Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-14 / 138. szám

Péntek, 1968. június 14. 3 SOMOGY NÉPLAP EGY ÚJ TÖRVÉNY A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Kialakulóban a termelőszövetkezeti földtulajdon T öbb mint 200 mezőgazdasági üzemi központ érintésével mintegy 250 községben készültek el eddig a ter­melőszövetkezeti földtörvény végrehajtását előkészítő munkákkal a Somogy megyei Földhivatal dolgozói. Ezzel tulajdonképpen elkezdődött az a folyamat, amely során a tavaly hozott rendelet értelmében rendeződ­nek a földjogi és földhasználati viszonyok, s kialakul egy új tulajdonforma: a termelő­szövetkezeti földtulajdon. Sokat vitatott problémák tisztázódnak: ellentmondások ol­dódnak meg, s a törvény megvalósításával jelentős lépést tesznek a tsz-ek a vállalat- szerű gazdálkodás feltételeinek megteremté­séhez. Több mint egymillió holdnyi területet érint megyénkben ez a rendezési munka. Az egyik legfontosabb határidőhöz kötött fel­adat: a' termelőszövetkezetek, állami gazda­ságok és erdőgazdaságok használatában levő földek tulajdonjogának rendezése. Az előké­szítés során a megyei és a járási földhiva­talok dolgozóinak tanfolyamokat rendeztek; a termelőszövetkezetekben elkészültek a ki­indulási alapul szolgáló tagnévsorok. Ezután látott munkához a megyében 43 munkabi­zottság a földnyílván tartók ellenőrzésére, a földek rendezésére. Május végéig húsz köz­ségben befejeződött, 45 községben pedig most folyik ez a munka. A zárt kertekben különösen rendezetle­nek a tulajdoni és használati viszonyok (el­maradtak a hagyatéki eljárások, nem je­lentették be a művelési ágak változását stb.) A törvény előírása szerint 1973-ig felül kell vizsgálni a zártkerteket. Somogybán csak­nem 33 000 holdnyi zártkerti ingatlant kell addigra felülvizsgálni, ebből a jövő évi fel­adat 784 hold. Az ütemterveket a járási földhivatalok a járási szervekkel közösen készítették el. De számolni kell előre nem tervezett munkákkal is. A Somogy megyei Földhivatal és a Pécsi Geodéziai és Térké­pészeti Vállalat az idén hozzálátott a tér­képfelújításokhoz meg a műszaki előkészí­téshez, s ezt a munkát a jövőben folyama­tosan végzik. A földtörvény tehát elérkezett a megva­lósulás időszakába. Az eddigi tapasztalatok­ról kért és kapott tájékoztatást a közelmúlt­ban a megyei párt-végrehajtóbizott.ság, s ek­kor hívta fel , a figyelmet Németh Ferenc elvtárs, a. megyei pártbizottság első titkára több fontos szempontra. Arra, hogy nem kampányról, hanem több éves körültekintő, higgadt munkáról van szó. Ezért, mindenki, aki illetékes rá, segítse elő a földtörvény helyes értelmezését. A muv.kák eredménye­ként létrejön a szövetkezeti földtulajdon, s ez jelentős mérföldkő a közös gazdaságok életében — ehhez mérten ilyen értelemben kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. A törvény jó, segíti a mozgalmat, tehát gondos megva- ló',’'J--'~"ra kell törekedni. A munka, amely most elkezdődött, nemcsak a termelőszövetkezeti pa­rasztságot érinti, hanem mindenkit, akinek a tulajdonában föld van, tehát bizo­nyos fokig a város is érdekelt a törvény pontos végrehajtásában. Hcrnesz Ferenc Kamatozó szellemi befektetés A magánkereskedele közérdekű sz A MEGYE FALVAIBAN a termelőszövetkezetek három év alatt harminckilenc szol­gálati lakást építettek szak­embereik számára. Ebben az időszakban húsz fiatallal kö­töttek szerződést tanulmányi ösztöndíjra. Munkába állítot­tak harminckét középfokú technikumi és százhárom egye­temi, illetve felsőfokú techni­kumi végzettségű agrárszak­embert. Jelenleg a asomogyi termelő- szövetkezetben 2532 hold szán­tóföldre jut egy főiskolai ké­pesítésű szakember, az állami gazdaságokban 617 hold ez az arányszám. A folyamat a meg­oldás irányába halad, ezért a jövőt illetően a helyzet javu­lásával számolhatunk. A Ka­posvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum oktatói, tu­dományos kutatói megnyug­vással és elégedetten mond­hatják: — Intézményünk ki­bocsátott hallgatói a mi leg­jobb szakmai propagandistá­ink. Amit évekig itt megta­nultak, azt mind igyekeznek mihamarabb a gyakorlatban megvalósítani. Ezért szakmai forradalmároknak is nevezhet­jük őket. Ebben az intézményben az oktatás, a kutatás meg a szak- tanácsadás hármas feladata egységes egészet alkot. Kísér­leteiket a kutatók javarészt a Kaposvári Állami Gazda­ságban állítják be és végzik. Ilyen értelemben a gazdaság elsőként részesülhet a mező- gazdasági tudomány újabb és újabb vívmányainak áldásai­ból. Ezért is mondott köszö­netét a technikum kutatóinak külön is a gazdaság igazgató­ja az élüzemavató ünnepsé­gen. Elismerő szavaival azt fe­jezte ki, hogy a tudomány szakembereinek szellemi erő­feszítése nem volt hiábavaló, tevékeny közreműködésük meghatványozta a kétkezi dol­gozók szívós, mindennapos munkájának eredményességét. NEMCSAK KAPOSVÁR, hanem sokkalta nagyobb kör­zet is profitál már az itteni in­tézmény működéséből. So­mogy, Tolna és Baranya után Fejér megye is kéri a szakta­nácsadását. Van már szó ar­ról is, hogy vállalkozás jel­leggel adják át a módszerüket mezőgazdasági üzemeknek, s meghatározott eredményszint elérését garantálják a ,echno- lógiai előírások szigorú meg­tartása ellenében. A szellemi energia így válik a gyakorlat­ban közvetlen eredménynöve­lő tényezővé. Mindenképpen hasznos befektetés ez. Minden új módszer akkor hasznosulhat sikeresen, ha hozzáértő emberek alkalmaz­zák. A gyakorlatban a hoz­záértést biztosítani — a me­zőgazdasági üzem szakvezető­jének a dolga és kötelessége. Az agronómuson, az állatte­nyésztőn, a gépészmérnökön áll, hogy az irányításával dol­gozó emberek tudása napról napra nőjön. Amikor a fel­nőtteket, a levelező tagozat végzőseit búcsúztatták a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán, a rektor erről így szólt: — Két kéréssel bocsá­tom útjukra önöket, új agrár­mérnökeinket. A mindenna­pos munka mellett nehéz ta­nulással megszerzett tudásu­kat ne tekintsék egyszer s mindenkorra adottnak és be­fejezettnek, hanem folytonos önképzéssel állandóan bővít­sék ismereteiket. Fontos, hogy így lépést tartsanak a fejlő­déssel, a kutatás, a tudomány haladásával. Másik kérésem meg az, hogy a tanultakból igyekezzenek minél többet át­adni falun a szövetkezeti pa­rasztembereknek és állami gazdasági dolgozóknak. Ügy éljenek és dolgozzanak, hogy agrármérnöki diplomájuk ne elválassza, elszigetelje önöket munkatársaiktól, hanem kap­csolja össze mindnyájukat ve­lük annak érdekében, hogy jobban megnyerjék őket a közös ügynek, a mezőgazda­ság felvirágoztatásának. A NEGYVENHÁROM ÜJ AGRÁRMÉRNÖK között so­mogyiak tízen vannak — s bi­zonyos, hogy Kaszthelyről magukkal hozták ezt az útra- valót. Nem feledhetik, hogy az irányító szakemberek kap­csolata a szövetkezeti parasz­tokkal a záloga annak, hogy a kincset érő nagyobb szak­tudás a közösség számára szellemi tőkeként bőségesen kamatozzon. A megye közös gazdaságai közül a kőröshegyi Jobb­lét Termelőszövetkezetnek van a legnagyobb területű nagyüzemi szőlőültetvénye: 150 hold olaszrizlinget telepí­tettek 1963-ban és 1964-ben. Érthető, hogy önálló szőlész- agronómust alkalmaznak, aki az ápolástól, az őszi szüreten túli munkákig mindent irá­nyít. Bessenyei György sző­lészre vár ez a feladat, s most, a sorok közt járva, elégedetten mondja: — Az idén semmiféle kár­tétel nem volt a szőlőben, lisztharmatot se észleltünk, s talán furcsán hangzik, de mi elégedettek vagyunk az időjárással. Száz hold olyan területünk van, ahol a ter­mőre fordulás az idén már számottevő, s ezen a terve­zett 3000 mázsa helyett 4000 mázsa hozamra van kilátás. A lakosság jobb ellátása — ez a fontos cél vezette a kor­mányzatot, amikor még ápri­lisban foglalkozott a magán­kereskedelemmel, meghatá­rozva azokat a főbb irányel­veket, amelyek megszabják a magánkereskedelemnek az új gazdaságirányítási rendszer­ben elfoglalt helyzetét. A vá­sárlók évről évre maguk is tanúi a belkereskedelmi üz­lethálózat gyarapodásának, új, korszerű áruházak, üzletek, boltok létesülésének. Az ellá­tást azonban, különösen egyik-másik településen még gyakran jogosan kifogásolják. Az áruellátás a legtöbb áru­cikkből kielégítő, a problémát inkább az okozza, hogy né­mely helyen a szükségesnél kevesebb üzlet van. Hol adható ki magánkereskedői igazolvány ? A belkereskedelmi minisz­ter most kiadott egységes vég­rehajtási ren delete éppen ezért külön is kiemeli, hogy elsősorban a városok perem­területén, falvakban, magán­erőből épült — állami és szö­vetkezeti kiskereskedelmi há­lózattal el nem látott — új településeken, tanyavilágban, üdülő-, kiránduló- és nyara­lóhelyeken lehet kiadni ma­gánkereskedői iparigazolványt. A rendelet tételesen felsorol­ja azokat a szakmákat — szám szerint körülbelül het­venet —, amelyekben az első fokú hatóság iparigazolványt adhat ki. A rendelkezés nagyon ész­szerű része, hogy a lakosság jobb ellátása, a helyi áru­alapok feltárása, az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat hiányának pótlása mellett — a jövőben ipariga­zolványt lehet adni a keres­— Saját maguk dolgozzák fel a szőlőt? — Egy részét, a többire pedig értékesítési szerződést kötöttünk. Borunkat a bala- tonboglári Birkacsárdánkban mérjük ki. Köröshegyi riz- linget adunk a borkúti pin­cénknél is: a 200 hektoliter bor tárolására alkalmas pin­céhez az IBUSZ külföldi tu­ristacsoportokat szervez, s itt a vendégek különleges fo­gadtatásban részesülnek, pél­dául önkiszolgálás útján juthatnak a borhoz... A szőlőben szorgalmas munka folyik, hogy a bősé­ges termésből az ősszel új­ból megtölthessék majd a kiürült hordókat. Az asszo­nyok a vesszőket fűzik drót­kedelmi verseny élénkítése véget is. Ez különösen ott je­lentős, ahol a szocialista szektor nem tud megfelelő versenyt támasztani, s a ma­gánkereskedő monopolhelyzet­ben van. Szociális okból csak kivételesen Ismeretes, hogy korábban kereskedői iparengedélyt a tanácsok elsősorban a szociá­lis okokból adtak ki. Újsze­rűén ítéli meg a rendelet ezt a kérdést, hiszen a jövőben szociális okból iparigazol­ványt csak egészen kivételes és rendkívüli méltánylást ér­demlő esetben adhatnak ki. Például olyankor, ha a folya­modó nemzeti gondozott, s az egyéb, a rendeletben előírt föltételeknek megfelel, továb­bá, ha akár munkában, akár egyéb módon rokkanttá vált, és megélhetése másképpen nem biztosítható; végül a ma­gánkereskedő családtagjai ré­szére, ha a kereskedő elhalá­lozásával a család megélhe­tése másképpen nem biztosít­ható. A gyakorlatot támogatja a rendelkezésnek az a része, amely a magánkereskedők árubeszerzését és értékesíté­sét a termékforgalmazás rendjéről szóló rendelkezések­hez igazította és megszüntet­te az iparigazolványok attól függő kategorizálását, hogy »központi árualapból ellátha­tó« vagy el nem látható szak­máról van-e szó. A végrehaj­tási rendelet a beszerzést csak a kiskereskedelmi szervektől és a magánkereskedőktől tilt­ja meg, de ezektől is megen­gedi a beszerzést, ha a keres­kedő selejtes, értékcsökkent vagy hulladékárut vásárol. Az értékesítés alapelve, hogy ma­gánkereskedő fogyasztásra és felhasználásra — tehát to­huzalok közé, hogy utánuk pár nap múlva a gépek el­végezhessék az idei negye­dik permetezést. A szőlész­brigád létszámából arra is telik, hogy időnként más növénytermesztési ágazatok­nak segítsenek. Ottjártunk- kor a 30 tagú brigádból ti- zenketten a kertészetbe men­tek »erősítésként«. A tárcsázás, a kézi kapá­lás, a hajtásbehúzás nyomán gondos kezek munkájáról, törődéséről tanúskodik a kőröshegyiek közös szőlője. Jogos a reményük, hogy mindezért cserébe gazdag terméssel fizetnek majd a tőkék. H. F. vábbeladásra nem — bárki részére adhat el árut, ha csak az értékesítést nem tiltja jog­szabály. Intézkedik az új rendelke­zés a jogosulatlan kereske­désről is. Az ilyen tevékeny­séget folytató személyek ré­szére — feltéve, hogy a tör­vényes feltételeknek egyéb­ként megfelelnek — ipariga­zolvány kiadása akkor indo­kolt, ha a tevékenységük folytatása a lakossági ellátás vagy a verseny élénkítése szempontjából indokolt. Köz­tudott, hogy ilyen illegális ke­reskedők, főleg a penzió-, zöldség-gyümölcs és hasz- náltcikk-szakmákban vannak. A miniszteri rendelet e pont­jának célja, hogy egyrészt legalizálja az említett keres­kedők tevékenységét, más­részt megfelelő intézkedések­kel lehetővé tegye az indoko­latlan, jogosulatlan kereske­delmi tevékenység felszámo­lását. Ki kaphat iparigazolványt ? A miniszteri rendelet pon­tosan meghatározza, ki kap­hat iparigazolványt, illetve melyek a kizáró okok. Nem kaphat például iparigazol­ványt, de még alkalmazott vagy közreműködő családtag sem lehet az a személy, akit jogerős bírói ítélet a kereske­dői foglalkozástól eltiltott, öt éven belül állam vagy va­gyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen elítélte, vagy a kereskedelmi dolgozók mun­kaviszonyával összefüggő egyes kérdések szabályozásá­ról szóló 6/1967. Bk. M. szá­mú rendelet hatálya alá tar­tozik. Ilyen erkölcsi követel­mények felállítása egyaránt szolgálja a fogyasztók védel­mét és a szakmát tisztessége­sen gyakorlók érdekeit. Végül meg kell említeni, hogy az iparigazolványok ki­adását a járási (városi) ta­nács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szer­vénél kell kérni. A miniszte­ri rendelet azonban lehetősé­get ad arra, hogy meghatá­rozott szakmákban a községi tanács végrehajtó bizottsága döntsön az iparigazolvány ki­adásáról. Az új rendelkezés kapcsán megemlíthetjük, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium a közeljövőben közzéteszi az ital- és dohányárusítással kapcsolatos döntését, továbbá szabályozza a penzióipar ki­adásainak feltételeit és üzlet­körét. A kereskedő árszámí­tásáról külön jogszabály in­tézkedik majd, amelyet szin­tén nyilvánosságra hoznak. H. Gy. GLOBO-kiállítás Kaposváron Két napig tartózkodott Ka­posváron az NDK-beli GLOBO vegyészeti gyár mozgó kiállítá­sa, amelyet mintegy kétezren tekintettek meg. A látogatók közül sokan vásároltak a már ismert és új autóápolási cik­kekből. Fölvételre keresünk gyakorlott gépírónőt, (lehetőleg adminisztrációban jártas legyen). Jelentkezéseket írásban a kiadóba szíveskedjenek küldeni: KAPOSVÁR, LATINKA S. U. 2. (4321) Eladó 5 db I. S2./23. E-1. típusó VB. nyitott szín az összes kapcsolóelemekkel, vonórudakkal, 3,8 méter magas és egyenként 12x24 méter alapterületű méretben. Azonnal átvehető. Csurgói NAPSUGÁR Vegyesipari Hisz, Csurgó (Somogy megye) Telefon: 58. (7150) K. J. Szép termést ígér a szőlő Kőröshegyen A szép szőlőben öröm a munka.

Next

/
Thumbnails
Contents