Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-16 / 165. szám
Kedd, 1968. július 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP MÁSFÉL ÉV UTÁN Kérdőjelek nélkül A deszkahalmazokkal, par- fcettahegyekkel körülrakott irodaházban feltételes módban folyt a beszélgetés. Keveset tudtak még az új gazdasági mechanizmus várható eredményeiről. Most megint Itt ülünk a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi irodaházában, s az akkor elhangzott kérdésekre próbáljuk megfogalmazni a választ. — Hát mit mondjunk? — kezdi a beszélgetést Ladányi Ferenc. (Másfél éve kalkulátor volt, most szállítási előadó.) — Bevált. Angyal István villanyszerelő: — A Feri többet tud mondani, mint mi. ö jobban ismeri a vállalati eredményeket. De azért azt mi is érezzük, hogy jól jött a mecha- n!zmus. — Miből? Csönd. Ügy látszik, nehéz megfogalmazni mindazt, amit naponta látnak, tapasztalnak. Sokszor hallottam már emberektől, hogy a munka, amit végeznek, számukra nem érdekes. Megszokták, ez a kenyerük. — Másfél évvel ezelőtt az alapanyagot csak akkor láttuk, amikor idehozták a telepre. Azt csináltunk belőle, amit lehetett, s nem azt, amire szükség volt. De csinálni kellett, hogy meglegyen a terv. S ha ez megvolt, senk5 sem törődött mással. És ha ráfizettünk? No és? Ez nem volt érdekes. — Most? — Azt gyártjuk, amire szükség van. Azért nem fekszenek itt a telepen a termékeink, viszik, mint az aranyat. Az emberek a munkapadoknál is összegezik az eddig eredményeket, hiszen az. új gazdasági szemlélet az üzemrészeket sem hagyta változatlanul. — Eddig mindig azt mondták, ha leállt egy gép: gyorsan csináljátok meg, mert szorít a terv. összevágtuk a munkát, megindult a masina, s azzal már keveset törődtek, hogy hamarosan olyan hiba miatt ismét le kellett állni, amit már kijavíthattak volna. Higgye el, ez alatt a félév alatt nálunk fogalom ez a szó: minőség. Az esztergályos, Cselőtei Tibor később még ezt fűzi hozzá az előbbi gondolathoz: — A jó minőséget csak jó gépekkel lehet elérni, s azt hiszem, soha nem fordítottak ennyi gondot a javításra, mint ma. Régen így számoltak az emberek: termeltem ennyi meg ennyi köbmétert, s ezért a táblázat szerint eny- nyi meg ennyi forint jár. Most meg azt nézik, milyen az az áru, amit termeltünk. S ez nekünk is jó, hiszen a munkás nemcsak termelő, hanem vásárló is. — Pedig a kezelés most bonyolultabb — mondja Angyal István villanyiszerelő. — De jobb az anyag — teszi hozzá az esztergályos. — Most Csehszlovákiából is érkezik hozzánk fa, s olyan minőségű, amilyet mi szeretnénk. Egy éve még az erdőgazdaságok is így gondolkodtak: télen rosszak az utak az erdőben, hát nyáron szállították a fát. Igen ám, csakhogy egyes fajták befülledtek, s ez nekünk egy sor gondot okozott. Most ez is megváltozott. Mi erre a bizonyíték? A gőzölő még nem dolgozik. Nincs munkája. Mert mindenkinek szívügye a minőségi felár. Az összehasonlítás tovább folyik. Hiszen legkönnyebb úgy bemutatni a megváltozott körülményeket, ha a régi mellé állítjuk. Azt mondják, most sokkal kevesebb a csavart, rosszul vágott fa. Olyan tükördeszkát adnak a gatte- rosok, hogy le a kalappal előtte. Pedig nem kerül ez sokba, csak egy kicsit több figyelmet kell szentelni a munkára. Egy műszakban nem kétszer, hanem háromszor élezik a fűrészeket. Ami legfontosabb: a munkások tartják ezt számon. — Igaz, hogy ez időkieséssel jár, s kevesebbet termelünk valamivel, de a jobb minőségű terméken többszörösen bejön ez. — Tehát mások az értékmérők, mint korábban? — Igen. És másként is nézi az ember a saját vállalatát, hiszen a zsebéről is szó van. Verseny van a gyáron belül, olyan verseny, amit nem kellett szervezni. — S ez jó maguknak? — Mindenképpen kihat az értékesítésre is, Vannak új termékeink, amelyekre eddig is szükség lett volna, mégsem gyártottuk. — Másfél évvel ezelőtt elég nehezen beszéltek erről. — Most már megmondjuk őszintén: féltünk egy kicsit. Az ember minden újtól tart. Hogy mi lesz, azon a központ törte a fejét. Most viszont már mi is jobban beleszólunk a dolgokba, s ha például tölgyre van szükségünk, akkor nem hozunk csert. Ez több pénzt is hoz a konyhára. A bérfejlesztést nem számítva — éppen most hallottuk —, ebben az évben a minőségi prémiumokkal együtt bárom százalékkal többet keresett minden munkás, mint tavaly. — Ez azt is jelenti, hogy jobban élnek az emberek? Az esztergályos szólal meg először: — Tudja, mit szokott kérdezni a feleségem? — Nem? — Mit főzzek? — Nyersed — válaszolok neki. Hát azt szokták megfőzni. Lehet, hogy ez így viccesen hangák, de volt idő, amikor tényleg az akozott gondot, hogy ezt sem lehet kapni, meg azt sem. Két éve még hetente egyszer mértek friss húst itt Barcson. Volt aki már hajnali háromkor oda állt az üzlet elé. Most mindig van hús. — És mi az, amin javítani kellene? — Ebben a hőségben gyakran kevés a sör. Meg lehet nélküle élni igaz, de azért csak szeret az ember a munka után egy-két üveggel bedobni. Kercza Imre ÉPÜL A MÁSODIK Már a második hatvan férőhelyes magtárpadlásos, önitalos borjúnevelő kácsi tsz-ben. Az épület szeptemberben készül el. épül a nagyszaPolányi nyár Az aratás embertől, géptől egyaránt nehéz munkát követel. A két kombájn, az egy aratógép és a tizenhét kézi kaszás mégis sávosan és szaporán dolgozik a polányi dirnbes- dombos határban. Még jó, hogy időnként feltámad a szél, s némi enyhülést hoz a forró- ságtól eltikkadóknak. Jó a termés A jól szervezett és szorgalmasan végzett munka eredményeként a 260 hold ősá árpa termése már magtárban van, a 330 hold búza aratásának is a vége felé járnak. A hatvan hold rozsot kézzel vágják le. Pár nap múlva talán már nem lesz lábon álló kalászos a határban. // FELVÉTELIZŐK Az autóbuszon már csak néhányon maradtunk: útitársaim valamennyien sötétbe öltözött, fehér inges, nyak- kendős fiatalemberek. Együtt szállunk le a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikumnál. Amíg beérünk az iskolához, hallgatom a beszélgetéseket. — Akkor voltam itt utoljára, amikor a gólyabálon az Illésék játszottak. De egészen más hangulatban jöttem, mint most... — De másként érezném magam, ha csak kirándulóként kellene megnézni ezt az iskolát! Megértem szavaikat. Még ebben a rekkenö hőségben is meleg percek várnák rájuk: felvételiznek. — A gyakorlatban is érezmarka = wilagszíniffc&nal! EURÓPÁBAN, AZSIABAN, AFRIKÁBAN ismert és keresett a vízműtársulások, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ipari üzemek vízellátását biztosítja. (5215) zük, hogy korunk a minőség forradalma — mondja dr. Veress László, a felsőfokú technikum igazgatóhelyettese. — Körülbelül százötven jelentkező közül kell kiválogatnunk azt az ötvenet, aki iskolánk hallgatója lesz. — Hárem napig folynak a felvételi vizsgák, az első nap tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon nehéz dolgunk lesz. A múlt év felvételizőihez viszonyítva sokkal jobban felkészültek a jelöltek. Három bizottságnál szóbeliznek a jelentkezők: zömmel fiúk, elvétve akad közöttük csak. lány. Tegnap már túlestek az írásbelin. Akik ma érkeztek, már megkapták a feladatot; biológiából és kémiából készítik az írásbelit. A Dunántúl szinte minden megyéje képviselteti magát a felvételin. Még Komárom megyéből is jöttek. A jelentkezők a megérkezéstől az elszállásolásig a felsőfokú technikum KISZ-fiataljaira vannak bízna. — A KISZ- csúcsvezetőség tagjai is ott ülnek a bizottságokban— mondja Dóra János KISZ-csúcstitkár —, mi is kérdezzük a jelentkezőket, milyen munkát végeztek eddig, sportoltak-e az ifjúsági szövetségben, tudnak-e valamilyen hangszeren játszani. Az itt elszállásolt fiatalokkal a KISZ-tagok beszélgetnek meghitten. Minden érdekel bennünket, hiszen az sem közömbös, kikkel lakunk s tanulunk majd együtt. A tapasztalatokról referálunk a felvételi bizottságnak. A frissen érettségizetteken kívül az élet legkülönbözőbb területéről jelentkeztek ide fiatalok. Van, aki gépipari technikumi végzettséggel, rövid technikusi gyakorlattal jött el felvételizni. Az indok: az üzemben bezárlnak érzi magát, érdekli az állattenyésztés, jobb kint a természetben. Van itt pékinas, katona és termelőszövetkezetben dolgozó technikus. A dr. Molnár László tanszékvezető bizottsága előtt megjelent egyik felvételiző már két éve dolgozik egy négyezer holdas termelőszövetkezetben. A kémia írásbelije nullára sikerült. Ebből a tárgyból a szóbeli is alig jobb. Viszont mint gyakorlati szakember jól tájékozott, ismeri és ahogy beszél róla, szereti is az állattenyésztést. Fent az emeleten egy másik bizottságnál izzad Mous- song Gyula. A szó szoros értelmében hosszú utat tett meg a felvételiig: Szőnyből utazott Kaposvárra. Sikerült az írásbeli, jó felkészültséget mutatott a szóbeli. — Miért választotta az állattenyésztést? — kérdi a bizottság egyik tagja. — Érdekelnek az állatok. Például a kutyák. Több nagy kiállítást megnéztem már. — Szintén foglalkozik kutyatenyésztéssel? — érdeklődnek tovább. A fiú elmosolyodik. — A második emeleten? Vannak, akik nem egyedül merészkedtek el a nagy próbatételre. Szabó Kálmánt például elkísérte a barátja. Mindketten katonák, sorstársak is. Dr. Madaras Tamásné a folyosón izgul a fiáért. Most szóbelizik. — Csatahelypusztán lakunk. Az ottani baromfitelepre járnak ki gyakorlatra ebből a technikumból a fiatalok. Ott ismerkedett meg velük a fiam. Ide szeretne járni ... Csak sikerüljön... Nem lesz könnyű az idén a technikum hallgatóinak sorába tartozni. Tavaly még tíz, tíz és fél pont is elég volt a felvételihez, de most legalább tizenkettő kell. A háromszoros túljelentkezés miatt csak a legrátermettebbek mondhatják majd jövendő otthonuknak a technikum épületét. Strubl Márts A kombáj nosok igen jól dolgoznak. Nyomukban a tarló rövid és egyenletes. Ferbel Sándor és Gelencsér János másodéves szakmunkástanulók is aratnak. A kombájnokat is tudják kezelni. Loósz Imre ösztöndíjas gépészmérnök-hallgató a kötelező gyakorlati idejét szülőfalujában tölti, s azon van, hogy a tsz összes erőgépe fennakadás nélkül dolgozzon. A kalászosok elég jól fizetnek. Az árpa 17 mázsát adott holdanként, az eddig learatott búza 14 mázsát, de a még lábon álló egyik búzafajta várhatóan 18—20 mázsás átlaggal fizet. Rozsból a becslés szerint 12 mázsa lesz a holdankénti termés. Kombájn után eke A szalma betakarítása együtt halad a kombájnolással, s ezt a munkát nyomon követi a tarlóhántás. A négy Belorusz meg a lánctalpas nehezen halad a kemény földben, de várakozásra nincs idő, mert kell a másodvetés. Nyári zöldtakarmányozásra 34 hold vegyes csalamádét vetettek el. Csak egy kiadós eső kellene. A termelési tervben előirányzott munkaegység-előleget a tsz eddig pontosan kiosztotta a tagoknak. Tíz vagon szálastakarmányt meg munkaegységenként 3 kiló árpát adtak előlegként. Az állattenyésztési ágazat az első félévi értékesítési tervét 180 százalékra teljesítette. Negyedmillióért korszerű, új szerelőműhelyt épít még az idén a tsz saját brigádja. Üzemet szeretnének A polányi Kossuth Tsz-ben ma már egyáltalán nincs munkaerőhiány, inkább az okoz gondot a vezetőségnek, hogy az embereket foglalkoztassa. Ezért kezdtek tárgyalásba a Kaposvári Villamossá": C vezetőivel, hogy létesítsenek Polányban egy 80 asszonyt foglalkoztató dobozkészítő üzemet. A tsz vezetősége és tagsága azon fáradozik, hogy a várható növénytermelési kieséseket a melléküzemek révén s egyéb módon pótolja, s a tervezett részesedést kioszthassák a tagoknak az év végén. Somfai Sándor A város lakosságához Tilos az ivóvizet pazarolni: öntözni, locsolni, autót mosni A város lakossága értesülhetett a sajtóból, a rádióból, és a televízióból, hogy a rendkívüli időjárás egész Európában vízellátási zavarokat okoz. A lakosság Kaposváron is igyekszik a vízhálózatból pótolni a csapadékhiányt, sóik helyen hűtésire használják az ivóvizet, más helyein hosszú órákig csorgatják a csapokat. A lakosság egy főre jutó vízfogyasztása — a tavalyi beruházás révén — az utóbbi hetekben a világvárosok átlaga fölé emelkedett. Ilyen mértékű fogyasztásra Kaposvár történetében még nem volt példa. Ezt a vízpazarlás okozta. Mivel aiz ivóvízkészletet a felszínközeli, kis mélységű vízadó szintekből nyerjük, a kutaknak a hozama nagymértékben a csapadék mennyiségétől függ. Ebben az évben városunk csapadékban a legszegényebb volt, s emiatt a kutak hozama is cseleként. Sajnos sok helyen a vízhálózatból locsolják a konyhakerteket és udvarokat Ez megengedhetetlen, hiszen egy konyhákért locsolása mintegy 30—40 lakos ivóvizét veszi el. A rendkívüli helyzet miatt a kertek locsolását, a járdák, udvarok öntözését, a gépkocsik mosását az ivóvízhálózatról a megyei tanács 1/1967. sz. rendelete V. fejezetének 31. paragrafusa alapján megtiltjuk. Végrehajtását ellenőrizni fogjuk, és a vízpazarlóikra a szabálysértési hatóságtól a legmagasabb összegű bírság kiszabását kérjük. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy az ivóvízzel a legmesszebbmenő gondossággal gazdálkodjon, vegye figyelembe, hogy a víz pazarlásával a magasabb fekvésű területeket fosztja meg az ivóvíztől. Ugyancsak felhívjuk az ipari üzemeket hogy az ivóvizet műhely, udvar és egyéb helyiségek locsolásos hűtésére ne használják, és a legszükségesebbre korlátozzák a vízfogyasztásukat. Fenti tiltó rendelkezésünk a víz ilyen, jellegű felhasználására is vonatkozik. A város zöld területeinek gondozását a városi tanács vb külön intézkedéssel szabályozza. A rendkívüli időszakot csak a rendelkezések szigorú megtartásával és a lakosság, az ipari üzemek vezetőinek fegyelmezett és megértő támogatásával tudjuk különösebb nehézség nélkül átvészelni. A SOMOGY MEGYEI VIZ- ÉS CSATORNAMŰ VALLALAT
