Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-08 / 133. szám

Szombat, 1968. június 8. 3 SOMOGTI NÉPLAP „SIKERÜL? NEM SIKERÜL?“ Jubileumi Kérdőjelek az új komp körül — Jól megy itt a munka, igazán le a kalappal az embe­rek előtt — mondják az ellen­őrök, s még csettintenek is hozzá. A vízparton hatalmas kikö­tői daruk integetnek egymás­nak, s amikor megállnak, az az érzésem, mintha a hajótes­teken levő emberek munkáját őriznék. A munkát hegesztő­pisztolyok fénye jelzi meg az asztalosok kopácsolása. Az emeletmagas hajótesten állunk, s itt Ország István, a Balatoni Hajózási Vállalat fő­mérnöke már a jövőt tervezi: a székeket, az asztalokat rak­ja le gondolatban az új kom­pon. A képzelet csapong, de a Balatonfüredi Hajógyárban még nehéz mindezt elképzelni. A szórópisztoly most húzta rá az első festékrétegeket az új komp testére. Ha elkészül, hatszáz ember számára lesz hely az új kompon esténként, amikor sétahajózásra indul. A sólyatéren minden látszik már az új kompból. Állványon áll. várja a vízre bocsátását. Előtte azonban még sok mun­kát kell elvégezni rajta. Hogy végül is mikor kerül vízre, még nem lehet megmondani. A hajógyár irodáiéban Vágner Imre főmérnök így válaszol a kérdésre: — Nem rajtunk múlik. — Hanem? A Hajózási Vállalat fő­mérnöke szól közbe: — A szállítást június végé­re vállaltátok. A hajógyár főmérnöke így válaszol: — Tévedés. Július 31-re. — A szerződés szerint, de ti állványokon az új komp. est ígértétek, hogy egy hónap­jai előbb átadjátok. — Esetleg motor nélkül, A Budapesti Szövőgyár azonnal felvesz 16 évet betöltött lányokat fonodái betanított mun­kára. Vidékiek részére ingyenes budapesti la­kást, heti egyszeri ha­zautazáshoz hozzájáru­lást biztosítunk. Jó kereseti lehetőség! Jelentkezés: Kőbányai Textilmüvek Fonótele­pe, Bp.. X. kér., Magló- di út 25., munkaerő-gaz­dálkodás. (115) Mindenütt dolgoznak a szerelők motoro­kéi-­mert hiába várjuk a kát, nem jönnek. — Hol készülnek? dem. — A Láng Gyárban. Én nem tudom, miért, de mostanában késve jönnek a motorok. — Mit jelent a gyárnak ez a komp? helyen is. Nem tudom, hány ember dolgozik a kompon. De a mindenütt felvillanó fények és a festékillat jelzik a mun­kát Kercza Imre felajánlás (Tudósitónktól.) Nagyarányú munkaverseny- mozgalom bontakozott ki a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a Dél­dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigaz­gatóságán. A dolgozóik vállal­ták. hogy kétmillió forintos eredményjavulást érnek el, fejlesztik a hálózatot, különö­sen a tsz-ekben. A tehergépko­csik üresjáratainak kihaszná­lása végett most idegen cégek­nek is fuvaroznak, s ez 300 000 forint többletbevételt jelent. Gyűjtik a vas- és színesfém- hulladékot, s 600 000 forintnyi összegnek megfelelő mennyi­séget adnak el. A KISZ-tagok az egyik győri vállalat bala- tonszárszói ifjúsági táborát társadalmi. munkával bekap­csolták a hálózatba. A legtöbb munkára a kaposvári várok ki­rendeltség dolgozói tettek vál- 'alást. Az üzletigazgatóság jobb munkaszervezésre törekszik. Erre míg inkább szükség lesz július elseje után, amikor a kaposvári üzletigazgatóság 618 dolgozója rátér a 44 órás mun­kahétre. Külön von at Debrecenbe Beke. barátság, szolidaritás címmel a VIT, jegyében a debreceni Nagyerdőben ren­dezik meg júrrus 30-án a vas­utas, postás és közlekedési fiatalok hagyományos ifjúsági béketalálkozóját. A pécsi vas- útigazgatóság területéről kü­lönvonat viszi a somogyi, a tolnai, a baranyai és a zalai fiatalokat. Nagy munkát. Körülbelül é # } nyolcvanezer órát kell rajta dolgoznunk. A kapacitásunk tizenötször ennyi. Tehát tizen­öt ilyen hajót tudnánk elké­szíteni évente. — És a hajózásnak? — A forgalomban égetően szükség volna rá. — Nem lehet ezt valaho­gyan megsürgetni? — A kerületi pártbizottság­tól levelet kaptunk a minap. Nekik is ígéretet tett a gyár, hogy tizenötödike körül küldi a motorokat. A komp értéke körülbelül húszmillió forint. A gyáriak szeretnék június 15—20 között vízre bocsátani. A gyár fő­mérnöke még ennyit fűz hoz­zá az elmondottakhoz: — Nagyon kellene a pénz, ezért is szeretnénk még ebben a hónapban átadni. Sikerül? Nem sikerül? Az igyekezet az átadásra, amelyről a főmérnök beszélt az irodában, látszik a munka- -V Nagyon készültek erre az érettségi találkozóra. Két évtizede éppen, hogy elbúcsúztak az iskolától, s nagy reményekkel vágtak neki az életnek. Mögöttük volt a háború, borzalmait éretlen gyerekfejjel végig­szenvedték, s előttük volt — úgy mondták akkor igen gyakran — a jövő, amit az ifjúságnak szántak. Ez a jövő most már két évtizedes múlt, egyiküknek jobban, másikuknak rosszabbul sikerült. Szerteszóródtak az országban, sőt a világban, évekig nem is hallottak egymásról, s most ez a ta­lálkozóra szóló meghívó egy régi, soltszor elmondott ígéretükre emlékeztette őket: arra, hogy nem felej­tik egymást, s hacsak halaszthatatlan dolguk nem gátolja őket, az érettségi találkozókról sem maradnak távol... Kisdiákos megilletödöttséggel járják a régi is­kola termeit, foglalják el helyüket egykori padjaik­ban, keresgélik ifjúkori "örök« szerelmeik padba vé­sett nevét, s idézik fel most már felnőttes szégyen­kezéssel a diákköri csíny tevés eket. .. Itt van mindenki — először legalábbis úgy tűnt. »Cérnából« pocakos, széles vállú férfi lett — igaz­gató az egyik nagyvállalatnál. »Tudós« nem lett hűt­len becenevéhez, külügyi szolgálatot teljesít, s több ezer kilométert repült, hogy a találkozón megjelen­hessen. Társait világhírű diplomatákkal, államfér­fiakkal történt személyes találkozások, tárgyalások emlékeivel kápráztatja. Jogtanácsos, főkönyvelő, ven­déglátó szakember stb. meséli két évtizedes élmé­nyeit, azt, hogyan alakult a sorsa. Persze akad olyan is, aki mással nem tud di­csekedni, mint azzal, hogy megkopaszodott, családot alapított — talán ezért kopaszodott meg, pedig dús haját az egész osztály irigyelte? — »Casanova« vi­szont — mint akkor is tette — hódításait sorolja. S most a fehér asztal mellett tűnik fel, hogy valaki mégis hiányzik. Mesterházi, aki pedig itt la­kik, alig 100 kilométerre, a szomszéd városban. — Legutóbb sem volt itt, akkor is kimentette magát valamilyen ürüggyel — jegyzi meg valaki po­harát társaira emelve. — Mi lehet vele, tán csak nincs komolyabb ba­ja...? — aggódnak. Szeretett osztályfőnökük emeli a kezét, kér szót: — Fiaim, nagyon, nagyon szégyellem magam ... Mesterházi azt írta, hogy nincs ideje ilyen hiába­való dolgokkal foglalkozni, ebből neki semmi hasz­na. .. Inkább kimegy — írta — a Balatonra, rendbe hozza a villáját, hogy a nyáron üdülő vendégeket fo­gadhasson ... Részvételére a jövőben se számítsunk... Dermedt csend követi a szavakat... Néhányan félretolják poharukat, kesernyéssé, élvezhetetlenné vált a bor. A vidám évődést merev hangulat váltot­ta fel. Egy osztálytársuk, aki éveken át együtt kop­tatta velük az iskola padjait, nem kíváncsi rájuk. Nem érdekli őt, hogy mi lett társaival, tanáraival... Csak nagy sokára enged föl a fagyos hangulat. Akkor már senki nem beszélt Mesterháziról. Neve ott szerepel ugyan még az egykori osztálynaplóban, képe is ott van a közös tablón, de társainak és ta­nárainak szivében, emlékezetében már nem szere­pel ...Jó tanuló volt, most mégis csúnyán meg­bukott. S zalai László ELKÉSZÜLTEK A VIT-E8YENRUHÁK A szófiai IX. Világifjúsáíi Találkozón részt vevő magyar fiatalok egyenruháinak elkészítésében több cég működött közre. A férfiöltönyöket és a női kosztümöket a Divatáru- készítő Vállalat tervei alapján a Fővárosi Mértékutáni Sza­bóság varria, az öltönyhöz és kosztümhöz tartozó ingeket és blúzokat a Habselyem- és Kötöttárugyár tervezte és ké­szítette. A cipőket a Budai Cipészek Kisipari Szövetkezete szállítja. Beszéljünk róla is! Az író találkozik régen lá­tott barátjával. Hosszasan, aprólékosan beszámol neki pályafutásáról, sikereiről, terveiről, színesen ecseteli népszerűségét. Fél óra eltel­tével hirtelen megjegyzi; — Dehát, öregfiú, folyton-foly- vást magamról fecsegek, pe­dig van annak már tiz esz­tendeje is, hogy találkoztunk. Nos hát, beszéljünk végre ró­lad is: mondd, mit szólsz a legújabb könyvemhez? Eddig a történet, amely — tegyük szívünkre a Kezün­ket, — barátok és szomszé­dok, ismerősök és rokonok, munkatársai: és vendégek vonatkozásában, legyenek írók vagy fűtők, tisztviselők vagy postások, minduntalan megismétlődik. Némely ember csak egyfaj­ta mozgást ismer: körforgást önmaga körül. A világ szá­mukra csupán kulissza, hát­tér, személyiségük visszfé­nye. Lehet, hogy egy kicsit tú­lozunk, de az önzés és az egocentrizmus a legsúlyosabb túlzás. Az örökös szereplési vágy, a vaskos magamutoga­tás — torzulás; olykor rossz szándék, s indulatok ’léikül, de mégiscsak az, mert éppen az a vonás az a magatartás hiányzik belőle, amely a mi társadalmi rendszerünkben szerfölött fontos és nélkü­lözhetetlen: egymás tiszte­lete, a közösségi elv. Fabatkát se ér az olyan humanizmus, amely csupán szólamokba! éi, de annyi ereje, készsége sincs, hogy a másik felet szóhoz engedje jutni. Lyukas petákot se ér az a demokratizmus, amely bárdolatlan — vagy akár fi­nom — módszerekkel hallga­tásra, az önálló vélemény el­fojtására ítéli a környezetet, minduntalan rákényszerítve egy vagy két személy meg­fellebbezhetetlen véleményét. Szóval: beszéljünk róla, az ő problémáiról is, s amikor szól, figyeljünk oda. Érezze a megértést, a segitőkészsé- get, a feléje nyújtott kezet 8. A. Fürdőj áratokat indít az AKÖV Szeptember 8-ig hétköznapokon és vasárnap is indulnak majd autóbuszok a somogyi és a zalai fürdőhelyekre. A menetrend sze­rint közlekedő autóbuszok a Ka­posvár, Magyaratád, Ráksi, illet­ve a Kaposvár, a Fonó, Gölle vo­nalon jutnak el Igalba. Az előbbi kocsi 8 órakor, az utóbbi 9.30 óra­kor indul. Somogysárdról 7.30 óra­kor, Tabról 7.40 órakor, Siófokról és Bedegkérről pedig 7 órakor in­dul autóbusz ugyancsak Igalba. Ezenkívül az Iharosberény, Csur­gó, Somogyudvarhely, Nagyatád, illetve a Kutas, Mike, Lábod ót- vonalon lesz egy-egy járat a cso- konyavisontai gyógyfürdőhöz. A megye nyugati részéből pedig a zalakarosi fürdőre indítanak bu­szokat. Az egyik kocsi Marcali, Nemesvid, a másik Szegerdő, So- mogysámson, Csákány, Komárvá- ros érintésével jut el Zalakarosra. A szántód! Kék Tó Étterem megnyílt! Gyönyörű kilátás Tihanyra. Kitűnő konyha. Tánc­zene — kemping. Várjuk kedves vendégeinkéit Siófoki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. (7172)

Next

/
Thumbnails
Contents