Somogyi Néplap, 1968. június (25. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-02 / 128. szám
Vasárnap, 1968. június 2. 5 SOMOGYI RfiPLAf VASKÖVETKEZETESSÉGGEL Tavaly ősszel a berlini Alexander Halién tartott genetikai kongresszuson nagy érdeklődést váltott ki az örökléstan kiváló kutatói körében Anker Alfonz előadása. A kaposvári kutató hibridizációs kísérleteiről, nemesítő munkájáról számolt be. Ez az előadás ismertté tette a nevét, es elismerést hozott a számára. Azóta Európa neves állattenyésztői, kiváló genetikusai keresnek vele kapcsolatot. Legutóbb pedig egy szovjet szaklap kérte, hogy publikálhassa a kaposvári állatnemesítő kutatásainak lényegét. Ezzel a kéréssel kezdődött a mi beszélgetésünk is. Anker Alfonz, a Kaposvári Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum tanára a kutatók megalapozottságával, szerénységével beszél munkájáról. A cél: nagyobb gyapjúhozam —- Először is a fogalmakat tegyük helyre. Amit végzek, az nem a szó általános értelmében vett kutatás a számomra, hanem egy vállalt feladat megoldása: állatnemesítés, a nagyobb gyapjúhozam, s az olcsóbb sertéshús előállítása érdekében. 1962 óta foglalkozik a juhok nemesítésével. Akkor a böszénfai telepen csak nyolc kost tartottak, és ezek nyírő- súlya 10—12 kg gyapjú volt. Az idei, a legfrisebb mérések szerint ötvennyolc apaállat közül tizenegyről 13—14 kg, ötről 15—16 kg gyapjút nyírtait Két kos pedig 16—17, sőt 17—18 kg gyapjút adott. A számok akármilyen szép eredményeket rögzítenek, önmagukban kevesek ahhoz, hogy valljanak arról' a munkáról is, ami mögöttük van. A Bőszénfán kialakított törzsállomány gyapjúhozama országosan is kiváló, messze elkerüli az átlagot. Az itt tenyésztett anyajuhok és a tavalyi bárányok is igen magas gyapjúhozamot adtak. Hat év óta minden egyes állatról minden lényeges tulajdonságot följegyeztek: a bunda tömött- ségét, a fürt magasságát, az állat típusát, küllemét. Még az sem kerülte el a nemesítek figyelmét, hogy a ráncoltabb nyakú juh több gyapjút ad, mint a másik. Ezek a följegyzésekkel teli kartonok nyitott, beszédes térképek az öröklődés vizsgálatához a szakember kezében. — A legjobb tulajdonságú törzsekkel javítják a megye juhállományát. Mégpedig úgy, hogy egy-egy gazdaság juhállománya huzamosabb ideig, évekig ugyanannak az apaállatnak a tulajdonságait veszi át. Amikor ez az öröklött tulajdonság már sajátja lesz az újabb és újabb nemzedékeknek, akkor egy, az előző törzs előnyeivel nem rendelkező más tulajdonságokat örökítő törzzsel keresztezünk — mondja Anker Alfonz. A magyar hibrid sertés kiállja az összehasonlítást Amikor a sertéshibrid kitenyésztésének gondolatát fölvetette, akkor még a világon levő szakirodalom is tagadta a megvalósítását. Most, hogy »megszületett« a magyar hibrid sertés, és tulajdonságainál fogva kiállja az összehasonlítást az angol, a holland és az amerikai hibridekkel, az ezzel foglalkozó szakirodalom a legizgalmasabb és a legdivatosabb lett a világon. — A kezdés nehéz volt — mondja a felsőfokú technikum tanára —, ennyi gáncsosko- dást, gúnyt, sértést csak akkor visel el az ember, ha elképzelésének megvalósításában bízva bízik. Támasz, konzultációk lehetősége nélkül fogott munkához. — A feladat, melyet az élet adott fel az állattenyésztő gazdaságoknak, a következő volt: olyan hibrid sertést kellett előállítani, amelyik kiváló vágott árut ad. a tenyésztésben levő fajtáknál jobban hasznosítja a takarmányt, és amelyik a legigényesebb nyugati piacon is elkel, örömmel állapíthatom meg, hogy 1962 óta egyetlen téglát sem kellett megváltoztam! abban az elképzelt felépítményben, amelynek eredménye a hibrid sertés. Aki sokat markol, keveset fog — tartja a közmondás, és én ehhez tartottam "magam. Az öröklésbeli tulajdonságok szétválasztásával kezdtem. Tudatosan elhanyagoltam a szaporulat alakulását, hogy a legfontosabbakat figyelhessem; vékony hátszalonna, hosszú törzs, nagy sonkák Jóllehet, a legkiválóbb hibrideknél is fontos tényező a szaporaság, ezt viszont a többszörös keresztezés hozta meg. A hibrid sertéspárok már olyan utódokat adnak, amilyeneket vártak. Van már Magyarországon külföldön kitenyésztett hibrid is, a polgárdi Vörös Csillag Tsz-ben, itt nyílt mód az összehasonlításra. A holland sertésnek nagyobb a sonkája, kisebb a takarmányhasznosítása. A legjobb gazdaságokban 4,20 kg abrak kell egy kg súlygyarapodáshoz, a hibrid sertéseknél ehhez három és fél kiló elegendő. Ami a szaporulatot illeti, ezen is sikerült javítani. 1970-ben 15 000 koca várható a jelenlegi hibridek utódaként. Ezek, ugyanúgy, mint a meglevők, semmiféle különleges tartási technológiát nem igényelnek. Tudatosan készült erre a pályára — Állattenyésztő családból származom, apám, nagyapám, dédapám is ezzel foglalkozott. Visszamenőleg öt generáció erre tette föl az életét Ebben a miliőben eszembe sem jutott,# hogy más pályát válasszak# Gyermekkorom óta tudatosan # készültem arra, hogy állatte- * nyésztő leszek. Elmondja, hogy a legszűkebb családi körben is kedvenc állataikról, azok tulajdonságairól beszélgetnek legszívesebben. Az elődök lótenyésztők voltak. — Először én is a lovak nemesítéséhez éreztem kedvet — mondja beszélgetésünk végén Anker Alfonz —. csak a hoszszú nemzedékváltás késztetett meggondolásra, ugyanis ez a sertéseknél, a juhoknál jóval rövidebb, és így előbb lehet eredményt is elérni. Nagy József# Akik a saját lábnyomukba lépnek 1 Nag)' beruházásaink Székesfehérváron korszerű hűtőházat építettek. Itt tárolják a Balaton vidék nyári ellátásához szükséges élelmiszerek nagy részét. Ma még a hűtőkamrában sorakoznak a csonttá fagyott félsertések, de amikor eljön az ideje, az üdülők tányérjára varázsolnak belőlük pompás falatokat. (Felső kép) A kiemelt beruházások sorában is a fontosabbak közül való a Borsodi Vegyi Kombinát karbamidüzeme. Az új gyár a múlt évben már teljes kapacitással termelt, gyártmányaival importot takarít meg a népgazdaság. Távlati kép a karbamidüzem tornyáról. (Alsó kép) E gy amerikai riportertől kölcsönöztem a kifejezést és a fogalmat. S hogy nemcsak New Yorkban vannak olyanok, akik minden áldott nap szinte monotonul ismétlődően a saját lábnyomukba lépnek, arról saját tapasztalataim, kaposvári gyárakban hallott esetek győztek meg. Legmeghökkentő a következő volt számomra. Akitől hallottam, tősgyökeres kaposvári igazgató. Altiról elmondta a történetet, a fővárosból került megyeszékhelyünkre főmérnöknek. Nem első éve, hanem második, sőt mondhatnánk, hogy harmadik éve él Kaposváron. Reggel fölül a buszra, s bemegy a gyárba. Tárgyal, rohangál, telefonál, veszekszik. Olykor négy órával is megtoldja a «■műszakját«. Akkor újra felül a buszra, s hazautazik. Vacsora után egy kicsit elüldögél a televízió előtt, s ha nem holtfáradt — szakirodalmat olvas. Másnap kezdődik élőiről mindez fővárosi értekezletekkel, anyagbeszerző kőr- utakkal tarkítva. Az, hogy a főmérnök állandóan a saját nyomába lép, elgondolkoztató kontrasztot szül. Még sohasem üldögélt a pádon a Rippl-Rónai-szo- bornál, halvány fogalma sincs, hol a bíróság, nem látta még belülről a megyei könyvtár napfényes olvasótermeit, nem kaptatott fel a Rippl-Rónai-villához, a szentjakabi romokhoz, nem sétált át a Donnerba, csak hallomásból tud a termálfürdőről és az uszodáról, a színházban is csak egyszer volt S ha ő volna az egyetlen ilyen, akkor kézlegyintéssel túltehetném magam ezen. A valóság azonban az, hogy nagyon sokan élik úgy az életüket új kaposváriak és vidékről bejárók, hogy a gyáron, a buszon, a vonaton, az állomások környékén kívül sehova sem jutnak el Kaposváron. Nem veszik birtokba a színházat, a mozikat, a klubokat, a könyvtárakat és a művelődési otthonokat, s csak az újságból ismerik mindazt, ami új. S ezért nem lehet csak a közlekedést, az órához és perchez szabott menetrendet felelőssé tenni. S azt sem lehet mondani, hogy ezek az emberek igénytelenek, hiszén közülük sokan tanulnak, a falujukban politikai oktatásra, ismeretterjesztő előadásra járnak, részt vesznek a közügyek intézésében, kórusban énekelnek, tánc- és színjátszó csoportban hó- ' dóinak kedvtelésüknek. A baj gyökere onnan ( ered, hogy a várost 1 csupán munkahely- 1 nek fogják fel, s nagyon ' sok üzemben ezzel meg 1 is elégszenek, nem ősz- 1 tönzik a náluk dolgozókat a város temérdek lehetőségének kihasználására, a város jobb megismerésére. Akármilyen nevetségesnek hangzik, nem ártana «utazásokat« szervezni az üzemekben mindazok számára, akik a saját lábnyomukba lépők kategóriájába tartoznak, s megmutatni a múzeumtól a Kalinyin lakótelepig mindent. Az érdeklődés fölkeltése, a nagy lehetőségek fölcsillantása a munka előtti és utáni percek és órák hasznos eltöltésében hasznos feladata lehet az üzem tömegszervezeteinek. Ma még ritkán fordul elő, hogy erre is gondolnak, erre is fordítanak időt és erőt, pedig hatalmas tartalékokat rejt magában az emberek nevelése, formálása szempontjából ez a módszer. Csak ösztönözhetek minden üzemet arra, hogy kapcsolja ezernyi színes szállal a nála dolgozókat a városhoz is. Kincs hever minden bejáró munkás lába előtt múzeum, könyvtár, színház, művelődési ház, klub formájában, s ha nincs, aki szép szóval, meggyőző mondatokkal fölfedeztesse velük a forró sikerű színházi estek hangulatát, a csöndes elmélyedés ízét a múzeumban, a gazdag ismeret- anyagot tálcán nyújtó könyvtár hasznát, a hangversenyek érzésgazdagító világát — hosszú ideig beérik az állomástól a gyárig vezető úttal. L ehet-e szebb feladatot elképzelni annál, hogy letérítsük az embereket a beidegzeít utakról, s elvezessük az új ismereteket, gazdag tudást, apró fölfedezéseket, kellemes estéket, elmélyedt gondolatokat és szép érzéseket nyújtó városi forrásokhoz. Lajos Géza MEGJELENT A KISLEXIKON A Kislexikon 1000 oldal terjedelemben 20 000 címszót dolgozott fel. A szerkesztőség célja az volt, hogy a fölvett címszavakat rendkívüli tömörséggel mégis helyesen és közérthetően megmagyarázza. Ebben az igényes munkában felhasználta az illusztrációkban és az összefoglaló táblázatokban rejlő lehetőségeket; sok térkép, színes tábla, kép szemlélteti a lexikon anyagát. Csak két példával támasztjuk alá a mondottakat: Ady Endréről Rippl-Rónai rajzát közli; ezzel nemcsak a költő képét mutatja meg az olvasónak, de mindjárt a nagy festőnk kifejezésmódját is elénk idézi. A »diszkoszvetés« cikknél a rendkívül tömör fogalmazás mellett egy szobor és egy élő atléta diszkoszvetése szemléltető tájékoztatást nyújt nemcsak a ma is űzött sportról, hanem a klasszikus görög szobrászatról és Müronról is. A sok táblázat szerteágazó területről tájékoztatja az olvasót. Néhány kiragadott példa: műanyagok (természetes és mesterséges alapúak), az Arktisz megismerése, a Föld embert szállító mesterséges holdjai, Nobel-díjasok stb. A Kislexikon — könnyen forgatható összefoglalás. A reggeli újságolvasástól a gyermekek esti kérdezgetéséig mindenki részére igen jól használható. A PAMUTFONO-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—36 éves korig női átképző» tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk javasolni. _________(7173) I A Híradástechnikai Vállalat FÖLVESZ férfi segédmunkásokat, valamint betanított munkára női dolgosokat három műszakba. ^ «3 Jelentkezni lehet a vállalat *3 munkaügyi osztályán, Ka- CL __posvár, Dimitrov u. 127. M AKULATÚRA (újságpapír) linden mennyiségben kapható Előjegyzést a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. címre szíveskedjenek beküldeni. (S) Azonnal felveszünk több éves munkára kőműves, ács, betonozó-előregyártó, épületasztalos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat herceghalomi, móri, marton vásári, velencei, vértesacsai, lovasberényi, székesfehérvári munkahelyeinkre. Bérezés: teljesítménybér, emelt alapbérrel. Szállást és étkezést vállalati hozzájárulással — mevfeMő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozók részére különélési pótlékot biztosítunk és az utazási költség vállalati hozzájárulását a jogosultak részére fizetjük! FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Székesfehérvár, Ady Endre u. 1. (7134)
