Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

Vasárnap, 1968. május 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP wr ELŐREMUTATÓ ÖSSZEGEZÉS A MEZÓGAZDASAG két egymást követő évét nem lehet éles határ­vonallal elválasztani egymás­tól. Éppen ezért döntött a párt megyei végrehajtó bizottsága úgy, hogy a termelőszövetke­zetek tavalyi zárszámadásának főbb tapasztalatait meg az idei tervek leglényegesebb össze­függéseit együttesen értékeli. Az ilyen áttekintésnek most az ad külön is jelentőséget, hogy a gazdaságirányítási rendszerek váltásának, az ép- penhogy bevezetett reform al­kalmazásának kezdeti idősza­kát éljük. Ez a körülmény minden ( eddiginél jobban megkövetelte a szóban forgó napirend elemző megtárgyalá- . sát. Mi jellemzi a megye terme­lőszövetkezeteinek múlt évi' munkáját? A kérdésre először néhány átfogó számadattal vá­laszolunk. A termelési érték 7, a felosztható bruttó jövede­lem 5,6 százalékkal növeke­dett egyetlen év alatt. Kiemel­kedő eredmény a 8600 vágón kenyérgabonának, az előző évinél 1340 vagonnal nagyobb mennyiségnek a felvásárlása. Tiszta vagyonuk 260 millió fo­rinttal gyarapodott, s elérte a 2,1 milliárd forintot. A nö­vekvő termelés, áruértékesítés és a javuló gazdálkodás együt­tes hatására a dolgozó tagon­kénti közös jövedelem 12 652 forint lett. Ez 409 forinttal ha­ladja meg az 1966. évi jöve­delmet. Az általános helyzetet meghatározó fejlődésben ben­ne van a tagság javuló mun­kája, a vezetés színvonalának növekedése, az anyagi alapok bővülése, a kapott politikai és gazdasági támogatás célszerű hasznosítása. Amint Sási János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Fábri István, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztály- vezetője közös előterjesztésük­ben megállapítják: a tsz-ek idei terveik összeállításában nagyrészt igazodtak a kiala­kult körülményekhez. A ke­nyérgabona vetésterülete ará­nyaiban jelentősen nem vál­tozott, s a tervezett szintet nemcsak eléri, hanem bizo­nyos mértékben meg is halad­ja. Burgonyát viszont a múlt évinél 32 százalékkal kisebb területre irányoztak elő a me­gye közös gazdaságai egyrészt a tavalyi igen gyenge termés, másrészt a hazai termésű ve­tőgumó iránti országos érdek­lődés és kereslet mérséklődése miatt (Itt jegyezzük meg, hogy éppen a párt-vb intézkedése alapján megyei szakvezetők tárgyalnak még a nyári hóna­pokban az országos szervek képviselőivel, hogy egyeztessék velük Somogy távlati burgo­nyaprogramját.) A felszabadu­ló területre 24 százalékkal több zöldség meg csaknem 38 (zúzalékkal több pillangós ta- (fcsrmány kerülhet. A TERV mind a növény- termesztés, mind az állattenyésztés árbe­vételének nagyarányú — 23— 24 százalékos — növekedésé­vel számol, és a tagság jöve­delmének további emelését tű­zi ki célul. Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára mutatott rá a vita során: min­denütt, de különösen a tsz-tag- ság egynegyedét tömörítő gyenge szövetkezetekben arra van szükség, hogy a realitás mértékéig okvetlenül megva­lósuljanak az idei tervek. Ben­nük az emberek jobb megél­hetésének ígérete rejlik. S nem lehet beérni az idén a tavalyi 170 munkanapos átlagteljesít­ménnyel sem, a nyugdíjév megszerzésének munkalehető­ségét valamennyi tag számá­ra szervezettebben biztosítani kell. Kivált a segédüzemági te­vékenységi kör bővítésére van szükség ezen a téren. Tavaly mindössze 38 millió forinttal nőtt a megye tsz-einek az ilyen foglalkozásból származó Bevétele. Egyetlen járás ta­nácshivatala sem tudhatja le az ennek előmozdításában va­ló közreműködési kötelezettsé­gét azzal, hogy túlzó kérése­ket, irreális követeléseket nem teljesít, vagyis nem ad műkö­dési engedélyt olyan tevékeny­ségre, amelynek folytatásához nincsenek meg a feltételek. Ha ilyen kérést valahol elutasíta­nak, akkor haladéktalanul se­gítsenek más lehetőséget ke­resni, újabb munkaalkalmat teremteni. Z LTALÁBAN jobb fel- tételek között, jelentős gazdasági és politikai eredményekre támaszkodva foghattak hozzá idei terveik végrehajtásához a megye szö­vetkezetei. Az új mechaniz­mus előkészítéseként számos kedvező intézkedés született. Megtörtént az állóeszközök új­raértékelése, az állam elenged­te az indokolatlanul felgyülem­lett hiteleket, így megvalósul­hatott a teljes körű amortizá­ciós alapképzés. Ennek össze­ge a saját erejű beruházást szolgálja. Az amortizációból való vásárlás egyben a szö­vetkezetek vállalatszerű gaz­dálkodása érvényesülésének, gazdasági önállósága erősödé­sének az egyik nagyon fontos anyagi feltétele és mutatója. Az önállóság a helyi körülmé­nyeknek megfelelő termelési szerkezet kialakításában is ki­fejeződik. Az új nyugdíjtör­vény és más szociális intézke­dések feloldották részben azo­kat az ellentmondásokat, ame­lyek a tsz-tagok és az alkal­mazottak egymáshoz viszonyí­tott helyzetében fellelhetők voltak. Megválasztotta a Isz- tagság tavaly a IX. pártkong­resszus útmutatása alapján az érdekképviseleti szerveket, s ezek létrejötte és immár fo­lyamatos működése egyre ked­vezőbben hat a mozgalomra. Két nagy jelentőségű törvényt alkotott tavaly az országgyű­lés: a tsz-törvényt meg a föld­jogi törvényt. Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára vi­tazáró összefoglalójában meg­állapította, hogy a tsz-mozga- lom szempontjából előnyös or­szágos tényezőik döntően érez­tetik hatásukat nálunk is. En­nek alapján érhették el 1967- ben a pártszervezetek, hogy minden korábbinál nagyobb mértékben nőtt és egyre több és több tsz-tagra, a szövetke­zeti parasztság számottevő há­nyadára kiterjedt a befolyá­suk. Eredményként vehetjük számba azt is, hogy egy év alatt 249 tsz-tagot vettek föl alapszervezeteink a pártba. Ha nem minden téren olyan is a fejlődés, mint amilyent szerettünk volna, ha a munká­nak maradtak is árnyoldalai, ha van is szóródás az egyes tsz-ek között a termelés, a gaz­dálkodás, a jövedelem alaku­lását illetően, akkor is bizta­tó az az összkép, amely előbb­A Somogy megyei Tanácsi Építőipari Válladat fölvesz kőműves, belső villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, vasbetonszerelő, cserépkály­hás és hidegburkoló szakmunkásokat és betaní­tott munkásokat, valamint építőipari segédmunká­sokat. , Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. utca 52. sz. alatt a munkaügyi osztályon. (9006) re jutást mutat. Ezzel az ütem­mel azonban nem érhetjük be. Egészséges elégedetlenség' sar­kall arra bennünket, hogy ke­ressük, kutassuk a gyorsabb fejlődés lehetőségeit. Ennek érdekében mire kell most a fő figyelmet fordítani? Minden erővel elő kell segíteni, hogy a gyakorlatban kiteljesedjenek, a megye egész területén érvé­nyesüljenek, hiánytalanul va­lósuljanak meg a reform gaz­dasági célkitűzései. Nagy feladat ez. Megoldása szempontjából döntő jelentősé­ge van a tartalékok feltárásá­nak, a helyi lehetőségek ki­használásának. Az a kívána­tos, hogy valamennyi szövet­kezetben a gazdálkodás haté­konyságának növelését állítsák a munka homlokterébe, s eb­ben fokozottan építsenek a gazdasági ösztönzőkre. Igen nagy gondosságot és körülte­kintést követel meg mind a tsz-törvény, mind a földtör­vény végrehajtásának alapos megszervezése. A helyes vég­rehajtást kedvező hangulat kíséri, a közmegelégedés az újabb és újabb eredmények egyik fontos záloga. Tehát nem csupán egyetlen eszten­dő, hanem a további évek pa­raszti munkájának is anyagi —szervezeti—politikai feltéte­le a két új törvény sikeres megvalósítása. Mindehhez a termelőszövet­kezetek joggal várnak haté­kony politikai, gazdasági, szak­mai segítséget. A szövetkeze­tek önállósága a tanácsi és banki szerveket nem tarthatja vissza a segítségadástól, nem. tehetik meg, hogy a reformra való teljes áttérés gondjaival magukra hagyják őket. Min­denekelőtt tehát azt a szemlé­letet kell általánossá tenni, hogy a szükséges segítség nem azo­nos a beavatkozással, a köz- gazdasági eszközökkel való be­folyásolást nem zárja ki, ha­nem megköveteli a szövetke­zeti önállóság a tsz és a nép­gazdaság egybevágó érdekei­nek megfelelően. Az irányí­tásnak ezekre a módszereire volt szükség már eddig is a kötelező előírások, utasítások helyett. A részletes tájékozta­tás, a helyes útmutatás és a hasznosítható tanácsok adása nem gyengíti a helyi vezetők önállóságát, hanem hozzásegí­ti őket ahhoz, hogy pontosab­ban el tudjanak igazodni a gazdaságpolitika időszerű kér­déseiben, magabiztosabban merjenek kezdeményezni és bátrabban, rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a vál­tozó körülményekhez. Éppen így teremtődik meg annak le­hetősége; hogy az önállóságból ne tétova tapogatózás szár­mazzék, hanem a tudatos, cél­irányos cselekvés értékes hasz­not hozzon. R ámutatott a me­gyei pártbizottság el­ső titkára: az irányí­tás, a szervezés munkájának oroszlánrésze mégiscsak a szövetkezeti vezetőkre hárul. Döntő többségükben óriási energia feszül, legtöbbjük minden alkalmat megragad arra, hogy befogadja a re­form eszméit, megértse, elsa­játítsa az új rendszer vezetési követelményeit Elmondhat­juk, hogy a reform teremtette meg a szövetkezeti demokrá­cia kibontakoztatásának gya­korlati feltételeit a tagság gazda-mivolta megerősödésé­nek teljes lehetőségét. Mindent a tagsággal és semmit se nél­küle — ez a vezetés normája. A Böhönyei Vegyes­ipari Ktsz eladja Ba- kas-Framo tip. 0.5 ton­nás, 5 személyes gépkocsiját üzemképes állapotban. Érdeklődni lehet: Bö- hönye, Fő utca 45. sz. alatt Telefon: Böhönye 15. (7035) Helyben dőlnek el a dolgok, egyetlen elnök sem hivatkoz­hat valamiféle rendellenesség esetén a járásra vagy másra — megnőtt tehát a tsz-vezetés munkája tömegellenőrzésének lehetősége is, jelentősége is Ha egy-két ember nem is, de a tagság döntő többsége egész­séges értékítéletet tud alkotni minden olyan dologról, ami érinti; érti például a vezetők titkos megválasztásának lé­nyegét csakúgy, mint az idei korlátozott beruházási lehető­ségek mellett a saját erőfor­rások nagyobb arányú felhasz­nálásának szükségességét az építkezések megvalósítása ér­dekében. Tapasztalatból tud­juk: a jó vezetés a tagsággal együttműködve képes volt alapvető változásokat elérni egy-két év alatt a régi mecha­nizmusban is. Most a reform körülményei még kedvezőbb feltételeket teremtenek a kö­zös összefogáson, a kölcsönös bizalmon alapuló munkára. Bizonyos, hogy a szövetkezeti tagság a vezetés helyes törek­véseit látva elmélyülő felelős­séggel vállal részt a közös fel­adatok megoldásából. A Z A Fö DOLGUNK ebben az évben, hogy minden módon segít­sük elő: ismerjék meg és alkal­mazzák helyesen megyeszene az érdekeltek a reformot. Ma még keverednek a réginek és az újnak az elemei; léltudatos munka árán válhat általános­sá a reform a mezőgazdaság­ban is. Az eddigi tapasztala­tok értékelése ehhez ad ösz­tönzést is, útmutatást is. Kutas József kép Tablói S3 iiäsj Csomózzák a zöldhagymát a tabi Egyetértés Tsz kertészeté­ben. Az Egyetértés Tsz-ben kialakítják az új majort. Itt épül egy száz férőhelyes szarvasmarha-istálló, egy hatvan férőhelyes borjúnevelő, ezenkívül egy további száz férőhelyes istálló építését is tervezik. A vízellátást szolgálja ez a képen lát­ható 50 köbméteres hidrógtóbus. A víztorony szerelését az OVF Vízgépészi Vállalat dolgozói végzik. Mindig Fiatal, most végző szakmun­kásokkal szerettem volna ta­lálkozni Kálmáncsán, de nem egészen úgy sikerült, mint terveztem. — Vannak egypáran vég­zősök meg fiatalabbak is, de sajnos egy sincs itthon. Vala­mennyien iskolán vannak most — ezzel fogadott Rózsa István elnök. Aztán mégiscsak beszélgetni kezdtünk. Távollétükben j— róluk. s Mint minden átalakuláshoz, ami a falun történik, idő kel­lett ehhez is. A fölismeréshez, hogy a mezőgazdaság szakma, hogy semmivel sem jár rosz- szabbul az a fiatal, aki ezt választja hivatásul, mint az, aki az iparbann kívánja meg­találni jövőjét. Kálmáncsán ez a folyamat tulajdonképpen három évvel ezelőtt kezdődött, akkor, ami­kor az első és akkor még egyetlen gyümölcskertész, Ko­csis Gyula megkapta a szak­munkás-bizonyítványt. Rövi­desen követte az ő példáját Simon József kertész, aki di­jat is nyert a szaíkmnukásta- nulók versenyén. — Katona most a Jóska. Én is tudom, de a kertészeti­ek még inkább elmondhatják, mennyire hiányzik nekik ez a rátermett, ügyeis gyerek. Na­gyon várjuk már vissza ... Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, ez a két példa sokat számított, sokat jelen­tett ebben a kis faluban. Jegyzem a neveket Jelen­leg négy gyümölcskertész ^ta­nulójuk van. Most végez Sza­bó Marika, első éves a Gáli testvérpár és Fazekas István. Az állattenyésztést ketten vá­lasztották hivatásul, Tóth Gizi is, Horváth Elemér is utolsó éves. A csurgói mezőgazdasá­gi szakiskolába két másodéves kálmácsai fiú jár, Berke Jó­zsef és Izsák László. Tehát rövidesen az egy he­lyett tíz végzett szakmunkás dolgozik majd a mezőgazda­ságban — Lassan mindenki megta­lálja a helyét — jegyzi meg az elnök. — És annak különösen örülünk, hogy csaknem min­den ágazatban ott lesznek majd a képzett fiatalok. Az indítóokokat kutatom, azt, hogy mi serkentette pél­dául Tóth Gizit arra, hogy ezt a mezőgazdaságban álta­lában kevésbé keresett szak­mát válassza. — Mert általában a fiúkat inkább a gépek vonzzák, a lá­nyok meg főként kertészked­nek. — Igen. De azért úgy van az, hogy az érdeklődés arra­felé irányul, amelyik terüle­ten a fiatal, hogy úgy mond­jam, szerzett valamilyen élr ményt. Tóth Gizi édesapja a borjúnevelőben dolgozik. Gizi segíteni szokott neki. Szinte megkapó, hogy mennyire sze­reti az állatokat. Ha végez az iskolán, itt lesz a munkahelye. A másik állattenyésztő, Hor­váth Elemér meg az idén épü­lő száz férőhelyes istállóban kap munkát — S a fizetésük? — Arra kezdettől fogva ügyelünk, hogy anyagiakban is kifejezzük a megbecsülést. Valamennyi szakmunkásnak az adott munkaterületen járó bér tíz százalékát pótlékként biztosítjuk. — Nem okoz ez feszültséget köztük és azok között, akik­kel együtt dolgoznak? — Nem. Ilyesmiről szó sincs. Nálunk nemcsak szó­lam, hogy szeretjük a fiatalo­kat. Kivált ilyen esetben, amikor látjuk, hogy a szívét, az eszét beleadja abba, amit csinál, amit rábíztunk. 3. Többször elhangzott beszél­getés közben: »Kis falu a mi­énk, jó itt az egyetértés.« — Nem egészen tartozik ide, de például éppen ma este egy kis ünnepség lesz az iskolá­ban. Az úttörők járási tűzol­tóversenyén harmadikak le­tek a mieink. A szövetkezet nevében háromszáz forint ju­talmat adok át nekik. Jó a kapcsolat az iskola és a Szövetkezet között. Mert nemcsak azzal lehet a mező- gazdaság iránti érdeklődést fölkelteni, hogy az elnök el­megy a szülői értekezletre, beszélget a szülőiekéi a pálya- választás előtt álló gyerme­keik jövőjéről, a lehetőségek­ről, amelyet a gazdaság biz­tosítani tud. Egy ilyen kedves figyelmesség, a gondoskodás­nak egy ilyen egyszerű, szép megnyilvánulása, azt hiszem, épp úgy ébreszthet gondolato­kat. Törődni azokkal, akikből esetleg holnap szakmunkások lesznek, és azokkal is, akik már döntöttek, de még a ta­nulmányaik elszólítják őket — egyformán fontos feladatnak tartják ezt itt — Éppen tegnap írtam a csurgói iskolába — jegyzi meg Rózsa István —, szeretnénk, ha a nyári gyakorlaton itt nálunk lehetne segédvezető a kombájnon Izsák Laci. Igen belevaló gyerek. Három évvel ezelőtt egy volt, maholnap pedig már tíz szakmunkása lesz ennek a kö­zösségnek ... Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents