Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

> (/> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK’ Ára: 1 forint Sommá Néplap AZ MS ZM P M EGYE 1 B 1 ZOTTSÁGA ÉS A M E GYE tTANÁCS LAPJA XXV. évíol/am, 1 64. szám * 1968. július 14., vasárnap- ­a Véget parlament ülésszaka Szombaton délelőtt 10 óraikor folytatta mun­káját az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Kállai Gyula és Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Kállai Gyula nyitotta meg az ülést, majd napirend szerint Péter János külügyminisz­ter tartott beszámolót a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai tevékenységéről. PÉTER JÁNOS: Külpolitikánkkal a magyar nép alapvető javait szolgáljuk :"C;' A nemzetközi helyzet leg­újabb változá­sai, a Magyar Népköztársaság külpolitikai erőfeszítései kellően indo­kolják a kor­mány javasla­tát, hogy ezt a külpolitikai be­számolót az or­szággyűlés ik­tassa tárgyso­rozatába. Be­számolóm ezek­ről a legújabb változásokról szól és azokról a külpolitikai vállalkozások­ról, amelyek­kel ezeket a változásokat — lehetőségeink határai között — segítjük kedvező irány­ba terelni. Röviden és egyszerűen így lehet összefoglalni a nemzet­közi változások lényegét: az utóbbi hónapokban számos jel azt mutatja, hogy újra köze­ledünk a nemzetközi vitás kérdésekre vonatkozó tárgya­lások lehetősége, a fegyveres konfliktusok politikai megol­dásának a keresése felé. Ezt megelőzően évek óta a nemzetközi viszonyok bonyo­lulttá válásának a növekedé­séről, a feszültségek fokozódá­sáról beszéltünk. Sőt, illeté­kes hivatalos megnyilatkozá­sok mindkét oldalról kezdtek már a termonukleáris háború növekvő veszélyéről beszélni. Volt idő, amikor valóban a harmadik világháború küszö­bén jártunk. Az ilyen helyze­tek olyankor alakultak ki, amikor az adott területen va­lamelyik fél nem számolt a tényleges erőviszonyokkal. Ezeket a valóban nagy fe­szültségeket időnként felvál­totta a tárgyalásos időszak. A tárgyalásos időszakok aránylag rövidebb ideig tar­tottak, mint a nemzetközi konfliktusok fokozódásának időszakai. A feszültségek és a harmadik világháború veszé­lye növekedésének szakaszait ilyen események jelképezik: a koreai háború, a berlini vál­ság, általában az európai fe­szültségek, az ellenforradal­mi kísérletek és a szuezi válság, a Kína, Kongó, Kuba, Indonézia és Ghana felett tornyosult veszélyek, a viet­nami konfliktus sokféle sza­kasza. A viszonylagos és átmeneti egyhüléseket a szemben álló felek közvetlen tárgyalásai készítették elő. Most azért beszélhetünk vi­szonylag kedvező jelekről, mert tárgyalásokat előkészítő megbeszélések folynak Pá­rizsban a vietnami konfliktus megoldásáról és mert azatorn- sorompó-egyezmény létrehozá­sa során a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlenül megállapodott abban, hogy to­vábbi tárgyalásokat folytat­nak a fegyverkezési verseny korlátozására és a nukleáris háború veszélyének csökken­tésére vonatkozóan. A tisztu­lási folyamatban lényeges szerepe van annak is, hogy készül a kommunista és mun­káspártok nagy találkozója. A jelenlegi helyzetben tehát a feszültségek növekedése és a helyzet bonyolódásának a fokozódása mellett egyes terü­leteken a feszültségek vi­szonylagos csökkenéséről és a bonyolult nemzetközi viszo­nyok bizonyos fokú tisztulásá­ról is , beszélhetünk. Mindez természetesen lehet nagyon is átmeneti jellegű. Most is úgy tekintünk a ked­vező tünetekre, hogy tudjuk, az erőviszonyokban nincs alapvető változás. Vagyis: az imperialista törekvések bár­mely pillanatban új agresszió­kat kezdeményezhetnek, s nemcsak a nemzetközi feszült­ségeket növelhetik, hanem a termonukleáris háború veszé­lyét is felidézhetik. nyokkal és lemondanak arról, hogy a világ csendőrei legye­nek, sikkor a mostani tárgya­lásokat előkészítő hivatalos vagy félhivatalos érintkezé­sekből valóságos tárgyalások lehetnek. Ilyen nemzetközi helyzetben végezzük külpolitikai mun­kánkat. Azt tekintjük fő fel­adatunknak, hogy minél ked­vezőbb nemzetközi viszonyok formálódását segítsük elő a Magyar Népköztársaság szá­mára. A Magyar Népköztársaság életfeltételeinek javulása szo­rosan összefügg a haladás, a szocializmus és a béke ügyé­nek győzelmeivel. Ezért mi legelső feladatunknak tekint­jük, hogy legnagyobb szomszé­dunkkal. a Szovjetunióval, az új világháború veszélye elleni harc fő támaszával minél szé­lesebbek és mélyebbek legye­nek gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataink. Ugyanígy törekszünk arra- hogy mindegyik szocialista or­szággal — hangsúlyozom, hogy mindegyikkel, Kubától Kínáig — bővítsük kapcsolatainkat és együttműködésünket. Erősít­jük kapcsolatainkat az úgy­nevezett harmadik világ or szágaival azzal a szándékkal, hogy szilárduljon szuverenitá­suk, erősödjék önállóságuk és gazdasági függetlenségük. Nö­veljük gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatainkat a fej­lett tőkés országokkal abban a meggyőződésben, hogy az egy más belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú tisz­teletben tartása mellett az ilyen kapcsolatok az emberiség békés, boldog jövőjének létre­hozásában jelentős alkotó té­nyezők lehetnek. Mindezek mellett részt veszünk abban a nemzetközi felkészülésben, amely arra irányul, hogy a neokolonialista és imperialista kalandor politikusok ellenfor­radalmi kísérleteit, politikai puccsait, fegyveres interven­cióit és agresszióit megelőzze, meghiúsítsa, felszámolja és megtorolja. így szolgáljuk a magyar nép alapvető javait egész külpoli­tikánkkal. A maga teljes egészében ér­telmezett nemzetközi tevé­kenységünk fő jellegzetességét a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának a kommunista és munkáspár­tok kölcsönös megértésének munkálására, a munkásmoz­galom egységének helyreállí­tására, a nagy tanácskozás elő­készítésére irányuló erőfeszí­tései határozzák meg. A nemzetközi helyzet fő problémái Fő feladatunknak tekintjük a kedvező nemzetközi viszonyok kialakítását nemzetközi viszonyok alakulá­sában, a háború és béke kér­désében. A jelenlegi viszonyok között különösen sok függ — a békés jövő tekintetében — az Amerikai Egyesült Álla­moktól. Ha az Egyesült Álla­mok vezető körei számolnak a tényleges nemzetközi erőin szo­A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéért felelős minden hatóság, szer­vezet és mozgalom abban a tudatban köteles élni, hogy döntő mértékben tőlünk, a ve­lünk együtt mozgósítható nemzetközi erőktől függ, sike­tül-e új fordulatot elérni a Péter János ezután így foly­tatta: A következőkben a nemzet­közi helyzetnek azokkal a fő problémáival foglalkozom, amelyeken mérhetőek a mai változások, s amelyek további sorsa eldönti, hogy tartósabb enyhülés vagy pedig minden eddiginél izzóbb feszültségek felé haladunk-e. A nemzetközi viszonyok mai változásainak előidézésében legközvetlenebb tényező a vietnami nép nagy sikere az amerikai agresszió ellen vívott harcban a csatatereken és a nemzetközi politikában. Az idei év eleji vietnami ellenof- fenzíva az Egyesült Államok militarista vezetőit az elé az alternatíva elé állította, hogy vagy növelik részvételüket a vietnami katonai események­ben mind a létszám, mind a haditechnika fokozása tekin­tetében és ezzel tovább növe­lik a nagyobb nemzetközi konfliktus, sőt esetleg a ter­monukleáris háború veszélyét, vagy pedig minden eddiginél komolyabb kísérletet tesznek a politikai megoldás keresésé­re, a vietnami javaslatok el­fogadására. A külügyminiszter ezután a délkelet-ázsiai helyzettel, a vietnami háború előzményei­vel és a párizsi tárgyalásokkal foglalkozott, majd így folytat­ta: A párizsi tárgyalások kez­dete a legfőbb jele annak, hogy változóban van a nem­zetközi légkör. Azon, hogy a párizsi tárgyalások, vagy leg­alábbis megbeszélések hogyan folytatódnak, eldől majd a kérdés: valóban enyhülés fe­lé haladunk-e, vagy minden eddiginél nagyobb arányú nemzetközi összeütközések irá­nyába. Bizonyos fokú kedvező vál­tozás érzékelhető a közel-ke­leti válság területén is. Kez- ór nők tebontakomí • politi­kai megoldás körvonalad, ame­lyeket az arab országok ma­gukévá tehetnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa novemberi határozatának végrehajtására az Egyesült Arab Köztársa­ságnak reális tervei vannak. Izrael viszont — agresszív és hódító törekvéseinek megfele­lően — elutasítja az ENSZ határozatát, és ésszerűtlen magatartásával egyre jobban elszigeteli magát, s leginkább éppen azt veszélyezteti, amiért küzdeni szándékozik: saját (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet küldöttség Varsóban Moszkvában szombaton hi­vatalosan bejelentették: július 12-én szovjet küldöttség uta­zott Varsóba, hogy részt ve­gyen a szocialistái országok ve­zetőinek találkozóján. A szov­jet küldöttség szombaton meg­érkezett Varsóba. A Moszkvában kiadott hiva­talos közlemény bejelenti, hogy a szovjet küldöttség tag­jai: Leonyid Brezsnyeo (a kül­döttség vezetője), Nyikola) Podgomij, Alekszej Koszigin, Pjotr Seleszt és Konsztantyin Katusev. (MTI) Cernik beszéde Prágában Prágában a nemzeti bizott­ságok dolgozóinak kétnapos tanácskozásának második nap­ján pénteken felszólalt Cer­nik csehszlovák miniszterel­nök. Hangoztatta, hogy a kom munista párt vezető szerepe csupán a szabad elhatározás alapján állhat fenn. »Semmilyen körülmények között sem mondunk le kom­munista pártunk vezető szere­péről, ezt a szerepet azonban nem értelmezhetjük ugyanúgy, mint a múltban« — mondotta Cernik. Felszólalásában kitért a csehszlovák—szovjet barátság kérdésére is. Hangoztatta, ez a barátság »nemcsak a szív­nek, hanem az értelemnek az ügye is«. Hívek maradunk a szocialista országok és a Var­sói Szerződés aláírói iránt vál­lalt politikai, gazdasági és katonai kötelezettségeinkhez, mivel ezeknek az országoknak a barátai vagyunk. Hihetnek nekünk. Ezek őszinte szavak, amejyek dolgozóink vélemé­nyét és érzését fejezik ki — hangoztatta Cernik. Csehszlovákia gazdasági helyzetéről szólva a miniszter- elnök megállapította, hogy az súlyos, de nem különösebben kritikus. A gazdasági szerke­zeten belül mélyreható arány­talanság áll fenn, amelyen szükségképpen kemény eszkö­zökkel kell javítani. (MTI) Az Egyesült Államok növeli dél-koreai támaszpontjainak számát Csoj Jung Hi dél-koreai hadügyminiszter pénteken Szöulban sajtóértekezleten be­jelentette, hogy az Egyesült Államok növelni fogíja dél­koreai légitámaszpontjainak számát Dél-Koreában jelenleg öt amerikai támaszponton 230 amerikai repülőgép állomáso­zik. A New York Times sze­rint a támaszpontok bővítése 40 millió dollárba kerül. Szünetel a vasúti közlekedés Kína és a VDK között Rendszerint jól értesült for­rások szerint Pakingből már két hete nem tudnak tovább utazni azok az utasok, akik vonattal szeretnének eljutni a VDK-ba. Az elmúlt két hó­napban ez többször is előfor­dult már hosszabb-rövidebb időszakra. Hanoiba teljesen rendszertelenül érkeznek meg azok a postai küldemények is, amelyeket vonatpostával adtak fel. Nem ismeretes, va­jon a vasúti közlekedés szü­netelése csak a szegély- forgalomban következett-e be, vagy hasonlóképpen veszte­gelnek a teherszállítmányok is. Kitüntetések, jutalmazások a vasutas nap alkalmából Tegnap a megye valameny- nyi állomásán megemlékeztek a vasutas napról. Az ünnepsé­geken a legjobb dolgozóknak kitüntetéseket, jutalmakat nyújtottak át. Bogdán Frigyes, a gyékényesi vasútállomás fő­nöke eddigi munkája elismeré­seképpen Kiváló vasutas mi­niszteri kitüntetést kapott Ér­demes vasutas címmel tüntet­ték ki Fogarasi Istvánt, a ka­posvári állomás csoportvezető­jét és Darabos Ferencet, a fű­tőház motorvezetőjét A munkahelyeken megtar­tott ünnepségeken száznégy ki­váló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt adtak át a vasutasok­nak. Jutalmazásukra 109 900 forintot fordított a MÁV Pé­csi Igazgatósága. A kaposvári gócponton hetvenen kaptak kiválódolgozó-jelvényt. A jó munka elismeréseképpen az igazgatóság 122 500 forintot fordított — a kitüntetetteken kívül — jutalmazásra. VASUTAS NAP ■HÜBE wmm lH ! ^í

Next

/
Thumbnails
Contents