Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-04 / 155. szám

Nyolcezer forintos első díj Munkásvédelmi filmpályázatot hirdetett a SZOT S 7‘li»-p M E GYE I BIZOTTSÁGI».#« «’ IÍIgVVi TAN O 6 S IS EJ#V' ^ XXV. évfolyam, 155. szám. Csütörtök, 1968. július 4. KANIKUIA A hőmérő a harminc fok fölé közeledik. Isme­rős igazgató kalauzol a vadonatúj irodaépület­ben. Még nem láttam. A felfedező örömével lépek be a kapun, s akkor meg­csap valami rettenetes forróság. Honnan jön? Az ajtó mellett megpillan­tok egy radiátort. Meg akarom fogni, de gyorsan elkapom a kezem. — Ez forró — mon­dom. — Ne viccelj — vála­szolja az igazgató. A gépkocsivezető menti meg a helyzetet: — Főznek a konyhán. — No és? — nézünk rá értetlenül. — Ha a kazánházból gőzt vezetnek a konyhá­ra, akkor ezt nem lehet elzárni. — Miért? — Így építették meg. — Még szerencse, hogy a garanciális javítás hát­ravan. Zötyög a vicinális. Utas­fülkéjében a legtöbb fér­fi már derékig meztele­nül ül. Az ablakokon ra­gadt kosz rajzolta áb­rák miatt alig lehet ki­látni. Valakinek nagysze­rű ötlete támad: — Húzzuk le az abla­kot. — Nem lehet — Miért? — Mert a mozdony olyan sűrűn szórja a kor­mot, hogy egy pillanat alatt mindenki fekete lesz tőle. — Akkor húzzuk le a másik oldalon, ott úgyis folyosó van, de legalább ide is ér egy kis levegő. — Azt sem lehet. — De miért? — Mert be van ragad­va. Nagymama sétáltatja az unokáját. A gyerek ál­landóan érdeklődik. Egy­szer ezt kérdi: — Mondd, nagymama, mi az a páternoszter? — A páternoszter? kérdi vissza. — Hát kis­lányom, a páter az azt je­lenti, hogy apq,. Tg még nem tanultál latint, majd ha tanulsz, akkor megér­ted ennek a szónak a je­lentését. A páternoszter pedig azt jelenti, hogy állandóan mozgó lift. Tu­dod, kislányom, a nagy házakban olyan liftet sze­relnek föl, amelyik min­dig megy, s ha valaki fel akar jutni az emeletre, csak belép, az emeleten pedig kiszáll belőle. Ér­ted már? — Igen értem, de ak­kor mit jelent az, hogy noszter? — Ej, kislányom, ne siess már annyira, mert nagyon meleg van. Csend. A lány néhány lépés után ismét kérdez: — Mondd már meg, nagymama, mit jelent az, hogy noszter? — Majd ha latint ta­nulsz, akkor megtudod. — A nagymama tanult? — Igen. — És mégsem tudja? — Mondtam már, hogy nagyon meleg van, ne siess annyira. (Kercza) / Am—olcsón (Tudósítónktól.) Hivatalosan a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalat 113. számú boltjának hívják, a vevők viszont az olcsó áruk boltjaként is. oerik az Ady Endre utca ele­jén levő üzletet. S valóban sok olcsóbb cikk kapható itt, ezért van meglehetősen nagy forgalma. Az öt eladó a má­sodik negyedévben 1 100 000 forint értékű olcsó cikket adott el. Milyen árukat tart az üzlet, s honnan kerül­nek a cikkek ide? Kötött ruh 'n és méterárun kívül fehér­neműt is tartanak. A bolt árukészlete osztályos és le­értékelt árukból tevődik össze. Emellett a nagykereskede­lem is felajánl nekik néhány árucikket. Tartanák olcsóbb ágyneműt is, ezt egy budapesti háziipari szövetkezettől szerzik be. Általában 15—30 százalékkal olcsóbban lehet megkapni az árut a boltban, de van olyan férfi olasz pupliningük, amely 50 százai ékkai olcsóbb az eredeti ár­nál. Aztán forgalomba hoznak varráshibás, pecsétes, szö­vés- és színhibás árukat is, s sok árut kapnak a férfi ru­házati nagykereskedelmi válla lat budapesti alkalmi részle­géből. Az új mechanizmus ebben az üzletben is hozott né­hány változást. A nagykereskedelmi vállalatoktól több ár­ajánlatot kapnak, több utazó keresi föl az üzletet, s a bol­ti dolgozók is többször keresik föl a fővárosi kereskedel­mi vállalatokat, hogy minél több árut szerezzenek az ol­csó áruk boltja számára. Kell is a sokféle cikk, mert az Ady Endre utcai üzle­tet igen megkedvelték a vásárlók. Havonta általában 5500—6000 ember vásárol itt. Amatőr munkásvédelmi filmpályázstot hirdetett a SZOT munkásvédelmi osztá­lya és a Fővárosi Művelődési Ház. Pályázni csak 16 milli­méteres fekete—fehér, színes, magnóhangos vagy fényhan­gos egyéni és közös alkotás­sal lehet. A pályaművek nem lehetnek tíz percnél hosszab­bak. Egy szerző vagy szerzői kollektíva több filmmel is pá­lyázhat. A legjobb amatőr­filmeket külföldi munkásvé­delmi amatőrfilm-fesztiválon is bemutatják. Az első négy filmet a zsűri nyolcezer, hat­ezer, ötezer, illetve kétezer forintos díjjal jutalmazza. A filmeket 1968. december 5-ig kell beküldeni a Főváro­si Művelődésügyi Ház ama­tőrfilmes tanácsához (Buda­pest, XI., Fehérvári út 47 ) A pályázatról bővebb felvi­lágosítást a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkás­védelmi bizottságától kaphat­nak a pályázók személyesen, vagy a 11-174-es telefonszá­AZ ELEFÁNTOK MEGMENTÉSÉÉRT Dr. Richard Lows, a catn- brigde-i egyetem tanára — a kenyai kormány megbízásá­ból — több évet töltött a ke­nyai Nemzeti Parkban, Tsa- vóban, hogy megvizsgálja: hogyan lehetne megmenteni a pusztulófélben levő elefánto­kat. A parkban élő 23 000 ele­fánt lassanként teljesen leta­rolja, elpusztítja a növény­zetet, s emiatt rövid idő alatt éhhalálra lesz ítélve. Dr. Lows véleménye szerint oz egyet­len mentség az, ha legalább ezer elefántot elpusztítanak, hogy a többinek maradjon élelem. Az állatvédő egyesü­letek azonban tiltakoztak a módszer ellen. Dr. Lows ezért lemondott tisztségéről. »Sen­kinek sem kellemes ehhez a módszerhez, folyamodni, a jelenlegi helyzetben azonban ez az egyetlen megoldás ■ jelentette ki dr. Lows —, enélkül valamennyi állat éhen veszik.« 40 Ó00 új szó Az angol njelv az utóbui évtizedekben több mint 40 000 új szóval, főként tudo­mányos kifejezésekkel vagy más nyelvekből átvett sza­vakkal gazdagodott. Az új szavak szerepelni fognak az 1974-ben megjelenő új ki­adású oxfordi szótárban. BARCS, 1968. JÚLIUS 3. íianep a Dráván... Festő ecsetjére kívánkozó látvány a lenyugvó nap fé­nyében csillogó Dráva és a rajta sikló félszáznyi, furcsa alakú tutaj, csónak. A gra­ziak csónakjait kék napvédő vászon borítja, utasai egyfor­ma piros trikót viselnek. A mariboriak vízi járművén vá­rosuk címere — ezt látni a benne ülők ingén, blúzán is —•, ezenkívül egy sétábotos pingvin. Az ausztráliaiak tet­szetős kék melegítőjükkel, fe­hér hajós sapkájukkal, szá­guldó motoros gumicsónak­jukkal hívják fel magukra a figyelmet. Barcshoz, a .végállomásához közeledik a Barátság Karaván. Késő este érik el a falu ha­tárát, s a karaván részvevőit százak és százak üdvözlik a parton. Az épülő Dráva-híd két ol­dalán ezrek várnak türelme­sen, s amikor befutnak az el­ső csónakok, díszlövések hangzanak fel. mindkét par­ton katonazenekar játszik, s fiatalok lobogtatják a kara­ván utasainak nemzeti zász­laját. * Hatalmas tömeg, hatezer ember gyűlt össze este Barcs központjában, a művelődési ház és a strand mellett felál­lított pavilonok és a szabad­téri színpad környékén. Nagy taps köszönti a határ­őrség fúvós zenekarát hang­versenyének befejezése után, többször is műsorismétlest követelnek a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkoze- nekarától és szólistáitól... Szünet nélkül forognak a körhinták, a lacikonyhák es a borkóstolók alig győzik a vendégek kiszolgálását, jó kedvű emberek húzatjájt nó­tájukat az asztalok mellett a cigányokkal... — Ünnep volt ez a talál­kozó, amely a Barátság Kara­vánt szervező Jugoszlávia, Ausztria, Magyarország és más nemzetek népeit baráti közel­ségbe hozta — mondotta a műsort záró ünnepi köszöntő­jében Sasi János, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese. Willach polgármestere pe­dig meghívta a barcsiakat, kérve őket, hogy a jövő év­ben, a karaván indulásakor legyenek minél többen váro­suk vendégei.. . * A szórakozásról gondoskod­tak a vendéglátók. A Barcsi Általános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet két ökröt süttetett nyárson, sertést, bir­kákat vágott, több mázsa ha­lat süttetett meg, továbbá 140 hektoliter csapolt és üveges sörről és 40 hektoliter borról gondoskodott. Nagy volt a forgalom is, öt­ezer adag éted fogyott el, csaknem 10 000 embert szol­gáltak ki két nap alatt, és 200 000 forint volt a bevétel. Jól vizsgázott a szövetkezet, ezzel bizonyította, hogy ké­szen áll a Dráva-híd megnyi­tása után várható nagy ide­genforgalomra. * Dr. Josef Kari Gaisbacher grazi lakos feleségével Szici- liából jött, hogy részt vehes­A mariboriaik egy szépen feldíszített csónakja. sen a Barátság Karaván bar­csi találkozóján. Elégedett volt a baráti fogadtatással es a programmal is. Sikere volt a csinos magyar lányoknak is az ötnapos vízi úton. A csur­gói Varga Ilonka egy jugosz­láv kislány möoött második lett a karaván szépe választás­ban. — Viszontlátásra, jövőre ta­lálkozunk — búcsúztak a bar­csi ismerőseiktől a Barátság Karaván részvevői, amikor csónakokra, tutajra ültek, hogy a túlsó parton autó­buszba ülve az ötnapos kel­lemes út után visszatérjenek hazájukba. Szalai László Köszöntünk benneteket, bacwlak.U Tßlt Színészek, bohémek A harmincas években a legnagyobb színházi de­konjunktúra idején a je­gyeket negyed — legjobb esetben féláron kínálták a színházak az emberek­nek. Ebben az időben tör­tént, hogy a Fővárosi Operettszínház pénztáros­nője így fordult Sebes­tyén Dezsőhöz, a színház akkori igazgatójához: — Van itt valaki, aki egész áron akar jegyet váltani! Kiadhatom ? * * * Énekesek meghallgatá­sa volt a Városi Színház­ban. Amikor az egyik énekesnőjelölt kijött a meghallgatásról, a töb­biek izgatottan megro­hanták, hogyan sikerült? — Nagyon jól — mond­ta —, de sohasem hittem volna, hogy egy színigaz­gató ilyen vallásos. — Miért? — kérdezték. — Mert amíg énekel­tem, mindig azt mondo­gatta: »Tejóistes, tejóis­ten«... * * * Csortos, ez a hatalmas művész, amilyen különös ember volt, olyan különö­sen vélekedett a dohány­zás ártalmasságáról is. A Fészek Klubban, mialatt súlyos légzési nehézségek közben szíttá egyik ci­garettát a másik után, szóltak neki, hogy kész veszedelem, amit csinál — ne dohányozzon any- nyit. Ellenkezést nem túróén így válaszolt: — Én nem hiszek ab­ban, hogy a dohányzás ártalmas. Egy barátom mesélte, hogy az apja egész életében rengeteget dohányzott — és meghalt 94 éves korában. A fia soha nem dohányzott és meghalt 2 éves korában. * * * Sebestyén Géza egyik kollégáját Budapestre szerződtették. A színész felesége, fiatal primadon­na, Kolozsvárott maradt. Géza megkérdezte a szí­nésztől: — Itthagyod egyedül’ ezt a ragyogóan szép, fia­tal nőt? — Nézd — mondotta a színész —, kétféle férfi van. Az egyik, ha meg­csalja a felesége — ön­gyilkos lesz. — A másik bemegy a vendéglőbe, és eszik egy rántott csirkét! Én az utóbbi fajtához tartozom... Rövidesen ország—világ előtt köztudomásúvá vált a színház igazgatójának s a fiatal primadonnának szerelmi kapcsolata. Se­bestyén Géza a következő táviratot menesztette a Pestre szerződött színész­nek: — Rendelheted a rán­tott csirkét! <5. M.) Somogyi Néplep Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadta a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében., Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel: Mautner Józmet

Next

/
Thumbnails
Contents