Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
Vasárnap, 1968. május 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP na KAPOSVÁR ui/sai vezetők szemével gyka Szívükben és benyomásaikban, gondolataikban és jegyzeteikben, s az emlékül kapott könyvekben magukkal vitték Kaposvárt a két napig városunkban tartózkodó nagy- kanizsai vezetők. Erinek a látogatásnak a tanulás, a tapasztalatszerzés és a munkamódszerek vizsgálata volt a fő célja. Zala és Somogy, Nagykanizsa és Kaposvár mindig is egymásra vetette vigyázó szemét, s a jó szomszéd érdeklődésével figyelte a másik fejlődését és előrelépését. S ez érthető, hiszen számtalan szál köti egymáshoz mind a megyéket, mind a városokat. Fölfedezhetők hasonló jegyek a két város történetében, fejlődésében, a jelen törekvéseiben. S természetesen a gondokban is. Nem véletlen választás... Többször és többen mondták a kanizsaiak közül, hogy nem véletlenül választották Kaposvárt a tapasztalatszerzés céljára. Az erőteljes iparosítás, a város rohamos fejlődése, a megyei és a városi vezetés hallatlanul nagy erőfeszítései a gondok enyhítésére — ez vonzotta őket Somogyba. A vendéglátók mindent megtettek, hogy minél többet lássanak a szomszéd város küldöttei. Eléjük tárták a múltat és a jelent, s felvázolták a jövőt. Hatan látogattak Nagykanizsáról városunkba: Vándor László, az MSZMP Nagykanizsai Városi Bizottságának első titkára, Mózes Pál, a Nagykanizsai Városi Tanács vb-elnöke, Pagonyi Gyula, a tanács elnökhelyettese, Bodnár Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Szöllösi László, a városi KISZ-bizottság titkára és Magyar Lajos, a városi párt- bizottság párt- és tömegszervezeti főelőadója. A vendégek kölcsönös tárgyalásokat folytattak a város vezetőivel együtt és külön-külön. S hogy a megyei pártbizottság milyen érdeklődéssel és ' szeretettel várta a nagykanizsaiakat, bizonyítja, hogy a látogatás második napján Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a küldöttséget, s két találkozáson ott volt Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára is. Megragadó erőfeszítés Két nap kevés ahhoz, hogy mindent megtekinthessen a más városbeli. Kanizsai barátaink először szóban ismerkedtek Somogy székhelyével, az ő városuknál tizenötezer lakossal nagyobb Kaposvárral. Somogyi József, a városi párt- bizottság első titkára rajzolt pontos és átfogó képet róla. Hogy hol, merre jártak szerdán és csütörtökön a kedves vendégek? Megnézték az új lakótelepet és a város belső utcáit. Elragadtatással nyilatkoztak a Szabadság parkról és a termálfürdőről. Három üzem életébe pillantottak be: a Baromfifeldolgozó Vállalatéba, a textilművekébe és a Villamos- sági Gyáréba. Megnézték a cseri vidámparkot, a sántosi emlékművet és a szentjakabi monostor romjait. Az utóbbiban ők is fölfedezték a meghitt kirándulóhely távlati lehetőségét. Gyalogszerrel és gépkocsin sokfelé jártak még, szinte minden új épületet, most épülő üzemet, iskolát és lakóházat láttak. S így rajzolódott ki az összkép a városról. Mi sem természetesebb, hogy mindenki kíváncsi volt a küldöttség tagjainak a benyomásaira, a városról alkotott véleményükre. Csupán a legfontosabb megjegyzéseket összegezném. Vándor László szerint nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy tanulhasson az ember. Itthon, a hazai tájon, a szomszéd városokban is módja nyílik erre. — Bennünket nagyon megragadott a megye és a város vezetőinek az erőfeszítése, amelyet Kaposvár fejlesztéséért tettek és tesznek. A jövőre vonatkozó terveik és elképzeléseik szintén az előrelépést szolgálják. Mi erőt merítettünk a két nap alatt a városért folytatott energikus munkából és lelkesedésből. Többet kellene tenni a város szépítéséért Mózes Pál nagyon dinamikusan fejlődőnek ítélte meg Kaposvárt. — Ennek legnagyobb rugója, hogy a jelentős állami erőforrásokat ebben a városban egyesítik a hatalmas társadalmi összefogással. Ezt a tapasztalatot Nagykanizsán szintén szeretnénk gyümölcsöztetni. Az új üzemekben és lakónegyedben, az épülő általános iskolában és mindenütt éreztük, hogy mindent a városért és a lakosságért tesznek az itteni vezetők. S hogy milyen fontos tényező egy város fejlesztésében az ipar megerősödése — ezt Kaposváron ugyancsak tapasztaltuk. Bodnár Miklós olyan példamutatónak találta a városi népfrontbizottság módszerét a társadalmi munka megszervezésében, hogy elhatározta, hamarosan visszatér Kaposvárra, s tanulmányozza a terveket és a programokat. Természetesen nemcsak a jót látták meg a vendégek, hanem a hibát is. Vándor László őszintén elmondta a búcsúzáskor, hogy többet kellene tenni a város szépítéséért. Az új építkezések környékén szükséges volna meggyorsítani a csinosítást S nem ártana többet adni a belső városkép fejlesztésére sem. A kaposvári vezetők hamarosan viszonozzák a látogatást, s biztosan tanulnak \ majd Nagykanizsától, mert ahogy Németh Ferenc elvtárs hangsúlyozta a baráti beszélgetésen: a város tervszerű fejlesztésében sokkal előrébb járnak. A most kialakuló kapcsolat pedig csak a jó tapasztalatok kölcsönös átvételével és a hibák jelzésével teljesedhet ki. Lajos Géza IRÁNY A BNV! Főpróba indulás előtt - Újdonság a kis Koppány A legutóbbi napok a Budapesti Nemzetközi Vásárra való készülődés jegyében telnek a Tabi Campin-gcikk Vállalatnál. Tavaly nem vettek részt a kiállításon, így az idén annál nagyobb örömmel fogadták a lehetőséget, hogy új termékeiket bemutathatják az ipar idei seregszemléjén. A vállalat udvarán felállított orange kék, zöld, sárga és zöldarany színekben tarkálló sátorcsoport kisebb kempingnek is bediene. — Még a színeket is úgy válogattuk össze — mondja Kovács Pál főmérnök —, hogy a látogatók érdeklődését már a jó színhatással is fölkelthessük. Kitűnő helyet kaptunk az angol pavilon szomszédságában, a kempingkiállítás területének legszebb részén. A próbasátorozás után a csomagolás következik, és szerdára már a városligeti tó partján áll a tabiak sátortáFelállítják a sátrakat bor a BNV-re. a vállalat udvarán, mielőtt útnak indul a sátortábora. Garázssátrukat a Merkur Vállalattól kölcsönzött kocsikkal mutatják be. Az idei újdonságok közé pvc-aljazattal kihelyezve strandon és fűben is lehet használni.' A hét sátor közül a legkényesebb ízlésű kempintartozik a kis Koppány is. Ez gező is megtalálhatja a szá- a dupla falú sátor az időjá- j mára legpraktikusabbat, legrásnak megfelelően alakítható. A nem impregnált, szellős belső vászon kellemes levegőt I biztosít, míg az esőtől éppen a ráhúzható műanyag tető védi meg a sátorlakókat. Ugyancsak idei újdonság a poliuretán matrac, amelyet szebbet és legolcsóbbat. A BNV-n kívül az idén még három ugyancsak jelentős kiállításon vesznek részt a tabi sátrak: a fonyódi autós, a szegedi és a szabadkai nemzetközi bemutatókon. N. J. HAJÓ JÖTT A DUNÁRÓL A távolság kétszázhetvenhárom kilométer. Az út több mint negyven óra hosszat tartott. A negyven óra történetét nehéz elmondani. Bénák István matróztól kérdem, mennyit aludt ez alatt a negyven óra alatt? — Az első éjszaka három órát, a másodikon négyet. A Szentendre a Kis-Dunáról indult el vasárnap este fél kilenckor. A zsilipek kedden délután egykor adták át a Balatonnak a siófoki kikötőben. A dunai szakasz 150 kilométer hosszú. Az út mindössze öt óráig tartott. — Volt, amikor huszonnyolc kilométeres sebességgel is hozott bennünket a víz. A Sión ^üalioináilúk az életről SZÁMI terrakotta színű inget viselt, és olyan villogó, fehér a fogsora, hogy ha valaki ránéz, le sem tagadhatja, vidám fiú. A buszban elöl ült, és amint elindult a gép, halkan elkezdett énekelni. Kinézett az ablakon, gondolatban talán a szudáni tájakon barangolt, és énekelt. Csillogott a szeme, erősödött a hangja, combján nyugvó ujjai megmozdultak, s az ősi dallamok betöltötték a teret. A ritmus pedig minden tenyeret tapsra kényszerített. Számi Ahmed Kháled arab származású, de Szudánban él. Onnan jött Budapestre tanulni. — Három hónapja vagyok Magyar- országon. A nyelvi előkészítő után a gyógyszerészeti karon tanulok majd. — S hogy megy itt az élet? — Ahol békében énekelhet az ember, ott jó. Es én szeretek énekelni. A magyar zene különösen tetszik. — Hiányzik az otthon? — Hat testvér vár majd haza és édesapa, aki egy nagy állatkert igazgatója — mama már nem vár engem __ K ét perc csend, aztán megmozdul a válla. Mély lélegzetvétellel kezdi a szudáni mambót. olyan volt a színpadon, mint egy törékeny virágszál. Vékony termete, hosszú, fénylő haja kecses mozgását követte a furulya hangjára. Hatan táncolták a rizsszedő lányok táncát. A rózsaszín és kék ruhák suhogásából éreztem, a béke indítja szökellésre hajlékony testüket. Ngoc is ott lépegetett. 0 is pörgette kúp alakú bambuszkalapját. S ha rámosolygott szurkoló honfitársaira, Vietnam igazi, háborúval borított arcát láttam meg. Buiminh Ngoc augusztusjött Magyarországra, — Olyan távol vagyok hazámtól, de ha a színpadon táncolok, talán a rizs illatát is érzem. — Hol tanulsz majd? — A villamosmérnöki karon. Tanulni nagyon jó... Arcukat aligha tudnám már egyeztetni a nevükkel. Ok a gitáros lengyel fiúk: SuHetlik Edward, Jerzewski Jerzy és Szimulanski Piotr. Varsóról énekeltek és a szerelemről. Szőke és gesztenye színű hajuk volt. Mindig együtt láttam őket. Amikor leültem beszélgetni velük, az volt az első szavuk, hogy idekérték magukat. — Szeptembertől vagyunk itt — mondták — a Vendéglátóipari Főiskolán tanulunk. Nagyon sok magyar barátunk van már. — Lengyelországba gyakrabban hazajuttok, ugye? — A karácsonyt és a húsvétot otthon töltjük mindig. — Es a szabad időben mit csináltok? — Várost nézünk, futballozunk a magyar fiúkkal, moziba, színházba járunk. No és énekelünk. Peng a gitár, száll a dal esténként. — Az élet zene és nyugalom... Chopin, Schubert, Csajkovszkij, no és Ha- csaturján az én formálóm. Sokat járok hangversenyre. Tetszik itt az idő, a városok, tetszik itt nekem .., ANDREASZ NGOC SZILVÁT vagy Szilviát — mind a kétféleképpen szólítják — azért vettem észre, mert szinte észrevétlenül ült egy széken. Arca komoly volt, fekete szeme, tiszta tekintete egy ponton nyugodott percekig. Halk lány. Hallgassam csak meg, milyen gyönyörű mezzoszoprán hangja van Szilva Shamliannak — mondták a barátai. — Igen, a zenei konzervatóriumban énekszakon fogok tanulni, örmény származású vagyok, de Irakban élek .. . — Akkor mindenekelőtt a zenét szentied? a ciprusi ember egészen másképp élt bennem, mint amilyennek And- reaszt megismertem. De a kedvességet, a felszabadult öröm kifejezését mindig így képzeltem el egy emberarcon. And- reftsz Takovos közép termetű, mozgékony s talán újdonsült ismerőseim közül ő beszél legjobban magyarul. — Nemcsoda, már 1966-tól itt vagyok Magyarországon. Gépészmérnök leszek. — Hallottam, több városban is voltál már. — Igen. Miskolcon, Debrecenben, Szekszárdon és Szegeden. Itt önálló ciprusi estét is adtunk. — Hogy érzed magad országunkban? — Ha nem táncolnám a szirtakit, hazám népi táncait, ha nem énekelnék, fájna bennem valami. De így, itt van velem Ciprus és tizenhét honfitársam. Tanulni kell... Nem tudnám kiválasztani, melyik volt a legkedvesebb élményem a velük töltött két nap alatt. Tizenkét autóbusz hozta a mintegy négyszáz külföldi diákot Somogyba. Jelenleg a Nemzetközi Előkészítő Intézetben magynul tanulnak, hogy hazánk egyetemein sajátítsák el a tudományokat. Kaposváron a megyei KISZ-bizottság munkatársai, az Ifjúsági Ház Ki mit kutat?-klubjának tagjai kalauzolták őket. Megyénkben három napot töltöttek. Talán dalaikra, táncaikra emlékszem leginkább és a szemükben lobogó emberségre és tudásvágyra. Bán viszont mi vontattunk egy uszályt. Este tízkor értünk Si- montornyához. Az uszálykormányosok mondták, álljunk meg, mert nem bírják tovább Másodszor jöttem fel hajóval a Sión a Dunáról. Ismerem ezt az utat. — Nehéz? — Sok a kanyar benne. Főleg uszállyal nehéz. Sehogy sem akar megállni a hajó mögött. A víz mélysége huszonhárom és harminc deciméter között mozgott. A hajó tizennyolc deciméter mélyen süllyed a vízbe. A Sió tizennyolc méter széles, a Szentendre hat méter húsz centi. Az uszályban — amelyet vontattak — tizennégy vagon sóder húzta visszafelé a hajót. — A pálfai hídnál kimentünk a part mellé. Ügy kellett eltámogatni a hajót. A kerékállás teteje meg a kéménygallér itt fekszik a parton. A hidak miatt leszedték, még mielőtt elindultak a Dunán. A lassú út, vagy a hajózásra nem a legideálisabb Sió merítette ki jobban a Szentendre személyzetét? A matróz erre így felel: — Amúgy gyors kis hajó. — A fedélzetén háromszázötven ember számára van hely. Ennyit bír el a Zebegény is. Ez néhány órával később érkezett a siófoki zsiliphez. Mind a kettőt azért hozták fel a Dunáról, hogy segítse a nyári forgalmat. A kikötőben ünnepnek számított az érkezés. Az első út a kék országúton sokkal hétköznapibb volt. — Azon az útvonalon járatjuk a két hajót, ahol a legnagyobb a forgalom — mondta Pinczehelyi Károly forgalmi osztályvezető. — A személyzet egy része visszamegy a Dunára. Itt balatoni hajósok viszik majd. hajóállásokban csend van. A kikötő másik oldalán a Szentendre pihen a vizen. Egyetlen matróz vigyázza a hajót A többiek vásárolni mentek. Aztán nyugovóra térnek. A két nap nem volt könnyű. A hajó mozdulatlanságával is a lüktető forgalmat idézi. (Kercza) A Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat fölvesz a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Átlagkeresetek: kőműves 1800 Ft-tól 3000 Ft-ig segédmunkás 1450 Ft-tól 2100 Ft-ig. Vidékieknek különélési pótlékot fizetünk. Üzemi konyha van, vidékieknek munkásszállót térítés ellenében biztosítunk. Indokolt esetben — megfelelő létszám esetén — a kaposvári építkezésekre 60 km távolságon belül a dolgozókat naponta gépkocsival hazaszállítjuk. Jelentkezés helye: Kaposvár, 48-as ifjúság útja ü. 2. sz. fő-építésvezetőség, Siófok, Fő u. 200. Építésvezetőség, Nagyatád, Ács n. 1—3. (9008) K Szüleiek, figyelem ! Ágynemű, paplan, munka- és védőruha, iakastextilia minden méter- és konfekció igényét kielégíti a Dél-dunántúli Textilnagyker. V. kaposvári lerakata. Jutái út. (9209) \
