Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-26 / 174. szám

Péntek, 1968. júlias 26. 3 SOMOGYINÉPfcAP A köz szolgálatában AZ ÜGYFÉL ÉS A HÍVA- ésszerű, határozott intézkedé- TAL kapcsolata — jóformán azóta, amióta világ a világ — INTERPELLÁCIÓ A GYORSABB ÜTEMŰ FEJLŐDÉSÉRT Kedvezőbb hitelfeltételeket! — A falvak gondjáról be­széltem eddig. Nagy gond ez, de magának a megyeszékhely­nek sem jobb a helyzete. Hogy csaik egyet említsek: igen zsú­foltak az általános iskolák. A rendelkezésre álló pénzzel csak akkor gazdálkodhatnak jól, ha a pénzforrásokat nem terheli a hi föl után fizetendő magas kamat is. K. L ,/Wíwi" fej büfé teliért Közkedveltté vált a leilei móló bejáratánál felállított »mi­ni« tejbüfé. Öt szocialista brigád alakult alig egy negyedév alatt a csurgói járás termelőszövetkeze­teiben. A legnagyobb létszámú brigádot a berzencei Jobb Élet Termelőszövetkezetben, a legtöbb brigádot pedig a zá- kányi Csokonai Termelőszövetkezetben szervezték. A JÁRÁSI NEB NAPIRENDJÉN: az építőipari termékek és az ellátás színvonala A Siófoki Járási Népi Ellen­őrzési Bizottság a közelmúlt­kedvenc téma a legkülönbö­zőbb fórumokon, legyen az parlament, színház vagy újság­cikk. Az állampolgár és az ál­lamot megtestesítő közalkal­mazottak, államigazgatási dol­gozók viszonya valóban rend­kívül fontos. Az ember, az egyén a mindennapi életben a »hivatalnokokon« keresztül al­kotja meg véleményét arról, hogyan funkcionál a szocialis­ta állam, az ügyfél milyen hangra, modorra, igazságra és humánumra talál, ha valami dolga, aktás, pecsétes dolga akad. Ügyfél. Vajon van-e va­laki, aki nem érezheti magát ügyfélnek? Egy nemrég! becs­lés szerint csupán a tanácsok évente tízmillió hatósági ügy­gyei, igazolással, határozattal foglalkoznak, s hol vannak még a minisztériumok, a min­dig csúcsforgalmat lebonyolító nyugdíjintézet, a társadalom- biztosítás szerteágazó szerve­zete, a rendőrség, a bíróság, az ügyészség meg a többi hivatal, Intézmény! Nagyon jó, hogy a legutóbbi esztendőkben javult ez a ma­gyar irodalomban sokszor elő­forduló, általában a fonáksá­gokat, a padkázásokat gombos­tűre tűzött viszony. Akikre tartozik, üdvös, okos és hatá­sos egyszerűsítésekkel igyekez­tek elérni, hogy ne kelljen annyit szaladgálnunk a hiva­talokba (az egyike a legfonto­sabb lépéseknek), az ügyinté­zés rendje mind jobban az em­berekhez igazodik. De lakkozás volna azt állítani, hogy most már aztán nincs is bosszúság és szaladgálás. Még van. De azt is csak a rosszindulat dik­tálná, hogy a bürokrácia elle­ni harc sziszi-fuszi erőfeszítés. Nem hiába kerültek annyiszor napirendre a hivatali munka jellemzői, főleg fogyatékossá­gai, s a közalkalmazottak szak­szervezetének legutóbbi kong­resszusán elhangzott megálla­pítás sem volt pusztába kiál­tott szó: »A tisztviselő nem a maga, hanem az állam. nevé­ben, a hatalmi szervek határo­zata alapján cselekszik. Hatal­mat csak azért kap, hogy kö­telességét teljesíteni tudja. Ezért az államigazgatás min­den dolgozójának arra kell tö­rekednie, hogy az emberek ügyeit gyorsan, eredményesen, lelkiismeretesen intézze el«. KÖZÖS ÉRDEK EZ, mert a kölcsönhatás gyorsan megmu­tatkozik. Mit eredményeztek az sek? Egyrészt — bár még tel­jesen nem szűnt meg — rit­kult a szükséges határozatok, döntések szűkszavú, úgyneve­zett »kincstári« nyelven tolmá­csolt, felületes indokolása, amelynek már az egyszerű megértése is sokaknak gondot okozott azelőtt. Továbbá a ta­pintat, az udvariasság sem hiányzik annyira a hivatalok­ból, másrészt viszont — nyil­ván a hivatal demokratizáló­dása folytán — csökkent a fel­lebbezések, a panaszok, a mél­tatlankodások száma, magya­rán: nem marad fullánk az emberben, amikor egy-eg'y ugye végeztével kilép a kapun, még ha nem úgy sikerült is minden, ahogyan várta. Mindennek előfeltétele az a fölismerés, hogy megértést nem csak a »másiktól« kell várni, az íróasztal mögött és előtt van teendő az ügymenet meggyorsítása, a munka egy­szerűbbé tétele, a lehetetlensé­gek kiküszöbölése érdekében. Hogyan értem ezt? Mindig fi­gyelembe kell venni, hogy az államigazgatás dolgozói, ami­kor elintéznek valamit, nem kénvük-kedvük szerint, nem személyes érzelmek alapján fogalmazzák meg a döntést, hanem tekintetbe veszik — mert ez kötelességük — a sza­bályokat, az előírásokat, a le­hetőségeket. Végső fokon ezek szabják meg az eljárás módo­zatait. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a türelem, a biza­lom légkörében nagyon sok fo­gas kérdés, amely az első pil­lantásra szinte kibogozhatat- lannak tűnik, megoldódhat. LEHETNEK MÉG REJTETT TARTALÉKOK az államigaz­gatási szervek munkamódsze­reinek jobb kialakítására, nyil­ván országos, átfogó intézke­dések nélkül helyi »újítások« is sokat segíthetnek ebben. Megnyugtató, hogy a legfel­sőbb hatóságok, miniszteri u- mok, a népi ellenőrzési bizott­ságok nagy gondot fordítanak erre, s nincs haszon nélkül a sajtó, a rádió és televízió fi­gyelme sem, amely egyébként a lakosság megnövekedett igazságérzetét, bírálókészségét is tükrözd. Mégis hadd említ­sek meg még valamit, amiről általában kevés szó esik. Ma­napság gyakran beszélünk ró­la, hogy milyen lényeges és nélkülözhetetlen az önállóság, a felelősségvállalás az élet minden területén. Valljuk be, a mai rend még a' legtöbb he­lyen az, hogy a végső pontot valaminek a végéi« a főnök szokta tenni. Nem részlete­zem, milyen hátrányai vannak ennek a gyakorlatnak (protek- 'cióvadászat, ügyek elhúzódása stb.) Sokat tehetnének az ál­lamigazgatás dolgozói, mind az ügyfelekért, mind a jobb mun­kamegosztás, az ügyintézés tempójának meggyorsítása vé­gett, ha —. az ügyrend adta keietek között — bátrabban mondanák ki az igent vagy a nemet, bőkezűbben nyúlnának az aláíró tollhoz az arra felha­talmazott hivatali dolgozók. Va.gyis az eljárás befejezője ne legyen mindig és kizárólag a főnök, aki nehezebben is ér­hető el, de kézjegye amiúgyis csak formális gyakran, mert nem ismeri részleteiben a kö­rülményeket. KÖZIGAZGATÁSUNK, köz­hivatalaink munkája, tehát a közösség szolgálata rendszere­sen, állandóan fejlődik, szak­mai tekintetben, a törvények helyes, igazságos értelmezésé­ben és — ami különösen érté­kes — a tömegekhez való kap­csolatban. V. J. ÉPÜL A GÁZVEZETÉK A Rózsa Ferenc utcában kí­gyózik már a gázvezeték a Kaiinyin lakótelep irányába. kedvez az időjárás, a kiszán­tott növény helyébe vetett kö­lesért majdnem 300 000 forin­tot kaphatunk... Vezetőségi ülésen és küldött- gyűlésen arról is tárgyaltak hogyan csökkenthetik a költ­ségeket. Ügy döntöttek, hogy nem építik föl az idén a terve­zett ötven férőhelyes borjúne­velőt; nem vásárolnak gépeket ebben az évben, mert a mun­kákat a meglevő fölszereléssel is győzik. Némi többletbevételt az állatenyésztés is ad. A ter­vezettnél több bárányt értéke­sítenek, s az anyafalka selej­tezésével mintegy 300 juhot adhatnak el terven felül. (Ez még a takarmány gon dot is enyhíti.) Takarékoskodnak a takar­mánnyal is, így például igen nagy gondot fordítanak a ku­koricaszár betakarítására. A rendkívüli intézkedések előse­gítik, hogy Ságváron helyrebil­lenjen a bevételi egyensúly. — Éppen most érdeklődtem meg, mit jelentene a megyé­nek, ha kedvezőbb feltételek­kel kapná a hitelt. Ebben az évben fejlesztésre összesen 299 638 000 forintja van So­mogynak. Ehhez jön a százhá­rommillió forint állami támo­gatás, amelyből Kaposvár hat­vanegymillióval részesedik. Ebből az összegből a megye- székhely sem tudja megoldani gondjait. A községek helyzete még ennél is rosszabb, s ez indított engem arra, hogy in­terpelláljak. Különösen nehéz a községek helyzete, hiszen a községfejlesztési alapon kívül nincs más bevételi forrásuk. Eddig kaptak állami támoga­tást is a községfejlesztési alap arányában, de ez most meg­szűnt. Ha építeni akarnak va­lamit, akkor évekig kell gyűj- teniük a pénzt, vagy közép-, illetve hosszú lejáratú hitelt kell fölvenniük. A hitel az öt- százalékos kamattal pedig annyira leköti pénzforrásukat, hogy évekig megint, semmit se építhetnek. Ez pedig a közsé­geik fejlődésének lelassulásá­hoz vezet Az országgyűlés legutóbbi ülésén a pénzügyminiszterhez intézett interpellációiában nem csupán somogyi gondról beszélt Horváth Sándorné, Ka­posvár országgyűlési képvise­lője. A hitelek után felszámí­tott ötszázalékos kamatot ép­pen a kevésbé fejlett megyék érzik meg nagyon. — Az indokolásban is el­mondtam, hogy megyénkben a fejlesztési alap meg az állami támogatás összegé nem ele­gendő a harmadik ötéves terv fő fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért hitel­lé is szükség van. A magas kamat miatt azonban már né­hány községben gondot okozott a hitel. Tudomásom szerint többek között Rinyakovácsi, Somogygeszti, Töröcske is csak nagy erőfeszítések árán tudja törleszteni a fejlesztési hitelt meg a kamatot Pedig olyan halasztást nem tűrő gondokat kell megoldani, mint a falvak jó ivóvízzel való ellátása vagy a hétközi diákotthonok meg­építése. Erről a második­ról a közelmúltban a megyei képviselőcsoportban is sokat beszéltünk. Hiszen a szakosí­tott általános iskolai oktatás csak ennek révén fejlődhet. A külterületek lakói is fizetik a községfejlesztési hozzájárulást. Nekik mégis alig jut valami ebből a pénzből: legalább sa­lakos járda kellene és egy-egy szoba, ahol az orvos vizsgál­hatja a betegeket. A saját anyagi erőforrásukból azonban ilyen nagy feladatokat képte­lenek elvégezni. Az interpellációra többek között ezt válaszolta Valyi Pé­ter pénzügyminiszter: »A ta­nácsok egyrészt az iparfejlesz­tési alap, másrészt a fejleszté­si alap megelőzésére szolgáló bankhitel révén járulnak hoz­zá a sürgős célkitűzések meg­valósításához. E kedvezmények hatékonyságát a felsőbb gazda­sági szervek most vizsgálják, s tekintettel arra, hogy különö­sen a községi tanácsok nehéz­ségekkel küzdenek a kommu­nális létesítményekhez szüksé­ges hitel vonatkozásában, ezért még az ősz folyamán nyilvá­nosságra hozzák az új hitelpo­litikai irányelveket. Ezek már az 1969—70-es években érvé­nyesülnek.« Tehát a gond megoldására megtette az első lépéseket a korfnány. A képviselő számára azonban a válasszal még nem záródott le az ügy. Most is to­vább foglalkozik vele, újabb terveket, adatokat sorakoztat egymás mellé. Búcsúzóul még ezt mondja: ban megvizsgálta, hogy a TÜZÉP forgalmazta termékek szabványos minőségűek-e, a la­kosságnak előirányzott meny- nyiséget nem használják-e fel közületi célra? A vizsgálat a siófoki TÜZÉP-telepre, a ba- latonszemesi és a kőröshegyi szövetkezeti tüzelőanyag-te­lepre, valamint a kőröshegyi téglagyárra terjedt ki. Tárolnának, de hol... A telepek árukészlete válto­zékony. Siófokon például an­nak ellenére, hogy már nem számít hiánycikknek, április vége óta nincs cement, téglát márciusban és áprilisban szin­tén nem lehetett kapni. A má­sodik negyedévre rendelt több mint százezer cserépből még egyetlen darabot sem kaptak. Hullámpala sincs. Hasonló a helyzet a szemesi telepen, az­zal a különbséggel, hogy itt cementből megfelelő a készlet, faragott fa, fűrészáru, asztalos- ipari termék, ablak és ajtó bő­ven van. A tárolási lehetőségek ked­vezőtlenek. A siófoki TÜZÉP épületei, raktárai elavultak, lassan már életveszélyesek. A balatonszemesi telep raktárait az összedőlés fenyegeti, jelen­leg csak meszet és cementet tárolhatnak bennük, azt is csak keveset. Az asztalosárut ötméteres, magasságban kény­telenek tartani, az árut geren­dán csúcstatják le a halom te­tejéről. Ez a módszer rontja a termék minőségét, ráadásul még balesetveszélyes is. A fű­részelt asztalosárut, a faragott és a rúdfát a szabad ég alatt tárolják. A helyzet megjavítá­sára Szemesen vajmi kevés a remény, mivel a TüZÉP-telep a vasút területén fekszik, és a MÁV a telep beruházását nem engedélyezi. A fuvarozás viszont mind­három telepen megfelelő — a helyi termelőszövetkezetek és az AKÖV is vállalnak szállí­tást. Javaslatok A NEB többek között java­solta, hogy a Somogy megyei Tüzelőszer- és Építőanyag-ér­tékesítő Vállalat vizsgálja meg alaposan a siófoki TÜZÉP-telep helyzetét és a te­lep kiszolgálási rendszerét. Az is hasznos lenne, ha a Belke­reskedelmi Minisztérium felül­vizsgálná a Balaton-part TÜZÉP-telepeinek áruellátá­sát, s megszüntetné az építő­anyaghiányt A Siófoki Járási NEB meg­vizsgálja a Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vál­lalat kőröshegyi téglagyárának termékeit is. A gyár ez év feb­ruárja óta a megye legmoder­nebb téglagyártó berendezésé­vel üzemel. A gyár átépítése azonban nem hozta meg min­den szempontból a várt ered­ményeket. Ezért javasolja a NEB a vállalat központjának, hogy vizsgálja felül a kőrös­hegyi téglagyár technológiai előírásait, kérje ki a minőség- vizsgáló intézetek véleményéi* és ennek alapján tegyen intéz­kedéseket a minőség további javítása végett. P. O. SÁGVÁRI INTÉZKEDÉSEK A szárazság okozta károk enyhítéséért A ságvári Egyetértés Termelőszövetkezetben is örülnek az utóbbi napokban kapott, jócskán megkésett esőnek. A tavaszi és kora nyári szárazság azonban olyan súlyos káro­kat okozott, hogy a most lehullott csapadék már nem nyújt­hat teljes kárpótlást. A szövetkezet vezetői elkészítették a »veszteséglistát«. 55 hold cukorrépából 30 hold maradt — ötvenöt hold cukorrépát vetettünk a tavasszal — mond­ja Hetyei József elnök —, ám az első vetést ki kellett szán­tanunk. A másodszori vetésből is csak harminc hold maradt meg, s ez is hosszú időn át éppen hogy csak élt a nagy szárazságban. A mostani eső ennek még használt... A ki­szántott répa helyére kölest vetettünk. A kukorica talán jobban kellett volna, de nem vethettünk, mert a répa he­lyére ősszel búza kerül, és a Rendkívüli intézkedések Az északi járások közös gaz­daságait sokkal jobban sújtot­ta a szárazság, mint a megye déli részét. Vajon mit tettek a károk enyhítéséért a gazdaság vezetői? Mindenekelőtt fölmértük a veszteségeinket. A borsó pl. a tervezett nyolc helyett alig két és fél mázsát adott holdan­Családi házak, nyaralók építését, valamint egyéb átalakítási munkálatokat, rövid befejezési határidővel vállalunk. ÉPÍTŐIPARI KTSZ, SOMOGYVÁR _______________(7362) k ölest előbb letakaríthatjuk, mint a kukoricát. — Csaknem százhúsz holdon vetett lent a tsz. Az aszály miatt az összesét ki kellett szántani. Ennek a helyét is kö­lessel vetettük be. Ha jó időt fogunk ki, sok pénzt kapha­tunk a magjáért, a szalmája pedig nagyon jó eleség lesz a jószágnak ilyen szálas takar­mányban szegény, esztendőben. Huszonöt hold búzát is ki kel­lett szántani, helyére kukori­cát vetettünk, silónak... ként. Erinél 20 000 forint a kár. Búzából 100 000, lenből 620 000, cukorrépából 200 000 forinttal lesz kevesebb a bevétel. Ez már biztosra vehető ... — Miből termett több a tervezettnél? — Takarmánybúzából és ta­vaszi árpából. Ez már ellensú­lyoz valamit. Ha egy kicsit is H. F. Férfi és női szabó szakmunkásokat, szakképesítés nélküli női dolgozókat felveszünk vállalatunk kaposvári telephelyére. Szakképzetlen dolgozóknak a betanítási időre havi 550,— Ft betanítási bért fizetünk. Jelent­kezés: a váUalat munkaügyi osztályán, Kaposvár, Irányi Dá­niel n. 3/a. sz. Somogy megyei Tanácsi Textilipari Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents