Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-11 / 161. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1988. július ti. i i Közös közlemény Hasszer elnök moszkvai tárgyalásairól-IVasszer, az EAK elnöke jú­lius 4-töl 10-ig tarló hivata­los moszkvai látogatásáról szerdán közös közleményt ad­tak ki. Ez egyebek között, r megállapítja, hogy e látoga­tás elősegíti a Szovjetunió és aZ Egyesült Arab Köztársa­ság sokoldalú kapcsolatainak niég nagyobb arányú fejlődé­sit és elmélyülését. Baráti és szívélyes légkörben őszinte eszmecsere folyt a két ország f okold«! ü együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozó számos kérdésről, továbbá a közel-keleti helyzetről, az iz­raeli imperialista agresszió 1 óvetkezményeinek felszámo­lásához vezető utakról. Végül t szmecserét folytattak a köl­csönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák­ról is«. A megbeszélés folyamán különös figyelmet szenteltek a közel-keleti helyzetnek. A felek megállapodtak abban, 1 ogy további közös lépéseket tesznek e térség békéjének és biztonságának helyreállítása céljából. »Kifejezték azt a szilárd meggyőződésüket, hogy Izraelnek és az őt támogató imperialista erőknek az a kí­sérlete, hogy állandósítsák az arab országok ellen 1967 jú­niusában intézett hitszegő tá­madás eredményeit, kudarcra van ítélve«. A Szovjetunió és az Egye­sült Arab Köztársaság újra hangsúlyozza, hogy a közel- 1 eleti problémát az ENSZ Biztonsági Tanácsa múlt év november 22-én elfogadott határozatának alapján kel rendezni. A Szovjetunió kellően érté­kelte az EAK-nak azt a beje­lentését, hogy kész rövid időn belül végrehajtani a Biztonsági Tanács határoza­tát.« A Biztonsági Tanács ha­tározatainak Izrael részéről történő visszautasítása újra megmutatja, hogy ennek az államnak a politikája és tény­kedése idegen a béke érdekei­től. Nasszer elnök elismerő sza­vakkal mondott köszönetét a Szovjetuniónak azért a poli­tikai támogatásért és nagy horderejű gyakorlati segítsé­gért, amelyet az EAK gazda­sági és honvédelmi megerősí­téséhez nyújt. A Szovjetunió — írja a közlemény — sokol­dalú segítséget nyúított és fog nyújtani az Egyesült Arab Köztársaságnak politikailag és gazdaságilag egyaránt, és együttműködik vele védelmi képességének erősítésében«. A közlemény megállapítja, hogy a Szovjetunió és az EAK vezetőinek nézetei azo­nosak a legfontosabb nemzet­közi problémákat illetően. A közlemény végül az eu­rópai biztonság kérdésével foglalkozik, amely igen nagy jelentőséggel bír az egész vi­lág békéjének szempontjából is. Hangsúlyozza, hogy »míg a Német -Demokratikus Köz­társaság teljes egészében tá­mogatja az arab népek igaz­ságos harcát, addig Nyugat- Németország Izraelnek nyúj­tott és nyújt segítséget az Arab-Keleten kifejtett agresz- szív törekvéseihez«. (MTI) Meghalt Gács László A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, Központi Ellenőrző Bizottsága is a Pénzügyminisztérium mély megrendüléssel tudatja hogy Gács László elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőr­ző Bizottsága, a Budapesti Pártbizottság és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének tagja, az Országos Takarékpénztár ve­zérigazgatója július 10-én reg- lei, életének 65. évében szív- szélhüdfs következtében vá- ■atlanu1 elhunyt. Gács László elvtárs ham- csztás előtti búcsúztatása "-án, szombaton 12 órakor zsz a Kerepesi temetőben, a magyar forradalmi munkás- mozgalom jaagy halottaina’- oanteonjában. Szerdán Moszkvában a ju- j ószláv kormány nevében Dobrivoje Vidies nagykövet ■aláírta az atomsorompó-szer- ződést. Aleksze.j Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta Caglayangil török külügyminisztert és baráti megbeszélést folytatott vele. Tömpe András, hazánk NDK-beli nagykövete látoga­tást tett Erfurt megyében. Megtekintette a megye néhány ipari üzemét és mezőgazdasá­gi létesítményét. A csehszlovák nemzetgyűlés megválasztotta a Cseh Nemzeti Tanácsot Szerdán a csehszlovák nem­zetgyűlés — a június 24-én elfogadott , törvénye alapján — a Cseh Nemzeti Tanács megválasztásával foglalkozott. Az ülésen jelen volt Alexan­der Dubcek, a CSKP KB első titkára. A Cseh Nemzeti Ta­nács — amelyet most válasz­tottak meg — ideiglenes és nem tölti be a cseh nemzeti e Ikotmányozó parlament sze­repét. A törvényhozási jog­körrel rendelkező Cseh Nem­zeti Tanács megválasztására — a föderációs törvény elfo­gadása után — választások útján kerül majd sor. Az ülés megnyitása után Josef Smyrkovsky, a nemzet- gyűlés elnöke az 1945 után létrehozott cseh nemzeti ta­nács sorsával foglalkozott. Ez a tanács Ugyanis fokozatosan eltűnt a közéletből. Beszélt ennek következményeiről, ar­ról a tényről, hogy a csehek­nek nem volt nemzeti képvi­seleti szervük. A cseh nem­zeti érdekeket a gyakorlatban az állam érdekeivel azonosí­tották és a cseh nemzeti kép­viselet feloldódott az orszá­gos képviseletben. Ezek a lé­pések ahhoz vezettek, hogy a szlovákok fokozatosan az or­szág második nemzetévé vál­tak, annak összes következ­ményeivel. A valóságban a bürokratikus adminisztratív rendszer nemcsak a szlovákok nemzeti érdekeit érintette, hanem a csehek nemzeti ér­dekeit is. Következményeivel ártott az »első nemzet« érde­keinek. Frantisek Kriegel, a Nem­zeti Front elnöke indokolta meg a CSNT megválasztásá­nak szükségességét. A CSNT- nek 150 tagja lesz. Olyan cseh nemzeti szervről van szó, amely részt vesz az or­szág föderatív elrendezésé­ben. Az előkészítő bizottság javaslata alapján a Nemzeti Front 290 névből 150-et ter­jeszt a nemzetgyűlés elé. A CSNT tagjai közül 30 nem­zetgyűlési képviselő és 85 tagja a CSKP-nak. Ezután a pártok, nemzeti­ségek, kerületek képviselői szólaltak fel és bírálták a tanács megalakításának elsie­tett jellegét, a nem demokra­tikus módon történt, kivá­lasztást, de megértették, hogy a kérdés nem tűrt halasztást. (MTI) Az USA alkotmánya sze­rint négyévenként választják meg az elnököt, aki állam- és kormányfő egy személyben, hatalma tehát óriási. A vá­lasztás mechanizmusa össze­hasonlíthatatlanul bonyolul­tabb, mint bárhol másutt a világon. Első számú jellem­zője a közvetettség. Ez annyit jelent, hogy a szavazók nem közvetlenül választják meg az elnököt, hanem voksaik nyomán úgynevezett elekto­rok ülnek össze és ők döntik el, ki ül a washingtoni Fehér Házban, a mindenkori elnök rezidenciájában az elkövetke­ző négy esztendőben. A menetrend A hosszadalmas menetrend nagy vonalakban a követke­ző: Először egyes államok — mint ismeretes, az USA 50 tagállam szövetségi rendszere — úgynevezetett előválasztá­saira kerül sor. Néhány ál­lamban Ilyenkor az történik, hogy a szavazók mintegy megszabják, kötelezővé teszik az elektarokmak, kit kell tá­mogatniuk a párt elnökjelölt­ségéért folyó harcban. Ez azonban csak néhány állam­ban történik így. Másutt az előválasztások jelentősége ki­merül abban, hogy a jelölt megjelenik a nyilvánosság előtt, hallatt magáról, tehát szavazatokat szerezhet a ké­sőbbi összecsapásra — Indiá­néban és Nebraskában pél­dául ez a helyzet. Miami Beach és Chicago A választás »elődöntője« a két mammutpárt úgynevezett konvenciója, elnökjelölő kong­resszusa. Idén a köztársasági pártéra augusztus 5-én a flo­ridai Miaim Beach nevű vi­A Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a fo­lyó évben a répafeldolgozási Időszakban munkát kí­vánnak vállalni, felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályán. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is | állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólitást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7282) Nem tér vissza Vietnamba Lennart Stromberghof 1965-be i emigrált Svédországból az Egyesült Államokba. Katonai szolgálata alatt Vietnamba küldték. Első szabadsága alkalmával visszatért Svédország­ba és kijelentette, hogy nem hajlandó többé Vietnamban harcolni. A képen: Lennart Stromberghof édesapjával és testvéreivel. ítélet a Sokolov-perben Sajtóértekezlet a pozsonyi szíváiültelési föüiéüöí Mint ismeretes, Sarolta Hor- vátová, akin kedden az első csehszlovák szívátültetési mű­tétet végezték, meghalt a min­den oldalú segítség ellenére. A kapott információkból kitűnik, bogy a betegnél veseelégtelen­ség lépett fel, azonban a halál valódi okát a boncolás deríti fel. Megállapították, hogy a donor szíve jó állapotban volt. Szerdán a déli órákban saj­tókonferenciát tartottak a po­zsonyi klinikán Haviar pro­fesszor és Kuzela docens rész­vételével. Haviar professzor el­mondotta, hogy négy-öt nap múlva részletes információ' adnak a műtétről és a halál okáról is. Horvátová kedd este húsz órakor halt meg. Szívba­ján kívül érrendellenességben is szenvedett. Szerdán a moszkvai városi oíróság épületében megkezdő­dött a 21 éves venezuelai szár­mazású Nicolas Brocks Soko­lov ügyének tárgyalása. A »né­pi munkásegyesülés« elneve­zésű külföldi emigrációs szer­vezet azzal a feladattal küldte Moszkvába Sokolovot, hogy fejtsen ki ellenséges tevékeny­séget a Szovjetunió ellen. A vád szerint Sokolovot a szovjet biztonsági szervek tet­ten érték, amikor megbízói .'eladatát teljesítette. A perben az utolsó szó jogán felszólaló fiatal vádlott teljes­téggel beismerte bűnösségét és az ítélet kiszabásánál elnéző magatartást kért a bíróságtól. Az ügyész beszédében hang­súlyozta, hogy Sokolov bűntet­te bebizonyosodott, de tekin­tettel a különböző enyhítő kö­rülményekre, korlátozott idő­tartamú börtönbüntetés kisza­bását kérte. Sokolov védője a vádlott részletes és őszinte vallomá­sára hivatkozva arra mutatott rá, hogy a fiatalember inkább csak áldozata a »népi munkás­egyesülésnek«. A bíróság mindezeket a kö­rülményeket figyelembe véve hat hónap és 15 nap szabad­ságvesztésre ítélte a vádlottat, vagyis pontosan annyira, amennyi időt az az előzetes le­tartóztatásban eltöltött. A ve­nezuelai .Nicolas Brocks Soko­lov így a tárgyalás befejezése után azonnal szabadlábra ke­ni) t. Amerika lághírű . fürdőhelyen, a de­mokrata pártéra pedig augusz­tus 26-án Chicagóban kerül sor. Augusztus 27-én már tud­ni fogja Amerika és a világ, ki az a két jelölt, akik közül november 5-én megválasztják az Egyesült Államok elnökét. A szisztéma bonyolultságára jellemző, hogy mindkét párt konvenciójára á delegátusok több mint ötven százaléka olyan államokból érkezik, amelyekben egyáltalán nem került sor előválasztásokra. Ezek a legkülönbözőbb — államonként ugyancsak vál­tozó — módon kerülnek ide és kijelölésükben nemegyszer sokkal nagyobb szerep jut bizonyos kulisszák mögötti machinációknak, mint a vá­lasztók akaratának. Így vált lehetségessé, hogy nemrég még úgy tűnt: novem­berben éppen a két legnépsze­rűtlenebb jelölt, Johnson és Nixon mérkőzik meg az el­nökségért. Azóta azonban drámai fordulatok sora követ­te egymást. Golyó mint politikai eszköz Az első: a New Hampshi­re-! első előválasztáson, már­cius 12-én Eugene McCarthy minnesotal szenátor, aki a nagypolitikában szinte telje­sen ismeretlen volt, mö­götte nem álltak dollár­milliók, a hivatalban le­vő elnöknél több szava­zatot szerzett — »csak« az­zal, hogy a vietnami békét ír­ta fel lobogójára. A hivatal­ban levő elnök a hagyomá­nyok szerint csaknem legyőz- hetetlennek számít. Egyrészt az állandó »ingyen-nyilvá­nosság« miatt és még inkább azért, mert elnöksége eszten­deiben megszerzi bizonyos korlátlan hatalmú tőkéscso­portok támogatását. A New Hampshire-i ered­mények láttán Robert Kenne­dy szenátor felismerte, hogy _ elsősorban a Vietnammal kapcsolatos csömör miatt — az elnök ezúttal legyőzhető. Bejelentette hát indulását a választásokon. Meggyilkolt bátyja emléke és számos más tényező miatt a fiatal New York-i szenátor személyében olyan ellenfél lépett a po­rondra, akinek komoly esélyei voltak a győzelemre. John­son nem akarta kockáztatni a látványos kudarcot — inkább visszalépett. Robert Kennedy június 4- én megnyerte a lélektanilag kulcsfontosságú kaliforniai előválasztást. Mikor beje­lentette diadalát, lelőtték. Új­ra bebizonyosdott, hogy az USA-ban a golyó is a politi­kai küzdelem »bevett« eszkö­ze. Kennedy kihullása a köz­ben ugyancsak benevezett Humphrey alel,nők esélyeit növeli. A republikánusoknál koranyárig Nixon volt alelnök szerepelt egyetlen jelöltként, azóta Nelson Rockefeller, New York állam kormányzó­ja és a földkerekség egyik leggazdagabb embere is »be­dobta a kalapját.« Dr. Gallup számai A november 5-én sorompó­ba lépő két jelölt közül az egyik, a demokrata párt szí­neiben — minden valószínű­ség szerint — Humphrey lesz és a szavazóknak mérlegel­niük kell majd a volt minne- sotai szenátor liberális múltja és a Johnson-politdkát támo­gató jelene között. A republi­kánusoknál a szavazók in­kább Rockefellerrel rokon­szenveznek, de az amerikai szisztéma nemcsak lehetővé, de valószínűvé is teszi, hogy a pártgépezet mégis Richard Nixont indítja novemberben. A választók inkább szemé­lyekre, mint pártokra szavaz­nak, ami annái érthetőbb, mi­vel a két mammutpárt plat­formja között nincs lényeges különbség. Jó példa erre a legutóbbi Gallup közvéle­ménykutatás. Eszerint ha a republikánusok Rockefelert jelölnék, a demokrata párti szavazók 23 százaléka mel­lette döntene novemberben. Pillanatnyilag a választók 43 százaléka demokrata pártinak, 30 százaléka függs nek (!) és 27 százaléka republikánus­nak vallja magát. Egy Humphrey—Nixon párviadal esetén — folytatódik dr. Gal­lup legutóbbi felmérése — az áléinak a voksok 42, a volt alelnök pedig 36 százalékát szerezné meg. Ha Rockefeller lenne Humphrey ellenfele, az alelnök csak 39, a New York-i kormányzó pedig 36 százalékot mondhatna magáé­nak. A többi választó rész­ben még »határozatlan«, rész­ben — különösen Délen — a demokraták fajüldöző rene- gátjára, a »harmadik erőként« induló Wallacera adná sza­vazatát. Az eredmény azonban csak részben függ a szavazóktól. A többi a bonyolult szisztémá­ból következően pártgépezett döntés, pénz, sőt — mint $ második Kennedy-tragédia ta­núsítja — jól irányzott fegy­verek dolga. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents