Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-03 / 154. szám
SOMOGYI NÉPLAP 3 Szerda, 1968. Július S. Tsz-parasztasszenyok a balaloiföldvári fiajóállemáson wv' '“^r 'fc' !k ' VV.^'- -'M , ?■*:< ?* 1 |pá# 15 ü í- ty '* tr, ■■ - - f n>' • . !.} «•; , 5 ál r Postánkból Az ezredik erdőgazdasági szakmunkás A napokban fejeződtek be a vizsgák a Sző- csénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Az 1963-ban alakult intézet az idén bocsátotta útjára az ezredik szakmunkását: Domonkos Jánost, az Észak -somogyi Állami Erdő- gazdaság tanulóját. Az ünnepélyes oklevél-kiosztáson részt vett a vizsgabizottság elnöke, Vas Zoltán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakfelügyelője is. Daróczi Ambrus igazgató és a vizsgabizottság elnöke a két év munkáját értékelve elmondta: az idén minden tanuló megfelelt a vizsgán. Közöttük az intézet volt KlSZ-titká- ra, az ezredik szakmunkás kitűnő bizonyítványt és emléklapot kapott, ezenkívül az intézet megjutalmazta. A régi favágók helyébe lépő erdőgazdasági szakmunkások eddig két év alatt sajátították el a tudnivalókat. Az idén azonban Szöcsénypusz- tán is rátérnek a hároméves képzésre. Somogy két erdőgazdasági szakmunkásképző intézetében — a szőcsény- pusztaiban és a közép- rigódban — ebben az évben összesen százhu- szonkét tanuló kapta meg a szakmunkás-bizonyítványt — írja szerkesztőségünknek küldött levelében Ott Györgyné a szőcsénypusztai iskolából. A vártnál jii árpatermés falon (Tudósítónktól.) A tahi Egyetértés Termelő- szövetkezetben kizárólag gépek takarítják be az 1132 hold gabonát, az emberekre jobbára csak a munkaeszközök irányítása vár. Kézzel kell learatni viszont a 120 hold borsót. A 302 hold őszi árpa aratásával már végzett a szövetkezet, s a vártnál jobb átlagtermést értek el. Volt például olyan 35 holdas táblájuk, amelyik 16,5 mázsás holdanként! átlaggal fizetett. Már aratjuk a búzát és a tavaszi árpát is. Három kombájn és két kévekötő aratógép járja a táblákat, egy-egy nagy teljesítményű szalmalehúzó és bálázó gyűjti össze az alomnak valót, s három kaza- lozó hordja a magasba a szalmát. A gabonát kilenc pótkocsis vontató, két tehergépkocsi és 12 pár lófogat szállítja rendeltetési helyére. Van munkája még egy hagyományos cséplőgépnek is, a gabona tisztításához ezenkívül két villanymeg’hajtású _ gabonarostát is használnak. " Pártszervezetek a termelőszövetkezetekben A pártszervezetek általános gazdasági szervező és ellenőrző munkájának politikai tartalmát, elveit és alapvető módszereit a párt vezető szervei: a párkongresszus, a Központi Bizottság határozatai szabják meg. Az általános alapelvek és módszerek azonban »csak« irányelvek; nem mondják meg, hogy a pártmunka konkrét viszonyai között mi- lyen módszerek alkalmazása, milyen tartalmú határozat segíti egy-egy vállalat, üzem vagy más gazdasági egység politikai fejlődését, gazdasági előrehaladását. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy az általános alapelvek sémákká merevítése több kárt okoz, mint hasznot. Méginkább így van ez, ha a termelőszövetkezeti párt- szervezetek célszerű, hatékony gazdasági irányító és ellenőrző munkáját kell megszervezni. A szövetkezeti gazdaságokban működő pártszervezetek munkáját még bonyolultabbá, nehezebbé teszi a termelőszövetkezeti gazdaságok sajátos kettős jellege, az, hogy egyrészt szocialista nagyüzemek, másrészt a tsz-tagság legátfogóbb társadalmi szervei. A tsz-tagok egyszerre társult tulajdonosok és nagyüzemi munkavállalók; a tsz- ekben azonban nincsenek szakszervezetek, az általános érdekképviselet a közgyűlés és a különféle bizottságok testesítik meg. A felsorolást még „A hőség a legnehezebb" t/4 tűz a munkát segíti Többet a tervezettnél Az udvaron teherautó fordul. Porfelhőt küld a gyár felé. A domboldalon, ahonnan a földet hozza a szállítószalag, kukorica zöldell. — Hát nem a legjobban megy a munka. A Szigetvári utcai téglagyár vezetője, Horváth András kommentár nélkül közli magát a tényt. Hogy miért? Erre így felel: — A félévi nyerstéglagyártási tervünket csak 220 000 darabbal tudtuk túlteljesíteni. Az égetés már jobban sikerült: négyszáz- ezerrel több tégla került ki a kemencékből. — Hiszen akkor nincs semmi baj — vetem közbe. Szikár arca mozdulatlan. A hangja csendes és nyugodt. — De mi az ötvenedik évforduló tiszteletére nyers téglából négyszázezerrel, ége- tettből pedig hatszázezerrel vállaltunk többet a tervezettnél. \ __________________ A POSTA HÁLÓZATÉPÍTŐ ÜZEM kábelépítési munkákhoz földmunkára AZONNAL ALKALMAZ férfi segédmunkásokat, főiskolás, egyetemista fiatalokat jól fejlett, lehetőleg felső osztályos középiskolás diákokat MUNKAHELY: kizárólag Kaposvár város területe. Bérezés teljesítménybérben. Főiskolások és középiskolások a nyári szünidő alatt tetszés szerinti időre vállalhatnak munkát. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés: a Posta Hálózatépítő Üzem kirendeltségénél, Kaposvár, postaépület II, em. • Telefon: 13-015. (9879) — Az év vége még messze van. — Az igaz, de a harmadik negyedévben magasabb a terv. Most akartuk jobban megelőzni magunkat. Csakhogy közbeszólt a szárazság. Nagyon hantos a föld, a gép nem tudja rendesen megmunkálni. A gyárban ötvennégy ember dolgozik. Közülük hat diák. Most végezték el a nyolcadik osztályt. Itt a városszélen talán nem olyan rekkenő a hőség. A szél enyhíti a meleget. De csak az udvaron. — Ez a munka »megkérdezi« az emberektől, hogy mit bírnak. A nyersgyárban a lerakók mindig a tűző napon vannak. Az égetők meg a kihordók is izzadnak. Ha itt kint harminc fok van, akkor a kihurdóknak negyvenöt—ötven. Priger Mihály, az ügyeletes égető szó nélkül mutatja a tüzet. Csak. amikor végigfut a veríték a hátunkon, akkor szólal meg: — Éjjel más a tűz. Akkor lehet igazán élvezni. Olyan, mint a tej. A kemencében ezeregyszáz fokon izzik a tégla. — Nálunk naponta koponyánként meg kell lenni a hétezer téglának. A mondatra a kemence pirító tüze halk dohogással és hőséggel válaszol. Az égető a szenet szidja. Nem mindig egyforma a minősége, s ez sok gondot okoz. — Gondolom, ilyenkor selejt is akad. — Néha a rántás is odaég. Ez nem olyan, mint a gőzgép, hogy műszerekkel lehet ellenőrizni. Tapasztalat kell hozzá. Mert a tűz mindenről beszél. Csak érteni kell a tűz nyelvén. S az itteni emberek értenek. A kemence Hoffmann- rendszerű. Ez azt jelenti, hogy kör- jár benne a tűz. Egyik ol- nyerstéglát, Hét óra a katlanban be úakm berak ják a s a másikon szedik ki a készet, a harmadikon pedig izzó kohóhoz hasonlít. A kemence azonban sehol sem hűl ki teljesen. Az alagút- szerű térben rövldnadrágos emberek rakják kocsira a kiégetett téglát. És rettenetesen izzadnak. Talpamat a forró föld égeti. A téglapor itt csíp. — Mennyi vizet isznak meg naponta? Az embert, aki válaszolt. Molnár Józsefnek hívják. Hét órát tölt el naponta ebben a katlanban. — Egy vödörrel. — Aztán csak úgy mellékesen teszi hozzá: — Muszáj valamivel pótolni azt a folyadékot, amit kiizzad az ember. Társa, Medereczki Ferenc ezt mondja: — Nem azért, hogy dicsekedjek, de ez a régi brigád sok mindent megtesz ezért a gyárért. Ha mi elmegyünk, több nem lesz ilyen. — Hová mennek? — Hát nyugdíjba. Még hét év, uram. Tízet már lehúztunk itt a kemencékben. A vállalatnál összesen tizenötöt. A vélemény egyöntetű: a meleget a legnehezebb elviselni. A kemencében még megtoldják ezt azzal, hogy attól is függ, merre fúj bent a szél. Mert ha szembe jön az emberekkel a tűz, akkor még elviselhetetlenebb. — Előfordult már, hogy amikor feldobtunk a kiégett tégla tetejére egy papírdarabot, azonnal lángra lobbant. A tervről, a vállalásról egy szó sem esik. A munka ritmusa mégis mindig ezt juttatja a látogató eszébe. Az emberek együtt dolgoznak a lángokkal, mert a tűz a munkát, a tervteljesítést segíti. Kerem Imre lehetne folytatni. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy bár rendkívül sokrétűek a politikai munka vezetési funkciói, eredményességük az egymástól eltérő területeken alkalmazott változatos munkamódszereken túl elsősorban attól függ, hogy a pártmunka tartalmában hogyan igazodik a társadalmi— gazdasági változásokhoz, hogyan elégíti ki a továbbfejlődés szempontjából szükséges igényeket. A termelőszövetkezetek megszilárdításának feladata ma. egyet jelent a közös gazdaságok vállalati jellegének erősítésével. Ennek megvalósítása nem egyszerű, egy csapásra megoldható feladat, hanem számos külső és belső — pénzügyi, jogi stb. — feltétele van. A párt és a kormány intézkedései megteremtették a fejlődés külső feltételeit, a belső feltételek kidolgozása, a lehetőségek hasznosítása, a jövedelmezőbb gazdálkodás megteremtése viszont olyan napi feladat, amely a tsz-pa- rasztság tömegigényévé vált. A szövetkezetek fejlődésének, létének, ennek függvényében a kedvezőbb életfeltételek megteremtésének központi kérdése. __ Nem ennyire magától értetődő azonban a szövetkezetek társadalmi életének a fejlesztése. Pedig a szövetkezeti gazdaságok nagyüzemi jellege, és társadalmi oldala szerves egységet alkot, egymástól elválaszthatatlan, kölcsönös fejlesztésük feltételezi egymást, és a dolgozó emberről, a tulajdonosról való gondoskodás fontos feladatokat’ ró a vezetőkre. a pártszervezetekre. A szövetkezetek társadalmi jellege egyben megszabja a tsz- ék vállalatszerű működésének, vezetésének, így a pártszervezetek, tevékenységének az állami vállalatoktól eltérő sajátos vonásait. A termelőszövetkezetek egyrészt felelős vezetők által irányított vállalatok, másrészt a különböző társadalmi szerveken keresztül érvényesül a kollektív tulajdonosok döntése, beleszólása a közösség ügyeibe. A tsz- ekben az állami vállalatoktól eltérően fokozottabban érvényesül a dolgozók bevonása az irányításba, a tulajdonosi jogok gyakorlásába. Ä tsz-ekben a szövetkezetek életét érintő legfontosabb kérdésekben kollektiven születik az elhatározás, ilyen értelemben a demokrácia is szélesebb. Ennek megfelelően az egyszemélyi vezetés nem kizárólagos, hanem csak meghatározott időszakban, meghatározott keretek között, általában az üzemi, a gyakorlati feladatok megoldásában jelentkezik. A szövetkezet vezetősége beszámolási kötelezettséggel tartozik a tagságnak, és a párt- szervezetnek is. A legfontosabb, törvény által is meghatározott kérdésekben azonban a tsz vezetősége csupán előkészíti és a közgyűlés elé terjeszti javaslatát, amely végső soron dönt ezekben a kérdésekben. A közgyűlés azonban nemcsak a szövetkezet legfontosabb társadalmi szervezete, hanem politikai fórum is. A közgyűlés akkor tölti be igazán szerepét, ha a tsz-tag valóban úgy érzi magát, mint tulajdonos, mint gazda és mégis úgy dönt, hogy az ne legyen ellentétes a népgazdaság általános érdekeivel. Az ilyen légkör kialakításában igen nagy szerepe van a pártszervezeteknek. int említettük, a tsz- ekben nincs szakszervezet, amely a tsz- tagság érdekeit bizonyos esetekben képviselné. Ezt a funkciót első fokon a szövetkezet vezetősége, másodfokon pedig a közgyűlés látja el. Persze a közgyűlés és a szak- szervezet szerepe nem teljesen azonos még ebben az esetben sem. A közgyűlés nem véleményez, hanem dönt a fejlesztés, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszervezet vétójogát pedig a tsz-tagság gyakorolja a közgyűlésen. A közgyűlés azonban ősükén ül össze, ezért az új tsz- törvény bővíti az ellenőrző bizottság jogait. Ilyen körülmények között a tsz-pártszer- vezet politikai ellenőrző munkájával szemben még magasabbak a követelmények, még inkább indokolt a rendszeresség, a problémák idejében való feltárása és a kezdeményezések felkarolása. O. L, M' PAR A DICSOMSZEDŐK Tíz holdon termelnek paradicsomot a balatonkiliti Üj Tavasz Tsz kertészetében. Egy hete kezdték meg a szedését, most naponta 2—3 mázsa paradicsomot szállítanak a MÉK- nek, saját pavilonjuknak és a tsz-társulásnak. Ötnapos munkahét Bulgáriában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának és a minisztertanácsnak július elsején életbe lépett határozata értelmében a sztara-zagorai és a gabrovói kerület vállalatainak többségében, valamint más kerületek vezető az vállalataiban bevezették ötnapos munkahetet. A soron következő két esztendőben az ország valameny- nyi vállalatánál és hivatalánál, az egészségügyi és oktatásügyi intézmények kivételével, áttérnek az ötnapos munkahétre.
