Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

Kedd, 1968. május 7. 3 SOMOGYINÉPLAP Tégla helyett ^ártott elem ®<M ötmillió forintos költséggel poligonüzemet létesített a Tanácsi Építőipari Vállalat — Fűthető telep és másfél méteres töltés A régi kicsi is, korszerűtlen is jfi. régi telepet járjuk. Betonelemek gőzölögnek a földön, vibrátor tömíti az anyagot. Próbálgatom, de se­hogy sem illik rá a szó: üzem. Deszkából ácsolt bódéban iá- rolják a nyersanyagot: a kü­lönböző nagyságú kavicsot meg a kohósalakot. Barnára sült arcú ember a telepvezető. Lukács Ferenc­nek hívják. Az árak nem na­gyon érdeklik, a gyártmányok A regi telep. lakás elemeinek elkészítését teszik majd lehetővé. — De bővíthetjük is, ha szükség lesz rá — teszi hozzá Inke Sándor igazgató. — Itt a Kapos mentén még jókora terület van. Igaz, nehéz volt boldogulni ezzel a láppal, ugyanis csaknem mindenütt meghaladja az egy métert a töltés. De megérte. Az épí­tőipar anyagigénye mind in­A hamarosan elkészülő új po ngonuzem. annál inkább. Ezt kérdi: — Tudja, mi készült itt ed­dig? — Nem. — A kaposvári Tervező Irodával kezdtük. Ez volt az első munkánk. Tanultunk, és biztattuk magunkat, hogy mindennek sikerülnie kell. És sikerült. Körülbelül öt hóna­pig dolgoztunk rajta. S most jó elmenni mellette: sikerült. Ezen a telepen — az em­ber úgy érzi — a munkánál csak a rendcsinálás nehe­zebb. Kicsi a hely. De a munkások, akik itt dolgoz­nak, mégis sokra képesek. A siófoki Delta Étterem ele­meit például mindössze két és fél hónap alatt készítették el. — Nagy munka volt? — Inkább új. Külön sablo­nokat csináltunk hozzá Aztán amikor autóra raktuk, mi is csodálkoztunk. Volt olyan elem, amelyikből csak egyet tehettünk fel a kocsira. Az udvaron kolompszerű csengő szól: telefonhoz hív­ják a telepvezetőt. Gőz siste­reg a műanyaggal letakart elemek között. És a vibrátor nagyón mély, dübörgő hang­ja teszi újra és újra próbára az embereket. A szűk telep birkózik a megnövekedett gondokkal. De már nem sokáig. Egy kőhajításnyira a régi poligon- üzemtől már épül az új te­lep. Modern szállítószalagjai betonkeverői és előre gyártó tere évente három-négyszáz .kább az előre gyártott ele­mek felé tolódik eL Ez a jö­vő építőanyaga. A Tanácsi Építőipari Válla­lat az új telepet tulajdon­képpen önerőből hozta létre. Hozzá hasonló még csak Pé­csen működik. A kaposvári építésénél az ottani tapaszta­latokat is felhasználták. Len­gyel gyártmányú cementsilók magasodnak az osztályozó fö­lé, az előregyártó téren már minden készen van a mun­ka megkezdésére. Az ötmil­lió forint költséggel épült poligonüzem rövidesen a ter­melés szolgálatába lép. Bud- vig Gábor telepvezető hihe­tetlennek tűnő számokat mond. Az évi három-négy­száz lakáshoz szükséges mennyiségű panelt mind­össze harminc­negyven ember fogja elkészíte­ni. A többi a , gépek dolga. — A telep fűhtető — foly­tatja az ismer­tetést —, így télen is dolgoz­hatunk. S ami nagy dolognak számít, ez, az üzem képes lesz ellátni be­tonnal az előre gyártó téren kívül Kapos­vár valameny- nyi építkezé­sét. A kisebb kapacitású ke­verőgépeket pedig vidékre irányíthatjuk. Az önálló ipar­vágány, a kor­szerű gépek a gyors munka biztosítékai. Az első termékek még eb­ben a hónapban elindulnak a teleprőL — Itt készülnek majd az előre gyártott tsz-istállók elemei is — mondja az igaz­gató. — Az előny, melyet kí­nál, nagy: hónapokkal meg­rövidül a kivitelezési idő. Kercza Imre A gondokról, a jövőről KÖTETLENÜL, ŐSZINTÉN (Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Tóth Lajos, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője baráti beszél­getést folytatott a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola so­mogyi hallgatóival problé­máikról, gondjaikról, elkép­zeléseikről.) Még itt élnek a főiskolán, ide tartoznak. De ahogy tel­nek a napok, gondolataikban mind többször vetődik fel: mi lesz azután? Beszélgettünk. Kötetlenül, felszabadultan, őszintén. Nem volt egy pillanatra sem hivata­los program jellege ennek a találkozásnak. Ügy is mond­hatnám, hogy a kölcsönös ér­deklődés jegyében telt el az együtt töltött pár óra. Épp olyan figyelem és érdeklődés kísérte Tóth Lajos szavait, aki a megye mezőgazdaságának általános helyzetéről szólt, mint Fábri István gondolatait, aki a beszélgetés középpontjá­ban álló témáról, az emberi kapcsolatokról, a szakember társadalmi helyzetéről beszélt Md lesz azután? Érthető, hogy minden gondolat mögött ott ágaskodott ez a kérdés, mert többnyire végzős, utolsó éves somogyi hallgatók ültek együtt Az iskola és az élet — Az élet bonyolult, az al­kalmazott üzemtanból nem le­het mindent megtanulni... A munkakörökkel járó gondok főként a termelőszövetkezet­ben eléggé sokrétűek, fel kell rá készíteni a fiatal szakembe­reket, hogy igen sok nehézség­gel találják szembe magukat az életben. De ezektől nem szabad megijedni... — Társadalmi megbecsülés — talán ez az a kérdés, amely­ről a legtöbb szó esik masunk között — Dömötör Lajos KISZ- tibkár végigpillant a társain. — Mert valahogy úgy látjuk, hogy egy kicsit kettős a hely­zet. Azt tapasztaljuk magunk is, hogy várnak bennünket a gazdaságok, de amikor ott va­gyunk. sorra jönnek a bukta­tók. Gyakran a legelemibb feltételeket sem biztosítják ahhoz, hogy jól megéljünk és úgy dolgozzunk, hogy megbe­csüljenek bennünket — A fiatalokkal szemben van bizonyos előítélet, főként az idősek részéről. Emberileg tálán meg is lehet ezt érteni — mondja Galambos Ferenc. j— De azért nagyon rossz, ha eleve úgy fogadják az embert: i-Na, megjött az ifjú trtán, va­jon mit produkál?!« Mi dol­gozni szeretnénk és valóban produkálni, de a szó nemes ér­telmében. Ahogy a Lajos mondta, ezekhez feltételek is kellenek. Az intenzív búza - is csak akkor hoz rekordtermést, ha megteremtjük ehhez a fel­tételeket Igen. A bizalom és a meg­becsülés nagyon fontos. Ezen a ponton kapcsolódott be a be­szélgetésbe a jelenlevő járási tanács vb-elnökhelyettesek egyike, a csurgói Molnár Ger­gely. Mint nagyon is illetéke­sek, kíváncsiak voltak a hol­napi munkatársak, a leendő agronómusok véleményére. — Falun az emberek nehe­zen oldódnak fel, de ha egy­szer valakit a bizalmukba, a szívükbe fogadnak, azért a tűzbe is mennének. Persze ezért igen sokat kell dolgozni és úgy, hogy mindig olyat mondok, mindig olyat kérek, amit én magam is meg tudok csinálni!... Lakás, lakás, lakás A közelmúltban a rádióban hallgattam egy riportot állami gondozott gyerekekről, és arra a kérdésre, hogy a kikerülők­nek mi okozza a legnagyobb gondot, így válaszoltak sorra: lakás, lakás, lakás ... Ezen a beszélgetésen én is följegyez­tem a 'jegyzetfüzetembe ezt a három szót. Mert voltak itt nős hallgatók és voltak olya­nok, akik a főiskola elvégzése után akarnak megházasodni. Félreértés ne essék, nem úgy beszéltek a lakásról, mint akik máris benyújtják a számlát, s'követelőznek. Ám ez a gond, érthetően, szorítja őket. Épp ilyen aggodalommal került szóba az is, hogy a női hall­gatók sokkal nehezebben ta­lálják meg a helyüket az élet­ben, még több bizalmatlanság­gal, több előítélettel kell meg­küzdeniük, mint a férfiaknak. Ami itt elhangzott, arra ér­demes odafigyelni. Mert a töp­rengő, aggódó szavak mögött sok igazság van, és valóban nem csupán tőlük függ, hogy kikerülve az egyetemről való­ban megtalálják-e a helyüket, saját magukat. Mi lesz hát „azután“? Mi lesz azután? Az egyikük a búcsúzásnál azt mondta: — Igen jólesett nekünk, hogy megkerestek bennünket. Jó ér­zés, hogy törődnek velünk . . . — Igen. Ez az, amit most nehéz szavakba foglalni — szólt közbe Budai József —, és amitől egy kicsit félünk is. Hogy ha kikerülünk innen, akkor se legyünk elfelejtettek. Mert ez a találkozás a gondos­»»* kodást tükrözte. És ez az — valljuk meg —, amire úgy vá­gyik az ember a továbbiakban is! Most még itt vannak, itt él­nek, ide tartoznak. De a gon­dolataikban mind gyakrabban vetődik fel, hogyan is lesz, ho­gyan is találják meg a hehni- két — ahogy ők mondták — a nagybetűs Életben ... Vörös Márta „EXPRESS HEATING“ legfötökészüiekek szállítását és szerelését rövid határidőre vállalja az Országos Szakipari Vállalat, Budapest, V., Báthory a. t2. A legfűtőkészülékek nagyméretű szerelőcsarnokok, gépállo­mások', moziüzemek, raktárak fűtésére alkalmas. írásbeli vagy szóbeli részletes tájékoztatást adunk. Érdeklődni telefonon a 115-000/476 melléken lehet. (4252) Szép szakmát választottunk... KAPCSOLÁS, ZAJ, LÁ­ZAS MUNKA fogad a Ka­posvári Bútoripari Vállalat asztalosipari tanműhelyében. Elmeirülten dolgoznak a fiúk, mindenki teszi a maga dol­gát. Cselik Ferenc tanulófe­lelős egy édesapa gondossá­gával figyeli a munkájukat. Húsz ipari tanulója vám, kö­zülük a legkisebb és a mes­ter szerint a legügyesebb Magyar Sándor. Első éves, Taszáron lakik. Jelenleg he­verővégeket készít, keretbe illeszt léceket, amelyeket később összeenyveznek. — Nem okira nehézséget, hogy jól kiszámítottnak, pon­A PAMUTFONÖ-IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—36 éves korig női átképzőé tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható he­lyen albérletet is tudunk javasolni. (6970) Termelőszövetkezetek, általános fogyasztási szövetkezetek, állami gazdaságok, A Sárszentmihályi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet az év min­den szakában vásárol mindenfajta étkezési száraz babot. A szövetkezet közvetlenül termelési szerződéseket, ezenkívül társ fogyasztási szö­vetkezetekkel szállítási szerződést is köt, szerződéses felárat biztosít. Partnereinknek segítséget nyújtunk egyéb mezőgazdasági termékeik értékesí­téséhez. kapcsolatot kereskedelmi szakemberünkkel. LEPSÉNY, Jókai u. í. Vegyék fel Cím: STEER ANTAL tosnak kell lenni a darabok­nak? — Nem. Sahlon után dol­gozunk. Meg különben is er.> nagyon szeretem csinálni/ ezért is jöttem ide. Otthon is mindig fúrtam, faragtam .. . Sanyi a hetedik gyerek a családban, ő a legkisebb. Édesapja nyugdíjas vasutas. Testvérei közül hárman vá­lasztották édesapjuk pályá­ját, a többiek más szakmát tanultak. Egyik autóvilla­mossági szerelő, a másik szabó, a harmadik cserép­kályhás ipari tanuló. Egy asztalos is elkel a családban — Ha valami nem megy, akkor megkérjük Feri bá­csit, hogy segítsen. Ilyen csak akkor fordul elő, lia valamit le kell köszörülni, vagy nem sikerül a beállí­tás. Sokat tanulunk tőle, ré­gi ember a szakmában. ITT TALÁLOM A MUN­KAPAD MELLETT a tan­műhely büszkeségét, a tanu­lók «-művészét«, Győri De­zsőt. Másodé'síes tanuló, na­gyon szép intarziás darabok kerülnek ki a keze alól Büszke rá Cselik bácsi, szin­te dicsekedve rakja elém a dobozokat — ez mind Dezső munkája. — Hol tanulta? — Egy harmadévestől ta­valy — válaszol a fiú —, azitán én is próbálgattam Sokat kell gyakorolni, e’ein- te bizony nagyon nehezen ment. Egy félig kész doboz- tetőt mutat: világos alapon barna színű makk, vaddisz­nó, vadászkalap és puska. — Ezután hozzá illesztem a széleket, majd belakkozom. Nem megy valami gyorsan, de megéri.. . A dobozokat inkább ott­hon készíti, csendben nyu- godtabban dolgozhat rajtuk. Ügyes kezű tanulónak tart­ják. — Mi mindennel foglal­koznak a tanműhelyben? — Mindent ránk ’ehet már bízni. A bútorok javításától kezdve az Összes olyan gyárt­mányt, amely nem szériá­ban készül. Hatalmas, szép íróasztalt mutat. — Ezt is mi készítettük. Csak a gépi munkát, a ki­szabást végezték mások. Jól érzi magát a válla’ál­nál,’ nem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta. Nem volt ismeretlen előtte az asztalos mesterség, nagy­apja is az volt. — Főként a tanműhely­ben szeretek lenni. Aki sze­reti, az gyorsan megtanu1- ja... Az a véleményem, hogy szép szakmát válasz­tottunk .. . Cselik Ferenc 18 év óta a vállalat dolgozója, ebből ti­zenhatot tanulófele lesként töltött. — Körülbelül száznegy­ven asztalos került ki a ke­zem alól... Máé a mozdu­lataikból is látom, hogy lesz-e belőlük jó iparos vagy sem. Ezek között sok ügyes gyerek van. A kis Magyar jó asztalos lesz, jó keze van hozzá. Ebből a Dezsőből meg asztalos zseni lesz, ha hagy­ják működni a fantáziáját. A mostani elősöket még Feri bácsi tanítja. Aztán nyugdíjba megy. — hiányozni fognak, az biztos. Ügyes, jó gyere­kek ezek, néha ugyan hun­cutok, de ebben a korban mi is azok voltunk. Egy biztos: becsülettel végzik a dolgu­kat ... Strubl Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents