Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

Szerda, 1968. június 19. SOMOGYI NÉPLAP Somogyi tsz-vezetők a baranyai határban Érdemes efi3özni az Etoile (francia) búzafajtánál, a szentlorinciek kísérleti parcelláinál. A parasztember mindig kí­váncsi volt arra, hogy mit mu­tat a határ a szomszédban. És a szomszéd földje, az azon al­kalmazott jó termelési mód­szerek iránymutatók voltak számára, a példa követésére ösztönözték. Egyszóval mindig, rpindenkitől lehet tanulni — ebből indultak ki a Közép-so­mogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetői is, amikor megteremtették a Baranya megyei tapasztalat- szerzés lehetőségét. A cél az volt, hogy megismerkedjenek a szemes termények Baranya megyei termesztési, de főként kísérleti eredményeivel, s a látottakból a helyi körülmé­nyeknek megfelelő módszere­ket alkalmazzák saját gazda­ságukban is. A közelmúltban mintegy harminc tabi és ka­posvári járásbeli szövetkezeti elnök és főagronómus utazott a szövetség szervezésében Ba­ranyába. Moisson, San Pastore és társai Szentlőrincen Pallér Gáspár, a Szentlőrin­ci Állami Tangazdaság főag- ronómusa olyan búzaparcel­lákhoz kalauzolta a somogyi tsz-vezetőket, amelyek igen nagy termést ígérnek. Az ér­deklődés érthető, hiszen min­den gazdaság a hozamnöve­lésre törekszik, a terület más növénynek is kell, tehát az a célravezető, ha a búza minél nagyobb átlagterméssel fizet. Az első táblánál például ezt a tájékoztatást hallottuk: Előző­leg lucernát termeltek a táb­lán. Még az ősszel pétisót, ká­lisót és szuperfoszfátot szórtak ki, tavasszal pedig fejtrágya­ként ismét pétisót. Az októ­ber második felében elvetett kalászost nem vegyszerezték. A gazdaságban a Moisson (francia), a San Pastore (olasz), a Bácska és a Pannónia (mind­kettő jugoszláv fajta) búzán kívül még vagy tucatnyi bú­zafajtát vetettek kísérletként. Október végén is volt már ki­kelt vetésük, de november má­sodik felére már minden táb­la zöldellt. Kifagyás nem ká­rosította a vetéseket. Néhány búzafajta első termesztésben van itt, a betegségtűréssel csaknem minden fajtánál elé­gedettek. (A Bezosztáját fogta meg a lisztharmat leginkább.) Az utóbbi hetek adtak annyi csapadékot, hogy a búza ter­méskilátásai ismét jók, s ez itt 30—35 mázsát jelent hol­danként! Retek József kapospulai tsz- elnök megkérdezte: miért nem látni a gazdaságban az Auto­nómia búzafajtát, ugyanis Pu- lán öt éve termesztik, kitűnő eredménnyel. Itt azonban a so­rozatos kifagyás miatt felhagy­tak a termesztésével. S bár nem tartozik a szemes termé­nyekhez, érdekes módszerrel takarítják be, illetve tárolják a lucernát. A lekaszált, alig száradt lucernát szecskázva Szépen fejlődik a Maríonvásári 620 fajtájú kukorica a Bólyi Állami Gazdaságban. hordták össze, ezt a többi si­lókészítményhez hasonlóan géppel tömörítettek, majd mű­anyag fóliával légmentesen le­zárták. Két évig romlásmen­tesen tárolható így ez az érté­kes takarmány, tápanyagvesz­tesége minimális. Kukoricarekord Bolyban A Bólyi Állami Gazdaság kétholdas kísérleti búzapar­cellái között járva figyelemre méltó adatokat hallottunk Mé­száros Vilmos mezőgazdasági mérnöktől: 6000 holdon ter­melt kenyérgabonát tavaly a gazdaság, s 25,3 mázsás átla­got ért el. 16—35 mázsa kö­zött ingadozott a fajtánkén ti átlag. Szép termést ígérnek az idén is a kalászosok, noha itt sem esett több eső, mint a ka­posvári járás egyik-másik ter­melőszövetkezetében. Sokat időztek a somogyi tsz-vezetők a gazdaság kuko­ricatábláin. A múlt évben 6000 hold kukoricájuk volt, májusi morzsoltban számolva 33,3 mázsát takarítottak be egy hold átlagában. Volt olyan tábla, amelynek holdja 46 má­zsa termést adott. A vendége­ket többek között az érdekel­te, milyen géppel vetették a kukoricát, hogyan takarítják be, hogyan tárolják a felaprí­tott szárt és a szemet. Meg­tudhatták a somogyiak, hogy a 27 000 holdas, évi 250 millió forint termelési értékét pro­dukáló országos hírű gazda­ságban alkalmazott öt mér­nök közül egy csak a ikukori- catermesztést irányítja ... A szárazság „gyógyszere“ A látottak bárkit meggyőz­hettek arról, miként viseli el a csapadékhiányt a növényzet akkor, ha tápanyagban gaz­dag a termőtalaj. Nem síny­lette meg a szárazságot a bú­za, a kukorica. Ha valami, ez minden bizonnyal megszívle­lendő tanulság. Pfeiffer Ele­mértől, a szövetség titkárától megtudtuk, hogy igyekszenek néhány itt látott búzafajtából magot szerezni, s a közép-so­mogyi termelőszövetkezetek­ben meghonosítani. Ez a láto­gatás is megmutatta, hogy a szemes termények hozamnö­velésére nagyok a lehetősé­gek, s ha a műtrágyaadagok emelésére még nincs is mód, más úton jelentősen fokozha­tok a terméseredmények. Bcrnesz Ferenc A MUNKÁSSÁG ÉLGÁRDÁJA Szocialista brigádvezetők találkozója A z egyik részvevő ta­lálóan a legjobbak ta­nácskozásnak nevezte a városi pártbizottságon meg­rendezett beszélgetést, amely­re a szocialista címet több­ször elnyert brigádok veze­tőit hívták meg. A szenvedélyes eszmecsere igazolta az elnevezés helyes­ségét. A brigádvezetők őszin­tén elmondták véleményüket a gazdaságirányítás új rend­szerének nyitányáról, üzemük, vállalatuk helyzetéről és gondjairól, a munkástársaikat foglalkoztató bel- és külpoli­tikai kérdésekről, a városfej­lesztésről. A több órás beszélgetésből csupán azt emelem ki, ami az új mechanizmusra vonat­kozik. Noha egyetlen brigád- vezető sem mondta ki, szen­vedélyes szavaik, jobbító szándékuk, elismerésük és örömük mindennél pontosab­ban kifejezte, hogy a refor­mot közügynek tartják. Amint Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára megállapította: az évről évre növekvő élgárda vezetői ér­tik a párt politikájának a lé­nyegét, s a kitűzött célok megvalósításáért becsületesen dolgoznak. A reform helyi feladatait jól ismerik, s ez megfelelő biztosítéka a jobb irányítás kiteljesedésének. Érdekes jellemzője volt a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásának, hogy a megyei ás a városi pártbizottság je­lenlevő képviselőin kívül egy­mással is véleményt cserél­tek. Amikor a cukorgyári bri­gádvezető kifejtette, hogy ja­nuár óta visszaesett az újító­mozgalom, a tejipar képvise­lője gyorsan visszavágott az ellenkező tapasztalatával. Az építőipart bíráló szavakra a beszélgetésre meghívott ta­nácsi építőipari brigádvezető válaszolt. Megcáfolhatatlan Dóldákkol bizonyította, mi­lyen gondokat okoz az épí­tőknek a technológiai sorrend állandó megsértése, az anyag­hiány miatti vándorlás. So­rolhatnám tovább a példákat, azt hiszem azonban, ennyi is elég a beszélgetés kölcsönös­ségének alátámasztására. zen a találkozón senki sem szólalt fel a szó hivatalos értelmében. Tizenegy brigádvezető gondol­kodott hangosan a feladatai­ról, beszélt kötetlenül a gond­jairól. Különösen kiemelném a jól végzett munka örömé­ről elhangzottakat. Többen mondtak rá példát, hogyan ra­gadta magával a brigád lel­kesedése a többieket A cu­korgyárban a személyes pél­damutatás hatására jelentkez­tek tizennégyen a cukorral megtelt raktár kiürítésére. A textilművek szocialista bri­gádjai átérezve az üzem gond­ját a fonónőhiány miatt ön­ként túlórát vállalnak. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat brigád­tagjai este nyolcig hordták az árut a leértékeléskor, mert megértették, hogy ez az ő ér­dekük is. Ezt Bárány Tibor, Heinlich Judit, Takács József említette meg a beszélgetésen. Mások a szakmai tudás meg­növekedett jelentőségét fej­tegették. Takács Gyula erdé­szeti brigádvezető a közis­mert Styhl-fűrész példáján bizonyította ezt. Aki nem mestere a munkát meggyorsí­tó és megkönnyítő gépnek, a lánc idő előtti elszakításával súlyos kárt okoz az erdészet­nek. Egy darab ugyanis ki- lencszáz forintba kerül, s ha éppen kapható, devizát fizet­nek érte. Tóth Jánosné, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat kaposvári 134. számú boltjának brigádvezetője meg­említette, hogy január óta minden vevőnek elmondják az új anyagok tulajdonságait. E tájékoztatás révén tovább tart a náluk vásárolt szintetikus ruha, ing stb. Más szempont­ból közelítette meg ezt a té­mát Geges József cukorgyári brigádvezető. A nagyobb hoz­záértést és lelkiismeretességet azért tartotta fontosnak, mert csak így lehet jobb minőségű és olcsóbban előállított cu­korral ellátni az országot. Az előbbiekkel kapcsolat­ban szóba került a rugalmas anyagi ösztönzés is. Az erdé­szetnél többet fizetnek azok­nak, akik ugyanannyi fa­anyagból több hasznos árut termelnek. A Tejipari Válla­latnál a szakmai tudást és ta­pasztalatot figyelembe véve emelték a béreket, a dolgozók legnagyobb megelégedésére. Olyan is akadt, akinek nem adtak semmit, s olyan is, akinek a fizetésén tíz száza­lékkal javítottak. Még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy a könnyen elcsábítható sze­relőknek, szakembereknek egy-két forinttal több órabért állapítsanak meg. Megfogalmazódott a beszél­getésen az az igény is, hogy a középvezetők sokkal többet törődjenek a szocialista bri­gádokkal. A nap minden per­cét együtt töltik a munkások­kal, legyenek hát politikai vezetők is, figyeljenek rá, mi érdekli, foglalkoztatja őket. A cukorgyári és a tejipari brigádvezető a kommunisták példamutatásáról is beszélt a tanácskozáson. Lelkesítik és felvilágosítják, agitálják és mozgósítják az embereket. Ennek köszönhető, hogy a szocialista brigádok a reform eszméinek tudatos megvalósí­tói az üzemekben. A zok, akik részt vettek a találkozón, legkeve­sebb négyszer s leg­többször, nyolcszor nyerték el a szocialista címet. Szavukra, véleményükre, tapasztalatuk­ra azért érdemes figyelni. Lajos Géza % * * E KÖZÖNY Legjobb esetben is csak egy vállrándítással vagy egy csípős megjegyzéssel ad életjelt magáról. Igen! ö az, így hívják: Bizonyos Közöny«. Testvé­re a cinizmusnak. Ha azt mondjuk, hogy »ezt és ezt, így és így kell csinálni«, akkor a »Bizonyos Közöny« válaszol: »Helyes, így kell csinálni«. Azt mondjuk, hogy mégis másként ■ lenne jó. »Bizonyos Közöny« válaszol: »úgy van, más­ként kell csinálni«. Nagyon furcsa ez a »Bizonyos Közöny«. Egyszer fe­hér pincér ruhában jelenik meg, máskor tisztvise­lőnek öltözik. Aztán megjelenik az utcasarkon, és zsebre dugott kézzel ténfereg. De a& sem ritka, hogy leissza magát a sárga földig, és befekszik a kapusarok­ba. Tegnap összetalálkoztam a »■Bizonyos Közönnyel«. Most éppen jól öltözött volt. Világos szürke ruhát vi­selt, napszemüvegét fényes rézkeret díszítette. Hogyan ismertem föl? Egyszerűen! Tekintete közö­nyösen, mélázva ingott a semmi és a kék ég között. Rögtön nyomába szegődtem. Haladunk az utcán. Alig mentünk száz métert, ami­kor egy idős néni fel akart lépni a járdára, de megbot­lott és elesett. Kosarából a krumpli és zöldségféle sza­naszét szóródott. »Bizonyos Közöny« éppen csak oda nézett, ha jól láttam, még mosolygott is — aztán megcsóválta a fejét, és rendületlenül folytatta útját. >*Bizonyos Közöny« lépéseit megszaporázta. Való­színűleg eszébe jutott valami sürgős, egyre jobban sietett. így történt, hogy »Bizonyos Közöny« el akarta ér­ni a már mozgásban- levő autóbuszt. De alig hogy lelé­pett a járdáról, tompa koppanás, majd fékcsikorgás hallatszott, és »Bizonyos Közöny« kezét széttárva ott feküdt egy teherautó alatt. Arcáról hirtelen eltűnt az a »Bizonyos Közöny«. Az emberek oda rohantak, és se­gíteni próbáltak rajta. , Szirénázva megérk ezett a mentőautó. Hordágyra tették és beemelték a kocsiba. A mentösofőr fejében valami motoszkált, ismerős volt ez a szerencsétlenül járt ember. Valahol már látíc. Vagy az utcán, vagy máshol... «Úgy van!« Ötlött fel benne. Ű az. És mégis erősen nyomta a gázpedált. V. Gy. Törpe vízmű épül több faluban Bővül a város vízhálózata (Tudósítónktól.) A Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgo­zóinak az idén is sok tenni­valójuk van. A falvakban és a megyeszékhelyen is egyre nagyobb a kisfogyasztók, a vállalatok és a mezőgazda- sági üzemek vízigénye. Somogyszobon és Barcson folytatják, Böhönyén pedig most kezdik meg a törpe víz­mű építését. A tervek szerint Nagyberkiben és Mosdóson is ebben az évben fognak hozzá a törpevízmű-építési munkák­hoz. Csurgón is serény mun­ka folyik. Itt két új fúrt kutat kötnek be a járási székhely vízhálózatába, s ezzel biztosít­va lesz jó darabig Csurgó jobb vízellátása. Az új fogyasztók bekötése sem kis munka, hi­szen számuk csaknem ezerre tehető. Kaposváron is nagyarányú munka vár a vizesekre még ebben az évben. A városi ta­nács megrendelése alapján sok utcában lesz hálózatbővítés, 6,5 kilométernyivel hosszab­bítják meg a vezetéket. A Gé­za utcában már be is fejez­ték ezt a munkát. Különösen a perifériák hálózatbővítésére fordítanak sokat. Eddig a Ba­laton, a Szigligeti, á Dankó Pista, az Adria és a Kárpát utcában, valamint a Kapós- hegyi új településeken nem volt vízhálózat. Ha a várt eter­nit csövek megérkeznek, ak­kor hozzákezdenek ezekben az utcákban a vízvezeték lefek­tetéséhez, a Gorkij, Kanizsai, Pázmány Péter, Hegyi, Sziget­vári és József utcában pedig meghosszabbítják a vezetéke­ket. E munkákon kívül a szent- jakabi városrészben is lesz dolguk a vizeseknek. Itt egy közkutat létesítenek még az idea.

Next

/
Thumbnails
Contents