Somogyi Néplap, 1968. július (25. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-21 / 170. szám
XXV. évfolyam, 170. szám. Vasárnap, 1968. július 21. I BataloM ieyy&eUk Kié a Balaton ? ! Gyászvonai - múzeum \ T alán kissé furcsán hangzik a cím, de egészen komolyan kérdezem, hogy kié a Balaton? Gondolhatná valaki, hogy hogyan vetődhet fel ez a banálisnak tűnő kérdés 1968-ban. Elárulhatom, nem újkeletű kérdés ez, föltették ezt már különböző szervek, személyek és csoportok. Most azonban mind sürgetőbbé válik e kérdés végleges tisztázása, mert hovatovább csak imitt-amott gyönyörködhetünk és füröd- hetünk hazánk gyöngyszemében: csodálatos Balatonunkban. Évről évre szaporodik az elzárt terület a Balatonpart legszebb részein. Örvendetes dolog ugyan, hogy az utóbbi években gomba módra szaporodnak a part menti középületek: üdülők, vendéglátó egységek, szállodák és magánnyaralók épülnek, mégsem lehet egyetérteni azzal, hogy a sokasodó vállalati és magánépítkezésekkel egyidejűleg mind nehezebb és nehezebb elérni a partot, s hogy elzárják a vizet azok elől, akiknek nincs villájuk vagy telkük. Az építtetők és építők vagy helytelen parcellázás folytán, vagy egyszerűen önkényesen teljesen a víz széléig építik telkeik kerítését. Sokan még a vízből is elkerítenek egy jó darabkát. És ezekken az elzárt, elszeparált részeken természetesen más nem szállhat vízre, csak a tulajdonos vagy az adott vállalat és intézmény üdülőinek beutaltjai. Ki érti ezt? Ma már egyes partszakaszokon két-három kilométer hosszúságban egyszerűen nem lehet megközelíteni a vizet, mert teljesen beépítették vagy elkerítették a part menti területet. Balatonboglártól Balatonlelle felé haladva a villasoron, továbbá a Balatonlellétől Bala- tonszemes felé eső részen kilométerekig szinte képtelenség lejutni a partra. Ugyanez a helyzet Siófok és Balatonszéplak egyes részein is. De sorolhatnám tovább a példák sokaságát. Még a Balatonra nyíló keskeny kis utcák is zsákutcákká váltak. Ember legyen a talpán, aki ezeken a helyeken egyhamar partot ér. Nem is szólva az idegenekről, akiknek még helyi ismeretük sincs. A múlt hét egyik napján például Balaton- lellén négy jugoszláv (szabadkai) gépkocsi utasai várakoztak tanácstalanul a 7-es út szélén. Amikor gépkocsinkat megállították, udvariasan azt kérdezték, hogyan juthatnának lé a partra. Olyan helyet keresnek, ahol a fűben, a szabad természetben lehet heverészni, pihenni, mivel egy-két óra után úgyis tovább szeretnék folytatni útjukat jp égi ismerője vagyok a Balatonnak, de félórát bolyongtam velük, míg végre találtam számukra egy ilyen helyet. Az ezelőtt egy-két évvel még szabad partokat azóta valakik birtokba vették, elkerítették. Egy vasárnap délelőtt karádi termelőszövetkezeti parasztok is tanácstalanul kérdezősködtek, hogy kiránduló csoportjukkal hol érhetnének legközelebb partot. Minderre mondhatná valaki, hogy vannak szép, kiépített strandjaink általában minden községben. Használják is őket. Ez igaz. De nem mindenki akar strandolni, vannak, akik szeretik a csendet, a nyugalmat, s ezt a nyári strandokon aligha találják meg. S azokra is gondolni kell, akik a strandoktól 3—4 kilométerre laknák vagy üdülnek. Nekik is joguk van a vízhez. Mi lenne tehát a megoldás? Véleményem szerint nagyon egyszerű. Van erre sok jó példa. A víztől 5—6 méterre nem szabad a területeket kiparcellázni. A ba- latonboglári Szabadság Üdülőtelepen és Bálatonfenyves egy részén például több száz méter hosszúságban így rendezték a partot. Itt nincs is probléma. A nem közvetlen part mentiek is magukénak érzik a Balatont, mert 6—7 méteres sáv áll a fürdőzők, napozók és sétálók rendelkezésére. Javasoljuk, hogy a kempingek part menti határa se a víz legyen. Egy kempingnek sincs akkora zárt vízpartra szüksége, mint amilyen hosszú a kemping. A kempingekből legyenek kijáratok a szabad partrészekre. Trégső soron tehát meg keü vizsgálni a partré- v szék elzárását, és ahol önkényes területfoglalás történt, a kerítéseket el kell távolíttatni a törvény- sértőkkel és önkényes földfoglalókkal. A jövőbeni partrendezéseknél, parcellázásoknál pedig mindezeket a legmesszebbmenőkig figyelembe kell venniük az erre illetékes hatóságoknak. Hozzáférhetővé kell mindenki számára tenni a Balatont, a csodálatosan szép magyar tengett. Wirth Lajos A legnagyobb tv-k ész lilék A gyászvonat, amely 1924. január 23-án Gorkiból Moszkvába szállította Lenin koporsóját, a moszkvai Pávelecki pályaudvarra kerül, ahol múzeumot építenek fel körülötte. A teremben láthatják majd a látogatók a gyászvonat mozdonyát és a vasúti kocsit a ravatallal, amelyen Lenin koporsója volt. A múzeum vörös márvány falát Lenin mozaik-arcképe díszíti majd. A falon túl vetítőterem lesz, ahol Leninről szóló filmeket vetítenek és magnetofonról Lenin hangját közvetítik. í Hatszáz lakásban végeztek | a gázszerelők ♦ ♦ ♦ Jó ütemben haladnak műn♦ ; kájukkal a megyeszékhelyen l a Közép-dunántúli Gázszolgál- | tató és Szerelő Vállalat dolgo- $ zói. A Kalinyin lakótelepen, a S Kanizsai, a Berzsenyi, a Latin- fka Sándor és a Május 1. utcá- I ban dolgoznak a szerelők. Az | Ingatlankezelő Közvetítő és í Felújító V. már több mint J hatszáz lakást átvett a gázsze♦ reléiktől. A munkálatokhoz ♦ nagy segítséget ad az, hogy a ♦ Somogy megyei Kéményseprő ♦ Vállalat idejében elvégezte a S kétezer kémény füstnyomás- J próbáját. : ________________________ M A LATJUK A TV-BEN szatirikus irodalmi műsor Stephen Leacock műveiből. (A televízió mai műsorához.) Apa és fia í. beszélget a posta- a fiaKét férfi ablaknál: — Képzeld, fölvették mat az egyetemre. — Biztosan szerencséje volt — , válaszolja közömbösen a másik. Kínos csönd. Az apa kényszeredetten bólogat. — Lehet — mondja később. — De az is lehet, hogy tudott — teszi hozzá az előbbi. Az apa arca különböző színeket játszik: í . | Új virágüzlet a Kalinyin lakótelepen — Valószínű... ha már fölvették. A távirati lapra — mielőtt beadja az ablakon, még felír valamit. 2. Régi szokás: ha összefutunk ezt kérdezzük: — Mi van? Két hete, valahányszor találkozunk, ezt hallom: — Fiam — s egy kicsit imbolygó léptekkel búcsúzik tő lem. A minap megint összefutottunk az utcán, s már előre mondom: — Tudom, fiad van; sikít-e már az apja fülébe? Lemondóan legyint: — Álmos vagyok. — Rossz a fiad? — Dehogy, a feleségem. — Ne viccelj! — Egész éjszaka azt kérdez te, hova tettem a szülési se gélyt. (Kercza) A KÖJÄL-lal szemben ízléses üzlet nyílt, ahol bőven válogathatnak a vágott és cserepes virágok között az itt lakók. Az aratással egy időben Az ordacsehi Március 15. I hető, hiszen ők vannak legEzt vegyük meg... Farkas Miklósba ősszel megy első osztályba. A tanszerek bevásárlása nagy esemény a »;fiatalember« életében, csak hosszas válogatás után választotta ezt az iskolatáskát Az Ady Endre utcai üzletben húszfajta akta- és iskolatáska közül választhatnak a gyerekek, s a füzetcsomagok is vár ják az ifjú vásárlókat A japán Sony Rádió- és Te- ' levíziógyár, amely arrói nevezetes, hogy a világ legkisebb készülékeit gyártja, elkészítette a világ legnagyobb televíziókészülékét. A színes képrá- eüó magassága 1,5 méter, a képernyő átmérője 2,5 méter, de mindössze 25 centiméter mély. Hetvennyolcezer katód- cső van benne. Az óriási készülék tízmillió yen. _ Termelőszövetkezet az idén ♦ először takarítja be saját kom- í bájnjával a gabonát. A kom♦ bájn után nyomban összehord♦ ják a szalmát: két szalmale- í takarító brigád dolgozik, egy♦ egy brigádban 10—12 férfi se♦ gít a gépeknek, s az alomnak í valót a gabonatábláik szélén t mindjárt kazlazzák is. Külön ♦ kazalba került az árpaszalma, ♦ az idén takarmánynak szánják. ♦ Már végeztek a másodvetésekkel, a szalmától letakarított tarló 80 százalékát felszántották. Ebben a munkában részt vesznek esténként és hajnalban azok a traktorok is, amelyek nappal a szalmát húzzák le és szemet szállítanak a kombájntól. Ordacsehiben nyáron a gépekkel dolgozók jutnak a leg- tanagasabb keresethez, s ez értjobban lekötve munkával. Júniusban például a traktorosok munkadíja átlagosan 3500 forint körül volt A fogatok többsége a szénát hordja. Lovas kocsik láthatók a tarlón is, gépek után elmaradt szalmát gyűjtik össze, mert az idén nagy szükség lesz rá. Mintegy huszonötén dolgoznak két műszakban a villanymeghajtású magtisztítónál. Az első műszak hajnali négy órától délig, a másik déltől este nyolcig tart. Az aratással, csépléssel párhuzamosan folynak a munkák a kertészetben, itt csaknem negyvenen találnak ilyenkor elfoglaltságot. Ugyanis ebből az ágazatból is jelentős bevétele van a Balaton menti szövetkezetnek, érdemes tehát fáradságot áldozni rá. „Baleset“ A személyzetis a munkából elkésett dolgozó fejét mossa: — Már dél van, és csak most jelentkezik a munkahelyén? — Tudja, mi történt velem? Tíz órán át eszméletlen voltam. — Szerencsétlenség érte? — Ügy aludtam, mint a bunda. Átváltozás _ Képzeld, a férje halála után egy éjjel megőszült . . . — Az is valami? Ismertem egy nőt, aki férje halála után egy nap alatt őszből fekete lett. Kinek higgyen? — De hiszen nekem azt mondták, hogy meghaltál! — kiáltott fel a professzor, aki váratlanul találkozott egyik kollégájával. — Amint látod, élek! — mosólyodott el az illető. — Az nem lehet — jelentette ki határozottan a professzor. — Akitől hallottam, szavahihetőbb nálad! Anekdota Voltaire utazása során megállt egy szállodában, ahol az éjszakát szándékozta tölteni. Amikor fellapozta a vendégkönyvet, egy bejegyzésre lett figyelmes: »Jean de Plan- chet márki a szolgájával.« ' Voltaire elmosolyodott, tollat fogott és bejegyezte a könyvbe: Voltaire a bőröndjével.« Nyakiglábok klubja Lengyelországban számos különféle klub működik, ahol a társasélet lebonyolódik. Egészen más jellegű klub alakult Wroclawban az ottani »-Slowo Polskte« című napilap kezdeményezésére. A magas emberek klubjáról van szó, amelynek alakuló közgyűlésén száz érdeklődő vett részt. A klub elnökéivé Henryk Domint választották, mivel ő vöt a legmagasabb a jelenlevők közül _ két m éter. A klub befolyásolni al-oarja a_ konfekció-, valamint a bútoripart. A legjobb partner Nincs kellemesebb dolog, mint azzal beszélgetni, akit az ember legjobban szeret a világon. — Oh, de hiszen a magánbeszélgetés nagyon unalmas. Kritika — Pompásan sikerült az új énekes bemutatkozója. Igazi hőstenor, mi? — Hősnek hős, hogy azzal a hanggal föl mert lépni. — Ezt vegyük meg, apu! Somoggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságra és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefons 11-510, 11-511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünlf meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel: Mautner József.