Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

SOMOGYI NÉPLAP s Vasárnap, 1968. május IS. Az UNCTAD-konferencia margójára „Hosszan tartó, nehéz expedícióra kel! felkészülni“ Végül eltérő álláspont ala­kult ki az úgynevezett segély- politika kérdésében. Genfiben annak idején a nemzeti jöve­delem 1 százalékát ajánlották fel a fejlődő országok megse­gítésére. Kiderült azonban, hogy éppen a leggazdagabb tőkés országok vonták ki ma­gukat ez alól; az USA és Nagy-Britannia, viszonylatá­ban például 'a hozzájárulás 0,8 százalékról 0,6 százalékra esett. Üj-Delhiben pedig az amerikaiak nyíltan leszögez­ték: fizetési mérlegük prob­lémáira való tekintettel nem emelik a segélyösszeget. Ha­sonló értelemben nyilatkoztak az angol küldöttek is. Mindezek alapján joggal állapította meg a szocialista országok és a fejlődő orszá­gok képviselőinek többsége, hogy az imperialista hatalmak változatlanul ki akarják hasz­nálni a fejlődő ország nyers- ar.yagfüggését, viszolyognak a nemzetközi nyersanyagegyez­mények megkötésétől és a se­gélynyújtástól. Indokolatlan lenne egy vagy két tanácsko­zástól gyökeres változásokat remélni. A konferenciák is­métlődése, folyamatossága, egész szervezeti jellege és nyilvánossága nagy jelentő­ségű. Az UNCTAD főtitkára, Raul Prebisch szögezte le: »Nem hétvégi kirándulásra jöttünk Delhibe, amit egy hirtelen zápor könnyen el­moshat. Hosszan tartó, nehéz expedícióra kell felkészülni, amely nem igazodik az egyik napról a másikra változó idő­járáshoz.« Sümegi Endre jövő lehetőségeit nem szabad lebecsülni. A most befejeződött kon­ferencia központi problémája az volt, hogy a világkereske­delem 1964 óta (akikor tartot­ták meg Genfiben az első UNCTAD-konferenciát) meg­lehetősen romlott. A hatvanas évek első felében a világ ex­portja 7,8 százalékkal nőtt, ugyanezen idő alatt a fejlődő országoké csupán 4 százalék­kal. Az utóbbiak eladósodása viszont növekedett, tavaly már elérte a 40 miíliárd dol­lárt. A konferencia munkája két szakaszból állt. Az elsőben a delegációk vezetői — az egyes országok külkereskedelmi mi­niszterei — tettek nyilatko­zatokat. Utána a konferencia bizottságokra oszlott. Az első számú bizottságban az alapanyagok problémáival foglalkoztak. A feladat annak megvizsgálása volt, hogyan lehet a nyersanyagpiacot sta­bilizálni, és a fejlődő országo­kat megvédeni az áringado­zások kihatásaitól. A tőkés or­szágok azt a taktikát követ- Kambodzsa. Csehszlovák terv ek alapján épült hőerőmű. A hőerőmű három turbinaegy- ték, hogy több ízben is java- ségének teljesítménye egyenkint 6 megawatt. Találóan mondotta Patoli- csev szovjet külkereskedelmi miniszter, hogy az Üj-Delhi­ben megtartott UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és világ- konferenciája) tanácskozást nem lehet a »mindent vágj' semmit«-elv alapján megítél­ni. Más szóval: tény, hogy a nagy kapitalista országok sú­lyos nehézségeket támasztot­tak az előrehaladásnál, azon­ban a részeredményeket és a solták: halasszák el a nyers­anyagokat érintő nemzetközi egyezmények megtárgyalását. Álláspontjuk lényege, hogy a következő UNCTAD-ig tartó 4 éves időszakban szakértői értekezleteken tárgyalják meg az egyes nyersanyagok hely­zetét. A második bizottságban a külkereskedelmi előnyök kér­dése merült fel. A tőkés or­szágok még egy tavaly meg­tartott értekezleten elvileg el­I fogadták a fejlődő országok követeléseit, de azokat később gyakorlatilag visszautasítot­ták. Elismerték a kedvezmé­nyek szükségességét, de hoz­záfűzték, hogy az előnyök csak tíz évig tarthatók fenn, időközben azokat fokozatosan meg kell szüntetni, s végül: a kedvezmények nem sérthetik a fejlett országok termelőinek érdekeit. Űj-Delhiben lénye­gileg ez maradt a fejlett tő­kés országok álláspontja. Irak. Szovjet szakemberek segítségével 2000 kilowattos atomreaktor épült Bagdadban. Mali Köztársaság: Vlagyimir Karpov szovjet mérnök a Szovjetunióból szállított traktormotorok szerelésére tanítja afrikai kollegáit. (Fotók; MTI KitHöldi KepeKágálat.I Azonnal felveszünk kőműveseket, ácsokat, betonozó-e lőre gyártó kát, kubikosokat és sedédmunkásokat herceghalmi, móri, maetonv ásári, velencei, vcrtesacsai, lovasberényi, székesfehérvári munkahelyeinkre több éves munkára. Bérezés: teljesítménybér emelt alapbér­rel. Munkásszállást, étkezést megfelelő térítés ellenében biztosítunk. Vidéki dolgozóinknak a különélési pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását fizetjük. FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT \ Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. sz. (6995) __________________________________________ A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el Állásfoglalás mezőgazdasági káresetekben A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban az utóbbi idő­ben a Legfelsőbb Bíróságon több fontos állásfoglalás hangzott el. Primőr és szénmonoxid Növényházak fűtésére egy tsz 35 darab földgázüzemű léghevítőt rendelt. Nem sok­kal azután, hogy a készülé­keket a gyártól átvették és üzembe helyezték, megdöb­benve látták, hogy a növény­házban a primőrök rendelle­nesen fejlődnek. Erről jegy­zőkönyvet vettek fel, majd kutatni kezdték az okokat. A Kertészeti Főiskola kiküldött tudományos munkatársa meg­állapította. hogy a növények károsodását a fűtőház vagy annak égési terméke okozza. Bebizonyosodott, hogy új lég- léghevítők »meg nem enged­hető módon szénmonoxidot juttatnak az üvegház légteré­be«. Ezek után a tsz szava­tossági igénybejelentést tett a gyárnál, amelyben kérte a hibás készülékek kijavítását. A javítás megtörtént, de eredmény nélkül. Ugyanis a Gáztechnikái Kutató és Vizs­gáló Állomás helyszíni szem­le alapján leszögezte: a szó­ban forgó léghevítők az egészségügyi, biztonsági, gaz­daságossági, üzemtechnikai és más fontos követelményeknek nem felelnek meg. Beépíté­sük sem előírás szerint tör­tént. Mindez azzal a követ­kezménnyel járt, hogy az Or­szágos Energiagazdálkodási Hatóság a készülékekre vo­natkozó gyártási . engedélyt visszavonta. Ilyen előzmények után a szövetkezet 554 000 forint kár­térítés megifizetéséért a ké­szülékeket szállító vállalat ellen pert indított. Arra hi­vatkozott, hogy a hajtatóház légterébe beáramló szénmo­noxid a primőr növényeket tönkretette. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság a vállala­tot 388 000 forint kártérítésre kötelezte. Az ítélet indokolá­sa szerint a szakértői véle­mény alapján kiderült, hogy a vállalat olyan léghevítő be­rendezéseket készített, ame­lyeknek gyártási és konstruk­ciós .hibái voltak. Viszont a tsz is hibás, mert — ugyan­csak a szakértői vélemény szerint — a berendezést nem megfelelően helyezte el, és az üzemeltetés is hibásan történt. A kár 554 000 forin­tot tett ki, és ebből a válla­lat 70 százalékot köteles vi­selni. Vető gép hiányában Egy termelőszövetkezet az egyik állami mezőgazdasági gépjavító állomástól 2 darab kukoricavetőgépet rendelt. Minthogy az állomás a gépe­ket határidőre nem szállítot­ta le, a szövetkezet kényte­len volt 720 hold kukoricát és 100 hold napraforgót hagyo­mányosan vetni. Ezzel egy­idejűleg bejelentette: a szer­ződéstől eláll és kötbért igé­nyel, majd pert indított az állami mezőgazdasági gépja­vító állomás ellen, amelyben 283 000 forint kár megfizeté­sét követelte. Az alsófokú bí­róságok ellentétes ítéleted után a legfőbb ügyész tör­vényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült A bíróság mindkét ko­rábbi ítéletet megszüntette, és a járásbíróságot új eljá­rásra. valamint új határozat- hozatalra utasította. A törvényességi határosat indokolása szerint a gépjaví­tó állomásnak a kukorica ve­tési idejének megkezdéséig a gépeket le kellett volna szál­lítania. Ezt nem tette meg, ezért a késedelemmel oko­zott kárt megtérítem tarto­zik. A Legfelsőbb Bíróság rá­mutatott arra, hogy a kár­összeg megállapításánál tisz­tázni kell, milyen termelési eredményt ért volna el a tsz, ha a vetést gépekkel végzik. Az erre vonatkozó bizonyítá­si eljárást a járásbíróságnak kell lefolytatnia. Kedvezmény nélkül Egy vidéki gyár az egyik szövetkezet részére gépjavítá­si munkát végzett. A számlá­zott díjat a tsz magasnak ta­lálta. Arra hivatkozott, hogy kormányhatározat értelmében gépjavításnál 50 százalék ked- vezomény illeti meg, és így csak a fele összeget volt haj­landó kifizetni. Az emiatt’ megindult perben az alsófokú bíróságok a tsz javára dön­töttek. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a követ­kező álláspontot foglalta el: Az alsófokú bíróságok a szóban forgó rendeletet téve­A VBKM 11. sz. Kaposvári Villamossági _ - I Gyara betanított munkára női dolgozókat azonnal felvesz teljesítménybéres terű • letre. Jelentkezés a vá­rosi tanács vb munka­erő-gazdálkodásánál. jj________________ (7044) sen értelmezték. ögyarrö kormányrendelet szerint a kedvezmény a szövetkezeteket csak a gépállomások és gép­javító állomások által vég­zett javítások és felújítások díjából illeti meg. Minthogy ebben az esetben a gyár, amely a gépjavítást végezte, a Kohó- és Gépipari Minisz­térium felügyelete alá tarto­zik, tehát a fenti kategóriá­ba nem sorolható, ezért a szövetkezetét az 50 százalék kedvezmény nem illeti meg. H. E. Kőműveseket, férfi és női segédmunkásokat, ácsokat, burkolókőt, asztalosokat, villanyszerelőket, víz-gázszerelőket, festőket, kisegítő nyugdíjasokat is budapesti állandó mun­kára kiemelt bérrel fel ­veszünk. Jelentkezés: Budapest, VIII., Auróra utca 23. sz. munka­ügyi osztály. Kőműves, ács és férfi segédmunká- | soknak szállást is bizto­sítunk. (S160J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents