Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-23 / 146. szám

Vasárnap, 1968. június 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP EMBER a lápon AZ ÚT KÜZDELMES ES HOSSZÚ a keletre való élmény és harc írót csalogatna inkább. A filmes talán úgy komponálná meg képsorát, hogy a beláthatatlan lápi világ közepébe állítaná az embert. Egyedül van, de aztán a film­kocka négy szöglete felől egy­re jönnek az emberek, köze­lednek gyökeret venni ott, ahol a fa sem tudott megka­paszkodni még. A képzőmű­vész leegyszerűsítve, egyetlen figurában próbálná kifejezni az emberi értékeket, belső in­dítékait, s talán Forrásnak nevezné alkotását, forrásnak, amelyből éltető erő árad. De az emberről, arról az ember­ről ott a láp közepéin nem ír­nak könyvet, nem forgatnak filmet, és nem készül műalko­tás. Pedig ilyen emberek hét­köznapi tetteiből, határtalan energiájából, szenvedélyes odaadásából, igazi népi talaj­ról indult el valami ott is, és szerte az országban, s ez a valami nagy dolog: a szo­cializmus. Életutat rajzolni nincs elég erőm, eszközöm sem hozzá. S valami mindig visszafogna, bárhogy indulna szárnyalni a toll. Tíz-egynéhány éves is­meretség, ezernyi élmény és ismeret közelít hozzá, és visz- szafog a határtalan szerény­ség amellyel szembeütközöm. Rokonszenves vonás, és még­is! Elbátortalanodnék, mert alig akar beszélni önmagáról? Visszafognék minden érzelmet és gondolatot, mert sohasem érdekelte a látványosság, mert szerénysége tiltakozik szinte minden tollvonás ellen? Sze­rencsére van ellenpólus: Ha nem önmagáról van szó; akkor hallatlan energiával, okos ér­veléssel, évtizedes tapaszta­latokkal és emberszeretettől indíttatva küzd azért, ami mindannyiunké. Ezért nem foghatom hát vissza a tollat, és ezért nem beszél ő, csak én — hogy tanuljuk becsülni a hétköznapok legjobbjait... Életében szimbólumot lá­tok. Ügy fogalmazta valaki, hogy munkás, igazi népi gyö­kér, aki a szocialista mező- gazdaság élvonalában szor­goskodik. Nemcsak bizonyí­téka ez népi rendszerünk ta­lajának és erejének, hanem szimbólum is, amely a jel­lemzőt, az általánost öleli kö­rül, s amellyel találkoznia kell az utókornak, ha a ma történelmének lapjait forgat­ja majd... HÚSZ ÉVE 1QAZ­QATÓ a Balatonnagybereki Állami Gazdaságban, de nem­csak az, hanem politikus és közéleti ember a szó legneme­sebb értelmébem. Mit jelent az: közéletinek lenni? Végig­gondoltuk-e már, becsüljük-e, értékeljük-e kellőképpen? Azt az önzetlenséget, hogy valaki önmagát, egyéni vágyait, csa­ládi életét háttérbe szorítja a nagy közösségért? Azt, hogy az egyéni vágyak összefonód­nak a közösségivel, hogy egyé­ni törekvések csak a társada­lom felemelkedésével együtt valósulhatnak meg, mert ilyen a szemlélet, ilyenné ko- vácsolódott a szív és formáló^ dott az érzelem? Nagy dolgok ezek — de nem nagy szavak. Igazságuk, mély­ségük van, s mégis oly észre­vétlenül tudunk elsiklani mel­lettük! Pedig ha megtanul­nánk látni, igazán értékelni: több halmozódhatna fel mind- anny'unkban abból, amit úgy hívunk: közösségi gondolko­dásmód és cselekvés. Miért moralizálok? Mert Koncz István példa és útmu­tató. ötvenkét éve csupa küz­delem, ő tudná csak jegyezni mozzanatait. A gazdasági munka önmagában is sok, ret­tentő gond: az irányítás, a szervezés s a- bánásmód, ami­ről oly ritkán esik szó másutt. Tizennyolcezer hold. És hol, milyen körülmények között? A Balaton vízszintje alatt, földek, amelyekbe kétszer-há- romszor vetik a magot, mert elhordja a tavaszi szél; öntö­zőcsatornák egész rendszere, hogy gyökeret verjen a mag; kisvasút, mert ősszel taposhat tatlan a sár. És ilyen adottsá ' gok mellett a kommunista meggyőződés, a hivatástudat, az odaadás, a stabilitás ad erőt: évről évre nőnek ered­ményeik. Száznál is több műszaki, ad­minisztratív ember, törzsgár­da ez már, hivatástudattal telve, mint önmaga. És tudo­mányos, elméleti munka özö­ne, újkeresés nemcsak a ter­melésben, hanem az emberek továbbképzéséhez is, hisz az ő adottságaikhoz nincs re­cept ... Keresni, kutatni, lát­ni kell, kiapadhatatlan szen­vedéllyel. Ilyen Koncz István egyénisége, de számára ez is kevés. POLITIKUS _ így mondtam az előbb, de mond­hatnám egyszerűbben: kom­munista. Megbízatásai számát sorolni is nehéz. A gazdaságot csak egyszer »hagyta ott" rö­vid időre, amikor zűrzavaros szél fújt a Balaton felől, ami­kor ő volt a bátor, a rendít­hetetlen, aki járási párttitkár­ként vállalta az újrakezdést, a harcot. De azok közé nem sorolták akkor, akik kitünte­tést kaptak a népi hatalom védelméért... Aztán húzta vissza a föld, a gazdaság, az emberei. Most a megyei pártbizottság tagja, vb-tag volt azelőtt a járásban. De van-e fórum, ahol hallgat, ahol nincsenek ötletei, ahol nem iküzd valamiért, ami szebbé, jobbá teszi az életet? önmagáért talán? Hallottam, amikor két feny­vesi üzletről beszélt. Hosszú harc előzte meg létrejöttüket. »Dehát lehet, hogy szinte még kenyeret se tudjak adni o munkásaim­nak?« Vereke­dett érte, job­ban talán, mint azért, hogy víz legyen Bala- íonfenyvesen, vagy azért, hogy hagyjunk föl már az el­avult Balaton- íejlesztési szemlélettel. Hányszor vi­tatkozott, ér­velt, hadako­zott Fonyódért, a vendéglátá­sért, azért, hogy a Balaton- partot téli üdülőhellyé va­rázsoljuk. Megindult a fú­rás, Fonyód! víz született már, országos hír veszi körül. De nem ez volt a cél. A termál­víz föltárása, amely országos idegenforgalmi érdek. A közéleti harc azonban nem hoz gyors sikereket. El­kedvetlenedik talán? Lemond a nagy tervekről hosszú évek fáradozása után? Nem! Türel­mes és megingathatatlan. Óri­ási erő halmozódott föl ben­ne ... Marcali messze van innét, más járás, más emberek. Mi­ért érdekli mégis oly intenzíven, h'ogy hogyan alakul a kórház vezetése, milyen az ellátás? Maga elé nézett, s azt mondta: »Ott gyógyítják az én embe­reimet is, igazán nem mind­egy, hogy hogyan...« Nem csodálkozom már, hogy hozzá fordulnak, ha gépász akar len­ni a gyerek, ha válófélben van a házaspár; hogy az építési engedélytől az OTP-kölcsönig, az útlevélkérelemtől a leg­egyénibb problémákig min­dennel őt keresik az em­berek. Mert szeretik, mert bíznak benne, mert meggyö­keresedett közöttük, s tekin­télye, befolyása, kapcsolatai vannak, amiket mindig má­sokért kamatoztat. Fölnézek rá. Egy szó, egy jó tanács, az emberség elég ahhoz, hogy kemény, határozott lehessen a vezetés — harag és méltatlan­kodás nélkül. »Szeretni kell az embereket, azokat is, akik rú­tul visszaélnek ezzel. Szere­tem őket, s azt hiszem, meg­érzik ..." NINCS MUNKAIDŐ ÉS NINCS FÁRADT­SÁG Este otthon is szól a telefon, otthon készülnek a jegyzetek, a felszólalá­sok, az elemzések — egy nagyon megértő, kommunista feleség oldalán. Az egyik gye­rek már nős. Nem látványos, nem sok ezret hozó életpályá­ra nevelte. Agrármérnök — a pusztán! Apja életét, szenve­délyét éli tovább. A másikból jogász lesz majd, ezek az apai örömök. És most elgondolkoz­tató: milyen kevés is jutott belőle a családnak ... Egy volt munkás évtizedek óta a mezőgazdaság élvonalá­ban. Hittel, energiával, szen­vedéllyel és tenniakarással. Életútja író tollára kívánkoz­na, filmes kamerája elé vagy a képzőművész ecsetjére. Egy­szer majd ott lesz, ha a hőskor történelmét jegyzik, s epizó­dok, jellemek sűrűsödnek a műalkotásban. De nekünk most kell becsülnünk a hét­köznapok megszállottjait... Jávori Béla Munkáskéz kellene A Fonyódi Építőipari Kis­ipari Termelőszövetkezet az idén elvállalta egy nyolc- és egy hatlakásos társas-, és két négylakásos KISZ-, tíz csalá­di, tizenkét hétvégi ház fel­építését, továbbá négy—öt csa­ládi és öt—hat hétvégi házte­tő alá hozását. A kőműves- részleg kapacitásai már egész évre lekötötték. A szövetkezet vezetőit bánt­ja az, hogy az újabb megren­delőket el kell utasítaniuk. Szeretnének több munkát el­vállalni a lakosságtól, ezt azonban fizikai, főként segéd­munkáshiány akadályozza. Amikor erről beszélgettünk a ktsz-ben, kiderült, hogy na­gyobb baj is van: sokan el­mennek a szövetkezetből. — Ennek az az oka, hogy más vállalatoknál többet fi­zetnek, vagy mert azért a pénzért, amit mi adunk, másutt kevesebb munkát kí­vánnak. A Balaton-parton fő­ként a nyári szezonban kevés a férfi munkaerő — mondták a ktsz-ben. Nyereségből vagy bérből? Az embereket különféle kedvezményekkel próbálták megtartani. Például előbb ad­tak munkaruhát az újaknak, mint korábban. A létszámnö­velését úgy is igyekeztek elő­mozdítani, hogy megjutalmaz­ták azokat, akik új munkást hoztak a szövetkezetbe. Segít­ségükre sietett a KISZÖV is. így a Balaton-parton a sajá­tos munkaerőhelyzetre való. tekintettel magasabb átlag­bért fizethetnek, mint a belső somogyi ktsz-ek. Mindez azon­ban nem változtatott lénye­gesen a helyzeten. Hogyan biztosíthatnák azt a jövedelmet, amit a járás más vállalatai? — vetődik fel a kérdés. — Illetékeseknek még ma­gasabb átlagbért kellene en­gedélyezniük — mondta a fő­könyvelő. — Ha ez nem kö­vetkezik be, akkor csak a nye­reség rovására lehet több óért fizetni — fűzte hozzá. A szövetkezet a nyereség­hez nem akar_ hozzányúlni... így hát továbbra is az átlag­béremelésben látják a megol­dást. Vajon igazságos lenne a már amúgy is kiemelt átlagbért tovább növelni? Nem. Gátol­nák a vállalatok, szövetkeze­tek közötti korrekt verseny kialakulását. Hiszen ez, a már nagyon is kívánatos nemes gazdasági vetélkedés csak ak­kor jöhet létre, ha az üzemek, szövetkezetek, vállalatok a saját erejüket mérik össze. Ha a fölöttes szervek emel­nék az átlagbért, akkor a ktsz nem a saját leleményes­sége következtében lenne ütő­képesebb partner a Balaton- par.ton, hanem a fölöttes szer­vek jóvoltából. Sok mindent pótol a jobb szervezés Azt mondhatná valaki: ha a ktsz-ben tovább csökken a A VBRM 11. SZ. VILLAMOSSÁGI GYÁRA férfi és női munkasrőket azonnal fölvesz betanított munkára. Három műszak esetén a kereseti lehetőség 1500—1700 Ft. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre út. (7118) munkások száma, esetleg csökkenni fog a termelés is ... Ám eitől a Fonyódi Építő­ipari Ktsz-nek még nem kell tartani. Annak ellenére, hogy az idén tizenkettővel kevesebb munkása van, mint tavaly, több munkát vállalt. Ez azt is mutatja, hogy a kisebb lét­szám nem feltétlenül okoz ka­pacitáscsökkenést. Bizonyos fokig pótolja a munkáskezet a jó szervezés. A rakodás to­vábbi .gépesítésével is enyhít­hető a munkaerőgond. A kis- gépesítés az építőiparban ugyancsak jelentősen növel­heti a termelékenységet. De ha ezek sem hozzák meg a kí­vánt eredményt akkor olyan kedvezményt kell adni a mun­kásoknak. amelyet nem cse­rélnek fel a más vállalatnál kínált jövedelemmel. Érde­mes lenne például lakást épí­teni nekik. Ez hosszú időre a szövetkezethez kötné őket. Akár a személyi jövedelmet növelik, akár gépesítenek, akár lakást építenek a dolgo­zóknak, a nyereséghez kell nyúlni. Ez kétségkívül kelle­metlen. Ám ha a szövetkezet haladni akar, a nyereség nem lehet tabu. Egyébként amit abból elvettek, előbb-utóbb megtérül. Közgazdasági tétel ugyanis, hogy a termelés gaz­daságos fokozása az egyik leg­jobb nyereségnövelő tényező. Már bizonyítottak Gépesítés? A korábbinál nagyabb anyagi ösztönzés? Vagy a kettő együtt teszi le­hetővé a termelés növelését? A Fonyódi Építőipari Ktsz már bebizonyította, hogy ké­pes nagy feladatok megoldá­sára, bizonyos hogy most is megtalálja a kivezető utat, ha alaposan elemzi a helyzetet. Szegedi Nándor 15 millió forint lakásíelú j ításra Lakásgondnokságokat szerveztek — Terven felül 20 lakást újít fel az IKV (Tudósítónktól.) Ebben az évben is jó ütem­ben halad az Ingatlankezelő Közvetítő és Felújító Vállalat kezelésében levő állami laká­sok csinosítása, otthonosabbá tétele. A felújításokra 1968- ban 15 millió forintot költe­nek, s a tervek szerint 195 bérleményt hoznak rendbe. Máris befejeződött a munka az Ezredév utca 11-ben, a Kölcsey utca 2-ben, a Vörös­hadsereg útja 11-ben, s még számos helyen. Rövidesen elvégeznek az építők és a szakmunkások a Latinka Sándor és a Rippl-Rónai utca sarkán levő háztömbben is, ahol 57 lakásra csaknem kétmil­lió forintot költöttek. Még ebben az évben megkez­dik a Bajcsi-Z&ilinszky utca 5. számú ház teljes rekonst­rukcióját 600 000 forintos költ­séggel. Időarányos tervét tel­jesítette a vállalat, s mivel a tervezett költségeken belül si­került az eddigi felújításokat végezni, úgy számolnak, hogy 20 lakást terven felül újítanak fel. Nemcsak a megyeszékhe­lyen folynak épületmegóvási munkák, hanem Siófokon is, ahol 8 lakással már elkészül­tek, s rövidesen egy újabb ház rekonstrukcióját kezdi meg. Egyébként a vállalat kezelésé­ben levő lakások száma egyre nő. Ebben az évben 179 új la­kást vesz át az IKV a Ka- linyin lakótelepen. Néhány érdekes szervezési intézkedésről is tájékoztatott bennünket Németh Gyula, a vállalat vezetője. Az 1948 után épült házak állagának meg­óvása végett különböző szak­ipari munkásokból tmk-rész- leget szerveztek. Ezenkívül a város három helyén, az Ápri­lis 4. közben, a Beloiannisz utcában már megszervezték, a Damjanich utcai és Gábor Andor téri lKV-lakáscknak pedig most szervezik a lakó- gondnokságát. A gondnokhoz takarítóbrigádokat osztottak be. Végül még egy hír tőlük: öt szocialista címért küzdő bri­gád alakult a vállalatnál, s ezek működése nagyon hozzá­járult ahhoz, hogy eredmé­nyes hónapokat hagyott maga mögött ebben az évben az IKV. Kereskedők a vásárlókért A múlt évben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben a Somogy megyei Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat dolgozói kiemelkedő eredményeket ér­tek el, s tizenöt üzlet kapta meg a kiváló bolt címet, hu­szonöt szocialista brigád telje­sítette vállalását. Áprilisban a múlt évi mun­ka alapján kilencedszer kap­ták meg A belkereskedelem kiváló vállalata címet. A múlt év eredményei a több éves hagyományok után az idén a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának ötvenedik évfordulója tiszteletére indítottak munka­versenyt­— A vállalások között sze­repel az áruösszetétel javítása, a takarékosság, a forgalom 4,6 százalékos növelése. Hat- százhúszmillió forint forgal­mat szeretnénk elérni — mondta tájékoztatásul Torma János pénzügyi vezető. — Az év elején készült versenyprog­ramokat is értékeltük, és a legjobbakat megjutalmaztuk. Többek között a Latinka Ház Divatsarok Boltját, a Csibi Gyermekruházati Áruház bri­gádjait és a nagyatádi 5-ös számú bolt dolgozóit. Az érté­keléskor a legfontosabb szem­pont a vásárló érdeke volt. A mun ka verseny is csak akkor lesz eredményes, ha az a vevő még jobb, még színvonalasabb kiszolgálását hozza magával. Ha a vállalat hat brigádjá­nak az idén is sikerül teljesí­teni vállalását, ezüst plakettet kapnak. Ezek a kollektívák jelentik a vállalat kereskedő­gárdájának gerincét. öt hónap értékelése után 15 százalékos forgalmi felfutást ért el a Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Vállalat. Ez a 15 százalék 33 millió fo­rint terven felüli bevételt je­lent. Farkas Gyula tervosztály ve­zető arról tájékoztatta lapun­kat, hogy ugyanúgy, mint az utóbbi években, . a vállalat dolgozói az idén is jelentős vállalásokat tettek Kaposvár csinosításáért, parkosításáért. A vállalt 2500 óra társadal­mi munkát máris túlteljesítet­ték, jelenleg 3060-nál tartanak. Ugyanilyen módon bővítették a balatonmáriai vállalati üdü­lőt is; tízezer forint értékű munkát végeztek rajta. Az új gazdasági mechanizmus jogszabályai gyűjteményének 2. kötete meg­jelent. Az év elején kiadott első kötet főként a jogi ren­dezés alapvető szabályait, va­lamint a szabályozás elvi alapjait meghatározó kor­mányrendeleteket és GB-ha- tározatokat öleli fel. A máso­dik kötet elsősorban az ala­csonyabb szintű végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. A Kaposvári Cukorgyár értesíti mindazokat a férfi és női munkavállalókat, akik a fo­lyó évben a répafeldolgozási időszakban munkát kí­vánnak vállalni, felvételük biztosítása végett jelentkezzenek a gyár munkaügyi osztályán. JELENTKEZÉS CSAK SZEMÉLYESEN TÖRTÉNHET, vidéki dolgozók vasúti és autóbuszköltségét a gyár megtéríti abban az esetben, ha ténylegesen munkába is állnak. Azoknak a vidéki és helybeli dolgozóknak, akiknek a gyár felszólítást küldött és a válasz-levelezőlapot visz- szaküldték, JELENTKEZNIÜK NEM KELL! (7221)

Next

/
Thumbnails
Contents