Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Vasárnap, 1968. július 14. 9 SOMOGYI NÉPLAP Bébiktttény A mellékelt szabásmin­ta alapján otthon is köny- nyen elkészíthetjük ezt a kis bébikötényt, amely ru­ha fölött is hordható, de nagy melegben kis bugyi­val ruha helyett is visel­hető. Meglévő karton­vagy vászonmaradékból, nagyobb kislány kinőtt ruhájából stb. is elkészít­hető. Díszítésül a szélére egy színű pántot, keskeny fodrot vagy farkasfogat ajánlunk. A szabásminta egy koc­kája 10 négyzetcentimé* ’ temek felel meg. Eszerint nagyíthatjuk fel a mintát. A hátrészt külön-külön kétszer, az elejét középen összehajtott anyagból egy­szer kell kiszabni. ÚTTÖRŐTÁBOROK 1 2 3 :::: !::: 4 5 BBBB BBBB ilSi 6 7 8 BBBB BBBB aaua BIDS 9 10 enc ■mat IBM íi Ny 12 iSS 13 14 :::: ■MBS BBBB ■ BBBB 15 16 17 18 «MR BBS! BRM IRXI 19 BBBB BBBB BBBB BBBB 20 :u; !S! 21 22 23 RRSI ül BBBB MM MM 24 23 üö 26 BBBB BBBB BBBB BBBB 27 BBBB Hí: 28 m VÍZSZINTES:- 1. Meder. 4. Fa is van rajta, visszafelé. 7. A Minisztertanács nyugdíjas elnöke. EL Festői vidék, sok táborral. 12. »Bepucolja« a házat. 13. Időmérő. 14. Nem felém. 15. Vízparton van. 17. Eltulajdonít. 19. Lidia becézve, visszafelé. 20. Aruba bocsátana. 21. Ezen a helyen. 23. Hínárba közepe! 24. Fekhelye. 25. A rovarok tapogatója. 26. Erre a partra. 27. Ad-e, a betűk keverve. 28. Liszttisztító szerszám FÜGGŐLEGES: 1. Juttat. 2. Madárlakások. 3. Makacs 4. Baranyai úttörőtábor. 5. Somogyi úttörőp aradi csőm a Balatonon. 6. Itt akar tartani még. 8. Egyik kéz. fr. Állateledel. 11. Éneklése. 12. Fejér megyei úttörőtábor. 16. A. I. 18. Gyógyvíz és úttörőtábor is van itt. 19. Kezével jelez. 22. Kettős mássalhangzó. 24. Adám becézve. 26. Zamat. (Kovács) Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 11, a függőleges 4, 5, 12, 18. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1968. július 19-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek ke­resztrejtvény«. Mút heti rejtvényünk helyes megfejtése: Lidó, Kék tó, Autós; Aranyhíd; Sellő. Lev Kasszil Svambránia nagy titka című könyvét nyerték: Györ- ke Éva, Faluhelyi Gábor, Kapos­vár; Tamásovics Klára, Somogy- vár; Gasparics Dezső, Böhönye. A toayvttkftt poétán küldjük ok A serdülők nevelési problémái a családban felesel, szemtelen a gyerek A szülők egyik leggyakoribb panasza az — s ezzel sokszor szinte kétségbeesve fordulnak a pedagógushoz —, hogy az eddig aranyos, szófogadó, ud­varias, de már serdülőkorban lévő gyermekük most felesel, szemtelen, tiszteletlen velük szemben. A leggyakoribb »kamaszhi­bák« ezek. A szülőknek számolniuk kell azzal, hogy 10—15 éves gyer­mekeiknél felmerülnek ilyen nevelési problémák. Nem sza­bad azonban azt gondolnunk, hogy ezek a hibák állandósul­nak is. Nagyrészt éppen a szülőkön múlik, hogy ne ál­landósuljanak. A serdülőkor nem krízis, nem katasztrófa a gyermek életében, de valóban olyan nehezebb fejlődési sza­kasz, az önálló egyéniséggé, a felnőtté alakulás időszaka, amely mind a szülők, mind a nevelők részéről fokozott fi­gyelmet, türelmet, tapintatot és tudatos nevelési eljáráso­kat igényel. Mint a felnőtt... A gyermek felesel, tisztelet­ien, szemtelen. Mi lehet ennek az oka? Sajnos nagyon sok szülő hajlamos arra, hogy gyermekében még ebben a korban is mindig a kisgyer­meket lássa. Viszont a gyer­mek épper. azt érzi, hogy már nem kicsi. Szeretne a felnőtt- höz hasonlítani. Innen adódik, hogy tudatosan vagy tudat alatt igyekszik olyan lenni, mint amilyennek a felnőtte* jük, vagy ami még rosszabb, nyilvánosan megszégyenítjük, csak makacsságot és még na­gyobb ellenállást váltunk ki belőle. Ilyenkor jön a vissza­beszélés, feleselés és az állan­dóan visszatérő kérdés: »-Ha nektek szabad, nekem miért nem?« S a legtöbbször mi kö­vetkezik ezután? A szülő ide­je és türelme fogytán vagy belefojtja a gyermekbe a szót, vagy még egyszerűbben: po­fonnal zárja le az ügyet. Pe­dig ebben az esetben is sok­kal jobb nevelési módszer lett volna a legyőzés helyett a ba­ráti meggyőzés módszerét al­kalmazni. A nagy igazságérzet Ne feledjük, hogy a serdü­lő kitűnő megfigyelő. Tiszte­letlensége a felnőttekkel szemben sokszor éppen abból adódik, hogy hallja, amint va­lamelyik rokonról vagy isme­rősről gúnyosan és nem éppen a legtiszteletteljesebb han­gon beszélnek. A hallottakat a serdülő kitűnően elraktároz­za magában, és alkalomadtán alkalmazza is a felnőttek leg­nagyobb megbotránkozására, pedig ismét csak úgy cseleke­dett, ahogyan a felnőttektől látta vagy hallotta. Ha például a szülők otthon türelmetlenek egymással vagy a nagyszülők­kel szemben, akkor ne várják el a gyermektől, hogy ő más legyen velük szemben. A ser­dülőben végtelenül nagy az igazságérzet is. Nincs az az érzékeny műszer, amely úgy reagálna a jelenségekre, mint a kamasz az igazságtalanság­ra. Szavakkal nehezen tudjuk őket nevelni, ha a szavak mö­gött nem áll aranyfedezetként a tett, a jó példa. S itt kell feltétlenül beszél­ni még a következetességről, mint nagyon fontos nevelési elvről. A következetlenség eb­bén a fejlődési szakaszban különösen nagy bajokat, ko­moly törést okozhat a gyer­mekben, a gyermek és a szü­lő viszonyában. Nagyon vi­gyázzunk arra, hogy ne a hangulataink, fáradtságunk irányítsák nevelési eljárásain­kat. Ne büntessük például olyan dolgokért, amelyeken máskor jót nevettünk. Mert a gyermek vagy fellázad és el- hidegül, mert ezt diktálja az igazságérzete, vagy kétszínű, alamuszi mindenkihez, min­den körülmények között al­kalmazkodó ember válik be­lőle. Csak példaként mondom el egyik tanítványom, egy tipi­kus kamasz esetét. Nagyon megérdemelt igazgatói dicsé­rőt kapott. Amikor két hét múlva megkérdeztem tőle, mit szóltak hozzá otthon, azt válaszolta: nem mutatta meg. Nagyon meghökkentett, miért tette ezt a meleg szívű, ott­honát, szüleit szerető fiú. Na­gyon határozottan megma­gyarázta: »Apám igazságtala­nul büntetett meg éppen azon a napon, amikor az igazgatói dicsérőt kaptam. Hát én is megbüntettem őt. Nem mutat­tam meg a dicsérőt, pedig i © OTTHON ÉS CSALÁD örülne neki«. Hiába beszéltem a gyermekkel, nem engedett az álláspontjából: kemény egyéniség volt és főként érzé? kény az igazságra. Már nem kisgyermek Az elmondottakhoz még né­hány jó tanácsot: ne követel­jük attól a serdülő gyermek­től, akit még kisgyermeknek tartunk, hogy úgy viselked­jék, mint a felnőtt. Ne fojt­suk beléjük a szót, ne torkoll­juk le őket a mindent job­ban tudó felnőtt pozíciójából. Szakítsunk időt arra és talál­juk meg a módját annak, hogy serdülő gyermekeinkkel már »felnőttként«, baráti mó­don beszélgessünk el minden problémáról, a saját problé­máikról is. Vonjuk be őket a család tervezgetéseibe is, hogy a gyermek valóban érezze a családban azt, amit a költő olyan szépen fogalmazott meg: »... a másik ügyéhez egész létemmel van közöm« Dr. Csermák Gézáné tanár két látja. Próbál váratlanul bekapcsolódni a felnőttek be­szélgetésébe, vitáiba, meghök­kentő dolgokat mond, felnőtt vicceket mesél stb. Mit tett tulajdonképpen a gyermek? Csak úgy igyekezett viselked­ni, mint a felnőttek. Ha ilyen esetben szigorúan leint­Jő ha tudjak: A TEJRŐL A tej alvadasa ellen forra­lással próbálnak védekezni a háziasszonyok. A tartósításnak pedig ez a módszere hátrá­nyosan befolyásolja a tej táp­anyagtartalmát. A gyors es erő-teljes forralásnál a tejcukor karamellizálódik, a vitaminok jó része elpusztul, a fehérjék közül az albumin és a globulin megalvad, a kazein pedig szin­tén elveszti természetes tulaj­donságait. (Ezért nem lehet például a forralt tejből túrót készíteni.) Márpedig ezekre a tápanyagokra rendkívül nagy szüksége van az emberi szer­vezetnek. A tej — természetesen a tel­jesen tiszta, csíramentes, tbc- mentes — eltartására lényege­sen jobb módszer a hűtés. Jég- és hűtőszekrényben, a fagy­ponthoz közeli hőmérsékleten a tej két-három napig is el­tartható, anélkül, hogy tápér­tékéből veszítene, vagy erje­désnek indulna. A forralásnál jobb megoldás a pasztőrözés, ami a káros bak­tériumok pusztulását szintén biztosítja. Ezt házilag is elvé­gezhetjük, ha a tejeslábost csak 60—65 fokra felmelegitve, fél óráig tartjuk lassú tűzön. A fogyasztás előtti pasztőrözést elvégezhetjük úgy is, hogy a tejet üvegbe öntve, ledugaszol­va vízzel telt fazékba állítjuk, és a vizet ugyancsak 60—65 fokra felmelegítve, fél óráig gőzöljük. A legpraktikusabb, legjobb megoldás azonban erre a célra a fütyülős, alumínium, kettős falu tejforraló edény használata. Sokan úgy próbálnak gátat vetni a tej olvadásának, hogy szódabikarbónát kevernek hoz­zá. A szódabikarbóna, de a szintén használt szalicilsav is csak tompítja, de teljesen nem gátolja meg a savanyodást, s így az íze sem jó, tehát ezek­kel a vegyi anyagokkal né kí­sérletezzünk. A tejkonzervek, a sűrített tej és a tejpor is huzamosabb ide­ig megőrzik ízüket és tápanya­gaikat. Jó tudni, hogy a sűrí­tett vagy kondenzált tej cukor hozzáadásával az eredeti térfo­gatnak egyharmadára sűrítve kerül forgalomba. A tejpor vi­szont főként sovány tejből ké­szül. Mindkét készítménynél nagyon fontos a szavatossági idő, mert a leggondosabb cso­magolás mellett sem tarthatók el evekig. A tejpor hamar ava- sodik, éppen ezért felhaszná­lás előtt a háziasszony kóstol­ja meg és ellenőrizze a csoma­goláson » szavatosság idejét. Hosszú vagy rövid haj? A legszebb nappaii frizurák egyike a nem' zetközi fodrászversenyen. És csak tájékozódásul a hosszú hajat ked­velő fiúknak, a Frisur című, legújabb német divatlapból, amelyben egyetlen hosszú hajú (iúfrizura sem található. Modern hullámmal kombinált nappalt vagy alkalmi frizura. Napjainkban taláh a legtöbb divatvitát a hajviselet, elsősorban a fiatal fiúk és lányok hajviselete váltja ki. Hosszú vagy rövid ha­jat viseljenek-e? Hosszú vagy rövid haj-e a divat? Ami a nőt hajdivatot illeti, a rövidre nyírt, sima, fiús frizura éppúgy divatos, mint a váltig érő hosszú haj vagy a konty-költe- mények. Nyárra természtesen sokkal prak­tikusabbak a rövidebb frizurák, mert ke­vésbé melegítenek. A túlzott tupírozás azon­ban, melynek segítségével az elmúlt években — és még sokan ma is — óriásra növelt haj­koronákat hordtunk a fejünkön, már a múlté. Külföldön évek óta ismét a sima, vagy enyhén hullámos hajviselet a divat. A tupírozással meggyötört hajszálak végre ismét a helyükre kerülhetnek majd, s a tu- pírozásból ma már csupán annyi helyesel­hető, amennyit az arc karakterének megfe­lelően a frizura formája megkíván. A frizurát egyébként, hogy az homlokba, arcba hajló vagy, arcból kifésült legyen-e, mindig az arc formája, karaktere szerint kell kialakítani úgy, ahogyan az az egyénnek a legelőnyösebb. Íme néhány csinos, új vo­nalú frizura:

Next

/
Thumbnails
Contents