Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-12 / 162. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.! Ára: 70 fillér Somogui Néplap MSZMP MEGYE I BIZ OTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LÁPJA Koszigin szovjet miniszterel­nök csütörtökön hivatalos láto­gatásra Svédországba érkezett, meg is kezdődtek hivatalos megbeszélései Erlander svéd miniszterelnökkel. A tárgyalás során megvitattak néhány olyan kérdést, amelyek a szov­jet—svéd kapcsolatok tovább­fejlesztését érintik, és véle­ménycserét folytattak a nem­XXV. évfolyam, 162. szám 1968. július 12., péntek Tanaeslcozilc mm mwm Napirenden az 1967. évi állami költségvetés tárgyalása és a gazdasági reform tapasztalatai Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, részt vettek továbbá Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség be­nyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést A jelentést dr. Pesta László jegyző ismertette. Be­számolt arról, hogy az elhalálozás folytán megüresedett Fe­jér megyei 4. számú és a Zala megyei 5. számú országgyű­lési választókerületben az Elnöki Tanács 1968. április 21-re időközi választást tűzött ki. A Fejér megyei 4. számú vá­lasztókerületben Háncsa Jenőt, a Zala megyei 5. számú vá­lasztókerületben pedig Varga Gyulát választották meg or­szággyűlési képviselőnek. Az országgyűlés az Országos Vá­lasztási Elnökség jelentését tudomásul vette, s Varga Gyula és Váncsa Jenő országgyűlési képviselőket igazoltnak jelen­tette ki. Az elnök javaslatára az országgyűlés a kereskedelmi ál­landó bizottságban dr. Török Lajos elhalálozásával megüre­sedett helyet Varga Gyulával töltötte be. Kállai Gyula ez­után köszöntötte a két új képviselőt és az ülésszakon ta­nácskozási joggal most első ízben megjelent államtitkárokat. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés ez év március 29-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvény­erejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelke­zésének megfelelően bemutatta. A jelentest a képviselők kéz­hez kapták. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Ta­nács jelentését. Kállai Gyula közölte azt is, hogy dr. Vályi Péter pénz­ügyminiszter benyújtotta hozzá az Í967. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, Péter János külügyiminiszter pedig a Magyar Népköztársaság és a Len­gyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törve n yj avalatot. Mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalásra az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képvise­lők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az in­terpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezt követően az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogad­ta el: 1. Az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3. a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársa­ság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés tör­vénybe iktatásáról szóló törvényjavalat tárgyalása; 4. interpellációk. Ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása: dr. Vályi Péter pénzügyiminiszter emelkedett szólásra. Koszigin Stockholmban zetközi helyzet egy sor időszerű problémáiról is. A megbeszélé­sek befejezéseként Koszigin és Erlander jegyzőkönyvet írt alá a szovjet—svéd konzuli egyezmény ratifikációs okmá­nyainak cseréjéről. A TASZSZ megjegyzi, hogy a tárgyalások baráti légkörben folytak. Megnyílt a francia nemzetgyűlés Csütörtököm délután, helyi idő szerint 15 órakor megnyílt az új összetételű francia nem­zetgyűlés első ülése. A képviselők 356 szavazattal újra Jacques Chaban-Delmas-t választották meg a nemzetgyű­lés elnökévé. Pályázott még a nemzetgyűlés elnöki tisztségé­re Max Lejeune és Robert Bai­langer. Előbbi a demokrata szocialista baloldali szövetség­hez tartozik és 71 szavazatot kapott, utóbbi a kommunista párt tagja és 34 szavazatot ka­pott. A nemzetgyűlés első ülé­sén vita nincs. Vályi Péter beszéde or­Tisztelt ezággyűiés! Hosszú idő óta először történik, hogy az országgyű­lés az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést részleteiben megtárgyalja. Olyan időszak­ban kerül er­re sor, amikor népünk min­den rétegét érintő, nagy jelentőségű gazdasági re­formot valósí­tunk meg. A társadalmi szervek, a gaz­dasági egysé­gek és a dol­gozók tevékeny részesei az új gazdálkodási és irányítási rendszer ki bon takozta tásáruft és a közös ügyhöz méltó mó­don figyelemmel kísérik mű­ködésének eredményeit. Az aktivitás már az új gaz­dasági mechanizmusra való felkészülés időszakában meg­mutatkozott A termelés 1967- ben jelentősen nőtt, az ipari termelés 9 százalékkal, az építőipari termelés 12 száza­lékkal emelkedett. A mező­gazdasági termelés is némileg meghaladta a megelőző évi magas színvonalat. A nemzet­közi jövedelem 1967. évi nö­vekedése több mint 8 százalé­kos volt, ami az elmúlt 10— 15 év átlagánál jóval na- , gyobb. Különösen gyorsan nőtt a beruházás, amely 19 százalékkal volt több, mintáz előző évben. A fogyasztás 6 százalékkal emelkedett. A bel­földi felhasználás jelentős nö­vekedését a magas behozatal is elősegítette. A termelés növekedésében nagy sezrepe volt az új gaz­daságirányítási rendszerre való felkészülésnek, ami az eddiginél nagyobb érdekeltsé- pet teremtett a termelő kapa­citások jobb kihasználásában. A vállalatok szabadabban fel­tárták belső tartalékaikat, igyekeztek fokozni nyereségü­ket, mivel már nem kellett tartaniuk attól, hogy a követ­kező évi tervet a kedvezőbb eredmény alapján határozzák meg. Érdekek fűződtek a be­ruházások gyorsabb végrehaj­tásához és az export növelé­séhez is. A reform biztonságos elő­készítése szükségessé tette a készletek gyarapítását. A ter­melő vállalatok arra töreked­tek, hogy olyan nyersanyago­kat és félkész termékeket biz­tosítsanak maguknak, ame­lyek a korábbi időszakban hiánycikkek voltak. A keres­kedelmi vállalatok kiegészí­tették és feltöltöttek készletei­ket, amit az irányító szervek is serkentették. Ennejc kö­szönhető, hogy a fogyasztói piac nyugodt és kiegyensúlyo­zott volt A nemzeti jövedelem jelen­tős növekedése lehetővé tette a lakossági jövedelmek és a életszínvonal emelkedését; az állami akkumulációs források bővülését m m nUóalnpnir számottevő növekedését A meglevő aránytalanságok fo­kozódtak. Nem javult kellően a termelési struktúra, a meg­növekedett import mellett el­maradt az export, a társadal­mi felhalmozás hányadának emelkedésével egyidejűleg né­hány fontos létesítmény üzem­be helyezése elhúzódott, nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Az előzőekben vázolt gaz­dasági helyzetet'tükrözi az ál­lami költségvetés 1967. évi végrehajtása. Az államháztar­tás bevételei jelentős mérték­ben meghaladták az előző évi bevételeket és az előirányzott összeget is. A költségvetési be­vételek növekedésének fő for­rása a múlt évben is a válla­lati nyereségek emelkedése volt. Az állami vállalatok 95 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe, ami az összbe­vételek 87 százalékát tette ki. A vállalatok nyereségbefize­tése 44,6 milliárd forint volt, ez kereken 18 százalékkal több annál, mint amit a költségve­tés összeállításánál számításba vettünk. A nyereség többlete elsősorban a termelés nagyobb növekedésének következmé­nye. A vállalatoknál nőtt a nye­reségrészesedés. Tovább csök­kent a nyereségrészesedésre nem jogosult és emelkedett az egyhavi béreknek megfelelő — tehát maximális — részese­dést fizető vállalatok száma. A kifizethető maximumot meg­haladó nyereségrészesedést ért el az iparvállalatok egynegye­de és a mezőgazdasági üze­meknek csaknem egyharmada; ezek a vállalatok 1968-ra tar­talékot képezhettek. A költségvetés kiadásai 3 százalékkal voltak magasab­bak az előirányzottnál. A ki­adások növekedésének kéthar­mad részét a beruházásokra fordítottuk. A beruházási vo­lumen 1967-ben erőteljesen nőtt és csaknem 57 milliárd forintot ért el. Ebből a költ­ségvetésben 23 milliárd forin­tot számoltunk el, 13 milliárd forintot pedig a vállalatok amortizációs befizetéséből fe­deztünk. Központi pénzforrás­ból tehát összesen 36 milliárd forint beruházás valósult meg, amá ti —magasabb« az előző évinél. A vállalatok és szövetkezetek saját források­ból történő beruházásai 21 milliárd forintot tettek ki. Ezen helül a vállalati saját alapokból megvalósított beru­házások különösen gyorsan, mintegy 22 százalékkal nőttek az előző évihez képest Napjaink sokat vitatott kér­dése — folytatta —, hogy ho­gyan működik a gazdaságirá­nyítás új rendje? A gazdasági reform tapasztalatairól min­dent átfogó, végleges követ­keztetést levonni ma még ko­rai lenne. A reform új szem­léletmódot formál, amely ter­mészetesen csak lassan jut ki­fejezésre. Az eltelt, viszonylag rövid idő alatt nem következ­hetett be teljes fordulat a gaz­dasági hatékonyság terén, s az új mechanizmus végső Si­kere csak hosszabb folyama­tok eredményeként mutatkoz­hat majd meg. Most tehát még csak arra van mód, hogy a rendelkezésre álló adatokból és tényekből a kialakulóban levő tendeciákra következtes­sünk és azokat vessük egybe az új gazdaságirányítási rend­szertől várt hatásokkal — mondotta, majd megállapítot­ta: — Köztudott, hogy gazda­sági fejlődésünk kulcsa a bs- ruházások alakulása. Az 1968. évi költségvetés kiadásainak csaknem egynegyedét fordít­juk erre a célra Jelenleg ez népgazdaságunknak az a te­rülete, ahol nagyobb arányta­lanságok vannak. A beruházá­sok növekedési üteme az el­múlt években meghaladta a népgazdaság általános fejlődé­sének és a nemzeti jövedelem emelkedésének mértékét. A beruházási javak iránti keres­let tartósan nagyobb, mint a kínálat. Az ez évi tapasztala­tok is arra mutatnak, hogy az 1968. évi tervben szereplő 57 milliárd forint beruházási elő­irányzat is jelentősen túltelje­sül. 1968. első öt hónapjában már mintegy 6—8 százalékkal magasabb volt az építési be­ruházások volumene a tavalyi év megfelelő időszakánál. A beruházási javak piacá­nak egyensúlya érdekében az ez évben indításra tervezett, egyedileg jóváhagyott nagy beruházások közül néhánynak a megkezdését elhalasztottuk. Ez az elhatározás lehetővé te­szi a már megindult beruhá­IFoi&atái m X A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata Az Humandté csütörtökön ismertette a Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának határozatát, amelyet a Nanterre-ben július 8—9-én megtartott kb-ülésen fogadtak eL A határozat elemző ré­szében megismétli Waldeck Rochet beszámolójának főbb tézsiseit, rendelkező részében pedig meghatározza a párt­tagság feladatait a legközeleb­bi jövőre. A határozat leszögezi, hogy a gaulleista uralom tíz esz­tendeje alatt felhalmozódott elégedetlenség volt a mintegy kilencmillió francia fizikai és szellemi dolgozó sztrájkharca- nak és az egyetemi hallgatók tiltakozó mozgalmának fő oka. A sztrájk eredményeit meg kell őrizni és ki kell szélesí­teni, mert azok értékes kiin­duló alapul szolgálhatnak a társadalmi haladásért és a demokráciáért vívandó nagy csatához. A Francia Kommu­nista Párt támogatja mind­azokat az akciókat, amelyek­nek célja végrehajtani a kö­tött megállapodásokat, tiszte­letben tartani a munkaadók­kal szemben vállait kötele­zettségeiket. A párt a diákok és tanárok tömegeivel együtt folytatja a harcot az egyete­mi rendszer megújhodásáért, az oktatás demokratizálásáért, azért, hogy ez a harc együtt haladjon a munkásosztály harcával. A határozat ezután magya­rázza a nemzetgyűlési válasz­tások kimeneteléit: »Az a körülmény — álla­pítja meg a továbbiakban a határozat —, hogy a gaulleis­ta párt minden hatalmat mo­nopolizál, megnyitja az utat a rendszer önkény- és pa- rancsuralmi jellegének erősö­dése, az ország feletti nyílt diktatúra megvalósítása felé«. A Francia Kommunista Párt felhív minden dolgozót, min­den demokratát, lépjenek so­rompóba a gaulleista hatalom demokratikus felváltásáért. A párt demokratikus programja szavatolja a szabadságjogo­kat, biztosítja a demokratikus pártok megegyezésén alapuló kormány stabilitását és lehe­tővé tesz egy olyan eredeti utat, amelyen a demokráciá­ban lehei haladni a szocializ­mus felé«. Az FKP Központi Bizottsá­gának határozata azzal zárul, hogy a gaulleista rendszer moist csak haladékot szerzett, elítélése végérvényes, s a de- mofkrácia diadalmaskodni’ fog (MTI) Fogadás a mongol nagykövetségen Magalzsavin Zsamszran, a Mongol Népköztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete a mongol népi forradalom 47. évfordu­lója, a Mongol Népköztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Megjelent a fogadáson Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Bondor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Nagy Jó- zsefné könnyűipari miniszter, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyette­se, továbbá a politikai, gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális élet számos más_ ismert személyisége. Ott volt a Bu­dapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek több vezető­je és tagja. Honvédelmi ismeretek az új oktatási tanévben A Művelődésügyi Miniszté­riumból kapott tájékoztatás szerint a vonatkozó kormány- határozat értelmében a napok­ban lát napvilágot az a mi­niszteri utasítás, amelynek alapján — több külföldi ország gyakorlatához hasonlóan — ha­zánkban is bevezetik az új tan­évben a honvédelmi ismeretek oktatását. Az általános iskolák VII. és VIII. osztályaiban a tananyagba beépítve, valamint osztályfőnöki órákon közlik az elemi tudnivalókat, a középis­kolákban, a szakmunkásképző és felsőoktatási intézmények­ben pedig évi 20 órában fog­lalkoznak a honvédelmi isme­retek, elsajátításával, ami alól a már katonai szolgálatot tel­jesített fiatalokat mentesítik. A honvédelmi ismeretek sa­játos helyet foglal el az okta­tás-nevelés rendszerében. Az előírt 20 óra nem növeli az össztanórák számát. Elsősorban a testnevelési, osztályfőnöki órákon és a tanítás nélküli munkanapokra tartja a gyakortatt foglalkozásokat; helytállásra, a hazai iránti áldozatkészségre, kötelesseg- teljesítésre nevelve a diáksá­got, amellett, hogy elmélyítik a Szovjetunióhoz és a többi testvéri néphez fűződő baráti érzelmeiket. Az oktatókat a tanterven kí­vül ellátják segédkönyvekkel is. Egyebek között megjelenik az »Iskola és honvédelem« cí­mű könyv, amely nemcsak az alapvető tudnivalókat tartal­mazza, hanem széles körű át­tekintést is ad a honvédelmi ismeretekről. A megyékben »bázisú-iskolá­kat jelölnek ki, ahol a Magyar Honvédelmi Szövetség közre­működésével megteremtik a szerzett honvédelmi ismeretek gyakorlati bemutatásához szük­séges feltételeket. A honvédelmi ismereteket külön nem osztályozzák. Okta­tásának bevezetésével egyide­jűleg megszűnik a tanulóifj* ság polgári védelmi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents