Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-12 / 110. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1968. május It. Barikádharc a páriz§i utcákon A CGT és a CFDT általános sztrájkfelhívása Szombatra virradóra valóságos barikádharc folyt a Quartier Latinban a párizsi diákok és a rendőrség között. A diákvezetők már előzőleg felhívták a fiatalok figyelmét, hogy legyenek készenlétben, de lehetőleg kerüljék az összetűzéseket. A Sorbonne környékét erős rendőrkordon őrizte. Közben a mintegy 15 000 főnyi diákság barikádokat emelt nemcsak a rendőrgyűrű köré, hanem mindenütt a diáknegyedben. Egyidejűleg az egyik magán- rádi-adó közvetítésével tárgyalás folyt a diákvezetők és a párizsi egyetem rektora között. A rektor közölte, hogy kész fogadni a diákok képviselőit, hogy megvitassa velük a feltételeket, amelyek mellett nyugalomban folytathatják az egyetemi előadásokat. A tüntetők vezetői azonban követelték, hogy előbb bocsássák szabadon elfogott diáktársaikat. Miután azt a választ kapták, hogy kő1 vetélésüket haladéktalanul nem tudják teljesíteni, a radikális diákcsoportok vezetői kiadták a jelszót, hogy meg kell szállni a diáknegyedet. A tüntetők a fölszedett útburkolat köveiből, autókból, favédő rácsokból barikádokat emeltek a Sorbonne-t körülvevő rendőrgyűrű körül. Hajnali két órakor még mintegy 3— 4000 diák tartózkodott a torlaszok mögött. Ekkor a rendőrök, miután előbb vörös rakíták felreppentésével oszlásra szólították fel a diákokat, megindultak, hogy átvágják magukat a barikádgyűrűn. Az egyik kezükben pajzsot tartó, jobbjukban gumibotot suhogtató rendőröket kőzáp r fogadta. A diákok a barikádok mögött a Marseillaise-t és az In'ernacionálit énekelve, kövekkel, borospalackokkal védekezve nyomultak hátrább, felgyújtva maguk mögött a torlaszul szolgáló gépkocsikat. Két rendőrkocsit is szétzúztak, mire a rendőrség könnyfakasztó gázzal, füstbombákkal űzte a mellékutcába menekülő diákokat. Számos letartóztatás történt. Az incidensnek sok sebesültje van. Izraeli önkéntesek letelepítése Kairóban nagy figyelmet keltett az izraeli sajtónak az az önleleplezése, hogy az agressziót sok ezer önkéntes támogatta. A lapok idézik a Jerusalem Post jelentését, «mely szerint a júniusi háborúban Izrael oldalán harcolt több ezer önkéntesből igen sokan telepednek le a megszállt területeken. A Gum- hurija vezércikkben foglalkozik ennek a titoknak leleplezésével. Izrael ezzel első ízben ismerte be, amit eddig tagadott: vagyis azt, hogy agresszióját sok ezer önkéntesnek nevezett külföldi zsoldos támogatta — írja a lap. — Ez a leleplezés arra vall, hogy Amerika és' a nemzetközi cionizmus előre felkészült az izraeli agresszió támogatására. Sok ezernyi zsoldos Hadgyakorlatok Lengyelországban A csehszlovák külügyminisztérium a csehszlovák sajtóiroda útján közölte, hogy az illetékes csehszlovák szerveket már jó előre értesítették azokról a hadgyakorlatokról, amelyeket a Varsói Szerződéshez tartozó államok csapategységei hajtottak végre Dél-Lengyelországban. Ily módon mindazok a híresztelések, amelyeket e hadgyakorlatokkal kapcsolatban nyugaton terjesztettek. nem egyebek provokációnál. összegyűjtése és bevetése ugyanis nagyszabású előkészületeket igényel: az összeesküvést tehát előre kitervezték. A leleplezés azt is feltárja, hogy Izrael nem egyedüli ellensége az arab országoknak, hanem vele tart a világ cionista mozgalma is. A legkülönösebb az, írja a Gumhurija, hogy Izrael miközben bevallja az agresszió előre megfontolt előkészítését, békés szándékáról beszél. Nem elégszik meg a zsoldosok felhasználásával, le is telepíti őket az arabok bitorolt földjére. (MTI) Az éjszakai órákban tárcaközi tanácskozás kezdődött, amelyen részt vett Fouchet belügyminiszter, Joxe igazságügy-miniszter és Messmer hadügyminiszter. A három minisz ter a tanácskozás után, reggel hat órakor az Elysée-palotához indult, hogy az elnököt tájékoztassa az eseményekről. A belügyminisztérium hajnali négy órakor közleményben jelentette be, hogy a korma y k'sz me hallgatni m'nd n” le véleményt, beleértve a diákok konstru' tív javasla- • tait is. Szombaton reggel nyilatkozott párizs rendőrprefekt s- is. Sajtóértekezletén kij rl — tette, »a karhatalomnak n' - hidegvérre volt szüksége ahhoz, hogy a tüntetéseknek r ~ légynek véres következményei«. A péntek éjszakai párizsi eseményekről értsülve Stras- bourgban a bölcsészkar diákjai reggel öt órakor megszállták az egyetem épületét. A diáktanács közleményt adott ki, amelyben a strasbourgi egyetem autonómiáját proklamálja. Az éjszaka barikádharc és az újból megnyilvánult rendőri brutalitás feszültté tette a légkört a francia fővárosban. Az ellenzéki politikai pártok, a szakszervezetek felsorakoznak a diákság mellé. A legnagyobb francia szak- szervezeti központok, a CGT, a CFDT, a független pedagógus szervezet, a FEN tiltakozásul a diákokkal szemben pénteken éjszaka alkalmazott súlyos rendőri elnyomó akciók ellen, 24 órás általános sztrájkra szólította fel hétfőre Franciaország valamennyi dolgozóját. A szocialista Force Ouvriére később dönt a sztrájkhoz való csait^kozásBdi’nard professzor * noliálian.Harn r.d ?r?*es“or L”nd,:nba érkezett, ahni a vá_ r T' ' s szí'kórházában akiikozott Frederick Wesltel, .’ngl a első szív tültetéses betegével. A képen: A dél-afrikai professzor az újságírók és riporterek gyűrűjében. (Tele fotó — MTI Külföldi Képszolgálat.) Görögországi terror Az AP hírügynökség érte- ülése szerint Szalonikiban az utolsó 48 óra alatt hatvan személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy a betiltott kommunista párt vagy más baloldali szervezetek tagjaiként fejtettek ki rendszerellenes tevékenységet. Az el- togottak között volt Caruhasz EDA párti parlamenti képviselő, akit csütörtökön valóságos haj tó vadászat után fogták el sebesülten a város környékén, s mire a fogházba szállították, elvérzett. Az athéni katonai bíróság újabb tömegpert készít elő, amelynek 28 vádlottja lesz. A 28 vádlottat még januárban tartóztatták le azon a címen, hogy összeesküdtek a rendszer ellen, és mint a hadi- tengerészet tagjai »szabotálták a görög flotta érdekeit«. Lengyel tavasz II. Keletebbre kell lökni őket 1968 G rifinuban. az Odera melletti kisvárosban az iskola ablakából a folyóra lehet látni. A tanteremben történelemóra van. Hallgatom, ahogyan a már ismert eseményekről magyaráz a tanár. Röviddel előtte a szczecini történelmi múzeumban láttam is a bizonyítékait a most hallottaknak. Egykorú feljegyzések, rajzok, régészeti leletek bizonyítják, hogy ősi szláv—lengyel terület ez. Már a római kereskedők feljegyezték az Odera-torkolat melletL ti Wolin szláv város nevét, mint nagy kereskedelmi gócpontét, a Borostyán út mentén. a X. században már halászattal és mezőgazdasággal foglalkozó szlávok laktak a mai Szczecin helyén levő Sasinban. 1471-ben a brandenburgiaknak sikerült adófizetésre kötelezni a szczecini hercegeket, s ezzel megkezdődik a harc az állandó nyugati nyomás ellen a svéd, majd 1713-tól a porosz megszállás ellen. Rosenberg, a nácik főideológusa röviddel a hitleristák hatalomra jutása után világosan fogalmazott: »Nem lehetünk tekintettel a lengyelekre, esetiekre. Keletebbre kell löknünk őket, hogy szabaddá tegyük ezeket a földeket a germán parasztok ekéje számára«. Itt az Odera mellett érthető teljesen és világosan, mit jelent Lengyelországnak az Odera—Neisse határ — de az Is, hogy miért nem lehet ez vita tárgya, ősi lengyel föld. Lengyelek lakják ma is. (Szczecin 360 ezer lakosából mindössze százhúsz a német!) Az évszázados német gyarmaT elektulajdonosok! Közületek! Magánosok! Nem gond a víkendházépités. Minden igényt kielégítő víkendház 31 400 Ft-ért kapható, OTP-hitellevélre is. Tervbemutató, részletes tanácsadás — szállítás, elhelyezés — megrendelés a Siófoki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél, Siófok, Kálmán I. sétány 4. (7081) Tüntetés Bonnban A nyugatnémet főváros zombat hajnaltól kezdve a szükségállapot-törvények elleni nagy tüntetés jegyében él. Erős rendőri egységek szállták meg a stratégiai pontokat. A kormányzati negyedhez vezető összes utcát lezárták, s a zárt övezet határait csak különleges igazolvánnyal lehet átlépni. A kancellári hivatal és az elnöki palota kertjében erős határőregységek tanyáznak. Egy másik egység a külügyminisztérium tetején foglalt állást. A belügyminisztérium körül és a vasútvonal mentén szögesdrót-akadályo- kat létesítettek. Egyes pontokon kutyákat pórázon tartó rendőröket és lovas rendőröket látni. A zárt terület fö'ctt állandóan helikopter kering, az utcákon motoros , őrjáratok száguldoznak. Ez a nagy készenlét világosan mutatja a kormánykörök nagyfokú idegességét. Holott a tüntetés szervezői több ízben biztosították a hatóságokat, hogy semmiféle rendzavarást sem fognak tűrni. Az NSZK különböző részeiből kora reggel érkezett első tüntető csoportok teljes mértékben betartották a fegyelem megőrzésére irányuló felhívásokat. A városban kis csoportok láthatók, amelyek vörös zászlót visznek és röplapokat osztogatnak. Mint a rendező bizottság szombat délelőtt egy sajtóértekezleten közölte, legalább 40 részvételére ezer tiintető számítanak. A sajtóértezeleten közölték, hogy a szombati tüntetéssel nem merül ki az ellenállás a törvényjavaslatokkal szemben. tosítási kísérlet, a hitleri »kelet felé lökés« terve ezektől a területektől kívánta megfosztani Lengyelországot. Attól a földtől, amely egyben az ország ipari bázisa is. Ez ma már csak a bonni revansisták vágyálma, hisz a kérdés 1945- ben végképp eldőlt. Lengyel- ország szocialista társadalmi rendszere, a szocialista országokkal való szoros szövetsége^ egyben garanciát jelent a nyugatnémet újnácizmus törekvéseivel szemben is. Varsóban már kevés szé esik az emberek között az úgynevezett márciusi eseményekről. Ma már nagyon világos azok jellege, háttere, s az is világos, milyen célok húzódtak meg a nemzeti jelszavak hangoztatása mögött. Lengyelországban ma nyíltan felteszik a kérdést: kinek, milyen érdekeknek szolgál az, aki a Szovjetunióhoz, a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatokat kezdi ki? Wladyslaw Comulka így válaszol erre a kérdésre: »Az volt a szándékuk, hogy harcot indítsanak pártunk vezetése, a kormány és a népi hatalom ellen. E reakciós céljaikat a nemzeti kultúra védelmének megtévesztő jelszavával takarták ..,« Ezt tanúsítják maguk az események. A tüntetők csakhamar szovjet- és szocializmus ellenes röplapokat, feliratokat terjesztettek. Gyorsan elárulva igazi céljukat — és igazi arcukat. Kik voltak? íme az egvik vezéralak portréja: Pawel Ja- zienica neves író. 1945 után évekig Lupuczki bandájához tartozott, s alvezérként harcolt a népi demokratikus rendszer ellen. Mintegy tizenötezer ember vére tapad e bandák kezeihez. Kommunisták, haladó demokraták, munkások, parasztok, a népi rendőrség és az új állami szervek embereit ölték meg ezrével. 1948-ban letartóztatták és halálra Ítélték. Majd a .népi lengyel állam humanizmusa folytán kegyelmet kapott. Alkothatott, dolgozhatott magas anyagi és erkölcsi megbecsülés közepette. Mígnem most újból kimutatta igazi énjét, reakciós lelküle- tét. Jazienica és társai maguk leplezték le magukat. Az események tanulsága közkeletű. A szocialista társadalmi rendszer megteremtésével a nacionalizmus megnyilvánulásai nem szűnnek meg önmaguk- tól, sőt a régi nemzeti viszályok maradványai, a régi nemzeti előítéletek azt a területet jelentik, ahol a leg- tartósabban szegülnek szembe a társadalmi haladással. A társadalom átalakítása közben elkerülhetetlen nehézségeket kihasználva igyekeznek hitelétől megfosztani a szocialista rendszert. S hogy az események menetét az általuk kívánt irányba tereljék, kompromittálják a Szovjetunióval való együttműködést, és bújtogatnák abból a célból, hogy megváltoztassák a proletárdiktatúra rendszerét. Ilyen jellege volt a lengyel- országi márciusi eseményeknek. Mint Wladislaw Gomul- ka elemezte beszédében: »Lengyelországban a szocializmusnak és a Szovjetunióval való szövetségnek elsősorban a párt a biztosítéka. Mindazok, akik harcba szállnak pártunkkal és a szocialista rendszerrel szemben, objektive, akár számot vetnek ezzel, akár nem, aláássák Lengyelország nemzeti létének alapjait. Aki ma a □ártunk elleni harcra szélit fed, nemcsak a népi «Lengyel- országnak, hanem általában Lengyelországnak is ellensé- ge«. Így lehet megérteni egy Odera menti kisváros iskolájának ablakiból a folyóra tekintve, mi történt Varsóban, a közgazdasági egyetem előtt «».okon a bizonyos márciusi napokon. Varga József Következik: III. Dvva bratankl
