Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-25 / 147. szám

•« Ünnepség A ntaln mjorban Fiatalok közgazdasági vetélkedője Az Orosz házaspár képviseli a megyet a budapesti versenyen Vasárnap délelőtt Kaposvá­ron, a Kilián György Ifjúsági Házban tartották meg a fia­talok közgazdasági vetélke­dőjét. A rendezők: a Somogy megyei KISZ-bizottság, vala­mint a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa azt szerették volna, ha sok somogyi fiatal vesz részt ebben a nemes versenyben. Sajnos mindösz- sze hatan jöttek el. Ennek ellenére megtartot­ták a vetélkedőt. A zsűri el­nöke, Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője kiosztotta a kérdéseket. Már az első feleleteknél kiderült, hogy a mezőny legjobbja Orosz László és felesége, a Kaposvári Villamossági Gyár két dolgozója. Ők szinte min­den alkalommal a maximális póntszámot érték el. A Pa- mutfonó-ípari Vállalat Ka­posvári Gyárának versenyző­je az első fordulóban kiesett, a Mosonmagyaróvári Mező­gazdasági Gépgyár Kaposvári Gyáregységének három fiatal képviselője pedig olyan ala­csony pontszámot ért el, hogy csak éppen versenyben tudott maradni. Csakhamar eldőlt tehát, hogy Orosz László és Orosz Lászlóné fogja képviselni a megye fiataljait a tv nyilvá­nossága előtt sorra kerülő döntőn. — A közgazdasági ismere­tekre , ma nagyon nagy szük­ség van — mondta zárszavá­ban Kovács Béla, a zsűri el­nöke. Sok függ az üzemek­ben, a vállalatoknál attól, ho­gyan érvényesül a közgazda- sági szemlélet. Sajnálatos — tette hozzá —, hogy csak ilyen kevesen jöttek el a verseny­re, noha ez egyáltalán nem állította megoldhatatlan fel­adatok elé a fiatalokat. A közgazdasági szemlélet kiala­kítására, népszerűsítésére igen alkalmasak a vetélkedők, hi­szen a versenyzők tanulhat­nak egymástól, a hallgatóság pedig a versenyzőktől. Halira gázoltak egy hétéves kislányt Szombaton Buzsáikon Tor­ma Lajos 25 éves szöllősgyö- röki gépkocsivezető átadta a vezetést a 28 éves Balassa Fe­renc segédmunkásnak, akinek még gépkocsivezetői engedé­lye sincs. Balassa a tehergép­kocsival elgázolta Kondor Mária 7 éves buzsáki tanulót. A szerencsétlen kislány olyan súlyosan megsérült, hogy rö­vid idő múlva életét vesztet­te. A rendőrség Torma Lajost és Balassa Ferencet előzetes letartóztatásba helyezte, s megindította a nyomozást. Meghalt a Sao Pauló-i újszíves Juan Ferreira da Cunha, Latin-Amerika első szívátül- tetéses betege huszonhét nap­pal a műtét után, vasárnap a kora reggeli órákban elhunyt. A világ szívátültetésas be­tegei közül már csak négyen vannak életben: Blaiberg, a Párizsban új szivet kapott Jean Marie boulogne-i kato­likus pap, továbbá Everett Thomas és John Fierro. Lövészklubavatás— Búcsú a nyugalomba vonuló igazgatónőtől Az MHSZ antalma jori klub­ja nagyszabású ünnepséget rendezett vasárnap. A major lakói előtte napokon át tár­sadalmi munkát végeztek Rú­zst le János klubtitkár irányí­tásával, hogy az egykori kas­télyban ikapott helyiség csino­san várja a vendégeket, és nyújtson majd otthont a fia­taloknak. Összetett honvédelmi ver­seny, lövészverseny — amely­ben a szomszédos községek­ből fiatalok és idősebbek is részt vettek — zajlott le dél­előtt. Este zsúfolásig megtelt a szépen berendezett klub. Az ünnepségen dr. Szerényt János, a Kaposvári Járási Pártbizottság titkára mondott beszédet, elismeréssel szólt az antaknajori lövészlklüb munká­járól, majd az MHSZ megyei elnöksége nevében Bosnyák István kívánt további jó mun­kát a klubnak. Ezután Vörös József elnök a községi tanács nevében átadta a klubot Ru- zsik Jánosnak. Este tűzijáték, katonafiata­lok kultúrműsora és táncze­nekara szórakoztatta az an- talmajoriakat. Kedves, megható ünnepség­re is sor került vasárnap: az antalma joriak elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló Lukács G'ézáné igazgató-tanítónőt, aki több évtizeden át nevelte az antalmajori gyerekeket. A pe­dagógusnő mélyen meghatód­ra vett búcsút a szívéhez nőtt emberektől. © Szakadatlanul csengett a telefonkészülék. Ki­nyúlt egy kéz, megfogta, föl­emelte a kagylót, majd visz- szaej tette a helyére. A fér­fi — Wocheck professzor — oda sem fordult a zöld ké­szülék felé. Megszokott moz­dulattal végezte el a vissza­utasítás eme egyszerű moz­dulatát. Amikor pedig a kagylót tartó keze felszaba­dult, újra a lila ceruza után nyúlt, és az asztalán tor­nyosuló akták, rajzok, defi­níciók tanulmányozásához látott. Külön világ lüktetett ebben a hatalmas, rózsakert­re nyíló dolgozószobában. Wocheck professzor a va­dászkutya szívósságával ta­padt a nyomra, arra a pará­nyi jelre, amely arról val­lott, elérhető közelségbe ke­rült egy újabb nagy kérdés megoldásához. Harminchá­rom esztendeje dolgozott itt. Napi tizenkét—tizennégy órát. Fiatal korában otthon, Né­metországban még tenisze­zett, nagyon nagy jövőt jó­soltak neki, de egyik nap­ról a másikra búcsút vett a fehér labdától. Edzője hete­kig várta a labor bejáratá­nál, nem egyezett bele egy­könnyen, hogy a — szerinte — világbajnok: képességű sportoló csak úgy odébb álljon. Kari — Heinz Wocheck, az ifjú vegyész ekkor a kö­zeli sörpincébe hívta az ed­zőjét — Arra kérem, Julius bá­csi... mondjon le rólam. Higgyen nekem, ha most en­gednék is a rábeszélésnek, előbb-utóbb visszatérnék a vegyészeihez. Soha nem tud­nék teljes szívvel csak a sportnak élei. Nem tudom elhagyni a hivatásomat Julius Werner, a birodal­mi teniszválogatott edzője nem nyugodott bele egy­könnyen a kudarcba. Ám Wocheckkal nem lehetett vitatkozni. — Kár kérlelnie, Julius bácsi! Amikor a diploma- munkámon dolgoztam, az élőlények vasasszimilációját választottam témámul. Azt hittem, egyszerű dolgom lesz, könnyű, sikeres munka. De tévedtem. Az emberi szervezet létéhez, majdnem minden élőlény fennmaradá­sához az oxigén és víz mel­lett még egy alapvető anyag­ra van szükség. A vasra. Vas és fehérje, látszólag egy­mástól homlokegyenest kü­lönböző anyagok. Az egyi'k roppant egyszerű elem, a másik hallatlanul összetett vegyület. A vas létezhet fe- hérje néiköL Az élő anyag azonban elpusztul, ha nem rendelkezik kellő mennyisé­gű vassal. — Ezt minden laikus tud­ja, barátom. — De azt senki nem tudja megmondani, miképp építi át a ferrumot az élő szerve­zet a saját »szájíze« sze­rint. Milyen hallatámul ösz- szetett vegyi folyamat ját­szódik le az emberi szerve­zetben, amíg például az al­mahéj csekély vastartalma az élethez szükséges beépí­tett ferrummá módosul. Két hónapja értettem meg: ha egész életemet e titokzatos folyamat felderítésére szen­telem, többet teszek az em­beriségért, mint ezer meg­nyert játszmával. Egysze­rűen nincs időm a napi öt­hat órás edzésekre. — Hallgasson ide — vesz­tette el Werner a türelmét —, maga az I. G. Farben alkalmazottja, és tíz eszten­dőre szóló szerződést írt alá. Jó, kiválik a csapatomból. Ezt nem tudom megakadá­lyozni, de gondoskodom ró­la, hogy ez a tíz esztendő — a maga számára — száz év­vel is fölérjen. — Engem nem lehet fe­nyegetni — pattant föl az ifjú tudósjelölt. — Tudom, hogy a személyzeti osztá­lyunkon milyen nagy szava /## a Coca-Cola! A Magyar Likőripari Vállalat 4-es számú kőbányai likőr- gyárában megkezdték a Coca-Cola palackozását. Az NSZK gyártmányú töltőgéppel két műszakban naponta 70—80 000 palackot töltenek meg. A magyar töltésű Coca-Cola eredeti sűrítményből készül, a gyárban csak hígítják, és szénsavat adagolnak hozzá. A. Coca-Cola Gyár és a Magyar Likőripari Vállalat megállapodása értelmében egyelőre csak olyan ven- déglátóípari egységekhez szállítanak az italból, ahol hűtése biztosított. A frissítő hatású ital minőségét német szakembe­rek is ellenőrzik majd. A korszerű pedagógiáért Tanítók nyári akadémiája Kaposváron Somogy és Tolna megye általános iskolái alsó tagoza­tos nevelőinek, szakfelügye­lőinek és munkacsoport-ve­zetőinek egyhetes továbbkép­zése, a tanítók nyári akadé­miája tegnap megkezdődött Kaposváron, a Tanítóképző Intézetben. Mindkét megyé­ből harminc-harminc meg­hívott vesz részt a korszerű pedagógiai, nevelési törekvé­seket ismertető és megvitató előadássorozaton, melyet ta­valy nyáron kezdtek meg, s a kétéves program szerint most az általános oktatási, nevelési, elvi kérdések után van önnek. De azt teszi, amit jónak lát. Célom van, és ettől semmiféle fenyege­téssel nem lehet eltántorí­tani. Néhány pénzdarabot lö­kött a márványasztalra, kö­szönés nélkül kisietett a sö­rözőből. Másnap a laboratóriumban levél várta. »Az I. G. Farbenindustrie igazgatótanacsanak rendele­téből: Értesítem önt, hogy a velünk kötött szerződésnek 2ia pontja alapján úgy dötöttünk, hogy görögorszá­gi leányvállalatunkhoz, az »Aerochémiához« helyezzük át. Áthelyezése határozatlan időre szól. Illetménye válto­zatlan. Utazási okmányait és az egyhavi fizetésének meg­felelő költözködési átalányát a pénztárban vegye fel. üj beosztásában a munkát folyó évi október hó 1-én kell megkezdenie. Olvashatatlan aláírás. személyzeti igazgató«. Ügyvédi irodákba rohant, de nem akadt jogászra, aki a gyárral kötött szerződésé­nek felbontásához szükséges perben sikert jósolt volna neki. Késő estére ért haza. Csodálkozva vette észre, hogy szobájának ablaka vi­lágos. — Végre — nevetett rá az edző. — Alig tudtam kivár­ni. Nézze, hoztam egy leve­let, ebben mi ketten megír­juk, hogy ön továbbra is az I. G. Farben sportklubjában kíván teniszezni, és akkor gyermekjáték lesz elintéz­nem, hogy abból a görögor­szági »idegenlégióból« sem- m- oe legyem. sáról, a módszertanokról fo­lyik eszmecsere. Tegnap a fogalmazás tanításának idősze­rű kérdéseiről hangzott el előadás, majd korreferátum, ma Pálfi Sándor, az Országos Pedagógiai Intézet munka­társa A korszerű számtanok­tatás kísérleti módszerei a lo­gikus gondolkodásra való ne­velés szolgálatában című té­máról számol be. A további­akban zenei, testnevelési és a gyakorlati oktatás témakörei szerepelnek a továbbképzés programjában, valamint ne­velő- és oktatófilmeket mu­tatnak be, és megbeszélik művelődéspolitikánk néhány Wocheck hosszú, vékony, vértelen arcát szokatlan tűz öntötte el. Dörgő léptekkel száguldott lakása ajtajáig. Feltárta. Biccentett: _ A viszontlátásra, uram! A z edző szomorúan csó­válta a fejét — Hej, Wocheck úr — mondta —, ha maga ilyen tűzzel játszana a teniszpá­lyán is... A világ a maga nevét harsogná ... Az if jú mérnök barátait, kollégáit hívta telefonon, és sikerült kiderítenie: az Aerochémia születőben levő vállalat, amely különféle, a levegőből nyert alapanyagok koncentrálásával és műtrá­gyagyártással foglalkozik majd. Magyarán: kénsav- gyárba kerül. Ebből mind­járt meg is értette, miért nevezte Julius Werner ide­genlégiónak azt a helyet Reggel összecsomagolt. Búcsúzni csak Hildehez ment, a lányhoz, akivel együtt készült a diploma- munkájára. A csontos arcú, láthatóan örökös vénkisasz- szonyságra kárhoztatott lány vigasztalta: — Ne szomorkodjon! A maga útja Athénban is a csillagokig vezet Nehéz lesz eljutnia odáig, pedig maga tehetséges, olyan, amilyen egy században kettő-három ha születik. Ez a sorsa, men­jen elébe, dolgozzon, ha pe­dig valaha szüksége lesz egy szövetségesre, a laboratóriu­mában egy napszámosra, csak írjon nekem. — Egy kénsavgyárba me­gyek — mondta Wocheck. — A mennyországba uta­zik _ mosolygott csendes szomorúsággal a lány. — Ahol maga dolgozik.. . Na de isten áldja, ne szomorít- suk egymást. ßolytatätka imm coeoic A külföld humora — Szóval elhatároztad, Dupont, hogy elhagysz bennünket Komolyan be­szélsz vagy csupán örö­met akarsz nekem szerez­ni? — Olyan nagyon sze­retnék egy testvérkét — mondja a hatéves Karo­lina. — Helyes, beszélj az apukáddal, de nem hi­szem, hogy ő akarja. Na­gyon drága. — De én egy egészen kicsi testvérkét akarok, az sokkal olcsóbb! Mária: Anna, nem jössz még játszani? Anna: Még gyakorolnom kell a zongorán, el kell készítenem a holnapi lec­két, rendbe kell hoznom a szobát. Legalább 10 per­cig kell még várnod rám. Egy bolond a héjával együtt eszi a banánt. Tár­sa megkérdezi: — Te nem hámozod le, mielőtt megeszed? — Minek? Tudom jól, hogy mi van benne. — Mary, valamit be kell vallanom neked. Már nős vagyok. — Öh, de megijesztet­tél. Már azt hittem, hogy ellopták a kocsidat. A milliomos A milliomos meghívott magához egy fiatalem­bert, és büszkén mutogat­ta neki házát, kertjét. A fiatalember elsőnek a csodálatos virágoskertet nézte meg. — Egy napig foglalkoz­tam a kerlgondozással — jegyezte meg a milliomos unottan —, s látja mi lett belőle. Erre _azonnal abbahagytam. A következő állomás a lóistálló volt. — Egy na­pig lovagoltam — magya­rázta a gazdag ember —, de mindjárt oly jól ér­tettem hozzá, hogy elvesz­tettem a kedvemet és ab­bahagytam. A fiatalember ezután megcsodálta a gondosan ápolt golfpályát. — Igen, egy napig golfoztam is, de azonnal legyőztem a környék legjobb játékosát, s az elvette a kedvemet és abbahagytam. — S úgy látom, saját repülőtere is van. — Óh igen. Van pilóta­igazolványom, de csak egyszer repültem a gépe­men. A repülés olyan egy­szerű, és ezért semmi örömet nem szerez. Ebben a pillanatban odafutott hozzájuk egy tízéves fiúcska, aki na­gyon hasonlított a millio­moshoz. — Feltételezem, hogy ez az egyetlen gyermeke — jegyezte meg a vendég szerényen. Samuggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felei; Mautoer József. ezek gyakorlati megválóéi tá­rnái kérdését.

Next

/
Thumbnails
Contents