Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-11 / 135. szám

Kedd, 1968. június 11. 3 80M0GTI NÉPLAP A GELKA-val vagy nélküle ? Mostanában sokat hallani arról, hogy a javításra, szol­gáltatásra hivatott vállalatok, szövetkezetek nem nagyon fá­radoznak azért, hogy minél magasabb színvonalon elégít­sék ki a lakosság igényeit. A kisipari szövetkezetek egy ré­szét a régi mechanizmusban azért kellett elmarasztalni, mert szolgáltatás helyett készárugyártásra rendezked- dett be, az ugyanis többet hoz a konyhára. Most, hogy a piaci verseny fokozódott, még több azoknak a szövetkeze­teknek a száma, amelyek a veszteséges vagy legalábbis nem valami nagy bevétellel kecsegtető szolgáltatás he­lyett a jól jövedelmező kész­árugyártást választják. Erre azon a tanácskozáson is rá­mutattak, amelyet a Műszaki Tudományos Egyesület rende­zett nemrég Miskolcon. E te­kintetben alapvetően Somogy megye problémái sem külön­böznek más megyéktől. Ná­lunk is szembe kell nézni a jelenségekkel, és olyan meg­oldást kell keresni, amely a legjobban megfelel a lakosság érdekeinek. Egy tanácskozás tanulságai Ezt a célt szolgálta az a megbeszélés, amelyet a GEL- KA kaposvári kirendeltségé­nél folytattak a megyei ta­nács illetékesei meg a GEL- KA központjának képviselői. Itt a főkérdés tulajdonkép­pen az volt, hogy a GELKA- val vagy nélküle biztosít­hatják-e a szolgáltatás to­vábbi bővítését a megyében. A szolgáltatás ismert hely­zetét, továbbá a GELKA le­hetőségeit figyelembe véve a kérdésre a válasz csakis az lehet, hogy a szövet­kezetek javító—szolgáltató te­vékenységének, a magán­kisipari hálózat fejlesztésé­nek szorgalmazása mellett nagy gondot kell fordíta­ni a GELKA-val való együtt­működésre is. Mi indokolja az utóbbit? A GELKA nem attól teszi függővé szolgáltató hálózatának fejlesztését, hogy nyereséges-e a létrehozott szerviz. Mivel országos há­lózata van, ellensúlyozni tud ja a kisebb bevételt a na- gyobbakkal. Magyarán: az egyik kirendeltség veszteségét pótolja a másik nyeresége. Aztán a GELKA-nak nagy tapasztalata van, így képes a munka jó megszervezésére Jellemző például, hogy nagy­szerűen igazodik az igények­hez. A népszámlálás, az ipar­fejlesztés, a kereseti adottsá­gok alapján korszerűsíti, bő­víti hálózatát. Pontosan tud­ják, hogy az ország melyik megyéjében, városában hány lakosra jut egy tv. Csak az érdekesség kedvéért említjük, hogy Somogybán 11,78 lakos­ra jut egy készülék. Baranyá­ban (Pécset is számítva) 8,29 lakosra. Somogy ellátottsága egyébként majdnem az or­szágos átlagnak felel meg. Szükség van a tanácsok segítségére is ,A nagy tapasztalatról és a szervezettségről tanúskodik az is, hogy a területi megoszlás elve alapján dolgoznak a GELKA szakemberei.' Egyik szerviz nem avatkozik bele a másik munkájába. Ez lehető­vé teszi a felelősség megálla­pítását, a garanciával kap­csolatos előírások megtartá­sát. Folytatva az érveket: az elmúlt években bebizonyoso­dott, hogy Somogy hálózatá­nak fejlesztésére is nagy gon­dot fordított a vállalat. Fej­lesztette a kaposvári szervizt, létrehozott vidéken is kiren­deltségeket. Kaposváron meg­szervezte a háztartási gépek javítását, felállította az erős­áramú részleget. Jelentősen megnőtt az utób­bi években a GELKA iránti bizalom is megyénkben, vá- tosunkban. Erre jellemző, hogy négyezerrel több készü­léket javított meg a múlt év­ben, mint az azt megelőzőben; 1965-ben az összes javított készülékek 24. 1967-ben 53 százaléka volt készpénzes A GELKA sajnos nincs va­lami rózsás helyzetben. Azért nincs, mert az utóbbi évek­ben is szívügyének ‘tekintette a lakosság igényeinek kielé­gítését : pénzét befektette a szervizekbe. Ezek építése nagyrészt még folyamatban van vagy ezután kezdődik. Példáért nem kell messzire menni. Például a Somogy me gyei Tanáccsal is egyezséget kötött egy Kaposváron fel­építendő szervizre vonatko­zóan. Mivel a folyamatban levő beruházások a GELKA anyagi erejének nagy részét lekötik, csak úgy tud fej­leszteni, újabb szervizeket lét­rehozni, ha á tanácsok segí­tik ebben. Ebből következik, hogy a GELKA-val való együttműködés a jövőt ille­tően bizonyos anyagi áldoza­tot is hárít a megyére. A szolgáltatás javításáért Bizonyos, hogy azok a szö­vetkezetek (országos tapasz­talatok, alapján beszélünk) amelyek a korábban létreho­zott szolgáltatóházak más cé­lokra való felhasználásának gondolatával foglalkoznak — talán mert okos szervezéssel, gazdaságosan is tudják szol­gálni a lakosság érdekeit —, nem húzzák le a rolót. Való­színű, hogy a magánkisipar - nak az egyéb szolgáltató ipar­ral összehangolt fejlesztése is előrelépést jelent majd. Mind­ezek mellett sem szabad azon­ban lemondani egy olyan partnerről, mint a GELKA, amely már bizonyította, ki­zárólag : szolgáltatásból akar megélni, és ennek megfelelő figyelemmel is kezeli a fej­lesztés ügyét. Szegedi Nándor Új FEJŐGÉP A szovjet össz-szövetségí tudományos kutatóintézetnek a mezőgazdaság villamosítá­sával foglalkozó konstruktő­rei új fejőgépet szerkesztet­tek. A szerkezet hordozható, kis könnyű kocsira szerelték föl. Fejőpoharait gumiburok fe­di, amely a vákuumot bizto­sítja a fejés idejére. A készü­lékben a szükséges ritkítást egy különleges szivattyú se­gítségével végzik. A Volga fejőgépen a fejési folyamatot három ütemre bontották: szí­vásra, sűrítésre és szünetre. Termelékenysége a gyorsított ütemismétlődós következté­ben majdnem húsz százalék­kal nagyobb, mint a régebbi háromütemű »AD—ZM« ké­szüléké. Az új berendezést tejmé­rővel (két, henger alakú, be­osztással ellátott üvegedény) szerelték föl, amelynek se­gítségével könnyen megálla­píthatják minden egyes te­hén hozamát. A Volga hasz­nálata egyszerű: egy fejőnő egyidejűleg három készüléket kezelhet. A fejés időtartama 3—6 perc. 1898 óta 1 ez az ev # a legszárazabb # Kiégett a cukorrépa egy része* Rendszeresen mérik a csa-1 padékot a Kaposvári Cukor­gyárban. Az első adatokat^ 1898-ban jegyezték fel, s en­nek tanúsága szerint a szá­zadforduló óta még ilyen szá- I ráz év nem volt Somogybán, # Egész télen mindössze 128 ^ milliméter csapadék hullott a# megyében, aztán jött a nagy# szárazság. Áprilisban mind-# össze tizenegy milliméter # esett, s csak május vége ho-r zott némi enyhülést a mező-# gazdaságnak. Ebben a hónap- ( ban ötvennyolc miliméter csa­padék hullott a megyében i .húsz milliméter ebből májusi 31-én. A szárazságot a cukorrépa is' megérezte. A gyár négy me­gyére kiterjedő körzetében So-' mogyot érintette a legjobban* Először a fagy miatt kellett: számottevő területen kiszán-' tani. most viszont az esőhiány) miatt égett ki — főleg me­gyénkben — a növény nagy! része. A több mint 17 200 hol-! das vetésterületből 1506 hol-! dón szántottak ki a fagy után. vetett növényt. Somogyé eb-! bői 1247 hold. A kétszázezredik Ursus traktor # # A varsói Ursus-gyár sze- a relőszalagjáról 21 év alatt ^ 200 000 traktor gördült le. Aj) jövő évben megkezdik itt a^ csehszlovák és lengyel géptér-,) vezők közös munkájának f eredményeként Brnóban meg- $ született Zetor-traktorok sze- j> relését. # A nép iskolái A? épi rendünk húsz esztendővel ezelőtt, 194S. június -t" 11-én államosította az egyházi kezelésben levő iskolákat. A bányák a gyárak, az üzemek, a bankok után a kulturálódás, a tudomány várai is a nép, a szo­cializmust építő állam tulajdonába kerültek. Nem túlzás azt mondani, hogy ez az államosítás volt közoktatásügyünk eddigi legnagyobb sorsfordulója, hiszen nemcsupán formai változást jelentett. Gyökere­sen megváltoztatta a nevelés és népoktatás szellemét, alapjait, hogy egy merőben új világ felépítésére, meg­hódítására készítse fel az ifjúságot. Évtizedes mulasz­tásokat pótolt a.z államosítás, hiszen már a fejlett kapi­talista országok egynémelyikében is jóval előbb be­látták, hogy a közoktatás sajátosan állami feladat, ame­lyet nem lehet különféle vallási ideológiák és érdekek szolgálatába állítani. S különösen nem lehetett egy olyan országban, amely szakítva a régi társadalmi rend­del, a szocializmus építésének útjára lépett. Az egyházi iskolák idealista szemléletű, vallási megkötöttségekkel, előítéletekkel terhes szelleme nem illett bele szabad, friss, gyakorlati tennivalókkal telezsúfolt életünkbe. Az iskolák államosítása volt tehát kulturális forra­dalmunk alapköve, Kezdődött azzal, hogy a gondolko­dást megfellebbezhetetlen merev tételekkel helyettesítő oktatás helyébe természettudományos módszerek lép­tek: a gondolkodásra, a cselekvésre való nevelés, amely gyakorlati életre készíti fel az embert, s amely helye­sen kapcsolja össze az elméleti ismereteket a termelő- munkával. Az egyházi iskolákban tanító pedagógusok nagy többsége is örömmel fogadta az államosítást, hiszen ál­lami iskolában tanítani méltányosabb bánásmódot, na­gyobb megbecsülést jelentett. Különösen a falusi isko­lák neveim érezték ezt, akik gyakran megalázó felté­telek között házról házra járva gyűjtötték össze járan­dóságukat, vagy a vallásos hívekre kirótt adókból kap­ták a fizetést. A tanulóifjúság helyzete is más lett az államosított iskolában. Lép ten-nyomon érezték az szocializmust építő ország segítő akaratát. Húsz év telt el azóta. Ma már az akkori első osz­tályos kisiskolások felnőtt emberek. Az államosítás nap­ja pedig történelmi dátum, amelyre mint távoli nagy eseményre emlékszünk vissza. K. Gy. Balatonmáriai jelentés Húsz adag után kedvezményes étkezés — Augusztus végéig le van foglalva a Határ Csárda — Boyszolgálat a szezonban ÉVEK ÖT A VISSZATÉRŐ GONDOT OKOZOTT a 3ala- tonmárián és környékén üdü­lők, illetne az átutazó turis­ták kulturált étkeztetése. A vendéglők többsége elavult, korszerűtlen, amiben része volt a gyakori gazdaváltozás­nak is. Sokévi várakozás — gyakori ígérgetés — után úgy látszik, végre történik valami, s az idei vendégek már meg­változott körülményeket talál­hatnak. Elsősorban Balatonberény- ben voltak nagy gondban a nyaralók, és ezt érezte az el­avult Határ Csárda tulajdo­nosa, a szövetkezet is. A csár­dát a közegészségügyi hatósá­gok több alkalommal lezárták, mert konyhája az alapvető egészségügyi követelmények­nek sem felelt meg. ! A Kaposvári Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya értesíti az érde­kelt szülőket, hogy a KaMnyin lakótelep új általános iskolájában 1968. szeptem­ber 1-én megkezdődik a tanítás. Az iskola körzetébe a következő utcákban lakó tanulók tartoznak: ARANY JANOS U. (Az Arany János térből a Temes­vári, illetve a Kossuth Lajos ut­cákig.), ARANY JÁNOS TÉR, HONVÉD UTCA, PETŐFI UTCA (Az elejétől a 34- és a 39-ss hsz.- mal bezárólag.), FÜREDI U. (Elejétől a 26- és 27-es hsz.-mal bezárólag.), RÓZSA FERENC U., JÓZSEF ATTILA UTCA ÉS KÖZ, MÁRTÍROK TERE, BERZSENYI UTCA, RIPPL-RÓNAI UTCA, ÁPRILIS 4. UTCA ÉS KÖZ, LATINRA SÁNDOR UTCA, SZÉCHENYI TÉR, ADY ENDRE U. * (Páros számozású oldal, a Saéchenyd térig.), BAJCSY-ZS. U. (Elejétől a Kossuth Lajos utcáig.), BELOIANNISZ U. (Elejétől a Kossuth Lajos utcáig.), PETE LAJOS U., DAMJANICH U. (Elejétől a Kossuth Lajos utcáig.), KOSSUTH LAJOS U. (Bajcsy-Zs. utcától a 48-as ifjú­sági utcáig mindkét oldaL A 48-as ifjúsági útjától végig a páratlan számozású oldal.). Az első osztályosok beírása 1968. június 17—18-án 9—13 és 14—18 óráig a Petőfi Sándor Általános Iskolában történik. A II—VIII. osztályos tanulók az el­igazítást a tanévzáró ünnepélyen, jelenlegi iskolájukban kapják meg. A felmerülő problémákkal kapcsolatban felvilágosítást a városi tanács vb művelődésügyi osztálya ad. (7177, * A vasárnapi számban tévesen közöltük az Ady E. u. körzethatárt. — Nagy Előd, osztályvezető. A múlt év őszén végre le­bontották a szinte düledező épületet, s a balatonszent­györgyi tanács építőbrigádja munkához látott, hogy az idei szezonban már a mai igények­nek teljesen megfelelő étterem várja majd a vendégeket. Czink Gyulával, a Balaton­máriai Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet elnökével megtekintettük a jó ütemben haladó építkezést. A berende­zéssel együtt hárommillió fo­rintba kerülő étterem nemcsak a községben, hanem a közeli táborokban üdülők étkeztetési gondjait is megoldja. Ötszáz személy részére lesz benne ét­terem. illetve fedett és nyi­tott kerthelyiség. Jó ötletnek bizonyult az az engedmény, hogy a szövetkezet a 20 vagy annál több adagot elvivő elő­fizetéses étkezőknek 10—15 százalék kedvezményt ad. Augusztus végéig már telje­sen lekötötték az étterem, he­lyesebben a konyha kapacitá­sát, naponta 400 személy ré­szére kérnek étkezést. Ez az új étterem a hónap közepén nyí­lik meg, s hosszú évekig ki­elégíti a község és körzetének igényeit. DE HOGY MIELŐBB NÉP­SZERŰ LEGYEN a turisták között is, a szövetkezet azt is tervezi, hogy él az étteremtől mindössze néhány méterre le­vő Balaton adta lehetőségek­kel. Csónakokat vásárolnak, azokat az étkezők bármilyen időpontban kibérelhetik, s ét­kezés után vagy előtte, sőt az esti órákban is csónakázhat­nak. Ha a kezdeményezés be­válik, jövőre az evezős csó­nakok mellé vitorlásokat, mo­torcsónakokat is vesznek. Mivel a szövetkezet központ­ja és a hozzá tartozó községek távol esnek a megyeszékhely­től, igen nehéz és rendszerte­len volt a hússal, húsáruval való ellátás. Ezen úgy segítet­tek, hogy megállapodtak a balatonkeresztüri Egyesült Erő Tsz vezetőivel egy közös vál­lalkozásban üzemeltetett pe­csenyesütő—borkóstoló létesí­tésében. A tsz a saját hizlalású sertéseket helyben levágja, feldolgozza, s a hurkát, kol­bászt és más hentesárut a má- riai strandon, a szentgyörgyi Csillagvárban és a szövetkezet­hez tartozó belső községek húsboltjaiban hozzák majd forgalomba. A tsz erre a célra száz hízót ad az idén. Egy megállapodás alapján a termelőszövetkezet 15 hold zöldség termését is átadja a fogyasztási, értékesítő szövet­kezetnek, s az a zöldséget sa­ját üzleteiben adja majd el. Űj dolog lesz a nyáron az is, hogy a vonaton csomaggal érkező nyaralókat triciklis boyok várják majd, akik emel­lett gáz- és áruszállítással is foglalkoznak. Hamarosan új versenytárs jelenik meg Balatonmárián, és ez arra sarkallja a szövetke­zet vezetőit, hogy egységeiket korszerűsítsék, vonzóbbá te­gyék. Az ősszel ugyanis a Pan­nónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat új éttermet és szállo­dát épít az elavult Két Jóba­rát Vendéglő helyén. — EZÉRT AZT TERVEZIK, hogy bővítik a balatonkereszt­üri Autóscsárdájukat, növelik a konyhának a kapacitását és az étterem befogadóképességét is. A balatonszentgyörgyi Csil­lagvár pincéiben magyaros borkóstolót rendeznek be, ahol gyertyavilágítás, hárfazene várja a romantikát kedvelő­ket. Szalai László A Szovjetunió kétezerben A XXI. század kezdetén, kétez erben, 300 millió lakosa lesz a Szovjetuniónak — állítják a szovjet statisztikusok. A lakosság há­romnegyed része városban fog élni, 36 százalékuk a Szovjetunió európai részében, 14 százalékuk az Urál vidékén és Kazahsztánban, 17 százalékuk Szibériában és a Távol-Keleten, 13 százalékuk Közép- Azsiában. Noha a lakosság világszerte a nagyvárosokban összpontosul va- lószinüleg, a Szovjetunió lakosai kis városokban laknak majd. Kü­lönösen Szibéria és a Távol-Kelet fog kiépülni, és körülbelül egy évszazad múlva Szibéria lesz az ország legfeijlettebb része.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents