Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somául Néplap I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXV. évfolyam, 163. szám * 1968. július ______u ih.TFZbl L..; J--------------------1---------­13. , szombat Folytatja tanácskozását az országgyűlés Äz országgyűlés pénteken délelőtt Í0 órai kezdettel folytatta az 1967. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, részt vettek Apró An­tal, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Po­litikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula, az országgyűlés, elnöke nyi­totta meg a tanácskozást. A pénteki ülésen a vitában felszólalt dr. Csikós Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke. Dr. CSIKÓS NAGY BÉLA: Bevált az új ármechanizmus Az ülésteremben. A Német Kommunista Párt küldöttségének látogatása hazánkban Csikós Nagy Béla többek között az áralakulás és az áruforgalom néhány időszerű kérdését érintette. Emlékez­tetett arra, hogy a mezőgaz­daságban kétütemű intézke­déssel 17 százalékkal emel­ték a felvásárlási árszínvo­nalat. — Az iparban az új ter­melői árrendszert 1968-ban vezettük be — mondta. — Az új ipari árrendszer mű­ködésének első félévi tapasz­talatai általában megfelelnek a várakozásnak. Az Import­es exportárak szabaddá té­tele megszüntette az ipar elkülönítését a nemzetközi piacoktól. Termelővállala­taink piackutatást végeznek, kalkulálnak. Persze sok még a megoldatlan kérdés, de a folyamat kedvezőnek ítélhető. Az ipari termelés anyag­ellátása általában kedvező. Ez mindenekelőtt arra vezet­hető vissza, hogy az új gaz­daságirányítási rendszerre anyagkészletek gyűjtésével is felkészültünk. Ennek ellené­re anyagellátási gondjaink bőven vannak. Átalakulóban van az ipari termelés anyag­szerkezete. A gépipar részé­ről az átlagosnál jóval na­gyobb mértékben növekszik az igény a minőségi acélféle­ségek, a textilipar részéről a szintetikus anyagok, az ipar részéről általában a műanya­gok, az építőipar részéről a vasszerkezetek iránt. Továb­bá általános a hajlam a kor­szerű csomagolási, kiszerelési eljárások alkalmazására, ami anyagigényekkel jár. Ezek rendkívül pozitív változások, végső soron javítják a ter­mékek minőségét, a gépek műszaki paramétereit. Mind­ennek nyomán fokozatosan bővül majd a fogyasztási cikkek választéka, javul a minőség, s a világpiacon ter­mékeink versenyképessége. Ezután arról beszélt, hogy m közszükségleti cikkek és az alapvető szolgáltatások ára rögzítve van és lesz a következő években is. Széles körben működik ugyanakkor a hatósági ár maximális ár­ként, lehetőség nyílik tehát a fogyasztói árak csökkentésé­re — Az állami és a társadal­mi szervek rendszeresebben ellenőrzik a termelőknél és a kereskedelemben az árak Alakulását. A kereskedelem szigorúbb ellenőrzést vezetett be az áruk átvételénél. Az ipari üzemek új termékei pe­dig már általában jobbak és korszerűbbek a korábbi gyártmányoknál — mondotta, majd befejezésül megállapí­totta: Az új ármechanizmus és termékforgalmazási rend te­hát bevált, kielégítően műkő- ük. Most azon dolgozunk, hogy még jobb és megfele­lőbb feltételeket teremtsünk a társadalmi kezdeményezés kibontakoztatására. Bevezetőben az építő- és az építőanyag-ipar munkájá­nak tavalyi eredményeiről be­szélt. Kiemelte, hogy az épí­tőipari vállalatok az elmúlt esztendőben 4,7 milliárd fo­rinttal, mintegy 12 százalék­kal növelték termelésüket, s ezzel együtt a harmadik öt­éves terv első két évében az építkezéseik volumene meg­haladta a 23 százalékot, s csaknem annyival nőtt, mint a megelőző ötéves terv egész ideje alatt. Jelentősen ti százalékkal nőtt az építőanyag-ipar ter­melése. Ezen belül azoknak a termékeknek mennyisége emelkedett tetemesen, ame­lyeket a korszerű építkezés megkövetel. így cementből 106 000 tonnával, téglából 56 millió darabbal, ipari vázke­retekből 176 000 négyzetmé­terrel gyártottak többet az előirányzottnál. 1967-ben az állami építő­ipar 62 500 lakást adott át rendeltetésének, jóval többet, mint az, elmúlt évek bárme­lyikében. Javult a lakások felszereltsége, nem utolsósor­ban a kivitelezés minősége is. Az új otthonoknak csaknem kétharmada módéra teat^aaló­Ä tegnapi ülésen kapott szót Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter. giával épült. A korszerű mód­szerek egyéb építkezéseknél is tért hódítanak. Vasbeton üzemi csarnokból például több mint 720 000 négyzetmé­ternyit készítettek a gyárak számára, szemben az 1962-es 2000 négyzetméterrel. — Az idei népgazdasági terv 6—7 százalékos terméknöve­kedéssel számol az építőipar­ban — folytatta a miniszter. Ám a dinamikusan fejlődő fizetőképes építési igények ki­elégítésére a vállalatoknak ennél magasabb termelése sem lesz elégséges. Főleg Bu­dapesten, az ipari megyék­ben, továbbá néhány nagyvá­rosban gátolja a kapacitás- hiány a gyorsabb ütemű ter­melésbővítést. Az építőanyag­termelés előirányzott mintegy 7 százalékos emelkedése szin­tén csak a korábbi évit meg­haladó import mellett bizto­síthatja a folyamatban levő építkezések anyagellátását, valamint a lakosság építő­anyag-keresletének fedezetét. Mindezek ellenére az épí­tőipar munkájának alakulá­sát — az elmúlt félév ered­ményei alapján — a pozitív tendencia jeliem« — muter tott rá Bondor József, s en­nek alátámasztására megem­lítette, hogy az állami építő­ipari kivitelező vállalatok mintegy 10 százalékkal ter­meitek többet, mint az előző év azonos időszakában, nőtt az építőiparban foglalkozta­tott munkások száma, 6 szá­zalékkal emelkedett a munka termeléken ysége. Beszélt a miniszter arról Is, hogy az elmúlt hónapokban az építőanyagok induló ár­színvonala nem emelkedett, jóllehet többségüknél meg­szűntek az ármegkötések, saz építőanyagok piacán még csak részleges egyensúly alakult ki. Az építőipari áraknál vi­szont az árszínvonal a ko­rábbiakhoz képest néhány százalékkal emelkedett. Az egy« építmények ára — azok szerkezeti összetételétől, az építőanyag-lelőhelyektől való távolságtól és a szállítási mó­dozatoktól függően — vi­szonylag széles határok kö­zött mozog. Az ágazati irá­nyítás egyik fontos feladatá­nak tartjuk — hangsúlyozta —, hogy a visszaélések meg­akadályozása érdekében fo­kozzuk az árak mozgásának megfigyelését és az árellenőr- sést, különösen azokon a te­rületeken, ahol a kivitelezők­nek, helyzetükből adódóan, erre lehetőségük adódna, to­vábbá, ahol a vállalatok a kü­lönböző közintézményekkel vagy a lakossággal mint meg­rendelővel állnak kapcsolat­ban. Feladatunknak tekintjük azt is, hogy feltárjuk az álla­mi lakásépítési költségek csökkentésének lehetőségeit és az alacsonyabb árak révén csökkentsük az államháztar­tás ilyen pénzügyi terheit. — Az elmúlt félév nemcsak pozitív irányú tapasztalato­kat hozott — mondta a mi­niszter —, találkoztunk nega­tív jelenségekkel is. A rész­let-intézkedések összehango­latlansága például akadályoz­ta a gyors és egészséges fej­lődést. Fellelhető az építő­iparban is az a törekvés, hogy egyes vállalatok tör­vénytelenül akarnak haszon­ra szert tenni, jogtalan ára­kat számítanak fel. Még mindig az a jellemző, hogy a lakások nagy részét az év. végén adják át. Az elmúlt esztendőkben általában javult a családi otthonok felszerelt­sége, s ezzel a lakások minő­sége, sajnos azonban még mindig sok a jogos panasz a kivitelezők munkájára. Ha­sonlóképpen sok a panasz az anyagok — elsősorban a fa­lazó-, a burkolóanyagok és a szerelvények — minőségére. Sok a tennivaló a technoló­giai fegyelem megtartása, a munka szervezettségének ja­vítása terén is. Fel kell fi­gyelni arra is, hogy a tervet nem mindig azon a területen teljesítik túl, ahol a népgaz­daság szempontjából kívána­tos lenne, s ez növeli az anyagellátási gondokat. Java­részt megoldatlanok a felújí­tás, a tatarozás, a karbantar­tás problémái is. Fontos ten­nivaló a minisztérium város- fejlesztési feladatának kimun­kálása, s ezzel kapcsolatban a tanácsokkal való jobb együtt­működés kialakítása. Részt vett a vitában dr. Dimény Imre mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszter is. fFobytaám « 2. oldalont A Magyar Szocialista Mun­káspárt meghívására 1968. jú­lius 4 és július 11 között Willi Mohn elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának vezeté­sével látogatást tett hazánkban a Német Kommunista Párt tanulmányi küldöttsége. A küldöttséggel Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tagja és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, valamint a Központi Bizottság más veze­tő beosztású képviselői ismer­tették a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységét. A szívélyes, elvtársi légkörű ta­lálkozások alkalmával a né­met elvtársak tájékoztatást ad­tak arról a harcról, amelyet pártjuk folytat valamennyi haladó és demokratikus erő összefogásáért, a reakció, az újnácizmus és militarizmus el­len, a Német Kommunista Párt törvénytelen betiltásának A hivatalos látogatáson Svédországban tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök pénteken reggel Tage Erlander svéd kormány­fő társaságában repülőgépen Emgeiholm városába utazott. A szovjet vendég- egy mező- gazdasági üzemet tekintett meg a város közelében. 'lések.­A Tanjug értesülései sze­rint a délutáni megbeszélésen Joszip Broz Tito és Nasszer elnök véleménycserét folyta­A pénteki Rudé Frávo Biza­lom bizalomért címmel cikket közöl. A cikkíró elemzi a Csehszlovákiában végbemenő megújhodási folyamat lénye­gét, majd megállapítja: »Barátainknak és ellensé­geinknek világosan és egyér­telműen meg kell mondani, hogy a cseh és a szlovák né­pet az a törekvés vezérli, hogy fejlessze a szocializmus esz­méjét, elmélyítse és saját élet- körülményeihez alkalmazva teljesebbé, hatékonyabbá te­gye, távlatokat biztosítson számára. Mi nem térünk el a Az atommag-szerkezet kuta­tásának új módszereit vitatta meg a Moszkva közelében lé­vő Dubnában mintegy 500 tu­dós, akik a világ csaknem va­lamennyi atomkutató labora­tóriumát és intézményét kép­viselték. Július 11-én befeje­ződött a nemzetközi szimpó­zium, amelyet az Egyesült Atomkutató Intézet szervezett a Nemzetközi Atomenergia Az ír fővárosban a legszi­gorúbb biztonsági intézkedé­seket léptették életbe, miután egy ismeretlen személy fel­hívta az egyik dublini lap szerkesztőségét és csak eny- nyit mondott: »17 Thantot Dublin ban agyon fogják lő­ni«, majd letette a kagylót. Az ENSZ főtitkára a nem­zetközi jog problémáival fog­lalkozó ötnapos értekezlet felfüggesztéséért, a békéért, demokráciáért és a szociális haladásért folytatott új politi­ka megvalósításáért a Német Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkás­párt képviselői ismételten szo­lidaritásukról biztosították a német kommunistákat. A delegáció találkozott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa vezetőivel, ellátogatott a Veszprém megyei Pártbizott­ságra. a nemesvámosi terme­lőszövetkezetbe, a Ganz- MÁVAG gyárba és megtekin­tette Budapest nevezetességeit. A küldöttséget elutazása előtt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára. A küldöttség elutazott Magyarországról. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője búcsúztatta a vendégeket. Alekszej Koszigán később lá­togatást tett VI. Gustav Adolf svéd királynál, annak nyári rezidenciáján, Sofieróban. A király és a szovjet kormány­fő barátságos beszélgetést folytatott A megbeszélés után VI. Gustav Adolf ebédet adott Koszigin tiszteletére. szagok államfőinek küszöbön­álló értekezietéral és a két ország kapcsolatait érintő kérdéseikről. Nasszer elnök jugoszláviai látogatásáról közös közle­ményt adnak ki. szocializmustól!« A Rudé Prá- vo bizalmat kér a csehszlovák nép barátaitól, minthogy a megújhodás folyamata, annak céljai egyértelműen a szocia­lizmusban gyökereznek. A lap végül arra figyelmez­teti a Nyugatot, hogy saját magát vezeti félre, amikor ön­kényesen értelmezi a Cseh­szlovákiában elhangzó demok­ratikus jelszavakat. Ebben az országban -- írja — »egy másfajta, egészen másfajta demokráciáról, a szocialista demokráciáról van szó«. Ügynökség (IAEA) és az Elmé­leti és Alkalmazott Fizikai Nemzetközi Szövetség (IUPAP) közreműködésével. A részt ve­vők általános véleménye sze­rint ez a nemzetközi tudósta­lálkozó rendkívül hasznos volt és előbbre vitte az atomtudo­mány fejlődését, A soron kö­vetkező találkozót 1970-ben vagy 1971-ben rendezik meg. ba. ötvenegy ország 1300 jo­gásza előtt a nemzetközi jog fontosságáról beszélve kije­lentette: »A jog csak akkor uralkodhat a béke és a ha­talmi politika fölött, ha az emberiség az államok közötti viták pártatlan eldöntésénél nemcsak kivételesen, hanem rendszeresen a nemzetközi jo­got tartja szem eiőáU, BONDOR JÓZSEF: Az építőiparban tért hódítanak a korszerű módszerek Koszigin meglátogatta a svéd királyt Befejeződtek Tito és Nasszer megbeszélései A Brioni meUettá Vangó tott az el nem kötelezett or­szágé ten befejeződtek a ju­goszláv—egyiptomi megbeszé­A Rudé Právo cikke „Bizalmat bizalomért6* Atomtudósok találkozója Dubnában LJ Thantot megfenyegették megnyitására érkezett Dublin-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents