümölcsfáin megjelenő kis hernyófészkeket. Különösen fontos a Balaton-part, a köz­utak és a községek belterületé­nek szövőlepke-mentesítése. A községek belterületén a véde­Milyen hosszú a „rövid idő“? „Elfelejtett“ ortopéd cipők »•Ortopéd cipő elkészítésé­re kapott engedélyt a fele­ségem. Az engedéllyel el­ment az Ady Endre utcai ktsz-be, ahol ezeket a cipő­ket készítik. Tudomásul vet­ték a rendelést, s azt ígér­ték, hogy rövid időn belül elkészül a cipő.« Az ígéret 1966. május 6-án hangzott el, de Guhián József berzeneei olvasónk feleségé­nek azóta sem készült el a cipője. — Nem ez az egyetlen pa­nasz — mondja Nagy Tibor, a KISZÖV osztályvezetője. — A Kaposvári Bőripari Ktsz vezetőihez hetek óta tömegesen érkeznek a beje­lentések. A ktsz hosszabb szünet után januárban kezdte meg ismét az ortopéd cipők gyártását. Ezt a profilt egy keszthelyi cégtől vette át. A A tömeges reklamációk után a ktsz meg a KISZÖV veze­tői vizsgálatot indítottak az új részlegnél. Megdöbbentő dolgokat tapasztaltak: ke­rült elő megrendelés a pa­pírkosárból, találtak »elfe­lejtett« munkalapokat és hiányosan kitöltött megren­deléseket. Az új részlegben nagyon rosszul ment a mun­ka. A vizsgálat után a részleg vezetőjét, Nagy Lajost fe­gyelmi úton elbocsátották, s helyette olyan nyugdíjast hívtak be a ktsz-hez, aki évekkel ezelőtt már foglal­kozott ezzel a munkával. A szövetkezet ezzel tulaj­donképpen rendet is terem­tett a saját portáján, de azok az emberek, akik ja­nuárban meg februárban beadott rendelésük után gyors munkára kaptak ígé­retet, ezzel korántsem elé­gedhetnek meg. — Türelmet kérünk a rendelőktől — mondja az osztályvezető. — Tudjuk, hogy ez az eset nem éppen bizalomkeltő, de az új veze­téssel szeretnénk mielőbb kielégíteni a régi igényeket, helyrehozni a ktsz hírnevén esett csorbát. De ehhez idő kell. Sajnos előfordulhat, hogy lesznek olyan megren­delőink, akiket méretfelvé­telre ismét be kell hívni. kezéseket a növényvédő állo­más végezteti, a közutak men­tén a védekezés a KPM; a vas­útvonalak, vasútállomások, őrbódék stb. védelme a MÁV illetékeseinek feladata. A Ba- laton-part egész hosszában a védekezésre csak Fiiból E és Ditrifon használható. A Növényvédő Állomás la­boratóriumának előrejelzése szerint augusztus 10-ig várha­tó a bagolypillék második nemzedékének megjelenése is. Az első nemzedék tömeges megjelenése után a második még veszélyesebbnek ígérke­zik. A fiatal lárva — a mocs­A XIX. század elején még világszerte kővel, téglával és fával építkeztek az emberek. A téglafalak hézagaiban azon­ban ekkor már helyenként vasszalagokat is elhelyeztek, ezek szilárdabbá tettéle az építményt. Alighanem ez a megoldás tekinthető a vasbe­ton szerkezetek elődjének. A beton és a vas együttes erre adta ki a francia ál­lam. Jóllehet Lambot kapta az első szabadalmat, mégis Joseph Monier-t tekintik a vasbeton-technika úttörőjé­nek. A francia kertész először virágvályúival hívta fel ma­gára a figyelmet, melyek be­tontestébe vashálót helyezett el. Néhány év múlva má.r vasbeton csövek, tartályok, lemezek, majd lépcsők építé­sére kapott szabadalmat ezzel az új technikával, ö épített elsőként a világon 2000 köb­méter űrtartalmú vasbeton víztartályt, valamint egy 16 méter nyílású hidat. Mindezt anélkül tette, hogy fogalma lett volna a szerkezetek szi­lárdsági méretezéséről! Nem sokkal később a mérnökök tudományos, matematikai ala­pokra helyezték az új szer­kospajor — a kelés utáni né­hány napon főleg a gyomokon, illetve a kultúrnövények le­velein táplálkozik. Ebben az időszakban könnyen elpusztít­ható, amikor azonban a talaj­ba húzódik, már sokkal nehe­zebb az irtása. A kertészek, gyökgumósok (répa, burgonya stb.), másodvetések fokozott fertőzésével kell számolni. Hogy nagy kár ne legyen, na­pi figyelésre van szükség. Megjelent a gabonafutrinka is. Főleg az árvakelések, szal­makazlak, széthagyott kom­bájnszalma körül rakja le pe­téit. Meg kell előzni, hogy ve­szedelmes lárvája, a csocsároló az ősszel kárt okozhasson. A száraz időjárás miatt a mezei pocok nagyon elszapo­rodott az egész megyében. El­lene csak állandó védekezéssel lehet eredményesen felvenni a küzdelmet. Egy mezei pocok pár évente 2500 utódot képes létrehozni. A burgonyabogér elleni vé­dekezésre bevált a Ditrifon, a nagyüzemek az AGROKER-nél megvehetik. Ezzel a szerrel a háztáji burgonyaterületek per­metezését is vállalhatják. A mérgezések megelőzése végett a munkavédelmi óvó rendsza­bályok megtartására hívja fel a növényvédő állomás a nagy­üzemek és a háztáji gazdasá­gok figyelmét. alkalmazásának első eredmé­nyét az 1845. évi párizsi vi­lágkiállításon csodálhatták meg a látogatók. A francia Lambot olyan bárkatestet épített ás mutatott be, me­lyet vasszalagokkal megerősí­tett betonfalak határoltak. kezetépítési módszert. A vas­betonstatika segítségével ez­után már egymást követték a merész megoldások. Milyen egyszerű is valójá­ban a vasbeton elkészítése: cementet vízzel és kaviccsal összekevernek, s ezt az előre elkészített vas »csontváz« kö­Tizenhárommillióval na­gyobb forgalmat ért el az év első felében a Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, mint egy évvel ko­rábban. A jubileumi munka­versenynek is nagy szerepe van abban, hogy a 162 millió forint értékű félévi áruforgalmi ter­vet négymillióval túlteljesítet­te a vállalat. Az idei munka- verseny két kaposvári bolt kezdeményezésére indult meg, s most negyvennégy üzlet a szocialista brigád, nyolcvanhat pedig a kiváló bolt címért küzd. A vállalások között sze­repelt az áruforgalmi terv túlteljesítése is, s ez meglát­szik a vállalat félévi eredmé­nyeiben. Alapkövetelménynek tartják minden boltban, hogy a náluk ré tömörítik. A siker titka, hogy a megszilárdult beton és a vas ugyanolyan mérték­ben tágul, illetve zsugorodik a hőmérséklet-változás hatá­sára, így egységes, szilárd és tartós szerkezetet ad. Elké­szítése minden más építkezé­si eljárásnál egyszerűbb és olcsóbb. Eleinte csak kisebb szerke­zeti részeket, födémgerendá­kat, födémkockákat készítet­tek vasbetétes betonból. A múlt század kilencvenes évei­ben azonban egy francia mérnök szabadalma forradal­mi fejlődést eredményezett. Az általa bevezetett új rend­szer fő jellemzője, hogy az egyes szerkezeteket az ösz- szes szerkezetek egység.. J • szefüggésében vásárolt áru megfeleljen a követelményeknek. A csoma­golt áruimái például maguk a bolti dolgozók végeztek szúró­próbaszerű minőségi ellenőr­zést. S ezt nem volt a legköny- nyebb megtenni, különösen ak­kor, amikor a Balaton-part napról napra változó igénye megfelelő áruválasztékot is kívánt. A fegyelem megtartá­sára pedig maguk a brigádok tagjai törekednek legjobban, hiszen egyetlen bírság kizárja őket a versenyből. A szigorú rendszabályok — legalább is a félévi mérleg szerint — nem maradtak eredménytelenek. Erősödött a bolti fegyelem — állapították meg, amikor az elmúlt hat hónap eredményeit értékelte a szakszervezet —, és nőtt a termelékenység is. Jöfiiink, láttunk, vásároltunk jABON a szövetkezet áruházaiban és boltjaiban Cint is uärjäk, keresse fföl I Megnyílt a tabi OTTHON ARUHÁZ bútorok, szőnyegek, függönyök, edények, háztartási cikkek áruháza. Nyári vásár a tabi ÁRUHÁZBAN aug. 12-ig alsó és felső ruházati cikkek, cipő és méteráruk 20—40 %-os engedménnyel! A hűtőgép-vásárlók utalványban 5 % engedményt kapnak, az utalvány bármely áru­ra beváltható. Egyet fizet — kettőt kap az engedményes hanglemezvásáron, a tabi könyvesboltban. NAGY ÁRUHÁZAK — NAGY VÁLASZTÉK! (5799) (Kercza) NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Megjelentek az első szövőlepkeherevők A világ első vasbeton készítmény-szabadalmát egy testté kiképezve építik fel Ma is ennek alapján építik korunk legtöbb vasbeton szer­kezetét. Ahogy teltek az évtizedek, egyre jobban tökéletesedett, finomult a vasbeton kivitele­zési technikája. 1917-től al­kalmazzák a beton mechani­kai tömörítését, úgynevezett vibrálását. Világszerte új zsa- luzási módszerek születtek, amelyek megkönnyítették a munkát. A nagy szilárdságú acélok nyújthatósága nem egyezett meg a betonéval: a az előregyártás megvalósítása, valójában ez tette lehetővé az építőipar nagyüzemesítését. Az előre gyártásnak egyik módja az, hogy épületelemeket állítanak elő a központi telephelyeken, és ezekből a helyszínen ösz- szeszerelik az épületeket. Jó néhány ház épül ezzel a mód­szerrel Kaposváron is. A ház­gyárak ennél tovább men­nek, hiszen egész épületegy­ségeket állítanak elő — a 130 bolt versenyez az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál kísérleti szerkezetek sorra megrepedtek. Hosszú évek munkájának eredményeként végre arra a megoldásra ju­tottak, hogy a betonba he­lyezett acélszálakat a betono­zás előtt meg kell feszíteni, s a betonnak a megfeszített szá­lakhoz kell kötődnie. Így szü­letett meg a még sokkal na­gyobb szilárdságú és teher­bírású előfeszített vasbeton. Űj korszakot nyitott a vas­beton történetében falelemekben az üvegezett ablakok, a csővezetékek stb. is benne vannak —, ami még jobban megkönnyíti az épí­tők helyszíni munkáját. Két­ségtelen, hogy mindkét eset­ben előzetesen nagy beruhá­zásokra, fokozottabb munka- szervezésre van szükség, de a megtakarítások mind időben, mind költségekben a fejlesz­tők elképzeléseit igazolják.

Next

/
Thumbnails
Contents