Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-13 / 163. szám
Szombat, 1968. július 13. 3 SOMOGYINBPEAP Helyzetkép az állatpiacról Az év elején bizonyos fokú aggodalmat tapasztalhattunk az állattenyésztők körében. A magyar mezőgazda- ság esztendők óta tartó erőteljes fellendülése ekkor már az állattenyésztésben is jelentősen érződött, a termelőket örömmel töltötte el, hogy teli vannak az istállók, szépen gömbölyűdnek a hízó állatok. Ám ekkor váratlanul átvételi nehézségek jelentkeztek. Meghízott a sertés, a marha, de nem vitték el. .4z év elején: túlkínálat Azóta eltelt a gazdasági esztendő első féle. Ügy gondoljuk, kötelességünk a helyzet felől érdeklődni és a közvéleményt tájékoztatni. Meg kell tennünk ezt akkor is, ha egyértelmű és végleges válaszokat, azonnal megvalósítható tanácsokat még nem tudunk adni. Ezt hangsúlyozta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Nőth Boldizsár állattenyésztési osztályvezető-helyettes is, akinek felvilágosításait á következőkben foglalhatjuk össze. A sertéshizlaiásban a túlkínálatot az első félév végére. májusra, júniusra lényegében sikerült levezetni. Egyik hónapról a másikra ma már kevesebb hízott sertés átvétele húzódik át, mint tavaly ilyenkor. Emellett már bőven tapasztalhatunk úgynevezett előteljesítéseket, tehát a szerződött időpontoknál korábbi szállításokat is. Gondot okoz, hogy kocaállományunk márciusban igen magas volt, s így nagy malacszaporulatra számíthatunk. A takarmánytermelés mai kilátásai alapján az illetékeseknek már most fel kell készülniük arra, hogy az ősszel jelentkező süldőtöbbletet, illetve túlkínálatot levezessék, hogy ily módon a tenyésztői kedvet megóvjál?. A szarvasmarha-tenyésztésben — sajnos — negatív jelenségek. változó tendenciák tanúi lehetünk. A felkínált szarvasmarhák átvétele az első félévben hónapról hónapra javult ugyan, de a túlkínálatot még mindig nem sikerült levezetni, jelentősek az áthúzódások, az átvételi késések. A kereskedelem végeredményben átvevővel bírná a forgalmat, vá- góhídjaink és hűtőházaink azonban ma még nem tudnának annyi állatot feldolgozni és tárolni. Az export növelésének is vannak ésszerű korlátái, nincs értelme annak, hogy az eladások túlerőlteté- tésével végül is több marháért kevesebb pénzt kapjunk, mintha normális ütemben használnánk ki a külföldi elhelyezési lehetőségeket. Miért csökkeni a tenyésztői kedv? A kereskedelem azért ke- rüit ebbe a helyzetbe, mert a kínálat soha nem tar,asztalt mértékben megemelkedett. Az. idén például háromszor annyi tehenet akarnak eladni a termelők, mint tavaly ilyenkor. Egészségtelen mértékben növekszik a borjúkínálat is, és jelentősen csökkent az inszeminálások száma. Az okokat keresve kitűnik, hogy a fő tényező kétségkívül a tenyésztői ked j átmeneti és bizonyos fokú csökkenése, de ennek magyarázata rendkívül összetett. az egyes indokokat lehetetlen rangsorolni. Aki a határban jár, mindenki megérti, hogy az időjárás kedvezőtlenül hat a tenyésztői kedvre. Az eddigi takarmánykiesések és a további terméshozamok várható alakulása egyaránt óvatosságra inti a termelőket. Csökkenti a tenyésztői kedvet az is, hogy az állatforgalmi vállalat kellő érdeklődés híján nem tudta átvenni a felkínált szerződött vemhes üszőket. Különösen gyakori jelenség, hogy a háztáji gazdaság vagy egy-egy kistermelő nyakán maradt a vemhes üsző, le is ellett. A gazda úgy döntött, hogy akkor ezt az állatot a borjúval együtt megtartja, korosabb tehenét pedig eladja. Többek között azért van túl sok tehén a piacon. Egyébként felhívjuk a kistermelők figyelmét, hogy a meghiúsult vemhesüsző -eladási szerződés miatt az állatforgalmi vállalat köteles kötbért fizetni, ha ezt az előírt formában kérik. Vannak konstrukciós problémáink is. Az idén a korpát az kapja, aki a búzát termeli, tehát a nagyüzemi gazdaságok. Emiatt azonban megszűnt az úgynevezett tejkor- pajuttatás, s ez ugyancsak gondot okoz a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Tavaly a tsz-ek csak minden leellett üsző után kaptak 5000 forint állami támogatást. Ennek kedvéért szívesen átvennék a ház» tájiból a vemhes üszőket. Az idén viszont minden borjú után kapnak 2000 forintot. Az állami támogatás így nem kevesebb, viszont ma már nem sarkall olyan mértékben a háztáji gazdaságban inszémi- nált üszők átvételére. Ez okozza az állatforgalmi vállalat kihelyezési gondjait. Az átvételi nehézségek az összállománynak jelentéktelen, de még a szerződött állatállománynak is csak a kis részét érintik. A hír azonban gyorsan száll, és gyakran túlzó hír nyomán kialakult pesz- szi,mista hangulat is rossz hatással van a tenyésztői kedvre. Az összkép pozitív Elvitathatatlan tény, hogy mai gondjaink egy, a világ- színvonalhoz képest nem túlzott, viszonyaink között azonban magas színvonal nehézségei. Az a következetes program, amelyet agrárpolitikánk a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése végett esztendőkön át megvalósított, ma már termi gyümölcseit. A népgazdasági szempontból mondhatni létkérdésnek számító szarvasmarhaexport a külpiaci gondok ellenére is igen magas. A belső húsellátás jónak mondható. A legutóbbi állatszámlálás 2,1 millió szarvasmarhát talált a magyar mezőgazdaságban, s ennek a számnak az értékét külön növeli az. hogy emelkedett a tehénállomány is. Jó úton vagyunk tehát, és 3. népgazdaságnak — termelőnek egvaránt érdeke, hogy a lendületet ne engedjük megtörni, a kétségtelen nehézségek ellenére se essünk pánikba. A kormány külön gonddal figyelteti a tendenciákat, és kész a ’ " intézkedések megtételére. Nagyon fontos, hogy a termelők is kövessenek el mindent, bízzanak az agrárpolitikában, és ha erre valami egészen különleges okuk nincs, ne pocsékolják el szabadpiacon fele áron az értékes tenyészA DRAVA KINCSE A távolság legföljebb húsz kilométer lehet. Lefelé is meg fölfelé is ilyen hosszan kotorják a Dráva medrét. — »-Jó« időnk van — mondja az üzemvezető. — Volt olyan nap, amikor a negyvenöt fokot is elérte a hőség itt a vízparton. De termelünk, mert kell a kavics. Fölemeli az apró hordalékot, hosszan morzsolja a keze között. — Kincset ér ez. Kercza Imre — Termelünk. A napi teljesítmény négyszáz köbméter. — Van vevő? — A barcsi kavicsnak hírneve van. A pécsi panelüzem naponta háromszáz köbmétert kér. Hogy mást ne mondjak, ebből épül a pécsi tv-reléállomás is. Ha többet tudnánk termelni, többet vinnének el. De az évi hétezer köbméter kavicsot már így is csak két műszakban tudjuk előteremteni. A Dráva-parton beszélgetünk a barcsi kavicskotró üzem munkájáról Bázinger Márton üzemvezetővel. Sokszor hallottam már beszélni a Dráváról meg az aranyat érő hordalékról. Mindig a vizet mérte, hogy milyen magas, mert félt a víztől. Most is az áradást említem. — Kit érdekel? — mondja. —Az akkor volt, amikor még »teknővel« kotortunk. Ebben az évben nyolcszázezer forintért új gépeket vásároltunk. Ahol lehet, most ezek végzik a munkát. Persze nem könnyű most sem. A tavasz- szal idejött egy ember, s azt mondta: ő is szeretne háromezer forintot keresni. Rendben van — válaszoltuk —, de itt dolgozni kell ám. öt nap múlva elment. Nem bírta a tempót. A hajó háromnegyedóránként hoz egy rakomány sódert. Húsz köbméter fér el az uszályban. A partra szállítószalag továbbítja, aztán ismét felbúg a hajó motorja, s megy az újabb rakományért. Hetvenezer ára társadalmi munka A lakosság a város fejlesztéséért és szépítéséért yAtyaydíjba megy a lapét A Kaposvári Városi Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a társadalmi munka helyzetét. Az erre vonatkozó határozat a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának közös feladatává tette a szervezőmunkát. A Somogyi Néplapban megjelent felhívás után százkilencvennyolc szervhez küldték el kérésüket az illetékesek, és abban azt is meghatározták, hogy milyen munkahelyeken lehet és kell a társadalmi munkát megszervezni. A Hazafias Népfront urbanisztikai (várospolitikai) akcióbizottságának értékelése szerint százötvenöt munkahely dolgozói 317 000 forint készpénzt és több mint 69 500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel. A parkok, zöldövezetek és az autóbusz-pályaudvar környékének rendezésénél a lakosság már eddig több mint nyolc és fél ezer órai társadalmi munkát végzett. Alkalom nyílik a társadalmi munkára a földgázszerelésnél is. A napokban jelölik ki az MHSZ kispuskalőterét, ahol szintén számítanak a lakosság közreműködésére. Munka tehát van, csupán az szükséges, hogy a városunk javát akaró nemes gondolatokat mindenki a magáévá tegye. házat? — kérdezi az egyik fűtő a Kaposvári Villamossági Gyár udvarán. — Érdemes megnézni. Hiszi vagy nem, oda már nem kell fűtő. Valamikor pedig azt tartottam, hogy a mi kezünkbe a nehéz szenes lapát helyett sohasem kerül könnyebb, most azonban a gép kiveszd a kezünkből. — Gépkezelők leszünk. Kifacsart nedves ingeket szárít a fűtő a kazán kékvörösen izzó ajtaja mellett. Déli tizenkettőkor 36 fokot mutat a hőmérő a gyár udvarának végében. ~Rz épületek között a levegő is forró. Ránk tapadt az ing, a levegő után kapkod az ember a kazánház ajtajában. Bent 50 fok a meleg, salakozáskor azonban hatvanat is mutat a hőmérő. Reggel ha' a óta most pihen először apát gazdája, Rózsa Ferenc. Hattan dolgoznak itt egész nap a tüzet ziháló mozdonykazánok mellett. Egy műszakban 30—40 liter szódát isznak meg, reggeltől estig ki is izzadják. Szünet nélkül szakad róluk a veríték. Az ingük csurom vizes, de levetni nem lehet, mert anélkül megégne a bőrük. Ráadásul a kazánt egy percre sem lehet elhagyni, a fűtőnek figyelnie kell a tüzet és a műszereket — Egy új ember, akit ilyen kánikulában állítanának be, nem bírná ki — mondják az idősebb fűtők, akik már egy évtizedet eltöltöttek ebben a szakmában. — Télen még istenes, ha az ember kinyitja az ajtót, ki lehet bírni valahogy. A délutáni órák már nem olyan szorosak, kevesebb gőz kell, és kisebb a melegvízfogyasztás is. A fűtőknek ilyenkor van idejük és átátnéznek az épülő új kazánház óriás üvegcsamokába. Beszélgetnek a szerelőkkel, az Április 4. Gépgyár dolgozóival, és ha csak őszre adják is át az új kazánházat, ők már mindent tudnak róla. Elvégezték a tanfolyamot is. — Az ősszel nyugdíjba megy a lapát — mosolyog Egedi Ernő, az egyik legidősebb fűtő. Kényes, precíz munkákat végeznek a célgépek és az automaták, de arra senki sem gondolt, hogy egyszer automatizálják a fűtők lapátját is. Az új kazánházban Varsányi Gábor főgépész é# Bognár Géza energetikus kalauzol. — Siófok felől iparvágányon jön majd a pakura. A két ötszáz köbméteres tartályból szivattyúi? viszik tovább a fűtőanyagot — magyarázza Bognár Géza. Vé- C&járjuk a fűtőolaj útját. Motorok, csövek, porlasztók; gépiek végeznek itt mindent a hevítéstől a porlasztásig, az ember beavatkozása nélkül, automatikusan. Csak irányítania kell őket — Az új kazánház teljesítménye háromszorosa lesz a réginek, az alapterülete meg tízszerese — mondják, mint akik már mindent tudnak új munkahelyükről. anyagot, mert énnél? csak a spekulánsok látják hasznát. A felelős szervek azon lesznek, hogy a túlkínálattal járó gondokat megoldják. Ehhez azonban az szükséges, hogy a felajánlások ne érjenek el egészségtelen szintet. Nagyon okosan kell tehát gazdálkodni a meglevő és várható takarmánykészlettel. Ehhez azonban részletes központi receptet adni fölösleges, hiszen a lehetőségeket mindenütt a termelők, a szántóföldön és a szántóföldből élők látják a legjobban! Bútorárukban- bőséges választék! Keresse föl az IGALI áruházat! Modern lakó- és hálószobák, konyhák és kárpitos garnitúrák, különféle lakberendezési cikkek az igali áruházban A megvásárolt bú fort kedvezményes áron hazaszállítjuk. (7338) Nagy József F. B. ülj fürdüjőrütolc szombaton és vasárnap, július 13-főS - szeptember Mg ZALAKAROSRA IGALFÜRDÖRE MENETRENDI TÁJÉKOZTATÓ 8.00 Nemesdéd 18.55 8.25 Böhönye v. á. 18.30 8.42 Tapsony sz. ib. * / 18.13 9.00 Szőcsénypuszta 17.56 9.09 Csákány 17.47 9.14 4 Szőkedencs 17.42 9.30 V Komárváros v. á. 17.32 9.45 Zalakaros fürdő 17.15 8.00 i Magyarkeszi é 20.00 8.20 lregszemcse 19.40 8.45 Tamási v. á. / \ 19.15 9.00 Nagykónyi cukrászda 19.00 9.17 Koppányszántó mozi 18.43 9.28 \ Törökkoppány 18.32 9.45 Bonnyapuszta 18.15 10.00 é Igái gyógyfürdő 18.00 Vegye igénybe Ön is! 15. sz. AKÖV Veszprém (37827)
