Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-07 / 158. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 Vasárnap, 1968. július 1. Somogyi sikerek Békéscsabán Az I. nemzetközi bábfesztivál tapasztalataiból Négynapos bábfesztivál zaj­lott le június 27-30-a között Békéscsabán. A fennállása 250. évfordulóját ünneplő Körös­parti város az UNIMA (a báb­játszók nemzetközi szövetsége) védnökségével rendezte meg ezt a nemzetközileg is rangos találkozót, amelynek megnyitó ünnepségén hét nemzet zász­lóit vontak fel. Matyi-szimbolum I. Tizennégy bábegyüttes — köztük hat külföldi — mintegy 450 résztvevőjét és a szakma számos hazai és külföldi kép­viselőjét vonzotta ide az ese­mény. Köztük volt a bábmű­vészet világhírű szaktekinté­lye Szergej Obrazcov, a Szov­jetunió népművésze is, aki egyben a fesztivál zsűriének elnöki tisztét is betöltötte. Négy napig a bábművészet birodalma lett Thália hajléka, a békéscsabai Jókai Színház. Az utcákon és a fesztivál «-fő­hadiszállásán-«, a szép új szlo­vák kollégiumban magyar, német, román, lengyel, szlo­vák és szerb-horvát szót hal­lottunk Jelvények és emlékek cserélődtek, barátságok szövőd­tek. Mindezt szinte összefogta a lépten-nyomon felbukkanó kedves, hangulatos embléma: Hüvelyk Matyi a földgömb­bel ... Jelképpé magasodott, a fesz­tivál középponti gondolatának jelképe lett ez a kisködmö- nös, kucsmás népmeséi figura: a békéscsabai I. nemzetközi bábfesztivált a mai gyermek­nek, a holnap felnőttjének szentelték. ry A kis herceg című meséjé­nek bábszínpadi feldolgozásá­ban. Láttunk marionett figurá­kat Lörrach (NSZK) és az Ast­ra Bábegyüttes fiatal amatőr művészeitől; árny játékot a berlini úttörőktől és hagyomá­nyos báb mesejátékot vs. (Nagyváradi Bábszínház: Egy darab só; békéscsabai Nap­sugár együttes: Hüvelyk Ma­tyi.) Ahogyan kell és ahogyan nem szabad... Sokféleség, színgazdagság A bemutató sorozat sokféle tanulságának mind a pedagó­giai, mind a szakmai, művé­szeti vonatkozásai értékesek, figyelemre méltóak. A feszti­vál összképe rendkívül válto­zatos. Mindenekelőtt a stílus- törekvések sokfélesége, szín- gazdagsága a szembetűnő. Másfelől pedig az, hogy a pro­dukciók többségénél a műso­rok eszmeisége túlnő a mesék szokványos konfliktusain, a «-jó« sablonos diadalán. A küz­delem, a gonosz feletti győze­lem a mai gyerekekhez szólt Gondolkodtató képszerűséggel, kedvesen, derűsen és érzelmi világukat formálóan — a pro­dukciók jelentős részében. Érdekes sajátossága volt a találkozónak az, hogy a ha­gyományos formákon gyakran túlnéztek a rendezők. «Átlép­tek" a paravánon, olykor a szó legszorosabb érteimében; máskor paraván nélkül, sötét háttérrel és fluoreszkáló figu­rákkal dolgoztak. Vagy éppen a kettőt kombinálták, mint például a debreceniek Busó­járás Mohácson című produk­ciójában; a lengyelek vidám karneváli forgatagában és az angyalföldi csoport műsorá­ban: Antoine de Samt-Exupé­Feltűnt a fesztivál képző­művészeti igényessége. Jobbá­ra művészi ihletetfségü Dáb- figurákat láttunk meg az egé­szen gyenge produkciókban is. Ezek a kevésbé sikeres mű­sorok — és általában is ne­gatív tapasztalataink — első­sorban a szöveg, a drámai anyag művészi tömörítésének, a műfaj követelte élénk, pergő ritmusnak a hiányából adód­tak. A két német produkciót például teljességében megha­tározta a mesefeldolgozás ter- jengősége, a lényeges, a fontos kiemelésének a hiánya. Az irodalmi adaptációk között meghökkentő példával szolgált a kecskeméti együttes. Meg­csonkították, meghamisították és gyermekjátékokkal megtűz­delve gügyögő versikévé fo­kozták le átdolgozásukban József Attila Medvetánc című költeményét. Szerencsére el­lenpélda is akadt. A kapos­vári Lati ka Művelődési Ház «Cßiri-biri« Bábegyüttese a Gáts-házaspár tervesésében és rendezésében három mai ma­gyar költő öt versét mutatta be a báhszínpadon. Érzékelhe­tően azzal az igénnyel, hogy az irodalmat közelebb hozzák és ezzel közelebb jussanak a gyermeklélekhez. Az erőteljes színhatások, a gyermekrajzot idéző színes, stilizált bábuk, a hanguiatfestő zene és a szöveg együttes hatása szép és ered­ményes. Kár, hogy zenéje — értékei ellenére is — erősen alatta marad a produkció egé­szének. De így is felnőttnek í.s gyereknek egyaránt esztéti­kai élmény ez a műsor. Mél­tán ítélte oda nekik a zsűri a legjobb dramaturgiai mun­káért járó díjat. Sz. Obrazcov értékeléséből: >>A bábműsor a kisgyermek első találkozása a színházzal: színekkel, zenével, gondolattal — eszmékkel. Ezért olyan jelentős a drama­turgia és ezért adtunk külön díjat a kaposvári együttes Szí­nes cseppek című produkció­jáért.«. Megérdemelten nagy közön­ségsiker fogadta a másik ka­posvári együttes, a Kilián György Űttöröház Pacsirta Bábegyüttesének Somogyi la­kodalom című bábjátékát. (Rendezője Szabó Gyulámé.) A produkció jellegzetessége — mint korábban már irtunk ró­la — a népviseletbe «öltözött" cseréptányér- és köcsög-bábok eleven, dinamikus tánca. Szel­lemes mondókák, rigmusok, ötletes lakodalmi figurák szí­nes forgataga, a képek válto­zatos egymásutánja adják en­nek a produkciónak fő értéke­it. (Még úgy is, hogy technikai II- o! % ból az egyes részek közt szünetet kellett tartaniuk, megtörve ezzel a műsor han­gulati egységét, varázsát.) Kü­lönösen. élvezetes volt a meny­asszonytánc, a vénasszonyok bevonulása és a lendületes zá­ró tánckép, amit a közönség ütemes tapsa közepette a pa­raván előtt is megismételtek. Ezért a produkcióért a hazai együttesek kategóriájában az első díjat a kaposvári úttörő- bábosoknak ítélte oda a zsűri. Teljesítményükről hadd álljon itt a legilletékesebb, Szergej Obrazcov zsürielnök vélemé­nye: «Az egyik legegységesebb, igen jó ízléssel, sok elmés megoldással megrendezett, művészi szempontból kiemel­kedő produkció a somogyiaké. A gyerekek csodálatosan éne­keltek, az intonációt pontosan megtartották mindvégig. Üd­vözlöm ezeket a fiúkat és lá­nyokat. Sok szerencsét kívá­nok nekik és kívánom, hogy mindig ilyen vidámak legye­nek, mint amilyenek az elő­adás folyamán voltak...« A vasárnap esti ünnepélyes díjkiosztáson hirdetett ered­ményt a zsűri. A hazai együt­tesek kategóriájában a máso­dik díjat a budapesti Astra Bábegyüttes kapta meg, a ív­ből már ismert vidám cirkuszi lovasbemutatójáért; a harma­dik díjat pedig a pécsi Bóbita Együttesnék ítélték oda Pro- kofjev Péter és a farkas című művének előadásáért. A külföldi együttesek első díját a RADOST Bábegyüttes (Csehszlovákia), az UNIMA különdíját a népek barátságát szolgáló műsoráért a lodz-i (Lengyelország) Arlekin Együt­tes kapta meg. A fesztivál nagydíját, vala­mint a- külföldi együttesek III. díját nem adták ki. Wailimger Endre Két és fél évezred művészete «A világ művészete magángyűjtemények alapján" címet viseli az a kiállítás, amely 1988. május 18-a és augusztus 4-e között a kölni Művészeti Csarnokban kerül bemutatásra. A kiállítás áttekintést nyújt a földkerekség elmúlt harminc évtizedének művészetéről. Hatvan, sok esetben meg sem ne­vezett tulajdonos összesen 700 művészi tárgyat bocsátott a nagyszabású kiállítás rendelkezésére. A látogatót egy pá­rizsi márványból készült kétezer esztendős Plátó-fej fogad­ja, körülvéve a görög vázafestészet remekeivel. Az indo- ázsiai plasztikák közül szembe ötlik a XIII. századból szár­mazó táncoló Shiva bronzszobra (felvételünk). A kiállítás nagyszámú anyagot tartalmaz Kínából is, továbbá az euró­pai könyvfestészet számos értékes példányát, plasztikákat, porceílánokat, ősi üvegeket. A bemutatott festmények és akvarellek között ott találjuk Rubens műveit is. A rendőrség tapasztalatai és tanácsai az utazóknak ßm ’s ' : . ' ' ;■ ■ ' V. • . ,• v " . . '-V. . «ftUUit... ..... . Á talakították, korszerűsítették a berzencei gyógyszertárat. A modern berendezéssel ellátott, szolgálati lakással épített gyógyszertár a legkorszerűbbek egyike a megyében. Cseng a telefon. Jelentik, hogy a Nagykőrösi úti zsib- piacon elfogtak két embert, ruhaneműket árultak. Az egyiknél egy, a Keleti pálya­udvarra szóló peronjegyeit ta­láltaik. Az őrnagy egy másik készüléken azonnal utasítást ad: «Nézzetek körül a Keleti­ben bejelentették-e a ruha­neműik. eltűnését.« Egy trükk... A Nyugati pályaudvar egyik öreg léposőfeljárójában tábla: «Rendőrőrs«. Itt működik a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság bűnüldözési osztályának pályaudvari alosztálya, amely­nek hatásköre kiterjed azösz- szes fővárosi pályaudvarokra és az ország területén mozgó valamennyi vasúti szerelvény­re. Az egyik irodahelyiségben telexgép kattog: percek alatt le tudnak adni körözést bár­hova az országban. Az alosztály vezetőjétől, Poroszlay János őrnagytól sok érdekes történetet hallha­tunk, gjnelyek a pályaudva­rok nem kívánt látogatóiról A Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a fo­lyó évben a répafeldolgozási időszakban munkát kí­vánnak vállalni, felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi ceztályán. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az eseten, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólítást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7282) GAZ 51 -es típusú elhasználódott tehergépkocsit felújí­tottal 33 000—35 000 forintért azonnal kicserélünk! Külön kívánságra a gépkocsit új gumiabroncsokkal, ás új akkumulátorral látjuk eL GAZ 51-es típusban II. szemlét vállalunk. Mezőgazda- sági üzemeknek 50 %-os kedvezményt adunk. Az 1969. évre tehergépkocsi- és fődarab-nagyjavításra szállítási szerződést kötünk. Cím; AFIT. XI. sz. Autójavító Vállalat Szeged, Tollbuchin sugárút 9—11. Telefon: 15-491. szólnak. Egyik legemlékezete­sebb esete egy csomagtolvaj­hoz fűződik, akit hat hétig üldöztek, míg rendőrkézre került. — Trükkel dolgozott — mondja az őrnagy —, olyan fogást használt, amit nem árt, ha megismernek az uta­zók. Áldozatait fiatalemberek közül választotta ki. Felszállt egy indulás előtt álló vonat­ra, keresett egy olyan fül­két, ahol csali egy fiatal fiú tartózkodott, leült, aztán panaszkodni kezdetit, hogy be­teg, fáj a lába, nehezen mo­zog. Útiitársa ezek után ter­mészetesen teljesítette kéré­sét, leszaladt egy csomag ci­garettáért. Mire visszajött, már kereshette a csomagjait. Ez a tolvaj három pályaudva­ron tevékenykedett A rendőr­ség aztán igénybe vette egyik áldozatának segítségét: két délután sétálgattak a pálya­udvaron, míg a fiú végre felismerte a «szegény bete­get« ... Köröznek egy „álnyomozót” A szinte állandóan zsúfolt pályaudvarokat a bűnözők el- dorádónak tekintik. Tudja ezt a rendőrség is, ezért jól meg­szervezett apparátussal vi­gyáz az utasok biztonságára. Az utóbbi évek statisztikái szerint kevesebb a bűntény. A zsebtolvajlás például már ritkaságnak számít, s csök­ken a csomaglopások száma is, ez azonban még mindig viszonylag gyakorinak számít. — Sajnos erről leginkább az utasok tehetnek — mond­ja az őrnagy, s igazolásul is­mét történetet mond el. Nem­régiben lefüleltek egy tolvajt. Feltűnt ugyanis, hogy renge­teg sapkát és kesztyűt árul. Nos, ez a fiatalember nem gondolkodott éppen bután. Az volt a módszere, hogy végig­sétált az álló vonatokon, s nem vitt el mást, csak bőr­kesztyűt, kucsmát vagy sálat. Számítása bevált: ilyen kis dolgok miatt senki sem tesz feljelentést — gondolta —, s valóban, a csaknem száz ká­rosult közül egy sem kereste meg a rendőrséget. Ebből az ügyből is fontos tanulság vonható lej igaz« hogy egy kesztyű elvesztése nem érinti érzékenyen a ká­rosultat, a rendőrség azért kéri minden esetben a károk bejelentését, mert ezzel eset­leg bűnözési sorozatot, vagy éppen egy veszélyesebb ügyet lehet megelőzni, leleplezni. Most köröznek például egy férfit, áld úgy követi el bűn­cselekményeit — elsősorban pályaudvarokon —, hogy nyo- mozótiszitkónt mutatkozik be. A rendőrség eddig öt «ka­landjáról« tud, már tisztázni sikerült személyazonosságát, de ha a károsultak elóbj> je­lentkeznek, akkor nemcsak a rendőrségnek könnyebb a dolga, hanem megelőzhettek volna vele további bűncselek­ményeket is. Vonatrablás nincs! — Ez nagyon fontos dolog, mi nagy súlyt helyezünk a megelőzésre — jelenti ki Po­roszlay őrnagy. Ezért fordu­lunk hozzá a következő kér­déssel: — Mivel a főváros pálya­udvarain sok százezer ember fordul meg, így közügyről van szó: mit tanácsod a rend­őrség az utasoknak a pálya­udvari, vasúti bűncselekmé­nyek megelőzéséért. — Az elmesélt ügyekből is levonható a tanulság — hang­zik a válasz —, a pályaudvari bűnözők elsősorban az utasok hiszékenységét, nemtörődöm­ségét használják ki. A mi ta­pasztalatunk az, hogy mozgó vonaton ritkán történnek lo­pások, így a pályaudvaron és az álló szerelvényeken van szükség óvatosságra. Ezért azt kérjük mindenkitől: vigyáz­zon a csomagjaira, értéktár­gyaira. Csörgő telefon szakítja fél­be beszélgetésünket. A Keleti pályaudvar kér részletesebb leírást az «Ecserin« talált holmikról. — Ilyen a mi munkánk — mondja búcsúzóul az őrnagy. — Szerencsére látványos ügyek, mint például vonat- rablás nem történik nálunít, Mini-krimik ezek, amely nem kerülnek az újsági címoldalaira, de mi minderti megteszünk, hogy ezek száma is a minimálisra csökkenjen. B. B. L

Next

/
Thumbnails
Contents